Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-02 / 225. (3038.) szám

1932 október 2, vasárnap. IfM •• « wr Tfü • * r u rr ©ag? Vorosho melleti a razzcsendőrök agyonlőtték az ellenállásra készülő haramiavezért Két haramia a csendőrök kezére került — A csehül beszélő banditák személyazonosságát még nem tudták megállapítani Murány, október 1. (A Prágai Magyar Hírlap tudásitójának távirati jelentése.) Középezloven- szkót, főleg a Garam völgyét, Murány, Vörös­kő és Telgárt környékét állandó rettegésben tartotta egy betörőbanda, amely nap-nap után különböző bűntetteket követett ed, nagy gyor­sasággal váltogatta bűntetteinek színhelyét és egy-egy községben garázdálkodva három-négy helyen is betört s a banda tagjai hol élelmi­szert, hol ruhaneműt, hol egyébfajta zsákmányt kerítve kezükbe, nyomtalanul elpárologtak. A Középszlovenszkón egyre szaporodó rablótáma­dások már olyan mértéket öltöttek, hogy a e^endőrség a legerőteljesebb lépésekre hatá­rozta el magát. A nyomozás szálai a Garam völgye felé vezettek g ezért a Brezno és Mu- rány-vidéki csendőrkerület egységes hajtóva­dászatot indított a banditák ellen s az akció már az első 24 órában megfelelő eredményre vezetett. ■ Szeptember 29-én hajnali négy órakor a murányi, vereskői, breznói és szuriáci csendőreég kiküldött- tiz-tizenkét embere Ve­reskő felé jött azzal a feladattal, hogy a Veres- kő-Telgárt-Pusztamező vonalon az erdőben szét­szórt vasútépítő munkást anyát alaposan fel­kutassa. Az első raj a vereskői uj hidnál és a Liptay- féle állami erdőőri lakásnál indult ki. Az erdő­őri laktól alig néhány lépésnyire már ott álla­nak a kalibák, amelyek egyik része lakott, a másik része pedig elhagyatott. Az egyik sza­kadékból füst szállingózott fel. A csendőrök tudták, hogy ezt a negyedet a munkások már kiürítették és igy sejtették, hogy a szakadékban lévő ka­libát idegenek szállották meg. A négy tagból álló csendőrkordon körülvette az épületet és felszólította a bennlévőket, hogy jöjjenek elő- A kunyhóban hárman voltak s a felszólításra kiugrottak a szabadba. Kettő . menekülni pró­bált, persze ez a kísérlet eredménytelenül vég­ződött, mert a csendőrök rögtön lefülelték őket, a harmadik azonban revolvert rántott elő és el akarta sütni fegyverét. A revolver azon­ban csütörtököt mondott, mert a ravasz meg-' akadt a biztosítékban. A következő pillanat­ban már eldördült Éliás murányi csendőrőr­mester fegyvere s a golyó szivén találta a > haramiát. A lezuhanó jobbkéz végső ref- leksszel még elsütötte a fegyvert, a golyó azonban már nem tett kárt, hanem az össze- roskadó ember ruháját fúrta keresztül. A halott zsebében nagyobbösszegü pénzt, va­lamint 26 különféle keletű újságot találtak, ami arra mutatu, hogy a haramiák nagy figye­lemmel olvasgatták a lapokat, mert meg akar­ták állapítani, vájjon a nyomozás munkája milyen irányban halad ég merrefelé keresik őket. A l:Iőtt banditánál három különböző sze­mélyazonossági írást találtak és igy kilétét teljes határozottsággal nem lehet megállapí­tani. A r endőrség csupán annyit, tud. hogy Eriinn- l bői, vagy Brünn vidékéről való. A lelőtt ban­dita középmagas, vézna termetű, világos barna haja van, orreimpái feltűnően vékonyak és ajka felett pelyhedző bajusz. .Kora 27—30 év között lehet. Ugyanilyen idős a másik két rabló is, akikből egyelőre nem lehet vallomást kicsalni. Mindketten csehül beszélnek és igy valószínű, hogy ők is a történelmi or­szágokból valók. Az sem lehetetlenség, hogy a három bandita, akikben a csendőrség rajtaütött, egv nagyobb bandának a tagjai. A csendőrségi nyomozás tovább tart s való­színű. hogy rövidesen kiderül áz egész bűn- lajstroma és szerkezete a haramia társaságnak, . amely a középső Garam vidékét hosszú időn . keresztül állandó félelemben tartotta. I Csehszlovák Légiók Bankja j Praha II, Na Poiicí 22 Táviratcím: LEGIOBANKA Telefonok: 265-51 301-41 szériák Részvénytőke: 70,000.000 - Ke Tartalékok: 65,000.000'-Ke | 4 helyi képviselet, 18 saját fiók, 20 bankaffiliáció, 52 kirendelt­séggel és 27 hitelintézettel Szlovenszkón és Ruszinszkóban MINDENNEMŰ BANKÜZLET Mesék az Írógépről... Egy kis sépiróieány intézte éveken át az indiai császárság sorsát Miss Stella Charnaud csodálatos karrierje — A Foreign Office Írógépétől az indiai aikirály háztartásáig Az indiai alkirály teljhatalmú politikai megbí­zottja volt már Mies Charnaud, amikor Lord Reá- diihg leköszönt méltóságáról Felesége rövid beteg­ség után elhunyt és a lord nyugalomra vágyott, hogy a veszteséget kipihenje. De abg telt el egy év és arra kérte Miss Charaaudoit, hogy jöjjön Londonba és rendezze be Curzonstreeti otthonát. Miss Chainnaud Sizáimára nem volt könnyű eLha taro­sáé egy hatvanéves ember kedvéért elhagyni In­diát, ahol olyan rendkivűlii karriert csinált. Végül is győzött a barátság érzelmié az egyéb megigomdio­Ha.ppy-end a Szomaházy-regényfoen ée a kíné­ban: a kis gépirókisasszony, a titkárnő férjhez megy a vezérigazgatóhoz, a főnökhöz, a kis elávu- sitóhőt elveszd a híres színművész. Azt mondjuk rá, kiccs és mosolygunik a naiv, romantikus histó­rián, mert a mi szükséget és szegénységet szenve­dő korunkban nem is tudunk már hinni ilyen nagy szerencsében. És mégis van ám ilyen happy-end az életben is és az élet, ez a legnagyobb és leg­szeszélyesebb rendező sokszor minden regényírói és filmrendezői fanatizánál is ktilömbül dolgozik. Olvasóink bizonyára nem veszik rossz néven, ha néhány cikkben egy-egy ilyen happy-endes histó­riát mutatunk be, olyan történeteket, amelyeket az élet produkált. Mert vagy ilyen sok: egy kis gépiróleány India aíkirályának felesége lesz, a vendéglős leányának Zamoyski gróf köti be a fe­jét, egy kis virágárus leány a világ leggazdagabb nábobjának, Aga khán-nak lesz a hitvese ... sorol­junk fel még több példát is? Ilyen asszonysorsokat vetünk most papirosra, amelyeket nem a költő fantáziája gondolt ki, hanem maga az élet irt meg. Talán nem árt a mostani szomorúság napjai­ban a szerencséről is hallani valamit, habár tisz­tában kell lennünk azzal is. hogy milliók között legfeljebb egyre ragyog rá az ilyen kivételes sze­rencse. Míss Stella karriért estnél Éveken át ott ül a Dawningstreet híres épüle­tének, a Foreign Office-nek, az angol külügymi­nisztériumnak szürke, disz nélküli helyiségében Miss Stella Chamaud, ott ül az Írógép mögött és lázas gyorsasággal kopogtatja le, amit diktálnak neki. Szorgalmas és lelkiismeretes hivatalnok, .mindig jókedvű, mindenki számára van egy ba­rátságos mosolya, aminek ezekben a végtelen, sö­rét, komor helyiségekben igen nagy értéke van. M;ss Charnaud talán már régen feladta a remény­séget, hogy valamire viheti, már rég nem álmodo­zik fényes jövendőről. Tizenhét éves volt, araikor a Foreign Office szolgálatába lépett és kisegítő titkárnő volt a cime. Tizennyolc éve dolgozik ugyanazon a helyen, fizetésben ugyan előrerukkolt és a címe is titkárnő, különben semmi sem válto­zott. Ám a mosolygásról még most sem szokott le. Egy szép napon aztán bomba robbant. 1927. március 17-én magához rendeli az osztályfőnök. Nem hisz a füleinek, amikor főnöke azt a kérdést intézi hozzá, nem volna-e kedve hosszabb londoni működése után egy kis lógváltozáera menni és Indiában állást foglalni? Hogy nem volna-e kedve? Mi tartaná vissza Londonban? Szülei már régen elhunytak. Testvérei nincsenek. És az az ember, aki egyszer szivének bálványa volt, ott fekszik egy tengeralattjáró roncsaiban a csatorna alján. Tehát gyorsan csomagol, búcsút vesz barátaitól és egy hónap múlva índiában van és szemtől s,zenibe áll I uj főnökével, az indiai alkirállyal: Readiug lorddal. Már sokat hallott erről a hatalmas emberről. Gyermekkorában megszökött apjától, a derék lon­doni pékmestertől, hajósinas lett, igy került In­diába, itt kereskedőtanoncnak állt be, megspórolt garasaiból elvégezte tanulmányait, híres védőügy­véd lett, majd bíróvá nevezték ki, aztán az angol világbirodalmat képviselte Washingtonban. És must őt, a kis londoni gépiróleányt szemelték ki arra, hogy ennek a hatalmas és okos embernek titkárnője legyen. Sokszor késő éjszakáig kell dolgoznia, mert In­diában mindig történik valami. De soha sem zúgo­lódik sok dolga miatt. Egész napon át tartó, sok­szor az éjszakába húzódó munkája mellett mindig van ideje arra, hogy régi irattárakban aktákat ta­nulmányozzon, úgy, hogy rövidesen az indiai po­litikában és gazdasági életben sokkal szélesebb- körü ismeretei vannak, mint akármelyik szakre­ferensnek. f Read ing lord kalandos életének folyamán meg­tanulta megismerni az embereket és igy csakhamar felfedezte, hogy milyen nagy kincset talált a tit­kárnőjében. Minden előítélettől mentes volt ahhoz, hogy ezt a kincset értékelni ne tudja. Miss Stella Charnaud pedig takarékoskodott. Shillinget shillingre, fontot fontra rakott, mert a késő öregség napjaira kellett gondolnia, hogy ezeket minden gondtól mentesen tölt-hesse. Számítását azonban Reading lord nélkül csinálta. Mielőtt még feleszmélhetett volna, máris a delhi vezértitkárság vezetőjévé nevezték ki. Idáig az indiai angol diplomaták alig vetitek tu­domást a kis titkárnőről. Most azonban hirtelen felfigyeltek. Mi az? Mi történt? Egy kis gépiró- fcieaeiszony bevonul a hivataliba, parancsokat osz­togat és rendelteiteket ad ki? Morogva engedelmes­kedtek a tisztviselők. Vagyis osafc csinálták úgy, mintha engedelmeskedtek volna. Már alig néhány hét múlva megkezdődtek a Miss Charnaud ellen irányuló legkülönbözőbb machinációk. Először a munkáját akarták megnehezíteni. Aztán akadtak különösen „köteles®égtudó‘< tisztviselők, akik kii- sebb-nagyobb rágalmakat szórtak feléje, hogy árt­sanak neki az alkirály előtt,. Még azt is ráfogták, hogy titkos indiai szektákkal áll sző véts égben. Ezek a mesterkedések csupán két embert nem iz­gattak fel, az egyik Lord Reading volt, a másik az alkirály bizalmasa: Miss Stella Charnaud. Miss Charnaud uj posztján éppen az a szorgal­mas, kötelességtudó tisztviselő volt, mint eddig. Hovatovább aztán elült az ellene folytatott akna­munka. A rágalmak elhallgattak és a titkárnő las­sanként a csodálkozás és megbecsülés tárgya lett. Az alkirály annyira megszerette bizalmasának szeretetreméltó, hasznos egyéniségét, hogy rájött arra., hogy nem nélkülözheti Személyi szolgálatra rendelte vissza az alkirály! palotába. Azok a politi­kai feladatok, amelyeket ráh zott. mindinkább bo­nyolultabbak és súlyosabbak lettek. 1929-ben Miss Charnaud dipLomáciaá ügyességé­nek sikerült leszerelnie néhány duzzogó imídati feje­delmet, akik már arra gondoltak, hogy elszakad­nak a világbirodalomtól. Lord Reading lelkesedé­se most nem ismert határit. De még mindig akad­ták olyanok, akiknek nem fért a (begyébe Miss öhiamaud nagy hatalma. Még arra is vetemedtek, hogy megkíséreljék a merényletet. Egy ellenséges csoportnak sikerült inidus szolgáját megveszlt'eget- mie. A szolgának mérgezett teát kellett volna fel­adnia. Az utolsó pillanatban azonban úrnőjének szeretetreméltó magatartása annyira hatott az indusra, hogy a teáscsésze kisiklott a kezéből és sírva vallotta be bűnét. fásokon. Stella Charnaud Londonba utazott és 1931 augusztus 6-án Reading lord feleségül vette a kis gépirókisasszonyt... Alig kezdődtek meg a mézeshetek, alig csomagol - ták be a koffereket, hogy Parisból Nizzába 'Utaz­zanak tovább, amikor Londonból távirat érkezett ée ez a távirat közölte Lord Reading kinevezését Albion külügyminiszterévé. És Stella Charnaud, most Lady Reading bevonul ugyanabba a Foreign Office-be, amelyet mint gépirónő hagyott el| mint a külügyminiszter felesége. Nagy buzgalommal segédkezik férjének nehéz mun­kájában, írógéppel és sztenogram-blokkal áll mel­lette, mint Indiában. Reggel együtt megy férjével a hivatalba és ő maga iis egész aktahegyeket dol­gozik át, de amellett ideje van arra is, hogy eleget tegyen házi és társadalmi kötelezettségeinek is. És mindenkinek elbeszéld, hogy soha olyan bol­dognak nem érezte magát, mint most... Politikai zavargások léoben A szociáldemokraták kiverték a nemzeti szocialista város­atyákat a városházáról - Hatvan letartóztatás Bécs, október 1. A szociáldemokraták és a nemzeti szocialistáik Bécsb'en tegnap este több helyen összeütköztek. A súlyos kihágások szín­helye a VI. kerület volt, Maria-Hilf, a város főüzletnegyede, ahol a nagy áruházak mellett •a politikai pártok központjai vannak. A Barna Ház és a szociáldemokrata szakszervezet kö­zelsége magyarázza meg a tegnapi kilengése­ket. A Maria-Hilfen kívül más városrészekben is összeütközésre került a sor, igy Ottakring- ben, ahol a szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták is több lövést adtak le. A négy napig tartó nemzeti szocialista pártkongresszus védelmére a rendőrség messze­menő intézkedéseket tett, de igy sem tudta megakadályozni a verekedéseket. Tegnap hatvan embert letartóztattak. A párthelyiségekben házkutatást tartottak, de fegyvert nem találtak. Az éjszakai órákban a 'kormány ülést tartott, hogy kiadja a tüntetési és egyenruhaviselési tilalomról szóló rendeíetet. A rendelet azonnal életbelép. A bécsi városházán tegnap ugyancsak vad jelenetek játszódtak le. Heves szón salak után a többségben lévő szociáldemokrata város­atyák kiverték a teremből a tizenkilenc nem­zeti szocialista városatyát. Szemtanuk állítása szerint a bécsi városháza tizenkilenc év óta nem lá­tott ily izgalmas jeleneteket. Nyolc város­atya megsebesült. A tanácsterem valóságos csatatérhez hasonlít. Az Arbeiterzeitung ma nagy tüntetésre szólítja föl a szociáldemokratákat, de a hatóságok minden fölvonulást betiltottak. Sifrájfcmigalmak Németországban Hamburg, október 1. A nagy hamburgi forgalom a ma reggeli órák óta. teljesen szünetel. A közle­kedési társaságok alkalmazottai ma reggel öt óraikor sztrájkba léptek. A magasvasut nem közle kedik. Hamburg-Altonában a villamosok, az autó­buszok és a hajótársaságok beszüntették a forgal­mat. Egyedül a villamos külvárosi vasút áll még a közönség rendelkezésére. A sztrájkmozgalom régi keletű, de a közönséget ma mégis meglepetés ér­te, amikor megtudta, hogy gyalog kell bemennie a városba. A sztrájkot a munkások és a munka­adók között támadt bérdifferenciák okozták. Berlin, október 1. A német fővárosban ma reg gél a szállítómunkások sztrájkba léptek. A sztrájk különösen ma október elsején okoz nagy gondot, mert a negyedévi terminuskor sok a költözködés és egyéb szállítás. 9

Next

/
Thumbnails
Contents