Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-02 / 225. (3038.) szám
1932 október 2, vasárnap. t>ra:gaiA\\<Aarhi klap 5 Szelet vetett és vihart arat a kormány a fizetésleszállitás tervével Egyre hevesebb formákat ölt a tisztviselők tiltakozása — A prágai tisztviselő- gyűlés szóhoz sem engedte a kormány nőszónokát — Tiltakozó népgyiilések az egész köztársaságban Egy Httérrel sem szabad érintem a nyugdijakat! \ Kellemes meglepetés! Az egész nyáron használatlanul feküdt a zseblámpa! És mégis: a tokja teljesen szétesett, az elem tönkrement. Egy P • r t r I X elemnél ilyesmi nem fordulhat elő, mert az teljesen szalmiák és savmentes és ezért a zseblámpa boritó tokját nem támadja meg. Ezenkívül felújító képességű és tartóssága rendkívüli. pERTRI]( A nagyigényilek eleme. Szabó István elköltözött Kassáról! Irta: VÁRNAY ERNŐ Kas&a, október 1. Október van, lombhullató, madárdaltól csöndesedé ősz. Azt mondják, hogy jobb hazáiba költözik gólya, fecske, pacsirta, nem bírja ki a tél ridegségét és rovar,tálán, élelemnélküLi fagyát Szimbólum! Az időik vászontagságának, az árvaságnak, denmeszitő atmoszférának a ezomíbóluma! Van-e valamirevaló szlovemszkói magyar ember, aki személyesen nem ismerné, vagy ne hallott volna Szabó István nyugdíj nélkül nyugalmazott gazdasági akadémiai tanár úrról, mind,nyájunk szeretőiében élő Pista bácsijáról. Elköltözik, meri bár alaptermészete szerint légies finomságú és kedvessé- gü magyar ember ő, de annyira mégsem légköri tünemény, hogy néki és családjának ne kellenének kenyéren és vizen felül mindama „igék, melyek Isten szájából" erednek. Szabó bácsi itt tani,tolt, nevelt és oktatott kiváló szakképzettsége és életifilozófiai bölcsessége bőséges tánházából a kassai gazdasági akadémián több minit 30 éven át egészen az áUamiorduialig, mígnem Trianon őt is kenyértelenné tette. Egyenes, ószjog alapján álló gondolkozásával úgy vélte, hogy legalább is időelőtt nem tehet esküt az uj államra s ezért nyugdíj nélkül menesztették. Szabó István, a nagy képzettségű professzor, a jeles gyakorlati gazda — aki a háború alatt kir. tanácsosi kitüntetésben is részesült, mert az ezrével hulló lóállományt a saját feltalálásai marhavér^kukorica csutka őrleményével táplálván — megmentette, Szabó, a pompás ,szakelőadó és kellemes mesélő, átim eh eteti volna a kicsire szabott Magyarországba. Neki is jutott volna fehér kenyér, akadémiai igazgatói pozíció, de nem sietett a kényelmes ©tallumba, nem hagyta itt a Csermelyt, az akadémia megkönnyezett „völgyét", az öreg Dómos, Orbán-tornyos Fő- uccát, a nagyságos Fejedelem székvárosát, szeretett jó barátait, volt tanítványainak seregét, a magyar gazdát, az egész kisebbségi sorsosztályos magyarságot, testvéreit . . .! Érezte magasabbrendii elhivatottságát, tudta, hogy reá még egy fontos misszió vár! Szent-Ivány József 1925 októberében Kassán kibontotta a magyar nemzeti párt zászlaját. Szabó bácsi is ott volt. A következő hónapokban az embertismerő és értékeinket megbecsülő magyar nemzeti politikum és annak vezére odaállította őt a megillető helyre, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának igazgatója lett. Azóta 1930-ig szemeink előtt végezte utolérhetetlen értékű munkáját. A magyar gazdában mezőgazdaságilag elmaradt, de értelmes és tanulékony testvérét tekintette. Fáradságos, nehéz utakat tett azért, hogy saját otthonálban, a faluiban keresse meg a földművelőt s olt szórta szét tudományának kinemesedetl szellemi magvait, hogy a gazda a jól megtrágyázott, megszántott s megboronált földjébe válogatott szemet vessen és jobb, emberibb élethez jusson. Gyakran voltam vele s amikor több mint hat évtizeddel vállain mesél- getve, derűs arccal vígan rótta az ország alját — mert gyakran per pedes Apostolorum értünk a célhoz — nem győztem vele a lépést tartani. S ez a lankadatlan munkabírás, kifogyhatatlan szeililem-energia, uj mesgyéken való nekifeszülés határozza meg nemes egyéniségét, mostani uj életútját. 1930-ban a magyar nemzeti pártnak meg kellett válnia a népszerű professzortól. A politikum másodszor fosztotta meg kenyerétől. Úgy a földművelésügyi, mind pedig a belügyi minisztérium betiltotta a magyar nemzeti pártnak szakosztályi működését s igy Pista bácsi nem tarthatott több gazdasági előadásokat, nem rendezhette meg nagysikerű, százaktól látogatott téli tanfolyamait, nem mehettünk határbejárással kapcsolatos vetés- dijazásokra s nem abszolválhattunk mező- gazdasági .kiállításokat. Pedig öt évi működése során több mint 300 iiynemii a'«üiót tmij olüutt le s a magyar gazdatársadalom sok ezernyi ifjú és öregebb tagja sírja vissza apostoli működését, szereteti nevilö-atyját Nem árL*u ő esze senkinek, sőt növelte az anyaföld értékét, elviselhetőbbé kívánta tenni a búzatermő föld népének sorsát, óvta a nép állatállományát és mindenkinek használt, aki a földet közvetlenül vagy közvetve mondhatta magáénak egészen az — adóhivatalig. Pártunk nagyrészben neki köszönhet te megizmosodását. Hála és elismerés érte, legszebb öröké annak, amit mindnyájunk Prága, október 1. A koalíciós pártok elnökei tegnap Udrzsal miniszterelnökkel tanácskoztak az állami tisztviselők fizetésteszállitása kérdésében. Több órás vita után abban állapodtak meg, hogy kedden, vagy szerdán a koalíciós pártok kfilön-külön fognak még ebben a kérdésben tanácskozni és csütörtökön a kormány politikai kollégiuma ül össze, hogy a pártok állásfoglalása alapján a továbbiakról döntsön. A kulisszák mögött már kompromisszumos egyezkedésekről tárgyalnak, azonban még igy is bizonytalan és komoly a helyzet és a Lido- vé Noviny megállapítja, hogy ma még senki sem meri állítani, hogy sikerül olyan megegyezést létrehozni, amely a mai kormányt megmenthetné. A tisztviselők viharos ' prágai gyűlése A helyzetet elmérgesiti ég a koalíciós válságot növeli az állami tisztviselők szervezeteinek egységes elutasító álláspontja a fizetésleszáEi- tások kérdésében. Tegnap este a prágai Zsófia- ezigeten tiltakozó népgyülést tartottak az állami tisztviselők; A gyűlés mindvégig izgalmas volt, de teljes káosszal fejeződött be, mert a résztvevők az előterjesztett határozati javaslatokat nem akarták elfogadni. Becsvaráné, nemzeti demokrata képviselőnő felszólalása közben olyan vihar támadt, hogy a rendőri feloszlatást csak úgy akadályozhatta meg a népgyülés elnöke,. hogy gyorsan berekesztette a népgyülést. Jellemző a mai hangulatra, hogy a legnagyobb szónoki sikere a kommunista szónokoknak ég a Stribrny-párti Ghmelik képviselőnek volt. A szervezetek központjának elnöke, Mladek megnyitó beszédében idézte az egyik miniszternek a szavait, hogy az állami tisztviselők jövedelme kevés, de biztos és ezzel szemben szerinte most kevés, de bizonytalan. A központ ma ig kitart kategorikus és kompromisszumot nem ismerő álláspontja mellett, hogy a fizetéseket nem szabad leszállitani. Amikor közölte a népgyüléesel, hogy a meghívott miniszterek közül egyetlen egy sem jelent meg, a népgyülés óriási nevetésben tört ki és különböző megjegyzések hangzottak ed. Nagy feltűnést keltett Baxa dr. egyetemi tanárnak, a nemzeti demokrata párt volt szenátorának a beszéde, aki jogi szempontból bírálta a kormány tervét. Baxa kijelentette, hogy mint az állam jogtanára felháborodik azon. hogy azt a törvényt, amely a szerzett jogokat biztosítja, most fizetésleszálli- tásokkal meg akarják sérteni. Kétely támadhat az emberben afelől is, vájjon jogállamban élünk-e — mondotta — mert a fizetésleszállitási törvénnyel jogbizonytalanságot teremtenek. A kormánypártokban nincs meg a jóakarat arra, hogy a költségvetési egyensúlyt egyéb intézkedésekkel, mint például a fölösleges minisztériumok beszüntetésével érjék el. Ezek a pártok attól félnek, hogy ilyen módon egy miniszteri tárcát elveszítenek. A kormány háládatlan, ha a tisztviselők fizetését leszállítja. Szomorú haHani, hogy azok az állami tisztviselők, akik elősegítették Ausztria bukását, most egyebet nem kívánnának, mint azt, hogy valorizálják azokat a jövedelmeiket, amelyeket nékik a régi Ausztria fizetett. Kircsmár, a következő szónok, kijelentette, hogy az állami tisztviselők ma már nem tiltakoznak, hanem figyelmeztetik a kormányt, hogy az egész közvélemény elvesztette a beléje helyezett bizalmát. Több felszólalás után Mládek elnök egy határozati javaslatot olvasott fed, amelyben tiltaPista bácsija itthagyhatott. Munkás keze, frissen ifjú szelleme továbbra sem szűnik meg lenmeLni s 8 ha kedves arca ráhajol a Duna-Tisza közén a termőföldre, ha megfogja kezével az Ez óriási megrökönyödést keltett és a népgyülés a „15 százalékos" szónak a törlését követelte, amihez az elnök hozzájárulását is adta. A lárma azonban neon állt el és az elégedetelnek egyre hangoztatták, hogy a határozat nagyon engedékeny. Miután egy kissé lecsendesedtek a kedélyek, az elnök szavazás alá bocsátotta a határozati javaslatot, de egyetlenegy kéz sem emelkedett fal. Egy kommunista szónok az egész eljárást a politikai pártok komédiájának minősítette. Amikor Beosvaráné képviselőnő beszélni akart, kifütyülték. Hallatlan vihar keletkezett, mire Mindek elnök a gyűlést berekesztette, hogy megelőzze a népgyülés rendőri feloszlatását. A közalkalmazottak apellálnak a koalícióhoz A közalkalmazottak vógrehajtőbizotteága emlékiratot küldött a koalíciós pártoknaík, amelyben rámutat arra, hogy a fizetés- leszállítás föltétlenül csökkentené a fogyasztást és maga után vonná a magánüzemekben a fizetések és bérek le szállítását. A közalkalmazottak nem akarják a fenyegető, de elkerülhetetlen következményeket közelebbről analizálni és el is utasítják a felelősséget magukról, mert minden eszközzel arra törekszenek, hogy ezt megakadályozzák. A közalkalmazottak szervezeteinek ol- mützi végrehajtó bizottsága ugyancsak egyaranykalászt s tekintete északnak fordul, gondoljon arra, hogy itt is szánt-vet-arat a gazda az ő szelleme nyomán s hogy mi is Feléje tekintünk könnyes szemekkel délnek! a kormány terve ellen és rámutat arra, hogy a költségvetés egyensúlyát más intézkedésekkel is el lehet érni. A kormánynak feladata a sajtó és a népgyülések szónokai által fölvetett takarékossági javaslatokat letárgyalni és az egész nyilvánosság előtt bebizonyítani, hogy ezek a javaslatok kérész- tülvihetetlenek. Az oimützi gyűlés egyúttal felszólította az állami tisztviselők szervezeteinek prágai központját, hogy az egész körtársaságban nagyvonalú akciót indítson a fizetésle szállítási tervezet ellen, hogy ezzel az egész közvélemény a leszállítás igazságtalanságáról meggyőződést szerezhessen. A régi nyugdíjasok ügye A tisztviselöfizetések kérdéséhez hasonlóan súlyos, .sőt még fájdalmasabb érvágást jelentenek a nyugdíjasok javadalmai ellen készülő kormánytervek. Már egy Ízben élesen állást foglaltunk a pénzügyminiszter ama terve ellen, hogy a nyugdíjasok járulékait is csökkenteni akarja. A közvélemény és a parlament nyomására annak idején Englis pénzügyminiszter kénytelen volt megváló? Ha ni a régi nyugdíjasok illetékeinek rendezését. Ez a rendezés sem volt igazságos, mert a régi nyugdijasokat kor szerint kategóriákba osztották és a legutolsó kategóriába tartozók a fölemeli nyugdíjhoz csak 1933-ban jutnak hozzá- Ez a nyugdíjemelés egészen jelentéktelen volt és most, még mielőtt ezt a csekély kedvezményt élvezhetnék, a kormán ytöblxség a tervezett fizetésles zál-litási törvénnyel még ettől az alamizsnától is meg akarja fosztani a régi nyugdijasokat. A törvényhozóknak párlkülönbség nélkül a 1 egerél y emebben föl kell lépniök ez ellen és nem szabad megengedni©^ hogy a régi nyugdíjasokat, akik a háború óta olyan kiáltó igazságtalanságot szenvedtek, újabb sérelem érje. Semmi szín alatt nem szabad megengedni, hogy az állami tisztviselőkkel egyidejűleg a régi megyei, járási és községi alkalmazottak nyugdijait is megkuTtitsák. Ezrekről a szerencséilenekről ma egyetlen koalíciós párt sem beszél s igy a szerkesztőségünkhöz érkezett levelek hangját ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy a törvényhozókat fölhívjuk a készülő igazságtalanság megakadályozására. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12* MUMUS GYÁRTJA: ^ ^ H-ORIAU BAUERNEBL és FIAr.t. KOSICE
