Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-02 / 225. (3038.) szám

1932 október 2, vasárnap. t>ra:gaiA\\<Aarhi klap 5 Szelet vetett és vihart arat a kormány a fizetésleszállitás tervével Egyre hevesebb formákat ölt a tisztviselők tiltakozása — A prágai tisztviselő- gyűlés szóhoz sem engedte a kormány nőszónokát — Tiltakozó népgyiilések az egész köztársaságban Egy Httérrel sem szabad érintem a nyugdijakat! \ Kellemes meglepetés! Az egész nyáron használat­lanul feküdt a zseblámpa! És mégis: a tokja teljesen szétesett, az elem tönkre­ment. Egy P • r t r I X elemnél ilyesmi nem fordulhat elő, mert az teljesen szalmiák és savmentes és ezért a zseblámpa boritó tokját nem támadja meg. Ezenkívül felújító képességű és tartóssága rendkívüli. pERTRI]( A nagyigényilek eleme. Szabó István elköltözött Kassáról! Irta: VÁRNAY ERNŐ Kas&a, október 1. Október van, lombhul­lató, madárdaltól csöndesedé ősz. Azt mondják, hogy jobb hazáiba költözik gólya, fecske, pacsirta, nem bírja ki a tél ridegsé­gét és rovar,tálán, élelemnélküLi fagyát Szimbólum! Az időik vászontagságának, az árvaságnak, denmeszitő atmoszférának a ezomíbóluma! Van-e valamirevaló szlovemszkói magyar ember, aki személyesen nem ismerné, vagy ne hallott volna Szabó István nyugdíj nél­kül nyugalmazott gazdasági akadémiai tanár úrról, mind,nyájunk szeretőiében élő Pista bácsijáról. Elköltözik, meri bár alaptermé­szete szerint légies finomságú és kedvessé- gü magyar ember ő, de annyira mégsem lég­köri tünemény, hogy néki és családjának ne kellenének kenyéren és vizen felül mindama „igék, melyek Isten szájából" erednek. Szabó bácsi itt tani,tolt, nevelt és okta­tott kiváló szakképzettsége és életifilozófiai bölcsessége bőséges tánházából a kassai gaz­dasági akadémián több minit 30 éven át egé­szen az áUamiorduialig, mígnem Trianon őt is kenyértelenné tette. Egyenes, ószjog alap­ján álló gondolkozásával úgy vélte, hogy legalább is időelőtt nem tehet esküt az uj államra s ezért nyugdíj nélkül menesztet­ték. Szabó István, a nagy képzettségű pro­fesszor, a jeles gyakorlati gazda — aki a há­ború alatt kir. tanácsosi kitüntetésben is ré­szesült, mert az ezrével hulló lóállományt a saját feltalálásai marhavér^kukorica csutka őrleményével táplálván — megmentette, Szabó, a pompás ,szakelőadó és kellemes mesélő, átim eh eteti volna a kicsire szabott Magyarországba. Neki is jutott volna fehér kenyér, akadémiai igazgatói pozíció, de nem sietett a kényelmes ©tallumba, nem hagyta itt a Csermelyt, az akadémia megkönnyezett „völgyét", az öreg Dómos, Orbán-tornyos Fő- uccát, a nagyságos Fejedelem székvárosát, szeretett jó barátait, volt tanítványainak se­regét, a magyar gazdát, az egész kisebbségi sorsosztályos magyarságot, testvéreit . . .! Érezte magasabbrendii elhivatottságát, tud­ta, hogy reá még egy fontos misszió vár! Szent-Ivány József 1925 októberében Kas­sán kibontotta a magyar nemzeti párt zász­laját. Szabó bácsi is ott volt. A következő hónapokban az embertismerő és értékeinket megbecsülő magyar nemzeti politikum és annak vezére odaállította őt a megillető hely­re, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának igazgatója lett. Azóta 1930-ig szemeink előtt végezte utolérhetetlen értékű munkáját. A magyar gazdában mezőgazda­ságilag elmaradt, de értelmes és tanulé­kony testvérét tekintette. Fáradságos, nehéz utakat tett azért, hogy saját otthonálban, a faluiban keresse meg a földművelőt s olt szór­ta szét tudományának kinemesedetl szelle­mi magvait, hogy a gazda a jól megtrágyá­zott, megszántott s megboronált földjébe vá­logatott szemet vessen és jobb, emberibb élethez jusson. Gyakran voltam vele s ami­kor több mint hat évtizeddel vállain mesél- getve, derűs arccal vígan rótta az ország al­ját — mert gyakran per pedes Apostolorum értünk a célhoz — nem győztem vele a lépést tartani. S ez a lankadatlan munkabírás, kifogyha­tatlan szeililem-energia, uj mesgyéken való nekifeszülés határozza meg nemes egyéni­ségét, mostani uj életútját. 1930-ban a magyar nemzeti pártnak meg kel­lett válnia a népszerű professzortól. A politi­kum másodszor fosztotta meg kenyerétől. Úgy a földművelésügyi, mind pedig a bel­ügyi minisztérium betiltotta a magyar nem­zeti pártnak szakosztályi működését s igy Pista bácsi nem tarthatott több gazdasági előadásokat, nem rendezhette meg nagysike­rű, százaktól látogatott téli tanfolyamait, nem mehettünk határbejárással kapcsolatos vetés- dijazásokra s nem abszolválhattunk mező- gazdasági .kiállításokat. Pedig öt évi működése során több mint 300 iiynemii a'«üiót tmij olüutt le s a magyar gazdatársadalom sok ezernyi ifjú és öre­gebb tagja sírja vissza apostoli működését, szereteti nevilö-atyját Nem árL*u ő esze senkinek, sőt növelte az anyaföld értékét, elviselhetőbbé kívánta ten­ni a búzatermő föld népének sorsát, óvta a nép állatállományát és mindenkinek hasz­nált, aki a földet közvetlenül vagy közvetve mondhatta magáénak egészen az — adóhi­vatalig. Pártunk nagyrészben neki köszönhet te megizmosodását. Hála és elismerés érte, legszebb öröké annak, amit mindnyájunk Prága, október 1. A koalíciós pártok elnökei tegnap Udrzsal miniszterelnökkel tanácskoztak az állami tisztviselők fizetésteszállitása kérdé­sében. Több órás vita után abban állapodtak meg, hogy kedden, vagy szerdán a koalíciós pártok kfilön-külön fog­nak még ebben a kérdésben tanácskozni és csütörtökön a kormány politikai kollégiuma ül össze, hogy a pártok állásfoglalása alap­ján a továbbiakról döntsön. A kulisszák mögött már kompromisszumos egyezkedésekről tárgyalnak, azonban még igy is bizonytalan és komoly a helyzet és a Lido- vé Noviny megállapítja, hogy ma még senki sem meri állítani, hogy sikerül olyan megegye­zést létrehozni, amely a mai kormányt meg­menthetné. A tisztviselők viharos ' prágai gyűlése A helyzetet elmérgesiti ég a koalíciós válsá­got növeli az állami tisztviselők szervezeteinek egységes elutasító álláspontja a fizetésleszáEi- tások kérdésében. Tegnap este a prágai Zsófia- ezigeten tiltakozó népgyülést tartottak az ál­lami tisztviselők; A gyűlés mindvégig izgalmas volt, de teljes káosszal fejeződött be, mert a résztvevők az előterjesztett határozati javasla­tokat nem akarták elfogadni. Becsvaráné, nem­zeti demokrata képviselőnő felszólalása közben olyan vihar támadt, hogy a rendőri feloszlatást csak úgy akadályozhatta meg a népgyülés el­nöke,. hogy gyorsan berekesztette a népgyü­lést. Jellemző a mai hangulatra, hogy a legna­gyobb szónoki sikere a kommunista szónokok­nak ég a Stribrny-párti Ghmelik képviselőnek volt. A szervezetek központjának elnöke, Mladek megnyitó beszédében idézte az egyik miniszter­nek a szavait, hogy az állami tisztviselők jö­vedelme kevés, de biztos és ezzel szemben sze­rinte most kevés, de bizonytalan. A központ ma ig kitart kategorikus és kompromisszumot nem ismerő álláspontja mellett, hogy a fizeté­seket nem szabad leszállitani. Amikor közölte a népgyüléesel, hogy a meghívott miniszterek közül egyetlen egy sem jelent meg, a népgyü­lés óriási nevetésben tört ki és különböző meg­jegyzések hangzottak ed. Nagy feltűnést keltett Baxa dr. egyetemi tanárnak, a nemzeti demok­rata párt volt szenátorának a beszéde, aki jogi szempontból bírálta a kormány tervét. Baxa ki­jelentette, hogy mint az állam jogtanára felhá­borodik azon. hogy azt a törvényt, amely a szerzett jogokat biztosítja, most fizetésleszálli- tásokkal meg akarják sérteni. Kétely támadhat az emberben afelől is, vájjon jogállamban élünk-e — mondotta — mert a fizetésleszállitási törvénnyel jogbizonyta­lanságot teremtenek. A kormánypártokban nincs meg a jóakarat arra, hogy a költségvetési egyensúlyt egyéb intézkedésekkel, mint például a fölösleges mi­nisztériumok beszüntetésével érjék el. Ezek a pártok attól félnek, hogy ilyen mó­don egy miniszteri tárcát elveszítenek. A kormány háládatlan, ha a tisztviselők fize­tését leszállítja. Szomorú haHani, hogy azok az állami tisztviselők, akik elősegítették Ausztria bukását, most egyebet nem kívánnának, mint azt, hogy valorizálják azokat a jövedelmeiket, amelyeket nékik a régi Ausztria fizetett. Kircsmár, a következő szónok, kijelentette, hogy az állami tisztviselők ma már nem tiltakoz­nak, hanem figyelmeztetik a kormányt, hogy az egész közvélemény elvesztette a beléje he­lyezett bizalmát. Több felszólalás után Mládek elnök egy hatá­rozati javaslatot olvasott fed, amelyben tilta­Pista bácsija itthagyhatott. Munkás keze, fris­sen ifjú szelleme továbbra sem szűnik meg lenmeLni s 8 ha kedves arca ráhajol a Duna-Tisza kö­zén a termőföldre, ha megfogja kezével az Ez óriási megrökönyödést keltett és a népgyü­lés a „15 százalékos" szónak a törlését követel­te, amihez az elnök hozzájárulását is adta. A lárma azonban neon állt el és az elégedetelnek egyre hangoztatták, hogy a határozat nagyon engedékeny. Miután egy kissé lecsendesedtek a kedélyek, az elnök szavazás alá bocsátotta a határo­zati javaslatot, de egyetlenegy kéz sem emelkedett fal. Egy kommunista szónok az egész eljárást a politikai pártok komédiájának minősítette. Amikor Beosvaráné képviselőnő beszélni akart, kifütyülték. Hallatlan vihar keletke­zett, mire Mindek elnök a gyűlést berekesz­tette, hogy megelőzze a népgyülés rendőri feloszlatását. A közalkalmazottak apellálnak a koalícióhoz A közalkalmazottak vógrehajtőbizotteága emlékiratot küldött a koalíciós pártoknaík, amelyben rámutat arra, hogy a fizetés- leszállítás föltétlenül csökkentené a fogyasz­tást és maga után vonná a magánüzemekben a fizetések és bérek le szállítását. A közalkalmazottak nem akarják a fenyege­tő, de elkerülhetetlen következményeket közelebbről analizálni és el is utasítják a felelősséget magukról, mert minden eszköz­zel arra törekszenek, hogy ezt megakadá­lyozzák. A közalkalmazottak szervezeteinek ol- mützi végrehajtó bizottsága ugyancsak egy­aranykalászt s tekintete északnak fordul, gondoljon arra, hogy itt is szánt-vet-arat a gazda az ő szelleme nyomán s hogy mi is Feléje tekintünk könnyes szemekkel dél­nek! a kormány terve ellen és rámutat arra, hogy a költségvetés egyensúlyát más intéz­kedésekkel is el lehet érni. A kormánynak feladata a sajtó és a népgyülések szónokai által fölvetett takarékossági javaslatokat le­tárgyalni és az egész nyilvánosság előtt be­bizonyítani, hogy ezek a javaslatok kérész- tülvihetetlenek. Az oimützi gyűlés egyúttal felszólította az állami tisztviselők szerveze­teinek prágai központját, hogy az egész körtársaságban nagyvonalú ak­ciót indítson a fizetésle szállítási tervezet ellen, hogy ezzel az egész közvélemény a leszállí­tás igazságtalanságáról meggyőződést sze­rezhessen. A régi nyugdíjasok ügye A tisztviselöfizetések kérdéséhez hasonló­an súlyos, .sőt még fájdalmasabb érvágást jelentenek a nyugdíjasok javadalmai ellen készülő kormánytervek. Már egy Ízben éle­sen állást foglaltunk a pénzügyminiszter ama terve ellen, hogy a nyugdíjasok járulé­kait is csökkenteni akarja. A közvélemény és a parlament nyomására annak idején Englis pénzügyminiszter kénytelen volt megváló? Ha ni a régi nyugdíjasok illetékei­nek rendezését. Ez a rendezés sem volt igazságos, mert a régi nyugdijasokat kor szerint kategóriákba osztották és a legutol­só kategóriába tartozók a fölemeli nyugdíj­hoz csak 1933-ban jutnak hozzá- Ez a nyug­díjemelés egészen jelentéktelen volt és most, még mielőtt ezt a csekély kedvez­ményt élvezhetnék, a kormán ytöblxség a tervezett fizetésles zál-litási törvénnyel még ettől az alamizsnától is meg akarja fosztani a régi nyugdijasokat. A törvényhozóknak párlkülönbség nélkül a 1 egerél y emebben föl kell lépniök ez el­len és nem szabad megengedni©^ hogy a régi nyugdíjasokat, akik a háború óta olyan kiáltó igazságtalanságot szenved­tek, újabb sérelem érje. Semmi szín alatt nem szabad megengedni, hogy az állami tisztviselőkkel egyidejűleg a régi megyei, járási és községi alkalmazottak nyugdi­jait is megkuTtitsák. Ezrekről a szerencséilenekről ma egyetlen koalíciós párt sem beszél s igy a szerkesz­tőségünkhöz érkezett levelek hangját ez­úton hozzuk nyilvánosságra, hogy a törvény­hozókat fölhívjuk a készülő igazságtalanság megakadályozására. IGYUNK KASSAI SÖRT I 12* MUMUS GYÁRTJA: ^ ^ H-ORIAU BAUERNEBL és FIAr.t. KOSICE

Next

/
Thumbnails
Contents