Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-15 / 236. (3049.) szám

* íMÁ* J&AI&.’ Á~X i árÚJMJki i VU& W« Wixv/V -»•»>, nyjuu^fa Miért lesz mindjárt szebb, ha KITIEN púdert használ? Jetii országos alelnök meg akarta akadályozni a tartománygyülésen az orosz-ukrán nyelvi harc és a ruszinszkói nyomor kérdésének megvitatását Viharos jelenetek a napirend megkezdése előtt — Rendkívüli ülésre kerül az éhínség problémája — A beregszászi kórház borzalmait bizottság vizsgálja felül Mert (hála a Tenosnmak, mely a Kítten-puderbe keverve van, a következő nagyszerű tulajdonságai vannak: 1. Nem tartalmaz rizsport, ezért sosem tágítja a pórusokat és nem szárítja ki az arcbőrt. Kitűnő az arcbőr számára. 2. Rossz Idő, vagy izzadás dacára is egyszer s mindenkorra eltünteti a zsíros és fényes arcbőrt. 3. Egész nap tart anélkül, hogy a púder alatt krémet használnánk. Állandó utánpuderezés felesleges. 4. Meglepően szép lesz tőle és fiatalsága ter­mészetes benyomást keit. Abszolút tiszta. Jótállunk a jó eredményért, el­lenkező esetben az érte fizetett összeget egészében visszaadjuk. Kenje be arcát holnap reggel Ki-tien- púderrel és győződjön meg arról, hogy az mennyi­re megtisztítja óa feltűnő finommá teszi. Meglátja, sosem hitte volna, hogy egyszerű puderhaeználat által ez lehetséges volna. Kitien-puder mindenütt kapható eredeti dobozokban 5.—, 10.—, 15.— és 20.— koronás árban... s ha szőke, ne feledkezzék meg a S. Y. S. shampooról. gőte szenátor újabb inter­venciója a keletszloveuszkói gazdik érdekében Pozsony, október 14. Közismert tény, hogy Keletszlovenszkó és Rusziinszkjó mezőgazdasá­gában a mzsda'kár az idén milyen katasztro­fális károkat okozott- Természetes következ­ménye ennek, hogy a gazdaközönség telje­sen vetőmag nélkül maradt s ezért indult meg szövetkezett ellenzéki pártjaink részé­ről a mentőakció, amelynek az volt a célja, hogy a legjobban sújtott vádék kisgazdái t kellő minőségű és mennyiségű vetőmaggal lássák el. Pártijainknak ez az akciója siker­rel ás járt, amennyiben a földművelésügyi minisztérium részéről 1 millió 800.000, a szlo- venszkói országos mezőgazdasági tanács (Ze- medelská radia) részéről pedig 4 millió ko­rona értékű vetőmagot osztottak szét kedvez­ményes áron. A kiosztott mennyiség azon­ban hozzávetőlegesen sem elegendő arra, hogy a kárral sújtott területek gazdáinak vetőmagszükségletét kielégítse. így a kassal járás kb. 300 vagon vetőmagot igényelt a hatósági akcióiból, a tényleges kiosztott mennyiség azonban csak 55 vagon volt A szepsi, valamint a bodrogközi járásiban ugyancsak nagy hiány mutatkozik még ve­tőmagban. Tekintettel arra, hogy e vidékeken a bur­gonyatermés eredménye is olyan silány, hogy ezen a téren is nagy vetőimaghiány áll fenn, Böhm Rudolf országos keresztényszocialis- ta párti szenátor további búza- és búr go- nyavetömag kiosztása érdekében eljárt a napokban a mezőgazdasági tanács titkári hivatalában az illetékes előadóknál. A mezőgazdasági tanács funkcionáriusai a bur­gonyiavetőmagot illetően Ígéretet is tettek Böhm szenátornak arra nézve, hogy felter­jesztést tesznek a földművelésügyi miniszté­riumihoz a kedvezményes áru vetőmag be- szerezihebősének biztosítása érdekében. A ga­bonán emu eket illetően azonban a mezőgazr dasági tanács pénzügyi alapja teljesen ki­merült és igy a tanácsnak nincsen módjában további kedvezményes áru vetőmagot (kiosz­tani- E tekintetben tehát csakis maga a földművelésügyi minisztérium tehetne lépé­seket, természetesen csak a pénzügyin inisz- téniuim hozzájárulása esetében, miután fede­zettel erre a célra ma már a földművelés- ügyi miiinűsztérium nem rendelkezik. Ebben az irányban tehát minden további akciót a földművelésügyi és pénzügy műn iszbériumba kell megtenni s Böhm szenátor most ott fog­ja az ügyet tovább szorgalmazni. Szóba hozta a szenátor a mezőgazdasági tanács titkári hivatalában a szlovénszkói ser- bbábomány katasztrófáidé pusztulását is, ami égetően szükségessé teszi serlésanyaál­latok nak az illetékes köziintézmények álltai való beszerzését és a tenyésztő kisgazdák között történő szétosztását. A kapott válasz szerint azonban ilyen akció csak a jövő évben fog történni, mert az itt elterjedt eer- tésvész miatt az illetékes helyek azon a né­zeten vaunak, hogy a kiosztásra kerülő Ungvár, október 14. (Ruszinszkói szerke sz- tőségiin'ktől.) A ruszinszkói országos képvi­selőtestület szerdán délelőtt ülést tartott, melyen a viharosabbnál-viharosabb jelenetek egész sora folyt le. A gyűlést Jech országos alelnök nyitotta meg. A napirend előtti felszólalásra enge­délyt kérő Demkó Mihály képviselőtestületi tag a most dúló orosz-ukrán nyelvi harc ügyében akart tejj ed elmésebb bejelentést tenni, de ezt az országos alelnök nem engedte meg. Ugyancsak szót kért Győző Ármin kommu­nista képviselőtestületi tag is, aki a ruszinszkói nyomor körüli intézkedése­ket akarta kritika tárgyává tenni. Az or­szágos alelnök azonban őt se engedte szó­hoz jutni Ebből óriási vihar 'keletkezett. Sem Demkó. sem Győző nem engedte magát elhallgattatni s követelte, hogy az országos alelnök ne gán­csolja el a napirend előtti felszólalás jogát. Az országos alelnök azonban hajthatatlan ma­radt s az óriási zajban az egymást tulkiabáló két szónokot az elnöki csengővel próbálta el­hallgattatni. U.gy egyik, mint másik rámuta­tott arra, hogy amig itt jelentéktelen, szóra sem érdemes napirendi pontok szerepelnek a tárgysorozaton, addig Ruszin,szkó jelenleg legnagyobb és legkétségbeejtőbb problémájá­ról. az éhínségről egyetlen szót sem szabad szólni. Jech országos alelnök hiába intette csendre a szólásra jelentkezőket, azok az asztalt verve követelték, hogy beszélhesse­nek. Végre is az országos elnök felfüggesztette a® ülést és gyorsan eltávozott a tárgyalóteremből. Mikor ismét megnyitotta az ülést Jech dr., felolvasta a törvény vonatkozó szakaszát, hogy a renitens képviselőtestületi tag a teremből el is távolítható és az ülésekről kitiltható. Végül is kijelentette, hogy a kérdést a napi­rendi pontok letárgyalása után fogják tár­gyalni. A felszólalók azonban ebbe nem nyű­göd bak bele, hanem az éhínség ügyében rendkívüli közgyűlés összehívását javasolták. A képviselőtestület végül is elhatározta, hogy a ruszinszkói nyomor ügyét rendkívüli ülé­sen fogja megtárgyalni. Ezután megkezdődött a napirendi pontok tárgyalása. Az országos képviselőtestület jó­váhagyta a P. R. E. 30 milliós és 6 milliós kölcsönének garanciájáról szóló bejelentést, majd több jelentéktelen pont tárgyalása után a huszonöt százalékos italadó bevezetését tárgyalták. Jaczik Miklós országos keresztényszocialista párti tartománygyülési képviselő ellenezte ezt a magas adót, mivel ez az amúgy is tönk­rement bortermelők helyzetét nehezíti meg. A kérdés körül parázs vita keletkezett, mivel az országos képviselőtestületnek több szőlő- tulajdonos tagja van. Ám a cseh agrár párt­érdek felülkerekedett a közérdeken és az el­nöki intésre a szőlőtulajdonos cseh agrár és kinevezett bagók többségi szóval megszavaz­ták az italadó ily horribilis felemelését. Nagy vihart eredményezett az is, hogy az ungvári újonnan épült járási házban a cseh agrárok és szociáldemokraták két helyiséget fogház céljára javasoltak átengedni. Az el­lenzék ellene volt e javaslatnak. A megdöbbenés moraja zúgott végig a ta­nácstermen, mikor a beregszászi országos kórház ügyére került a sor. Ez a kórház ugyanis teljesen használhatatlan állapotban van s oly szenny és bacillus/fészek, hogy annak azonnali bezá­rása válnék szükségessé, ha lenne hová a betegek százait elhelyezni. Győző Ármin és anyasertéseket is az elpusztulás veszedelme fenyegetné. Ez az álláspont azonban Szlo- venszkó érdelkelt gazdaközönségét egyáltalá­ban nem nyugtathatja meg, ment a sertés vész pusztítása olyan mértéket öl­tött, hogy 70 százalékban, sőt egyes helye­ken teljesen kipusztult a sertésállomány és igy a hivatalos segélyakció nem várhat magára a jövő esztendőig. A földmivélésügyi mi misztériumra vár tehát most az a feladat, hogy a kisgazdáknak eb­ben a tekintetben is sürgősen a segítségére siessem. Böhm szenátor a miniiisztéiiiumlban teendő lépései során erre a közélelmezési szempontból is nagy fontosságú kérdésre szintén ki fog terjeszkedni. Jaczik Miklós részletesen ismertették a kór­háznál tapasztalható leírhatatlan állapotokat. Dacára annak, hogy mindezeket egy minisz­teri bizottság is megállapította s dacára an­nak, hogy a kórház építésére szükséges pénz is együtt van s a tervek is elkészültek, a mi­nisztériumban ott fekszik az egész ügy már hónapok óta és igy az építkezés meg nem kezdhető. — Bizonyára azért, mert neon cseh vállal­kozó kapja meg a munkát — jelentette ki Győző, mig Millamtz közmunkaügyi referens azt a felvilágosítást adta, hogy a kórház építése addig nem kezdődhetik meg, amig Beregszász városának vízveze­téke nem lesz. Óriási vihar tört ki erre a nevetséges indo­kolásra. Jaczik Miklós azt kérdezte, hogy ha Beregszászon még tíz év múlva sem fog épül­ni vízvezeték, akkor a kórház sem fog addig felépülni? Ez lehetetlen és tűrhetetlen álla­pot és úgy ő, mint Győző azt javasolta, hogy küldessék ki bizottság a beregszászi kórházi állapotok tanulmányozására, mely készíttessen fényképfelvételeket a kórházi kórtermekről és az ott uralkodó állapotok­ról és e fényképeket vigye fel Prágába a kormány elé való terjesztés végett. A fény képiéi vételek minden jegyzőkönyvnél beszédesebbek lesznek, mert a kórtermekben a betegek — ágyak hijján — a padlón, szal­mán fekszenek s a városból kölcsönöznek lepedőket és takarókat számukra. De ott sem nyugodhatnak, mivel az egész kórház pat- kánytfószek, ahol a betegeken át mászkálnak e ronda állatok. Vannak betegek, akik gyer­mekágyakban kuporognak s egy ágyon két fertőző beteg is fekszik. A szobák bűzösek és tisztán nem tarthatók. Az operációs helyisé­gek valósággal elriasztók. A miniszteri bizott­ság mindezt tapasztalta és kijelentette, hogy a kórház megéreti arra, hogy felégessék. Az új kórház építésére először 12 milliót irányoztak ugyan elős később lementek nyolc millióra, de ez is csak papíron maradt. Pusz­tulhatnak a betegek, csak azért, mert még nincs Beregszászon vízvezeték? ... Az országos képviselőtestület végül is úgy határozott, hogy pártközi bizottságot küld hí Beregszászba, amely fényképfelvételeket fog készíteni s azokat Prágába viszi fel, abban a reményben, hogy e fényképek rábírják a kormányt az építkezés megkezdésének enge­délyezésére. Furcsa hátterű ügyei tárgyalt ezután még az országos képviselőtestület. Az országos hivatal ugyanis az országos képviselőtestület tudta és beleegyezése nél­kül Ungvárott, a Rákóczi uecán levő orszá­gos tulajdonként kezelt telken uj palotát építtetett, melyre 400 ezer koronát költött el. Az országos hivatal ezen a telken egy ősrégi házat, a volt ungi vármegyeházát bontatta le, melynek falai között egyszer II. József csá­szár is megjelent s fogadta a karokat és ren­deket. Ennek a történelmi becsű épületinek le­bontásához azonban nem volt joga az orszá­gos hivatalnak, miivel az országos képviselőtestülKet csak az épü­let renoválását határozta el s e célra mind­össze 100 ezer koronát szavazott meg. Úgy Jech ár., mint a közimunkaügyi referá- tus aktákkal igyekezett bizonyítaná, hogy kénytelen volt tatarozás helyett az épületet lebontani, mivel az alapok gyöngék voltaik. Erre ismét vihar tört ki, mivel köztudomású, hogy ennek az ősrégi épületnek egyméteres földszinti falai voltak. — A cseh agrároknak volt szükségük erre az építkezésre — állapi tóttá meg Győző képviselőtestületi tag s ezért az országos hi­vatalnak kell felelnie. Az építkezésre felhasznált 300 ezer koroná­ra ugyanis nincs fedezet, mivel a kormány a költségvetés redukciójá.t rendelte el és igy ezen építkezésnél sokkal fontosabb és közérdekübib beruházási tételeket törölt a kö 1 tségvetésből. Jech dr. csak úgy tudott az ebben az ügy­ben tett intézkedésének felelősségének ter­he alól ideiglenesen szabadulni, hogy az er­re vonatkozó ellenzéki indítványt a cseh agrár többséggel iesaaivaziiatta. A többség a ruszin nyelv jogaiért szállt síkra Végül sor került Demkó Mihály tarto- mánygyülésii képviselőnek a nyelvkérdésben előterjesztett javaslatára, amelyben tiltako­zott Dérer tankönyvrendelete ellen és amelyben Demkó indítványozta, hogy a tar- tománygyülés tegye magáévá a munkácsi ruszin nemzet1 védő“ kongresszus határoza­tait, Az ukrán irányzatot támogató szociálde­mokrata párt, a kommunista párt és a cseh néppárt ruszin nemzetiségű tartomnáygyülési képviselői a javaslat ellen szólaltak fel, a tartománygyülés többsége azonban a ja­vaslatot elfogadta s határozatként kimon­dotta annak a kormányhoz való fölterjesz­tését. A javaslat mellett szavaztak a cseh agrár­párt 'képviselői is, amely párt a miniszterta­nácson a Dérer-rendelet s igy az ukrán irányzat mellett foglalt állást A szociálde­mokrata párt ruszin képviselője a javaslat ellen szavazott, cseh képviselője viszont tartózkodott a szavazástól. Nénhány jelentéktelen ügy letárgyalása után az ülés délután három órakor véget é-t. A volt berlini konzul lett ma vallomást a Be leheiett-e jutni Stribrny miniszterhez az öltözőszobán keresztül? Igjlau, október 14. A Stribrny-pör tegnap délutáni folytatólagos tárgyalásán tovább folytatták Kreyza miniszteri tanácsos kihall­gatását. Utána Krouzsilek dr. miniszteri ta­nácsost hallgatták ki, aki a vasutügyi minisz­térium jogi osztályán dolgozik, ő volt az — vallja —, aki annakidején Sichrovskyt bevezette Holla tanácsoshoz a vasutügyi minisztériumba. Elmondja, hogy Sichrovsky egyszer, amikor telefonkészülékeket akart szállítani a vasut- és postaügyi minisztériumnak, felsóhajtott előtte-. „Hogyha én ismerném Stribrnyt!“ A mai tárgyaláson kihallgatták Silbernágel Ferencet, a vasutügyi minisztérium elnökségi osztályának altisztjét, aki a hozzáintézett kérdésekre elmondotta, hogy a miniszterhez másképp, mint a főbejáraton keresztül, legföljebb az öltözöszobán át lehetett volna, bejutni, de ezt is igen kétségesnek mondja. Egyéb­ként pedig 1922 óta feljegyeztek minden lá­togatást s mikor a látogatók nevét átnézték, Sichrovsky nevét ott seni találták. Azután kihallgatták Podlipsky Vencel dr.-t, aki 1920-ban és 1921-ben csehszlovák konzuli volt Berlinben. A tanú nagyjából megismétel­te a prágai tű "gyaláson tett vallomását s ma is kijelentette, hogy az volt a benyomása, hogy Sichrovsky egy­szerre kapta meg az 5.2 millió koronás provízióját. Erről nagyobb vita indul meg, mert Sich­rovsky azt állítja, hogy a jutalékot a prágai Fuchfi-bankház utján kapta meg részletekben. Hosszan vitatkoznak arról is. vájjon Siohrov- sky tényleg ajándékozott-e tanúnak egy zseb­órát, amit a tanú tagad. Azután éles összeütközés támad a tanú és Cervony dr. védő között, úgy hogy a tanú a védő több kijelentését jegyzőkönyvbe véteti, Hasonló módon revan- sálta magát a védő is. Podlipskyt még a délutáni órákban ,is ki­hallgatták.

Next

/
Thumbnails
Contents