Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-13 / 234. (3047.) szám
’-i TO«<M-iVW&Afc-HIRLAB mmmmmmmrnmmmmHmmmmmmmxmmmmmmmtmmmimmása hogy az ország hangulatával megismerkedjen, ígéri, hogy egy hónap múlva konkrét javaslatokkal jön a Ház elé. A miniszterelnök azzal fejezi he beszédét, hogy a tettek Ideje következett el. Cselekedni fog, de csak akkor, ha kell és csak úgy, ha az az országnak hasznos lesz. A miniszterelnököt beszéde után meleg ünneplésben részesítették. Ezután az elnök azt a napirendi indítványt tette, hogy a Ház üléseit október 26-ig napolják cl, amelyet a képviselőház Buchinger Manó szociáldemokrata képviselő elleninditványával szemben is elfogadott. A kamatláblesiállitás Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Nemzeti Bank, főtanácsa ma délután határoz a kamatláb leszállítása ügyében. Bizonyos, hogy a kamatlábat az eddig 5 százalékról 4 és fél százalékra szállítják le, a biróilag perelhető kamatláb maximumát az eddigi nyolc és fél százalékban állapítják meg. Állitőlag ez a kamatleszállítás csak kezdet és további tömeg- csökkentésre is sor kerül. Gömbös a kisiparosok közt Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szerdán reggel 9 órakor a Vigadóiban az iparosok országos szövetsége monstre nagygyűlésre ült össze. Az ülésen megjelent Gömbös miniszterelnök és Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter. Pap József, az iparosok országos szövetségének elnöke kérte Gömböst, mint a tettek emberét, hogy siessen a nehéz helyzetbe került iparosság segítségére. Gömbös miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy régóta foglalkozik a magyar kisiparosság politikai jellegével. A kisiparosságot a legkülön/b nemzetfenntartónak tartja. Annyi nemzeti érzés, erő és becsület van a kisiparosságban, hogy minden körülmények között továbbra is megerősítő rendszerbe kell foglalni a kisiparosságot. Majdnem az egyetlen osztály, amely konzervatív és tántorithatatlanul nemzeti érzelmű. A nagyipar és a kisipar harmóniáját úgy kívánja biztosítani, hogy a kisiparosságot egységes szervezkedésre hívja fel. Fabinyi kereskedelmi miniszter beszédében Biztosította jóindulatáról a kisiparosságot, akiknek érdekében a kereskedelemügyi kormány minden lehetőt el fog követni. A magyar reformátusság kálváriás útját tárja a világ elé Péter Mihály püspök jelenléte A szlovenszkói tiszáninneni református egyházkerület évi közgyűlése Kassán - Még mindig nincs jóváhagyva az egyház alkotmánya - A szlovák egyházmegye problémája Kassa, október 12. (Kassai szerkesztőségünk te- lefonjelentése). A tiszáninneni református egyház- kerület ma tartotta meg közgyűlését a Lőcsei Ház nagytermében Péter Mihály püspök egyházi, és Tornallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok, világi elnök elnöklete alatt. Ezt megelőzőleg szerdán délután az egyházkerületi bíróság tartott ülést, amelyen elutasította Tomasuia János bánóéi lelkész fellebbezését az egyházkerületi elnökség végzése ellen. Ugyancsak szerdán délután az egyházkerület iskolailgyi bizottsága tartott ülést Kőműves Sándor és Mertens Aifréd dr. elnökletével. Ezen az ülésen felolvasták az elemi iskolákról és a középiskolákról szóló jelentés eket. A mai 'közgyűlést Péter Mihály püspök imája nyitotta meg, majd Tornallyal Zoltán dr. egyház-kerületi főgondnok mondotta el megnyitóbeszédét. Utána Péter Mihály püspök olvasta fel püspöki jelentését. Péter Mihály püspök jelentése Péter Mihály püspök beszédének első részében általános képet rajzolt a helyzetről, atmely napról- napra rosszabbodik. Az anyagi kérdésekben a legnagyobb bizonytalanság uralkodik s ezzel karöltve jár a vallási és erkölcsi értékek pusztulása. Ilyen körülmények között csupán az isteni gondviselésbe vetett hit e a Krisztus keresztjébe- erős lélekkel való belefogózkodás nyújthatja a menekvés útját, a vigasztalást és a megtartást. A jelentés második része behatóan foglalkozik az egyház és az állam viszonyával. A püspök megállapította, hogy bár itt az állam és az egyház nincs egymástól elválasztva, annyi azonban bizonyos, hogy a kormány nem .helyez kellő súlyt a vallás és az egyház érdekeire. Több példát hoz fel ennek igazolására. Biztosítva van-e a vasárnap méltó megünneplése? Nőm látjuk-e e szent napon vigan folyni a mezei és egyéb munkákat? A 122/1926. szám-u kongrua-törvény és annak végrehajtási rendeleté lealázó helyzetet teremtett a lel- készi kar számára, mert nem értékeli azt a munkát, melyet az érdemes lelkészi kar a köz érdekében végez. A kormány eltűri, hogy az iskolákban számos helyen atheista szellemű, egyháziatlan és vallástalan tanárok taníthatnak. Ez olyan fontos, az összes egyházaknak egészen a velejéig ható kérdés, amelynek krisztusi szellemben való megoldása érdekében az összes egyházaknak közösen, vállvetve kellene küzdeni, nem nézve a köztük lévő hitelvi különbségeket sem. Az egyház sérelmei A reformátusoknak speciális sérelmeik is vannak, amelyekre még mindig nincs orvoslás. Magyar gyermekek — Ez évben is szaporodtak a szlovák iskolák, fényes és nagy termekkel és a szlovák gyermekek létszámát tekintve nem is megokoltam Ilyen nagyméretű épületek emelésének az a célja, hogy megtöltessenek gyermekekkel. Mi szivünkből óhajtjuk ugyan, hogy a szlovák nemzet kultúrában, műveltségben emelkedjék, szaporodjék, de nem találjuk sem a törvénnyel, sem az igazsággal, sem a joggal, sem a méltányossággal össze- egyezíethetőnek, hogy a mi magyarajku gyermekeink szlovák nyelven való tanítása és el- szlovákositása révén növekedjék. A szlovák iskolában felnőtt magyar gyermekek sem kultúrában, sem érzésben nem lesznek többé soha magyarok. Súlyosbítja a sérelmet az, hogy az ilyen szlovák iskolákban újabban már a vallást is szlovák nyelven kell tanítani a magyar református gyermekeknek é3 pedig a 35686/1919. számú iskola ügyi — normatív — rendelet értelmében, amely szerint: a szlovenszkói csehszlovák tanitásnyelvü iskolákban minden kötelező és nem kötelező tantárgyat a tanitás nyelvén kell tanítani. A nemzeti sérelmekhez tehát még a vallásszabadság korlátozása is hozzájárult. Az olyan gyermekből, aki vallását nem a saját anyanyelvén tanulta, nem lesz az egyház hit- elveit értő, az egyházért élni és halni tudó ember. Ha van sérelem, amely ellen mindegyikünknek ősz- szó kell fogni, úgy ez az. De hiába kiáltozunk mi, a szavunkat, maguk az elsősorban érdekelt szülök I „Törvénykönyvünk még mindig nincsen meg- | erősítve, — mondja a jelentés — végső terminusnak a múlt esztendő decemberét ígérték, vagy legkésőbb a jelen év júliusát, — és megint csalódtunk. Ez a körülmény az állam és az egyházunk közötti harmónia megteremtésére sehogyan sem alkalmas, bármennyire is óhajtanók azt, hogy ez a harmonikus viszony létrejöjjön. Nincs szanálva az 1919/20. évi államsegélyekkel kapcsolatos sérelmünk sem, pedig ez év májusában erre nézve igézetet kaptunk és követelésünket jogosnak ismertek el. Nem növeli a bizalmat, hogy a kormány a losonci teológiai szemináriumnak még mostanáig sem juttatott egyetlen fillér államsegélyt sem, pedig az intézet vezetésében az egyházi és az állami szempont egyaránt érvényesül. A református tanítóképző ügyében a kormány ígérte, hogy végleges nyilatkozatot az intézet tervének és költség- vetésének a benyújtása után mond. Május havában ez el is készült és Szilassy Béla konventi elnök személyesen vitte el és nyújtotta át. A tanítóképzés ügyét feltétlenül meg kell oldani, mert már állami szempontból is szinte lehetetlenné vált az a helyzet, hogy iskoláink egy jórésze tanító nélkül van, másik része pedig nem kellő képesítésű tanítók vezetése alatt áll. szlovák iskolákban meg nem értik és gyermekeiket szlovák iskolába adják11. Az egyház iskolaautonómiája Állandó panaszunk tárgya az is, — folytatta a püspök, — hogy iskolai autonómiánkat semmibe sem veszik. Iskolai törvények készülnek rólunk nélkülünk s e törvényekben olyan gyökeres intézkedések vannak, amelyek egyenesen kétségessé teszik, hogy törvénykönyvünk VI. szakasza ér-e még valamit. De talán meg is érdemeljük ezt a bánásmódot, mert nem mutatjuk a súlyos idők követelte lelki erőt. Meg kell mondanunk világosan és ezt az utókor igazolni fogja, hogy e történelmi időkben nem állottunk hivatásunk magaslatán. Valami érthetetlen közöny vagy félelem szállta meg a legtöbbször a nagy kálvinista ősök utódjait. Az egyetemes konvent egyidöben össze akarta gyűjteni az egyházi és az iskolai sérelmeket és ezeknek rendezésére memorandum keretében való összefoglalásával Sörös Bélát és engem bízott meg, de az adatoknak az egyház kebeléből kellett volna összeszedődnie, azonban alig egy-két lelkész vállalkozott a beküldésre. így maradt, el nagy-nagy sérelmeinknek a világi fórumok előtt való feltárása. A lelkészegyesület kérdése A püspök jelentésének további részében a belterjes egyházi munkával foglalkozott. A belmiez- szió terén a kezdet már biztatónak mutatkozott. Azonban a nagy ügynek a sikere elsősorban a lelkészek kezébe van letéve. Rend kívül fontosak az ifjúsági konferenciák ügye is, azonban az ilyen konferenciákat hasznosabb és célirányosabb szükebb körben és nem nagy távolságokról összevont ifjúságok részére rendezni. Kitért ezután a püspök az országos református lelkészegyesület megalakításának a kérdésére, amely hatalmas segítője lenne a hivatalos egyháznak mindazon kérdések megoldásában, amelyek az egyház anyagi és jogi helyzetével összefüggésben állanak. Behatóan foglalkozott az egyházi fegyelmezés problémájával, amely a református egyháznak is minidig egy igen erős fegyvere volt s csupán ötvenhatvan éve ment ki a divatból, ma azonban, különösen a közrendü hívekkel szemben a fegyelmezés majdnem a .semmivel egyenlő. A továbbiakban hangsúlyozza a püspök az áldozatkészség fontosságát. A közegyház iránti áldozatkészség — eltekintve talán az Árvaháztól — még mindig csak a lelkek mélyén szendereg. A közigazgatási járulékok és az özvegy-árva gyámintézet ügye iránt nincs meg a kellő érdeklődés. Felmerül igy a kérdés, vájjon lehetséges-e ilyen körülmények között egy református tanitóképzőintézet fenntartása? Pedig az áldozatkészséget már csak azért is fel kell ébreszteni, mert igen közel van az állam és egyház elválasztásának ideje, és akkor egyszerre mindent saját erőből kell pótolni. Nem szabad az államsegélyt egyedüli megmentő eszköznek tekinteni, eöt aa államsegély sok tekintetben keA szlovák kálvinisták A püspöki jelentés igen fontos része az, amely a szlovák kálvinista kérdésre terjeszkedik ki. A zsinat és a kormány között junktim jött létre, amely szerint a törvénykönyv megerősítésének főfeltétele 12 szlovák anyaegyháznak a szlovák egyházmegyébe való bekebelezése. A zsinat e feltételnek eleget is tett. A törvény kimondotta, hogy ha még lennének olyan egyházak, amelyeknek a szlovák egyházmegyébe való bekebelezése mellett dönteni kell, azokban az egyházakban a törvény- könyv megerősítése után hat hónapon belül népszavazást kell tartam. „Azonban 1930-ban nép- számlálás volt, — folytatja a püspök, — és annak az adatai szerint állítólag különösen Abaujban és Felsőzemplén- ben nagyon sok, miáltalunk magyarnak tartott kálvinista íratott be szlováknak. A Slovenská Liga és néhány a szlovák kérdésben előtérben álló református pap ezt már tudni védi. Ennek alapján a Slovenské Hlasy engeanet, mint püspököt állandóan arra ösztönöz, hogy a nép- számlálás által szlovákoknak minősiteüt.egyházakban rendeljem ed a szlovák istentiszteletet .sőt sorozzam be ezeket a szlovák egyházmegyébe. Természetesen, tekintve gyülekezeteink önrendelkezési jogát, amelyet mostanáig törvénykönyvünk, de az uj is biztosit számunkra, én e törvénytelen eljárásra a világért sem voltam kapható és álláspontomat a zsinat is helyesnek és törvényesnek ismerte el. Ezek után méltán azt lehetett várni, hogy tiszteletben tartván a törvényeket, bevárják a törvény- könyv megerősítését és az azt követő népszavazást. Ellenkezőleg történt, sőt szilárdságomat most már terrorral, fenyegetéssel akarták megtörni nemcsak a nevezett la.p, hanem számos politikai lap utján is, úgy állítván engemet a közvélemény elé, mint aki a szlovák kálvinistáknak az ellensége vagyok". A püspök ezután tényekkel bizonyítja be, hogy vallási és nemzetiségi kérdésekben soha elfogult nem volt és mindig egyformán szerette mindkét nyelvű híveit. Ebben a kérdésben mindig a legnagyobb önuralmat és türelmet tanúsította a püspök, legfeljebb figyelmeztette támadóit arra, hogy eljárásukkal hagyjanak fel. Az egész kérdés likvidálására a szlovák egyházakban szolgáló lelkészeiket junius havában értekezletre hívta össze Gálszócere, ahol az egész szlovák kálvinista kérdést elfogulatlanul és leplezetlenül feltárta és figyelmeztetett mindenkit, hogy nyugodjon meg a jelen helyzetben, hiszen a törvénykönyv megerősítése után a hivek hová1932 október 13, csütörtök. Almafa csemeték a legkiválóbb téli fajtákból, elsőrangú minőségben, nagyobb tótelekben is, a legjutányosabban szerezhetek be. Feszty Gazdaság Stará-Öala — Ogyalla (100 darabon felüli rendeléseknél nagy árengedmény) Árajánlat kívánatra küldetik. rékikötő, a ledkierők megzeibbasztásáva! és a függetlenség feláldozásával jár. A püspök tevékenysége A püspöki jelentés következő része az elvégzett püspöki munkáról számol be. Első helyen áll az iskolai munka. A Czinke István által Írott és a népiskolák számára Írott vallástani könyvek ott vannak már a gyermekek kezében, mihamarább azonban megfelelőbb tankönyvekkel látják el az iskolákat, mire a pályázatokat mihamar kihirdetik. Intézkedett a konvent abban a tekintetben is, hogy a középiskolába járó ifjak hozzájussanak a szükséges valláskönyvekhez és e tekintetben úgy határozott, hogy a Magyarországon használatban lévő tankönyveket fogja itt kinyomatni. A konvent az épülő iskoláknak a segélyezésére százezer korona kölcsönt szavazott meg az országos közalap tőkéjéből s ebből a tiszáninneni egyházkerületnek 33.333 korona jutott. A segélyeknek a folyósítása folyamatban van. Kimondotta az egyetemes konvent azt is, hogy liturgiát egyesíteni kell és erre bizottságot is küldött ki. A püspök ezután beszámolt személyes szolgálatairól. Egyik fő programpontját az egyházak meglátogatását, ez esztendőben a gazdasági viszonyok miatt nem valósíthatta meg, az egyházi látogatás munkáját azonban a jövő tavasszal fokozott mértékben kívánja folytatni. Kereste a kapcsolatot a külföldi hitsorsosokkal. Révész Kálmán dr.-nak, az egyházkerület első püspökének temetésén elnöktársával együtt ott volt. Kiemelte a püspök Révész Kálmán érdemeit, aki nemcsak az egyetemes egyházé volt, mint tudós történetíró, de Szloven- szkóé 'is ®ok tekintetben, mert hosszú ideig kormányozta az abauji egyházmegyét és az egyház- kerület élén még teljes fényében ragyogott szelleme. Meghatott szavakkal búcsúztatta Lengyel László dr.-t a tiszáninneni egyházkerület világi főjegyzőjét, aki mint a királyhelmeei egyház főgondnoka miniden nemes dologban példaként járt elől. Az egyházkerület meghívást kapott a magyarországi országos református lelkészegyeBület augusztus 22-én Karcagon tartott 25. éves ju'biláriö ünnepélyére, melyen a kerületet Meskó Dezső nagy- idai lelkész képviselte. Ezután az püspök az egyházkerület nevében üdvözölte Berták Bélát a kárpátaljai kerület püspökét abból az alkalomból, hogy a kormány végre elismerte és melegen üdvözölte Komjáthy Gábor ungvári lelkészt és az ungi egyházmegye esperesét lelkészi működésének és házasságának ötvenedik évfordulója alkalmából. tartozásáról népszavazás fog dönteni. Kijelentette azt is, hogy a szlovák kálvinista hivek vallási érdekeinek a kielégítését minden erejével előmozdítja, s az értekezlet után az volt a benyomása, hogy megkezdődött a megértésnek és a békességnek a korszaka. A püspök leszögezi a történelmi igazságot, hogy a magyar kálvinisták sohasem bántották és sohasem sebezték meg hittestvéreiket, a szlovák kálvinistákat, szellemi birtokállományukból egy hajszálnyit sem tulajdonítottak el. Azt mondják, hogy az alsó és felsőzempléni kálvinista egyházakat erőszakkal tették magyarokká, azonban minden elfogulatlan történetíró megállapítja, hogy ennek az asszimilációnak éppen ellenkező volt a folyamata. Abaujban, Felsőzemplénben, Ungban és más területeken nem a szlovák kálvinisták lettek magyarokká, hanem éppen megfordítva. Fájdalmas szavakkal célzott ezután a püspök azokra az eseményekre, amelyek Rimaszombatban játszódtak le. Az Istenben való bizalom segítette őt át a nehéz órákon. A püspöki jelentés következő része a nagy egyházmegye helyzetét ismertette az esperesi jelentések tükrében. (Lapunk zártakor a közgyűlés tart.) A ruszinszkói országos választmány ülése Ungvár, október 12. A ruszinszikóá országos választmány tegnap Jeoh országos alel- nök elnök létével jóváhagyta Rokycky dr. orvosnak a nagy szól lősi közkónház helyettes igazgatójának a kinevezését,. Demlko tarto- imánygyülésii képviseld javaslatára a választmány köszönetét szavazott Kostlivy dr. pozsonyi egyetemi orvos tanárnak a ruszin orvosok önfeláldozó képzéséért. A beregszászi kórház alorvosáéi Siniger dr.-t választották meg. A választmány jóváhagyta nyolc község költségvetését, ezzel szemben levette a napi rendről Munkács városának a ruszinszkói vi 11 iamostársaságga 1 való szerződésének jóváhagyását, mert a szerződés szövegét a választmány tagjai nem kapták meg idejében*, hogy áttanulmányozhatták volna. A szerződésben ugyanis a város kárára számos hiányos intézkedési találtukl r
