Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-23 / 243. (3056.) szám

10 'PR&íM-MagÍíATVHÍ RT. ;\t> 1932 október 23, vasárnap. Öngyilkosságot követeti el az utolsó érsekujvári bohém Egy tragikus szerelem végzetes beleiezése düIREK.—■. ......mii——IMI... Ok tóber Sm%Jr Vasárnap j CliW isaij IMiflil á keresztényszofisüsta párt komáromi szervezete Szüli© MmíemoodoU párt­elnökhöz Komárom, október 22. A ibamémmí keresztény- szociiaéista párt vezetősége Dosztál Jakab párteflmök vezetése alatt tartott üléséiben a következő levelet intézte lemondása alkalmából Szül lő Géza nemzet- gyűlési képviselőhöz: Választmányunk mai ülésében tárgyaltuk Mél­tóságodnak azt a megmásíthatatlan elhatározá­sát, hogy az országos keresztényszoeialista párt elnöki tisztéről lemondott E fölött nem tudunk napirendre térni, mert ezt a pártra nézve nagy, szinte pótolhatatlan veszteségnek mérlegeljük. Úgyis mint törvényhozó, a kötelességek terén példát mutatott nekünk, mint országos elnök pedig a párt elveihez való hűséggel mutatott kö­vetésre méltó irányt nekünk, mint az itt élő ma­gyar nemzeti kisebbségnek elismert vezére pe­dig nemzetének és fajának jobb sorsáért vítoíí nagy küzdelméért érdemelte ki minden magyar embernek elismerő háláját. Azonban ragaszkodásunknak, őszinte tisztele­tünknek, hűségünknek határt szab a megmásít­hatatlan szándék, mely előtt meghajolni va­gyunk kénytelenek. Választmányunk határoza­tából azonban, engedje meg Méltóságod, hogy nemzetépitő, nagy és felbecsülhetetlen értékű munkájáért, melyet teljes értékben ez a nemze­dék még méltatni sem képes, mindenkori igaz nagyrabecsülésünkről, szeretetünkről és hálás ér­zéseinkről biztosíthassuk. Választmányunk nevében vagyunk őszinte és igaz tisztelettel, mint lekötelezett hívei: DOSZTÁL JAKAB, pártelnök. — Alapy Gyula dr. hatvanéves. Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő, a ko­máromi Jókai Egyesület múzeumának és könyvtárának igazgatója most lett hatvan esztendős. Alapy Szlovénsakó magyarságának egyik vezetőiértfia, aki nemcsak kulturális munkásságával vívott ki magának teljes el­ismerést, hanem a fordulat óta, mint az or­szágos keresztény szocialista párt tagja, a ki­sebbségi politikában is hathatós szerepet visz, most is fiatalos lendülettel, a magyar­ság iránti őszinte szeretettel munkálkodik s fáradhatatlanul küzd a kisebbségi magyarság sorsának javulásáért. Tevékeny részt vesz úgy a politikai életben, mint a kultúr-moz­galmakban s érdeklődése kiterjed a napi pub­licisztikán túl mély megalapozottságú tudo­mányos munkák alkotására is. A fordulat előtt Komárom vármegye főlevéltárosa volt. A katolikus hitéletben is intenziven buzgól- kodik: világi elnöke a komáromi római kato­likus autonóm hitközségnek. 1872-foen szüle­tett Komáromban, iskoláit ott és Esztergom­ban végezte, Budapesten bölcseleti doktorá­tust szerzet!. Miniszteriális szolgálata után Komáromba költözött, ahol huszonegy évig fejtett ki tudományos munkásságot: történeti és régészeti tárgyú dolgozatai jelentek meg. A háború alatt a Ferenc Józsel-renj lovag- keresztjét, a Vöröskereszt diszérmét s a II. osztályú polgári érdemkeresztet kapta. A fordulat után a csehszlovák kormány őt is nyugdíjba küldte. Azóta mint publicista szol­gálja a magyar nemzeti kisebbség ügyét s a szlovenszkói magyarság egyik vezető embere lett. 1928-ban tartomány gyűlési képviselővé választották. Komáromban megalapította a Jókai Egyesületet, melynek 20 éven át főtit­kára volt, az egyesület múzeumát s könyvtá­rát nagyrafejlesztette. Jelenleg a könyvtár negyvenezer kötetet tartalmaz. Élénk része volt 1920-ban a Magyar Szövetség s később a Szlovenszkói Magyar Kul túr Egylet megala­kításában, ez utóbbinak most is főtitkára s szellemi vezetője. A P. M. H. és a pozsonyi Híradó sűrűn hozta cikkeit, azonkívül a Ko­máromi Lapok belső munkatársa. Alapitója volt az időközben megszűnt Komáromi Új­ságnak is. Tizenöt, nagyrészt tudományos, történelmi munka szerzője, melyek dolgos életének fontos állomásai. Számos lapot s év­könyvet szerkesztett. Alapy Gyula dr.-t éle­tének egyik jelentős határkőhöz való érkezé­se alkalmával minit a magyarság ügyének lel­kes harcosát, mint tudóst és újságírót is őszinte szeretettel üdvözöljük _ A prágai Magyar Akadémikusak Köró-nek uj cí me. A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) uj helyiieAgek.be költözött. Uj darué: Prága II., K-ra- kowkű 7., II. udvar, 2. emelet. —- Eljegyzés. Eddáiéin Mancika, Karcag és Rosenberg * IIerauaii, Tornaija, jegyesek. M. k. é, h. Érsekújvár, október 22. (Saját tudósi tónk­tól.) A halódó érsekujvári éjszakai életnek érdekes szenzációja van. Tegnap reggei ön­gyilkosságot követett el Dubovay József ér­sekujvári fiatalember. Az égjük kávéházi fel írónő lakásán, egy mámoros hajnalon ke­rült sor a tragikus- elhatározásra, amelynek igen érdekes háttere van. A végzetes szerelem Dubovay József még évekkel ezelőtt hosz- szu időn át udvarolt egy Jurik Elvira nevű érsekujvári csinos fiatal leánynak. Dubovay- nak komoly szándékai voltak a leánnyal, aki viszonyozta is gyengéd érzelmeit, mégsem tudta magát elhatározni, hogy feleségül men­jen hozzá. Dubovay ugyanis — akit az éjsza­kai élebben „Szemesének becéztek — egész életében kedves, könnyelmű bohém volt, aki idejének nagyi-észét kávéházban töltötte s egyike volt a város legismertebb kártyás ainak. Ju-rik Elvira valószínűleg ezért nem tudta magát arra határozni, hogy Dubovay felesége legyen s férjhez merd egy cseh adóhivatalnokhoz. A cseh hivatalnokot nem sokkal házasság- kötése után Homonnára helyezték s a lesújtott Dubovay onnan kapta egyszer a döbbenetes hirt, hogy Jurik Elvira gyanús körülmények között — Bloch osztályfőnököt nevezték ki a miniszter­elnökség sajtóosztályának főnökévé. A lelépő kor­mány az utolsó pillanatban Bloch miniszteri taná­csost osztályfőnökké és a miniszterelnökség saj­tó osztályának főnökévé nevezte ki. éz az állás mint ismeretes, Ebi osztályfőnök nyugdijaztatása következtében megüresedett. Az állásért nagy -harc folyt Udrzsal és a szociáldemokraták között, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy erre a fontos pozícióra újból szociáldemokratát állítsanak. Bloch 1861-ben született. 1885-ben a Politik, majd később az Union szerkesztője lett. Az államfoTdulat előtt a hivatalos osztrák sajtóirodának cseh referense volt és 1918-ban a köztársaság szolgálatába lépett. Elsőrendű ujságiró. a régi osztrák rezsim alatt is jónevü szerkesztőnek ismerték és tulajdonképpen a miniszterelnökség sajtóosztályát is ő szervezte meg. — Magyar szentmise Prágában. A prágai Pruhászikia-kör fölhívja a Prágában élő magyar kaioililuisotk figyelmét arra, hogy minden va­sárnap és ünnepnapon magyar evau-gélium- oLvasással és énekekkel szentmise van a Ferencrendiek belső kápolnájában (Jungma- novo námesti, Národni trida). — Házasság. Lenke István, a nizzai Hotel Imperator igazgatója, Lenke Ernő dr. pozsonyi orvos és neje, szül. Rombay Hona fia novem­ber első hetében tartja esküvőjét Boyer Janette urleánnyal, Boyer Henri, a cannesi Lido és Ma- jesti-c mozipaloták vezérigazgatójának leányán val. Budapesti úri- és női fodrász Grand Hotel Sroubek, Praha. — Megindult az agitáció a zs-idó ortodox közponit iroda elnökségéért. Az ortodox köz­ponti iroda elnökségének a' mandátuma ez év végével tejár és az alapszabályok értel­mében uj elnökséget fognak választani. A választásokból kifolyólag Szlovenszkó ortodox zsidósága két pártra szakadt. Az egyilk párt továbbra is rabbit szeretne az elnöki székben látni, míg a másik mindent el akar követni, hogy a jövőben ne rabbi legyen az elnök. Mind a két párt egyetért azonban abban, hogy 2 mostani tűrhetetlen állapotnak véget keli vetni Ezen cél elérésére Nyugat9zloven- szkó hitközségeinek prominens tagjai érte­kezlete tartottak Zsolnán és tiltakoztak az ellen, hogy a központi iroda állásai busás jövedelmű forrás legyen. Magukévá tették Grátisz (iapolosányi) indítványát, hogy az el­nöki tisztség tiszteletbeli legyen. A megvá­lasztandó elnökségnek semmiféle rokoni vi­szonyban nen szabad lennie a rabbi,kollé­gium elnökével. A központi iroda összes meg- iiresendő ál.ásai pályázat utján töltendőik be. A húsvéti liszt őrlése is pályázat utján a leg­olcsóbb ajánls (tevőnek adandó oda. A legkö­zelebbi összejövetel megszervezésével — melyet Bártfán tartanak meg — Rei-ch Ignác mérnököt bízták meg, hogy Keletszloven- szkó embereivel is megtárgyalhassák az ügyet, mert több mint valószínű, hogy onnan fog rekrufálódn 1 a? elnökség. — Ismét gyujtogatók garázdálkodtak Galgó- con. Galgóoi tudósítónk jelenti: Alig múlik el hét, hogy kisebb-nagyobb tűzvész ne pusztítson Galgócon. Tegnap ésto inogint bárom ház le­égett a Cigány-uccában. Minden jel arra mutat, hogy gyujtogatók végzik vészthozó munkáju­kat a városiban. A csönd őrség erélye*»on nyo­moz utánuk. meghalt s férjét vádolják meggyilkolásával. Időközben a kassai kerületi, bíróság 4 évi fegyházra is Ítélte a gyilkos férjet, aki már régen a börtönben tölti büntetését, de Dubovayt elfeledhet étién szereimének &ors- tragódiája valósággal buskomorrá tette. Gyakran emlegette barátai társaságában, hogy számára értelmetlen, céltalan az élet s a cinikus bohém ilyenkor egész éjszakákon szótlanul rótta az érsekujvári uccákat s szót- lan magábaroskadása után mindig az alko­holban és vad mámorokban kereste a fele­dést. Az elmúlt éjszaka is az alkoholmámorba menekült, aztán ittasan beállított az egyik ér­sekujvári kávéház felír ón őjének lakásába s néhány búcsúlevél megírása után mellbe löt te magát. A búcsúleveleiben bocsánatot kér szüleitől, hogy erre a végzetes lépésre szánta magát, de érezte, hogy nincsen más kiútja. Az élet­ben szerelme halála óta sem találja a helyét s mivel nincsen türelme kivárni azt az időt, amig a bestiális gyilkoson bosszút álljon, megválik az élettől, hogy legalább a tulvi- lági életben találkozhasson elvesztett szerel­mével. A rendkívül súlyosan sérült Dubovayt be­szállították az érsekujvári tartományi kórház­ba. Állapota igen súlyos, mindazonáltal re­mény van rá, hogy megmentik az életnek. — Az ungvári római katolikus apostoli kormányzóság néptanító egyesületének köz­gyűlése. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: Az ungvári római katolikus Apostoli Kormányzóság Néptanító Egyesülete október 17-én az ungvári katolikus kulturházban tar­totta rendes évi közgyűlését, mely előtte szép ünnepség mellett megkoszorúzta Ko- mócsy József költőnek az ungvári római ka­tolikus elemi főiskolában levő emléktábláját. A közgyűlésen Svoboda Ferenc pápai kama­rás, egyesületi élnök elnökölt, kívüle még megjelentek: Szenbmíhályi Lajos esperesplé­bános, Horny Oszkár apostoli kormányzósági főtanfelügyelő és a tanügyi referátus kikül­döttjeként Fodor István állami tanfelügyelő. Az uj tisztikar megválasztása után Lukács Ernő, az uj elnök, szűrtél igazgató a tevé­keny iskoláról tartott szakelőadást. Kozlov- sky György ti‘bai római katolikus igazgató szlovák nyelven ismertette a vizsgáztatás uj módszereit, majd Lazaroviís pálóosi római katolikus igazgató, az uj pénztáros tett je­lentést a pénztár állapotáról. Svoboda elnök bejelentette, hogy hosszú évek után a kor­mány végre jóváhagyta az egyesület alapsza­bályait. Jakner Endre, az uj alelnök, bereg­szászi római katolikus igazgató a tanítóság figyelmét felhívta arra, hogy most már az egyesületnek aktív életet kell folytatnia, mert igen sok személyi ügy várja az egyesület közbenjárásától a végleges és jóindulatú el­intézést. A zárószót Horny Oszkár gimnáziu­mi tanár, helyettes főtanfelügyelő mondotta, aki buzdító hangon serkentette a tanítóságot a katolikus egyesületek szervezésére és sza­porítására, mert csak ezek segítségével lehet a társadalmat összefogni és megmenteni a romboló tanoktól. — Eltűnt a váltókölcsön egy görbe éjszakán Tornaijáról jelentik: Tegnapelőtt délelőtt Gál La­jos gömörpanyiti építőmester 5000 korona váltó- kölcsönt vett fel a tornaijai Hitelintézettől s ami­kor a bankban dolgát elintézte, a Fisok er-féle vendéglőbe tért be, ahol nemcsak a délutánt, ha­nem az egész estét is el töltötte s a vendéglő egyik női alkalmazottjának társaságában cigánymuzsika mellett késő éjszakáig jókedvűen mulatott. A pénz­zel/bőségesen felszerelt vendéget alaposan leitat­ta a vendéglő női alkalmazottja, úgy, hogy amikor aludni tért, már igen virágos hangulatban volt s amikor kijózanodott, megdöbbenéssel konstatálta, hogy kabátjának zsebéből a bankban felvett pénz tárcáétól együtt eltűnt. A kifosztott építőmester nagy lármát csapott, rendőrt hivatott és pénzét követelte, nyomban annak a gyanújának adva ki­fejezést, hogy a zsebtolvajlást senki más nem kö- , vette el, mint a bizalmába férkőzött vendéglői női alkalmazott. A gyanúba vett Oravetz Júlia felháborodva tiltakozott a gyanúsítás ellen s ami- ■ kor holmiját átkutatták, az eltűnt pénzt, illetve a ; pénztárcát tényleg nem találták meg nála. A | csendőrök ennek ellenére őrizetbe vették és át- < adták a járásbíróságnak. | Egy régi és egy uj paragrafus Mikor sértjük meg a sarki rendőrt „forsriftosan"? Pozsony, október 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk - tói) A legfelső közigazgatási biró&ágmk érdekes elvi jeilentőségü döntése jeflent meg nemrég az ál­lam j törvénytárban.. Ezt a döntést egy adott eset­iből kifolyólag hozták és móndnyájunkait érdekel­het, mert belevág a mindennapi éiletbe. Egy ható­sági közegnek — tatán rendőrnek, csendőrnek vagy fináucnak a megsértéséiről volt szó — ég a legfelső közigazgatási bíróság egészen érdekes és a régi joggyakorlattól eltérő döntést hozott. Mindenkinek az életében előfordulhat, hogy összetűzése akad a uccán, a villamoson, nyilvános helyiségben, séta­téren vagy parkban a Rend éber őrével. Régente Öt forintbail büntették a rendőr megsértését, ma ezt az összeget is valorizálták mint minden mást Egy­szóval ma a rendőr megsértése is drágább lett. A legfelső közd'gíuzgatási bíróság most preoizirozta ezt is és érdekes döntésével érdekes uj helyzetet teremtett... Régente az úgynevezett hötósági közegek védel­mét az 1879. évi XL. törvénycikk 46. §-a látta el, amely szerint: ,aki a hatóság hiva'.atos közegét hivatalos eljárása közben sértő kifejezéssel illeti, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő." A joggyakorlat szerint tehát a hatósági személy megsértéséhez szükséges volt, hogy a sértő kifejezést a hatósági közeggel szemtő! szembe használja valaki hivatalos eljárása alatt, vagyis a törvény megköve­telte, hegy a sértés csak akkor ,giHt“, ha közvet­lenül! történik. Az üzengetést például neim lehetett sártésszáimba venni.. Ha valaki azt üzente a rend­őrnek egy másik személlyel, hogy ,.andris“, ezt a hatóság nem büntette, illetve az olyan sértést C judikiatura régente nem ismert. Egy konkrét e&et fordult aztán elő, amikor va­lakit batcságsériés dinén ezen fenti törvény idé­zeti paragrafusa alapján megbüntettek. Az ügy a felső fórumokhoz került, amelyek az Ítéletet hely­benhagyták. Az elitéit erre panasszal fordult a legfelső közigazgatási bírósághoz. Ez a fórum aztán arra a szenzációs álláspontra helyezkedett, hogy a kihágási büntetőtörvénykönyv ezen paragrafusa nincs érvényben, mert a kihágási Btk.-nak ezt a paragrafusát az 1927. évi 125-ös száma cseh&zíovák törvény 4-ik cikkelyének 2-ik bekezdése helyettesíti, amely uj intézkedést léptetett életbe a közfunkcioná- riusok védelmére. Ez e törvény azt mondja, hogy aki előzetes figyel­meztetés dacára közfunkckmázimssail (rendőrrel, csendőrrel ©tb.) szemben tudatosan durván visel­kedik, annak hivatalos eljárása közben, büntetés alá esik és pedig 10 Ké-től 2000 Kc-ig terjedhető pénzbüntetéssel vagy 12 órai elzárástól 5 napig terjedhető elzá­rással. Vizsgálva az utóbbi paragrafust, annak jogi szem­pontból három kritériuma van a hatóságsértést il­letőién és pedig: 1. hogy a hatóságii közeg hivatalos gyakorlása közben sérteseék meg, 2. hogy tudatosan volt vele szem'ben a eértő fél goromba, 3. a legfontosabb kritérium: hogy előzetes fi­gyelmeztetés kell, hogy megelőzze a sértést, vagyis a rendőrnek, csendőrnek előzetes figyel­meztetése szükséges a sértés teljes kritériumá­hoz. Eiőá’!.'l'hait tehát ezek után az (de nem ajánlom), hogy valaiki egyszerűen odamehet a sarki rendőr­höz és annak a szem óbe mond egy durva 6értö szót — ez nem büntetendő, mert a rendőr előző­leg nem figyelmeztette a sértő felet a sértés követ­kezményére. Bizonyos, hogy a gyakorlati élet fogja megmu­tatni ennek a paragrafusnak a hiányát, aminthogy a gyakorlati óiét mutatta meg a régi magyar para­grafusunk is a gyengéjét. Tudniillik, hogy a $ megkívántba a sértő kifejezés de fiacto használatát, az még nem volt ©értés, ha más formában akár­hogy is 'kifigurázta a rendőrt. Ha a sértő kifejezés elmaradt, a rendőri kihágási bíró nem büntethe­tett. rj. — Halálos gázolási baleset a zsolnai pálya­udvaron. Zsolnáról jelenti tudósítónk: Bros Fe­renc visnyói fiatalember tegnap a zsolnai pá­lyaudvaron föl akart kapaszkodni egy áthaladó tehervonatra 6 eközben lezuhant és a kerekek alá került, amelyek halálra roncsolták. Tragi­kus véletlen, hogy a fiatalember nővére egy évvel ezelőtt hasonló körülmények között pusz­tult el. MAGYAR ASSZONY LAPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. Jí. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3'50 X )/

Next

/
Thumbnails
Contents