Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-22 / 242. (3055.) szám
T>IVC<IAI VVVVÖiAR- HI RLAE* 1032 október 22 szombat. nmaamBmmmmmmammasamamMam KOMMENTÁROK ★ ★ ★ ARANY JÁNOS <Halálának ötvenedik évfordulójára) Gottfried Keller mondotta egyezer önmagáról, hogy olyan, mint az öreg, pókhálóé hordó: kívül haeae, kopott ée ügyetlen, de megkívánt, tüzes ée tiszta óbor van benne. Arany Jánosról ugyanezt mondhatjuk. Külseje és társadalmi énje valóban inkább humoros, mint magasztos: mogorva férfi és zsémbes öregur, akit látszólag kispolgári szenvedélyek hajtanak, pénzt gyűjt és bosszantja, hogy nem tudja bebizonyítani nemesi származását, félszeg ég szalop, pókhasa van, nem szereti a fiatalokat, az urakhoz dörgölődiik, mint Rousseau, a másik elfinomult plebejus ivadék, nem tud uj eszmékért és merészségekért lelkesedni, konzervatív és filiszter. Ki hasonlíthatja ezt az igénytelen alakot Petőfihez, a szertelenhez, akinek legjelentóktele- nobb megnyilvánulásában is isteni szikra van, merészség és lendület, s mindig valami a nemtők csókjából? Ki hasonlíthatja a Toldit a János vitézhez, a tág és szabad lírát a csinált és papirosizü balladához? — S mégis igazat kell adni Babits Mihálynak, aki először merte Ady lángoló korszakában Arany érvényét odaállítani Petőfi érvénye mellé. Igazat kell adni Szabó Dezső egyik tanulmányának, amikor Petőfiben ifjú hevii idegen egészséget vél felismerni, s Ady mellett Aranyban Ősmagyar, keleti befeléfordulásit, önelemzést, önkinzást, egyensúlykeresést. Á világ szereti a tézis és az anti- tézis szembeállítását s az irodalomban pándá- nokkai dobálózik: Goethe mellé állította Schillert, Petőfi mellé Aranyt. Nos. ha elfogadjuk a „népies magyar irodalom4' ikerpárelméletét, akkor Petőfiben a naiv költőt kell látnunk, (Schiller terminológiája értelmében) akinek minden kívülről adódik, aki nem igen reagál belsőleg az eseményekre, impresszionista és kész elvekkel látja a világot, Aranyban a szentimentális költőt, akinek lelkét örökké a kétely fúrója fúrja, aki küzd az anyaggal, tulérzékeny s mindennek a fenekén meglátja a betegség és a rosszaság csiráját. Petőfi költő, Arany művész. Petőfi szláv és világérvényü Arany magyar és örök emberi. * A szabadságharc bizonyos tekintetben anti- magyar jelenség volt. Nem a csapatok hősiessége volt antimagyar, sem a cél, sem a kivitel, hanem az egésznek az elképzelése. Az ideákért való hevülés, ami az alapját alkotta. Néhány pillanatig Európa játszódott le Magyarországon, maga a legfőbb és vezérlő világszellem költözött Pestre és Debrecenbe, hogy innét adjon példát és sugározza a kor tendenciáit. A szabadságharc a szlávfaju Petőfi és Kossuth ügye volt, legfeljebb a német Görgeié és a többi idegené: a Táncsicsoké, Bemeké, Damja- niohoké, Aulichoké, Guyonoké, Dembinskyeké, Pöltenbergeké, Klapkáké, Dusekeké, akik közül a legtöbb még magyarul sem tudott jól. A magyarok hősiesen harcoltak, vagy — főleg az urak — duzzogva ültek otthonaikban, míg a különös nemzetközi társaság a premier plánon mozgott. Nem csoda, ha nemzetköziséget és Európát cselekedtek itt. olyasvalamit, amit mindenki megértett Amerikától Törökországig, s nem csoda, ha Petőfi, az egyszerű elképzelésű és tisztára nemzetközi jelenség, világköltő lett kimerithetetlenül bő tehetségével és határtalan lendületével. Petőfi fenntartásnéliküli magyar-rajongása tipikusan az, ahogy a kivülről- jotfr magához öleli, magához csókolja az újonnan' megismertet. Ez nem fiúi szeretet, ez szeretői szeretet, mely rózsaszínű szemüvegen át iát, szerelem az első pillantásra, mint ahogy a hevülékeny fiatalember fellobban, ha hirtelen paz-ar nőt lát meg; — nem kérdezi ki, mi, de élni, halni, ölni képes érte, s ha költő, megzengi, mint a legnagyobb csodát. Arany János magyar paraszt. Szemlélődő, lassú, okos, érzékeny, individualista, materiális beállítottságú. Kiesé fáradt, mérlegeli az érveket és az ellenérveket. A szabadságharc nem az ő ideje. Zavarja és inkább az árnyoldalakat látja benne. A „Nagyijai cigányok44 kóklerkedéseit és silány demagógiáit nem szereti. A magyarság nem rajta kívül álló valami, — egy uj, csodaszép nő, amiért rajongani kell, — hanem a magyarság benne van, mint valami gyógyíthatatlan betegség, amitől nem tud szabadulni. Nem ünnepli, nem manifesztálja, hisz önmaga az. S ha már politikailag nézzük a dolgot: a magyarság számára nem egy nagy szenvedély, mint Petőfi számára, nem olyasvalami, amit egyszer óriási módon, mámorba csavarva, egeket ostromolva meg kell csókolni, e azután, mit bánja, pusztuljon el s vele együtt a szerelme is, — hanem más. az otthon, a termőföld, a család, amit bölcsen ápolni kell, a környezet erőivel kiegyezve biztosítani fönnmaradását, a jövőjére gondolni, pénzt gyűjteni, hogy a gyermekek jól és nyugodtan élhessenek. Ennek az Arany Jánosnak a kiegyezés kora felelt meg a legjobban, mint Schöpflin Aladár megállapítja. Tizenöt évig készült rá. a Bach korszak idegességein keresztül, 1852. óta. amikor a Nagy- Piai cigányokban végkép leszámolt a forradalommal. * Ilyen körülmények között nem csoda, hogy Arany János a kiegyezés utáni korban _ feltűnően‘hamar a társadalom hivatalos költője lett, mig az uj lendületekre éhes szabadságbajnokok föllázadtak ellene. A kiegyezést követő első szép kor az ő kora volt. Nem a későbbi, nem az, amely Tisza Kálmánnal kezdődött ég epigón, kisajtolt, elvizenyősödött korszakot jelenített, hanem az első tizenöt év, a józanságnak diadalmas ideje, amely 1865 és 1880 között modern és szilárd Magyarországot épített a régi romhalmaz helyén. Idegenek csinálták negyven- nyolcat, magyarok hatvanhetet. Az elsőt Kossuth, udvari költőjével, Petőfivel, a másodikat Deák Ferenc, udvari költőjével Arannyal. A magyar nép opportunista józansága megelégelte a vér- és az erőfogyasztás céltalan lendületeit. A nemzet 1850 óta egyre jobban kívánta a bölcs, kiegyensúlyozott, mértékletes vezetőket, ami természetes a merész kalandozások és a nagy letörések után. A nemzet, nem ragyogni, hanem élni akart, rábizni sorsát a dunántúli pókhasu ügwédre és hallgatni a nagyszalontai pókhasu költő kiegyensúlyozott verseit. 4 Arany e tettével és tetteivel a polgári erényeket hangsúlyozta. Nyugalmat és kiegyensúlyozottságot. A kiegyezés nagy költője — s tulajdonképpen ezért volna heiyes, ha a mai magyarság költője lenne, mert vájjon mikor kívánhatott a magyarság inkább józanságot, mérsékletet és bölcs vezetőt, mint ma, amikor a felelőtlen világkalandok legalább oly katasztrófába sodorták, mint 1848-ban? A kiegyezés kora magyarsága realizmusának és életrevalóságának dicséretére kell mondanunk, hogy akkor ösztönösen érezte és kívánta a józan mérsékletet, a kompromisszum bölcsességét, Deákot és Aranyt, mig ma, sajnos, a nagy tanulságok ellenére gyakran tovább szédeleg a szertelenségekben. 4 Arany kifelé józanságot, opportunizmussal megvásárolt nyugalmat kivánt, — miért? Mert belsejének küzdelmeiből érezte, mily szerencsétlenség a vágy, a nyugtalanság és az elégedetlenség. Nem kívánhatta, hogy a nemzetben a nyugtalanságnak ugyanolyan viharja tomboljon, mint amilyen a belsejét dúlta. Nyugalorti, nyugalom, kiáltotta, behunyta szemét és igyekezett mozdulatlan maradni. De lelkében fúrtak és lihegtek a fúriák. Harcolt velük és legyőzte őket: amikor a költői szó, ez a tűzben fogant főnixmadár, kiszárnyalt a belső láncokból, már tökéletes volt, keményre kovácsolt és gyönyörű, olyasféle, mint a habitsi „aranykulcs, mely elzárja a lelket." A csend és a f-élszegség, a tökéletes szavak keresése és a szégyenérzet, vagy a polgárnak- látszani-kivánás a kései korok művészeinek tipikus attitűdje, Raudelaireé, Goethéé, Tho- mas Manóé, akiknél a siri fehérre meszelt, kőkemény külső mögött mindig átható lelki perverziók kísértenek. Petőfit pontosan körülbástyázott, skrupulus nélküli szenvedélyek hordozták s a nyugtalanságot, mint minden egészséges európai ifjg, a külvilágban kereste. Harcait és hányódásait könnyű megérteni: úgy adta őket. ahogy adódtak. Világérvénye van. Arany János el ti lkot t harcai nem nagyon érzékelhetők, de túl a korszellemen és a kor tendenciáin örök emberiek. Sokáig csak a külső tetszett s az olvasók nem tudták, hogy ezt a gyümölcsöt előbb le kell hámozni és fel kell törni, amíg élvezhető lesz. Csak ma vesszük észre, hogy Arany müvének pazar architektúrája mennyi örök értéket, kincset és drágakövet őriz és rejt. * Ma már tudjuk: Arany János nem a legnagyobb költő a magyar irodalomban, de a legnagyobb művész. Petőfi nem az, Ady még kevésbé, Babits-iskoláju uj művészeink pedig nem elég kiemelkedők. A Petőfi-szerü költőben mindig marad valami dilettáns-iz, az Arany-szerű művészben valami a mesteremberből. Arany nagy ötvözőmunkájával, csiszolt szavaival és verssoraival belső harcokat igyekezett letagadni, mint ahogy a kovácsolt vason sem látni, hogy valaha izzó massza volt, a nyári pompában ragyogó földi természeten, hogy el őt51 t étele a ritka halmazállapot, a káosz, a gáz, a sok világpusztulás lehetett, vagy hogy a kedves lanka, mi előttem áll, föld rengéseknek köszöni létét, ugyanúgy nehéz Arany tökéletes verssoraiban is fölismerni az elmúlt küzdelmeket, ámbár éppúgy belőlük születtek, mint minden más nagyszerű földi jelenség. Az irodalmi geológusok ma rájöttek már a csendes Arany-természetnek vulkanikus keletkezési módjaira s tudásuk rendkívül gyarapodott e felfedezés nyomán. A magyar nyelvnek Arany-féle tökéletes panorámája építőbb volt irodalmunkban, mint Petőfi háborgó óceánja s megnyugodni nem tudó fel - legjárása, Petőfi hatása jelentéktelen: legfeljebb epigón okát nevelt. Az ő hullámain és Jellegein lehetetlen megmaradni, Arany domboldalain és völgyeiben termékeny ólet fakadhatott. Annak a művészetnek, amit Arany elénk tárt, örök törvényszerűsége van Az angul parlament Ottawa mellett szavaz Moniague Norman pesszimista — sem lehet az aranystandard ujrabevezetésérő! London, október 21. Az angol alsóház tegnap este első olvasásban elfogadta az ottawai szerződést. A kormányra 451 képviselő szavazott, a kormány ellen 84. Az ellenzék között van a teljes munkáspárt, a 31 Samuel-liberáJis és Lloyd George csoportja, továbbá a Simon- liberálisok közül két képviselő. London, október 21. Az angol fővárosban tegnap tartották meg azt a tradicionális bankettet, amelyet az angol bank- Ó6 pénzügyi világ számára a londoni főpolgármester minden évben adni szokott. Nevüle Chamberlain pénzügyi kancellár helyett Sir Hilton Young egészségügyi miniszter mondotta el a szokásos beszédet. Young a sterling jövőjéről beszélt és megállapította, hogy Anglia csak akkor térhet vissza az aranystandardhoz, ha a világ helyzete garantálja az aranystandard súrlódás nélKONSIFEÜim GYÓGYBOROVICSKA csodás hafá'U m&ggthfiEésnéS és gyoenerbajnál kuli működését. A miniszter szerint mindenekelőtt a nyerstermények árának kell emelkednie, továbbá a többi állam gazdasági helyzetének stabilizálódnia. Young után Montague Norman az Angol Bank kormányzója emelkedett szólásra, aki meglehetős pesszimizmussal nyilatkozott a világ helyzetéről. Véleménye szerint a. befagyott hitelek okozzák a legnagyobb nehézségeket és gátolják a világkereskedelem expanzióját. Franciaország csak aj adókkal ís ui kofcsoaokkol biztosíthatta SSIiHiiltiftSSSiill SSlSlSlíifSi Paris, október 21. A francia pénzügyminiszter a kamara pénzügyi bizottsága előtt tegnap föltárta Franciaország állami pénzügyeinek siralmas helyzetét. A mérleg ugyanolyan kedvezőtlen, mint egy támogatásra szoruló nagy bank mérlege. A költségvetés 52 milliárdos, de ebből az összegből csak 39 milíiárdoí fedeznek az adók. A hiány 13 milliárd. Újabb takarékoskodás lehetetlen, mert a költségvetés összegéből 26 milliárd az óriási államadósságok kamatainak törlesztésére kell, 13 milliárd pedig a hadügyi kiadásokra. Az állami adminisztrációra fordított 14 milliárd már amugyis édeskevés. A nyári takarékossági törvény és a járadékkonvertálás a hiányból körülbelül 4 milliárdot fedezni fog, de még igy is 8 milliárd fedezetlen kiadás marad. Ezek után az állam kénytelen lesz uj kölcsönök és uj adók után nézni, holott tavaly a kormány kiadta a jelszót, hogy az uj 1 adó kés az ui kölcsönök lehetetlenek. | ^ ^ SÓ*79 Hallatlan (istalafiáciö az október 30-án msstartandó -nagy* szóiiéss feisségi vírasitáson - A magyar nemzeti óért listavezetője S.ménfaíwy Árpád, az országos keresztányszozialista párté Hekfey Károly képviselő Beregszász, október 21. (Saját tudósítónk jelent*étí*&.) Nagyszőlősön október 30-án községi választás lesz. A konmánybiztosság megszűntével helyreáiló . önkormányzati éleiben nagyon sokan kívánnak részt venni- A városnak majdnem minden számottevő polgára jelölt. A listáknak soha nem látott bőségével árasztották el a választókat. A harminchat mandátum elnyeréséért harminckét párt és csoport indul versenyre. A listáik címe a következő: 1. A dohánybeváltó alkalmazottai. Listavezető Ing. Regen! ik Mircslav. 2. Cseh agrárpárt Lemák-tanyai csoportja. Listavezető Savko Michaeh 3. Az Unióban szervezett vasúti alkalmazottak. Listavezető Tadler Jiri. 4- A osszl. ezoc. dem. párt cseh-orosz csoportja. Listavezető Répay Julius- 5. A csszl. szoc. dem. párt magyar szekciója- Listavezető Sárin Mihály. 6. A csszl. szoc. dem- párt zsidó szekciója. Listavezető dr. Rosuer Hillek 7. Kommunista párt. Listavezető Kiss Elek. 8. Magyar nemzeti párt községi demokrata csoportja. Listavezető Rubin Károly. 9. Független gazdasági párt. Listavezető Würzbergeir Emil. 10. Nagyszőillősi kereskedők, iparosok és munkások választási csoportja. Listavezető Dávid Adolf. 11. Nagy- szőllősi hadi károsultak politikamentes csoportja. Listavezető Székely József. 12- Ruszin földműves republikánus munkáspárt. Listas amint e törvényszerűséget belopták a magyar irodalomba, egyszersmindenkorra ottmaradt. Költőink Aranyiír bohémek voltak és dilettánsok,- Bessenyeitől Gsokonain át Petőfiig „naturburschok44, akik daloltak, mint ahogy a nép dalol. Arany az első tudatos, fegyelmezett művész, szakember, aki végre egyesifeni tudta az ihletet a munkával, ő oldotta meg nálunk először azt, amit sután Zrínyi. Berzenyi és Kölcsey kezdeményeztek: az irni-tudás, a stílus problémáit. A Petőfi vonal a magyar irodalom huszadik századbeli második virágzásakor Adyban folytatódott, Arany vonala Rabitsban s abban az értékes irodaimi életben, mely a régi Nyugat körül j zajlott le. s ahol Ady örökké szólitér maradt. | Melyik vonal helyesebb, melyik értéko- 1 sebb? Ki mondhatná meg? Az egyik — Levezető Volenszky Kálmán. 13. Zsidó párt. Listavezető Lesman Jenő dr. 14 Független zsidó párt. Listavezető Richter József. 16. Magyar nemzeti párt. Listavezető Siménialvy Árpád dr. 17. Magyar nemzeti párt munkás csoportja- Listavezető Molnár József. 18. Keresztény nemzeti párt. I. Listavezető Halmai Iván. 19. Keresztény nemzeti párt II. Listavezető Pancinec Ondrej. 20. Politikamentes gazdasági párt. Listavezető Mádi Ferenc. 21. Nagyszőllősi sportbarátok. Listavezető Eisikovics Salamon. 22. Nemzeti szocialista párt cseh csoportja. Listavezető Svo- boda Ján. 23. Állami és közalkalmazottak. Listavezető Holubovszky Emil. 24. Nagyszőllősi iparosok és kereskedők középosztálya. 25. Cseh agrárok A ndráisko-csoportja• 26. Cseh agrárok Jakóbuki-csoport-ja. 27- 0 r szagos kerosztényszocialisía párt. Listavezető Ilokky Károly. 28. Trudova-párt. Listavezető Michal Legla- nic. 29. Nemzeti szocialista párt orosz csoportja. Listavezető Dankanics Iván. 30- Országos keresztényazcciaLsta párt ruszin csoportja. Listavezető Ortutay János. 31. Nemzeti szocialisták kisföldmüves, ház- tulajdonos és iparos csoportja. Listavezető Vascinec Michal- 32. Köztársasági iparosok és kereskedők pártja. Listavezető Ámorlh Ferenc- 33. Egyesült zsidó köztársasági csoport. Listavezető Eisenterg Márton. tőtfié — olyan, mint a hegyek természete: fémeket olvaszt és teremt, nagy, csiszolatlan blokkokat, de nemes fémeket, aranyat, ezüstök a másik — Aranyé — a legtöbb esetben más, meglevő fémekét ragad meg és cizellál, ötvöz, liogy gyönyörű műkincseket formáljon belőlük. Az első talán érdekesebb irány, mert mindig nemes fémeket teremt, mig a másik gyakran talmi érceket fog és cifráz fölöslegesen. De a léig értékesebb Arany János személyes iránya, mert ma már tudjuk róla, hogy nemcsak csiszolás és cizellál ás. Ha n költő gyönyörű faragványai-ról lefújjuk a port, látjuk, hogy Arany a két vonalat egyesíteni tudta: sajátos nemesfémeket teremtett, s anyagát röglön finouroau megformálta. SzYttlkú Pál. 4
