Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-20 / 240. (3053.) szám

t>ra:gaiA\mAarhi EtLAP KOMMENTÁROK ★ ★ ★ „EZ Ő... EZ ö..: EZ FANTOMftSZ!” 1932 október 20 csütörtök. OT«5BJsa**H3íEMi!saaíi ^^auaarsatema A szezon megnyílt s a divatok kikristályo­sodnak. Amikor ilyenkor, késő októberben az emberek begomboiják trenskótjaikba a teve- szőnbetétet és magú1 kihoz veszik az esernyő fegyverét, nagyot sóhajtva gondolnak a télre és várható eseményeire. Vájjon mit hozhat az évnek ez a legvigasztalanabb korszaka? Vájjon mát hoz 1932-ben? A családi tűzhely melege régóta nem oly vonzerő, mint vala­mikor, amikor még nem az izet len fűtőtest adta külön órára mérve a meleget, hanem a kályha vagy a kandalló s mát ér a tél az ott­hon melege nélkül? Csak annyit, amennyit a szezon adni tud: pletykákat, szinkázat, mo­zit, táncokat, divatokat és szokásokat. Ebben az évben ebből is vajmi kevés van. Elvégre a yo-yo madzagjára nem köthetünk föl egy egész szezont, a játékra nem építhetjük föl összes igényeinket és a szórakozásunkat. Szép, szép a yo-yo filozófiája, amiről tegnap egy hatvanéves öregur oktatott ki, aki yo-yo- zás közben társadalmi rangjához és tekinté­lyéhez mérten nem elégszik meg a mechani­kus játékkal, hanem bölcselkedve szemléli a kezében ide-oda szaladgáló spulnit: az élet olyan, mint a yo-yo korongja, egyszer föl, egyszer le, míg a végén aztán lenn marad. Szép, szép, de nem elég, ezt az „egyszer föl-t, egyszer le-t" mondták már másra, például — mindenesetre kevesebb joggal — mondták a lavináról is. Egyébként a szezon súlyos holtponttal kez­dődik. Sláger nincs, pletyka nincs, lelkese­dés! anyag nincs, a pénz jelenléte sem éppen divat, — mi marad hát? Boldog nyugati or­szágokból érkezeit vándorok mesélik, hogy odaát a középkor a divat s Franciaországban külön Napóleon. A hölgyek á la középkor öl­tözködnek, a „brun moyen-age“ a vezető ru- haszin, trubadúrok flótáznak az asszonyok fü­lébe, gótikus couch-okat készítenek az aszta­losok és lovagvár stílusban építik a lakás mellékhelyiségeit, előkelőbb házakban kis kinzókiamrákat rendeznek be, hogy éppen kéznél legyen (egyelőre a kaktuszgyüjtemé- nyeket helyezik el benne), középkori rózsa­regényeket olvasnak az emberek és így to­vább. Mi sóhajtunk, ha ilyeneket hallunk s mélázva gondolunk a mi külön és speciális középeurópai középkorunkra, mely igazibb, mint a nyugati s fájdalmasabb. Középkor az országutakon, középkor a városokban, a fal­vakban — évek óta divat mináüunk s mi eh­hez képest a brun moyen-age ruhaszine? Mielőtt elmerülnénk a szezon szennyes hul­lámaiban, szétnézünk a művészetekben. Fö­lösleges ugyan, de igyekszünk megállapítani uj alapigazságaikat. A művészeteken kezd­jük, a színházon és a mozin. Valami olyasfé­lét látunk, amit a mozik dekadenciájának ne­vezhetnénk. Évekig beszéltünk arról, hogy a mozgókép elnyomja a színházat s a tömeg el­orientálódik a szavak művészetétől, hogy a mozgás művészetében gyönyörködjék. Amióta a mozi is a szavak művészete és drágább lett, a színházak pedig lementek az árral, a küz­delem ismét nyílttá vált, sőt a mostani szezon elején a színházak mintha bizonyos helyzeti előnyt értek volna el. Uton-utfélen halljuk, hogy a színházak tele vannak, horribile dictu még a klasszikus darabok is s a mozikba csak immel-ámmal jár a közönség, szokásból, vagy azért, mert ott sötét van. Nincs jó film, mond­ják a kiábrándultak. Van jó film, mondják a szakértők, csak nem kell többé. Megunták. Örökös operett, örökös szerelem, örökös szép fiuk és szép leányok, az ember ngy elrontja tőle a gyomrát, mint a legfinomabb tejszín­habtól. Ötletek sincsenek már, a film igazi nagyságai ritkán jelennek meg a vásznon s nem fedezhetik a közszükségletet. Egyszóval a mozi holtpontra futott, nem megy tovább. Mit kell ilyenkor tenni Deák Ferenc recipéje szerint, ha az ember rosszul gombolta be a mellényét? Végig kigombolni és kezdeni elölről. Nos, a mozisok bölcs be­látására vall, hogy ők is kezdik elölről. Mi az „elől“ a íilmbrancsban? A detektivdráma. Emlékszünk, hogy kezdetben az volt, — s ha ma végignézzük a műsorokat, ugyanaz van. Ismét feltűnően nagy számban látunk detek- tivdrámát, a legprimitívebbtől a legkompli­káltabbig. Hü., micsoda öldöklés és összebo- nyolitás folyik a filmekben! A filmvezérek a holtpontot, ugylátszik, az újrakezdéssel akar­ják legyőzni, visszakanyarodnak a „nép primi­tív ösztöneihez", a rémmesékhez, melyek év­ezredek óta egyformán hatnak s várják, hogy ebből a biztos kezdésből ismét kifejlődjék va­lami, mint ahogy kifejlődött az első detektiv- filmekből. Szó ami szó, az uj szezonban nagy divat a mozikban a detektivdráma. Van jó és van rossz. Egyesekben okos me­séket. jó detektiveket és bámulatos haramiá­kat látunk, detekt iveket, Kriminalkommissar- okat. inspecteuröket minden nyelven és min­den árnyalatban, m ások csapni valóak s való­ban. a szó szoros értelmében „kriminális fil­mek". Sebaj, üde boldogsággal vetjük magun­kat a véres bonyodalmak közepébe. Az ifjú­ságiink filmjei jutnak eszünkbe. Az elhagyott várkastélyok újra megjelennek a vásznon, a fekete macskák, a szörnyű torz alakok, ó, itt van a nagyszerű csapóajtó, a titkos telefon, az álszeltem, minden kézben revolver és gyilok villan, — mily boldogság! S minden milyen tökéletes. Valaha, az első filmeknél, ha vi­har zúgott, nem hallottuk, ha sikoltottak, nem hallottuk, ha morogtak a szellemek, nem hal­lottuk, mia a villámot valódi mennydörgés követi a filmen, a szél süvít, az áldozat hörög, a fekete macska kísértetiesen nyávog, s min­denki hallhatja, amint a kastély lovagtermé­ben a nagy falióra elkongja az éjfélt és lent — ó — a pincében nagyot zuhan valami test, — rettenetes. Ott vagyunk, ahol voltunk, a primitív ger- jedelmeknél s valljuk be, hogy a rémdráma Pozsony, október 19. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) A magyar nemzeti párt pozsonyi helyi szervezete kedden este tartotta a Savoy dísz­termében első rendes évi közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés jelen­tőségét emelte az a körülmény, hogy azon meg­jelentek a párt törvényhozói közül Richter Já­nos szenátor, Holota János dr. nemzetgyűlési, továbbá Blanár Béla dr., Jaross Andor tarto- mánygyüilési képviselők. Koczor Gyula párt­igazgató, Salkovszky Jenő dr. Ipolysági körzeti elnök, Kmoskó Béla lévai körzeti elnök, Ar- kauer István városi képviselő és mások. Szent- Ivány József és Törköly József dr. kimentet­ték távolmaradásukat. A közgyűlést 7 órakor nyitotta meg Hege­dűs Jenő" helyi alelnök szépszámú közönség je­lenlétében. A hölgyek körében ott volt Sza- páry Ilona (grófnő), továbbá a nemrég elhunyt Berghoffer Károly özvegye és több lelkes po­zsonyi magyar uriasszony, urleány. Hegedűs alelnök rövid, tartalmas megnyitó beszédében, amelyben rámutatott az elmúlt esztendő küzdelmeire, kegyeletes szavakkal emlékezett meg Berg­hoffer Károly elhunytéról, aki úttörő munkát végzett a magyar nemzeti párt pozsonyi he­lyi szervezetének megalakulásában. Az elnök elparentáló szavait a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Bicsovszky Kázrnér dr. titkár tette meg ez­után tartalmas és lendületes titkári jelentését, amelyet a közgyűlés tapssal vett helyeslőleg tudomásul, ő is megemlékezett az év halot­takéi: Berghoffer Károlyról, Somossy Tiborról és Szikra Andrásról. A titkári jelentés ismertette azt -a munkát, amelyet a párt a pozsonyi városházán kifejt. A képviselőtestületben egy taggal van képvi­selve a párt, de a különböző városi bizottsá­gokban 7 taggal. Ezek: Prenghy dr., Munker Henrik, Gotte dr., Hegedűs Jenő, Zatkalik dr., Bicsovszky dr. és Szemző Pál dr. A párt az or­szágos keresztényszocialista párttal együtt kö­zös klubot alakított a városházán. Adóügyi tanácsadó szervet létesített a párt és ezt tiszt­séget Illés Emil adóügyi tanácsos végzi nagy szaktudással. A párt ügyészei díjmentesen áll­nak a szegénysorén felek rendelkezésére. Má­jus 31-én a párt Magyar Estet rendezett, ame­lyen SzcntTvány József pártvezér tartott sza­bad előadást. Munker Henrik a pénztári, Zhcz Hugó az el­lenőri jelentési olvasta fel. amelyekből kitűnik, hogy a gazdasági válság dacára a párt tagjai tagkö­hat, mint ahogy tény, hogy Angliában az ösz- szes eladott belletrisztika hetvennyolc száza­léka detektivregény és „murder-istorie“ s Franciaországban Arséne Lupin-ből évente egymillió példányt adnak el még ma is, pedig jó öreg szegény, majdnem annyi, mint Nick Carler. Nem tudom, sikerülni fog-e a mozi­sok számítása a kezdethez való visszakanya- rodáissal, de én egyelőre lelkesen járok mo­ziba. Visszafiatalodom s ez is valami. Csak­nem felujjongtam, amint néhány hét előtt a vásznon megjelent az első titkos süllyesztő és az első tetőiői-talpig egyetlen fekete haris­nyába bujtatott besurranó haramia. S köny- nyet törültem ki a szemeimből, amikor meg­láttam őt, ifjúkorom rémét és bálványát, őt, a titokzatost, a rettenetest, a gyilkost, a rend­őrök veszedelmét, az édeset, a reges-régit, aki miatt csaknem elbuktam a negyedikben latin­ból és számtanból, őt, az ismert kedvenc fe­kete kámzsába bújtatottat (nekem is megvan valahol otthon, elő fogom keresni) a gall kultúra első héroszát ifjú szivemben, meg­láttam őt, a kedves, drága, egyetlen Fan to­rnászt, aki visszatért, hogy megmentse a sze- gény mozisokat. Smtltó Pál. telezettségüknek a legpontosabban tesznek eleget. A lelépő választmány nevében Hegedűs elnök azt a javaslatot terjesztette elő, hogy létesít­senek a párt kebelében egy hölyszakoszíályt. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel tette magáévá, a lelépő tisztikarnak és választ­mánynak a felmentvényt megadta. László Zsig- mond korelnök lépett ekkor az emelvényre, át­vette az elnöklést, öt percre felfüggesztette az ülést, ami alatt a jelölő bizottság elkészítette a jelöléseket. Egyhangúlag a következő tisztikart választották meg: uj tfsz&itcsr Elnök: Kontsek György, alelnökök: László Zsigmond dr., Szemző Pál és mint központi megbízott: Hegedűs Jenő, pénztáros: Neumann Ferenc, ellenőrök: Lame József, Zircz Hugó, helyi szervezeti titkár: Munker Henrik, jegyző: Eichenwald Pál. Ügyészek: Braun Imre dr., Cothe Árpád dr., Prenghy Árpád dr. — A vá­lasztmány tagjai: Arkauer István laptulajdonos, Arató Gyula dr. ügyvéd. Bárányi Vilmos bank- tisztviselő, Bojtos József magántisztviselő, Bár- dossy Géza villanyszerelő, Császár István szer­kesztő, Forgách Mihály nyugdíjas, Fizély Imre mérnök, Gáify Kálmán banktisztviselő, Huszty Károly munkás, Illés Emil nyug. pénzügyi fő­tanácsos. Jurás János munkás, Klein Artúr dr. orvos, König Ignác dr. orvos, Lendvai Oszkár dr. orvos, Laubner Nándor dr. ügyvéd, Liiley György dr. főtisztviselő, Márton Jenő vállal­kozó, Mészáros Tibor fogtechnikus, Mind- szenthy Béla fényképész, Okapecz János bor­bély, Olló Lajos droguista, Piánk János ven­déglős, Rezsucha Béla tisztviselő, Schweiger Lajos bankigazgató, Tomány Béla hentes. Ti- chy Jenő gépész, Udvarhelyi Gábor borbély, Ürge Lipót szabó, Zatkalik Lajos dr. orvos, Turóczy Tibor dr. A holgyszakosztáíy elnöke: Szapáry Ilona (grófnő), alelnökök: dr. Zatkalik Lajosné, Schweiger Lajosné, dr. Coíke Árpádné, jegyző: Strasser Béiáné, László Jolán, pénztáros: Lam- pérth Klára. Választmány: Bodács Vincéné, dr, Boreczky Gézáné, dr. Braun Iniréné, Eichenwald Pálné, Jarnló Böbe, Kontsek Györgyné, Leva- tich Istvánná, Neumann Ferencné, dr. Prenghy Árpádné, Schmidt Iniréné, özv. Segesváry Er- nőné, dr. Szemző Pálné, Tomány Lenke, Zircz Hugóné, Wowy Manci. Braun Imre dr. külön indítványára a lelépő tisztikarnak eredményes munkásságáért a köz­gyűlés „ elismerését és köszönetét fejezte ki. Kontsek György, az uj elnök, vette át ezután az elnöklést. Keresetlen szavakkal, meghatva mond köszönetét az ő és az uj tisztikar megvá­lasztásáért a közgyűlésnek. Üdvözli a jelenlévő Szapáry Honát, aki életrehivta a hölgyszak oi&z- tályt, annak működéséhez az Isten áldását ké­ri. Virágcsokrot nyújt át Szapáry Ilonának, aki néhány meghatott mondatban mond köszönetét a kedves figyelemért. Majd az <uj elnök üdvözli a választmányban lévő iparos- és munkástago- kat s rámutat a párt kebelében rájuk váró misszió fontosságára. A vendégek felszólalásai Richter János dr. szenátor szólal föl ezután, Még gyöngének érzi magát — úgymond —, mert súlyos betegségen esett át. Egy év előtt itt volt a zászlóbontáson, amikor még a jelen­lévők közt volt Berghoffer Károly, az igazi magyar mintaképe. Az ő példáját kövesse a szervezet, mert a vezér után járni könnyebb. Azzal fejezi be fölszólalását, hogy a magyar­ságnak nem kell félnie semmitől, mert igaz ügyért küzd. Blanár Béla dr. a kassai kerület üdvözletét tolmácsolja. Igaz örömmel tölti el az a tudat, hogy a pozsonyi helyi szervezet él és virul. Üdvözli a választmányt, kívánja, hogy minél több dolga legyen, mert csak munkával érhet el sikert. Kmoskó Béla dr. a lévai szervezet nevében beszél. A vidékre csak jó hatással lesz az a tu­dat, hogy Pozsonyban egy erős, dolgozó helyi szervezet működik. Jaross Andor tartománygyülési képviselő mondott ezután lendületes beszédet. Mindenek­előtt Szent-Ivány József távolmaradását men­tette ki. aki már a lévai gyűlésen említést tett előtte, hogy valószínűleg akadályozva lesz a pozsonyi megjelenésben, őt kérte föl, hogy me­leg, magyaros üdvözletét tolmácsolja a pozso­nyi helyi szervezetnek. Nekünk jó idegekkel kell rendelkeznünk — mondotta —, hogy a mai válságos időket meg usszuk. Kitartás kérdése az egész. Uj nemzeti programot jöttünk el hir­detni. Mi nem mondjuk azt, hogy ..előre", ha­nem azt, amit Déván is mondtunk: Utánam! Öncélú nemzeti politikát kell folytatni, amely leszámol az osztálytagozódással és amely egy szociális felelősségérzékkel áthatott magyar nemzeti társadalmon át akar olyan szintézist, amelyen az uj magyar jövendő nyugszik. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő a legjobb kívánságait fejezi ki az uj elnökség­nek és választmánynak. Szerinte az általános programon fölül még külön föladatot is tűzzön maga elé a pozsonyi helyi szervezet. Mikor a régi magyar kisgazdapártot megalakítottuk — úgymond —, bizonyos hiányt éreztünk. Egész­séges szeűemi centrumra lett volna szükségünk. Mindig Pozsony felé tekintettünk, amely hivat­va lehetett volna az iparos- és munkástömegek födött szellemi fölénvével irányadó szerepet vállalni. Ez most elérkezett. Ma megállapíthat­juk. hogy a pozsonyi magyar polgárság fö1 esz­mélt erre, fölismerte, hogy mire hivatott és ezért föladatává kell iktatni, hogy a pozsonyi helyi szervezetnek keü kinőni magát az egész vidék hálózatát felölelő szellemi központtá. Bizik benne, hogy ennek a föladatnak a pozso­nyi helyi szervezet meg fog tudni felelni. Ezután az elnök javaslatára a közgyűlés Szent-Tvánv József és Törköly József dr. kép­viselőknek üdvözlő táviratot küldött.' Miután önálló indítvány nem hangzott el. az elnök a közgyűlést fél 9 órakor berekesztette. fí fársasvacscrs 9 órakor a Car.ltonba.n társasvacsora volt, amelyen több fölköszöntő hangzott el. A társas- vacsorán megjelent Förster Viktor dr. keresz­tényszocialista alpolgármester és Aixinger László dr. pártigazgató. Az első fölköszöntőt Kontsek György, az uj elnök mondotta a tör­vényhozókra és a keresztényszocialista vendé­gekre. Förster Viktor dr. volt a második fölszólaló, aki üdvözölte a magyar nemzeti párt szerveze­tét első éves gyűlése alkalmából. Hangoztatta a városházán való együttműködés szükségessé­gét, majd rátért az őt ért támadásokra. Kijelentette, hogy sem a múltja, sem a műkö­dése nem olyan, amely föltételezné, hogy ő a neki tulajdonított kifejezéseket, amelyek a saj- tetámadások alapjául szolgáltak, használta vol­na. A magyar nemzeti párttal való harmonikus együttműködésre ürítette poharát. Koczor Gyula az osztálykülönbségnélküli ma­gyar társadalomra, Schmidt Imre és Kmoskó Béla dr. pedig a helyi szervezet hölgyszakosz­tályára mondottak pohár kösz ön tőt. A társasvacsora kedélyes hangulatban bele­nyúlt az éjfélbe. fltszerweiik az ®sí£KífÉss!i tanácsokat Prága, október 18. Az egészségügyi mi­nisztérium egy törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amellyel lényegesen meg­változtatja az egészségügyi tanácsok állását és hatáskörét. Az állami országos és járási egészségügyi tanácsoknak eddig csak ta­nácsadói funkciójúik volt- Az uj törvénnyel hatósági jelleget kapnak, úgy hogy az álta­luk hozott határozatok a hatósági javaslatok jellegével fognak bírni. Léva őslakosán ümarok! Október 23-án csak a 3-as? 4-es vagy a 14-es számú listákra szavazzatok! A 3-as a magyar nemzeti pártié? a 4-es az országos kereszíényszociaímm párté? es t4-es a magyar nemzeti munkás és iötdmives párté ünnepélyes keretek Ilit tartotta meg első tisifulitú közgyűlését a magyar nemzete párt pozsonyi szervezete Richter, Hoiota, Kmoskó, Blanár ésiaroti f&lsrólaíása - Szapáry Ilona vezetéséves megalakult a pártszervezet női szakosztálya 4

Next

/
Thumbnails
Contents