Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-12 / 233. (3046.) szám

4 1932 október 12, ggerda. bak lendülete egymással karöltve majd meg­birkózik a sok nehézséggel. Jabloniczky képviselő beszéde Utána Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő mél yenszán Ló beszédében a gazda­sági viszonyokkal foglalkozott és az államház­tartás és a városok gazdálkodása között vont figyelemreméltó párhuzamot. A szónok a mai gazdasági állapotokat a békeszerződések fo­lyományának tulajdonítja. Beszélnek örök békéről és lefegyverzésről, ezzel szemben vi­lágszerte felfegyverkezési törekvéseket látni. A népszövetség a békeszerződések egyik leg­pozitivebb alkotása lehetett volna, de mivel a győzők önző céljaikra használják fel, elvesz­tette internaeionális bázisát. Amíg a politikai hibákat nem repa,rá!ják, addig a gazdasági válságot nem lehet repa- rální. A köztársasági elnök azt mondta egyszer, hogy jószándéku emberek mindenről tárgyal­hatnak. Ezt az elvet vallja az országos ke­resztényszocialista párt is. A francia orien­tációról beszélve megállapította a képviselő, hogy a csehszlovák külügyminiszter a francia politika járszalagján jár. A francia politika nagy hadsereg tartását kívánja Csehszlovákiá­tól. A pénzügyminiszter fedezetet keres egy mllliárdra, pedig ha leszállítanák a nemzetvédelmi költség- vetést, már fedezve lenne az állami költség- vetés hiánya és nem kellene a tisztviselők fizetését leszállítani. De hogyha nem találják meg a politikai hibák megoldását, akkor a gazdasági válság sem lesz megoldható. A képviselő ezután a keresztényszocialista párt ellenzéki politikájának igazolására meg­állapította. hogy a csekély jelentőségű gazda­sági előnyökért a párt nem adhatja fel irá­nyát. A magyarság jogos kívánságait a kor­mány nem teljesíti. Nemzeti kultúránkat — úgymond — csak ellenzéki politikával tudjuk megvédeni. A keresztényszocialista párt ellenzéki politi­kája nem jelent negativizmust. mert a ma­gyarok híven teljesitik állampolgári köteles­ségeiket. Az ellenzéki politikától a párt el ne<m tér­het, amíg a kisebbségek minden jogát in­tézményesen nem bizonyítják. A szlováksághoz való viszonyunkat — mon­dotta Jabloniczky dr. — mindenki ismeri. Mi a szlovák néppel mindig jóban voltunk és va­gyunk. A Slovensky Dennikék cikkei nem a Bechyne miniszterelnökhelyettes keresi a kibontakozást A belpolitikai helyzet még mindig igen komoly - Udrzal már egy hónappal ezelőtt pártja rendelkezésére bocsá­totta állását Prága, október 11. A belpolitikai 'bizonyta­lanság, amely a fizetésleszállitási tárgyalások komplikációjával még egyre nőtt, továbbra is fennáll. A nemzeti demokraták, akik a párt végrehajtóbizottságának döntése alapján a fizetésleszállitás ellen foglalnak állást, to­vábbra is elutasítják a pénzügyminiszter ta­karékossági tervét. Mindamellett nem gondol­nak a koalícióból való kilépésre. A félhivatalos sajtó agrárkörökből nyert in­formáció alapján a koalíció helyzetét még nem tekinti reménytelennek. A miniszterel­nök helyettese a kormányelnök komoly meg­betegedése folytán folytatja az egyezkedési tárgyalásokat és ha ezek a tárgyalások hajótörést szenved­nének. agrár vélemény szerint ez még nem jelenti azt. hogy utat nyitnak egy hivatal­nokkormánynak, mert azt ®z agráriusok éppen ngy visszautasítanák, mint a többi koalíciós pártok. Az agrárpárt minden eshetőségre fel van ké­szülve és amennyiben — írja a Prager Pres­se — az orvosok másképpen nem döntenek, Udrzal miniszterelnök néhány napon belül visszatér és a miniszterelnökségen nem fog változás bekövetkezni. Udrzal miniszterelnök már egy hónappal ezelőtt a párt rendelkezésére bocsátotta mi­niszterelnöki tárcáját, a pártvezetőség azonban egyhangúlag a mi­niszterelnök maradása mellett döntött. Az agrárpárton kivü'l álló koalíciós kérőik­ben Udrzal megbetegedését politikai beteg­ségnek minő-sitik. A Lidové Noviny szerint Bechyne miniszterelnökhelyettes tegnap meg­kezdte informatív tárgyalásait az egyes mi­niszterekkel és politikusokkal. Egyelőre még nem tudni, hogy mikor kezdőd­nek a hivatalos tárgyalások. Minél jobban elő­térbe kerül a döntés pillanata a fizetésleszálli­tás kérdésében, annál aktuálisabbá válik a je­lenlegi kormány sorsának a kérdése is és ameny- nyiben — Írja a lap — a miniszterek nem tud­nak megegyezni a politikai kérdésekben, a fe- zetésleszá'llitás kérdésében sem fognak dönteni. WWWWWWWVVVVAAfWWWVVAAA/VWWWVWWVWVWWWWWWWVVWV szlovák nép hangulatát és érzését tükrözik vissza, hanem materialista érdekeket szolgál­nak. A magyar és szlóvák nép mindig barát volt és az is marad. Majd an<"ol példákkal niusTitráflla a községi választások nagy jelentőségét. A községi életben az avattíian emerek óriási károkat okoznak. De a mi becsülete^séigümk, a mi tísztake^ü- ségiink meg kell, hogy kapja a pálmát a vá­lasztásokon — fejezte be nagyhatású beszé­dét Jaiblotndczflcy képviselő. Aixinger a pirt felöltjeiről Végül Aixinger Lásziló dr. országos párt- igazgató azt a nagy munkát vázolta, ami Léván -az uj -képviselőtestületre vár. Helyzete sulyos. mert a prágai kormány rossz gazda­sági politikája rányomta bélyegét a városok gazdasági életére iis. Erős emberekre, igazi férfiakra., önze'tlcm jellemekre van szükség. Ha ezek (keresztény aű-apon, nemzeti] irány­ban működnék, úgy leküzdhetik az ezer ne­hézségei. A lávái ke részién yszo-oial istáik megtalálták körükben ezeket a hivatott ve­zetőket és most a választók (kitartásán, meg nem tantorodé erős hitén múlik, hogy a párt mennél nagyabb képviseletihez jusson a lévasi városházán. Végül KlUin Ödön felhívta a megjelente­ket, hogy a 4-es lista győzelme érdekében ne kíméljenek időt és fáradságot, majd be- r élesztette a gyűlést, mely lelkesen megél- i/enezte a szónokokat. Á ALEXANDRA D. JÜRSS ezúton adja tudtul, hogy kezelését kozme­tikai intézetében újból megkezdte. w INSTITUT DE SOINS áfj? COSMÉTIQUES BRATISLAVA, SAVOY- + N ÉPÜLET. Telefon 87-01. * A nemzeti demokraták fokozzák támadásaikat a kormány ellen és nyíltan a lemondást köve­telik. < A pénzügyminisztériumban különben most újból átdolgozzák a jövő évi költségvetési elő­irányzatot. Miden egyes tárca kiadási tételét a legaprólékosabban felülvizsgálják és arról ta­nakodnak, hogy azt mennyivel lehetne még le­szállítani. Egyes tételeket már több mint a fe­lére csökkentették. A Národn! Listy ehhez hozzáfűzi, hogy a most újonnan átdolgozott költségvetési elő­irányzatban a pénzügyminiszter továbbra is szerepelteti az állami tisztviselők fizetésének a redukcióját A kormány politikai kollégiuma ma este fogja tárgyalni az újonnan csökkentett költségvetési előirányzatot. Bechyne miniszterelnökhelyettes valószínűleg holnap kezdi meg hivatalos tár­gyalásait a kormány többi tagjaival és csütörtökön talán a köztársasági elnöknél lesznek döntő tárgyalások a koalíciós párt­vezérekkel. Hetek múltán most már valószínűleg e héten legkésőbb szombatig eldől a kormány ée a koalíció sorsa. Poroszország pere a birodalom ellen Leipzig, október 11. A lipcsei álilamfoír óságon tegnap kezdődött meg a német birodalom pőre Po­roszország ellem Braun porosz kabinetijének állító­lag törvénytelen elmozdítása miatt. Az első és a második tárgyalási napon főleg magánjellegű kér­désekről volt szó, így például arról, hogy Braun porosz miniszterelnök mind ennél kortosabboaik tar-, tóttá jövedelmiének megőrzését Ma Brecht minisz­tériumi igazgatót hallgatták ki, aki megvédeknez- te Braunt. A tárgyalások folyamán Bumke, a bíró: eág elnöke megállapítja, hogy a porosz miniszterek eJmoaditásakor Hitler és Papén között. poM-tükai megállapodás létezett. KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből (25) ... Hanem ekkor váratlanul ujjongva har- cantak meg a felkelők. Mert -huszadik eszten­dejébe lépett immár Thököli Imre s Erdély fe­lől riasztó hirek jöttek: hogy kardját készül felövezni a német ellen a daliás késmárki gróf. Ősz lett megint. Hideg ősz. Fönt-fönt, közel az ország északi határszélé­hez, ered a Tapoly, elfolyik Gerla falu kertjei alatt, de ott alig lépésnyi csak. Nyugat-keleti Yonuiatu a tájon az összeszorult völgy: nyugati vége bezáródik, keleti végéből pedig idelátsza­nak a már ereszkedő ködökön át Bártfa hallga­tag tornyai. Ott folydogált a Tapoly akkor is a Rau- seherék kertje alatt, magáiban a kis gyümöl­csösben pedig almas-züret volt éppen. Keserű esztendők óta elhalt a nevetés ebben a világtól elvonult zugban, mert messze-messze járt a gazda, az ifjú Keczer Gábor. Lompos németek nem igen mutatkoztak errefelé s hosszú hóna­pok múltak el, amig egy-egy elszakadt é6 ki­merült zsoldos-szakasz húzott el a poros utón. Bártfának visz ez az egyetlen ut is, mely ösz- szeköttetést jelentett volna a háborgó külső világgal. Most ez az ut is halott volt túlnyomórészt. Egyhangú volt a falucska élete. A jobbágyok vénei el-eldolgozlak a. Raueoherék gazdaságá­ban, miután a fiatal legények egytől-egyig hadbaereszkedtek gazdájok, a fiatal Keczer Gábor nyomában... Most, hogy szüret folyt a gyümölcsösben, a ezöszhaju leányok és me­nyecskék rákezdtek egy ezívbemarkoló dalra. Szólt pedig a nóta az újdonsült férjekről és vő­legényekről, akik alámentek Buda felé, a török ollen é6 akik talán soha többé nem fognak visz- ezatérni a párjuk ölelő karjai közé. Mert eles­tek a töméntelen harcon e holttetemüknek de­rekaiba a pázsitos térség, szemfedőjük a nagy magyar ég... S vadmadarak lakmároznak be­lőlük az elhagyott csatatereken. De a nótát is abbahagyták később, mivelhogy nem találtak enyhületet a fájdalmas dallamban. A Hegyalja felől ferdén sütött már a napocs­ka s folyt-folyt a szüret a gyümölcsösben. Ott tett-vett közöttük a ház fiatal asszonya » egy-két szót váltott valamelyik menyecské­vel, aki az almák legszebbjeit válogatta, meg- slmogatott egy-egy kendorhaju leánykát, vagy fö’.mosolygott akaratlanul. De olyan fáradt volt ez a mosolygása, akár a bucsuzkodó napocs­káé, amelyik sütölt-sütött még, de ereje nem volt többek Később a kert végébe állt ki eltünödözve a kis Rauscher Edit, aki huszonegyedik esztende­jében járt ekkor, de komoly-szép arcát bu ár- nyazta e napon is. Állt a kert aljában, sokáig elnézte a Tapoly patak vizét, amint meg-meg- nyaldosta a kert szegélyét 6 akkor délibb tájak­nak futott tovább, hol magyar, szlovák és ru­szin bujdosók csatáztak esztendők óta a maguk és a nemzet jobbvoltáért... És akkor, amidőn azt hitte, hogy senki nem látja, szerelmes vágy- gyal tárta ki barnára edzett két karját a mesz- szeeég felé & öntudatlanul suttogta maga elé az elárvult menyecske: — Édes-kedves uram ...! Arra rezzent össze, hogy a háta megett kur­ta lábacskákkal totyog feléje valaki a keskeny és kavicsos kerti-uton. Megfordult 6 öröm és büszkeség csillant meg szürkés özemében, amint a kisfiát látta lépegetni maga felé: — Andriskám! Galambom! Legugolt, feléje-tárta karjait 6 ifjabb Keczer Andrásba csak a karjai között állt meg. Háromesztendőske múlt már ekkor a pöttöm­legény, akit fiatal anyja össze-visszacsókolt s megcsippentvén a pofácskáját, azt kérdezte tőle: — Kisfiam, mi leszel, ha megnősz? — Katona leszek, — mondta a gyerek gon­dolkozás nélkül. Édesanyja szemét nem fellhőzte be a bu ár­nyéka. Tudta, hogy mihelyt lóraülni képesek a nemesurfiak, lóháton kimennek a kapun s ta­lán 6oha neon jönnek vissza édesanyjukhoz, őket sirató gyenge mátkáikhoz... O&ak a hősi dalok szállnak felőlük lankadatlanul Do akkor megszólalt a legényke: — Anyukám, van nekem másik nagyapám is? — Van, kisfiam, van, — sóhajtott föl a fia­tal mama s úgy érezte, könnyek fojtogatják a torkát. — Majd hazajön karácsonyra s bizo­nyos, hogy kis hátaslovat hoz neked Erdély­ből ... A legényko azonban továbbra is kiváncsinak mutatkozott a kis eszével: — Anyukám, azt is mond meg, van énnekem apám? Keczer Gáborné született Rauscher Edit fia­talasszony itt már nem bírta tovább. Hősi lé­lekkel tartotta magát idáig, mo6t azonban sűrű könnyek borították el szép szemeit: — Van édesapád, kisfiam 6 majd ő is haza­tér rövidesen másik nagyapáddal együtt. Most messzi világban él lóháton, mert előbb hazán­kat kell fölszabadítanunk ... — Anyukám, mi az, hogy: hazánk? Rauscher Edit, úgy térdepelve, leborult le­gényke-fia vállára s hangosan kezdett zokogni. Legalább kisírta magát egyszer. ... Hirtelen arra rezzent ö6sze, hogy valaki megsimogatja a haját. Fölnézett könnyes sze­mével: az édesatyja állt mögötte. Az ősz Rau­scher Gáspár, mindenkitől tisztelt patrícius Eperjes városában, résztvevő hangon szólt: — Nono, leányom, nem szabad megfeledkez­ni magunkról... Majd jórafordul minden! A fiatalasszony megtörölte zsebkendőjével a szemét, tenyerével elsimította a haját, sóhajtott és fölállt. Aztán úgy, egymás mellett állva, a kert végéből sokáig, igen sokáig néztek el Bártfa város tornyai felé, amelyek ködszinben néztek vissza reá jók. S szinte várták, mikor veri föl a templomok környékét a por, amelyet fölkelő lovasok lovai vernek toronyimagosba... Mert ezen az őszön többször is titkos híradá­sok fakasztották őket ujjongó örömre. S az ősz Rauscher mo6k is fölmosolygott maga elé, úgy suttyomban, bajuszvégrői: — Hirlik, hogy király le&z a fiatal Thököli. Mert az Ecsedi-lápoktól a pozsonyi Fehér­hegyekig 6zájról-szájra suttogta a reménykedő nép, hogy az elmúlt hónapban erdélyi kovácsok élesítették ki tűzön az ifjú késmárki gróf kard ját, amelyet ha felköt egyszer a derekára, Sze- pessy Pálékkal együtt megindul az ország 6za- baditására. Velejön Teleki Mihály az erdélyi hadakkal, akinek eszét és nagy furfangját min­denütt megcsodálták, sőt beszélték: a nagyve­zér is táborba fog szállni, hogy lova patái alá t-eperje Bécset... Akkor majd beköszönt a ger- lai portára az ellenséges vértől belepett Keczer Gábor is. A kis Rauscher Edit összeremegett s fölcsii- íaDt szemmel szólt: — ó, édesapám, sokkal hamarabb fogom vi­szontlátni az én édes uramatl — Hogy-hogy? — ütődött meg az ősz eper­jesi patrícius. Mert sehogysem értette a dolgot , A menyecske elmondta erre, amit meglepe­tésnek tartott magában, hogy minden estén ha­zavárja az ő hites urát s talán még ma éjsza­kára be fog toppanni a házba. Tiz nappal előbb lovas-szolgájával küldte meg nagytitokban a hirt, hogy erdőkön, hegyeken, járatlan utakon hazaidé indul. Egy éjszakára legalább, mert ■ ■ ■■ i ■—————ém f >u V nem bírja immár a honvágy mardo&ását. Meg aztán ifjú hitvesét is szeretné átkarolni egy­szer ... Az ősz Rauscher Gáspár megdöbbenve kiált- tott a leányára: — Isten irgalmazzon akkor e szánandó em­bernek! — Valami veszély fenyegeti talán, édesapám? — rebbent össze Rauscher Edit. Édesapja a fejét fogta: — ó, én Istenem, hogy ezt is meg kellett érnem! Mert azóta, hogy tavaly őszön meghalt a fe­lesége, sok bu közt tengette magános napjait. És csak olyankor vidult meg keveset, ha titkon kiszállván leányához, elját6zogatott a kis uno­kájával ... Még egyre a fejét fogta, mikor me­nyecskeleánya másodszor is megrebbent, imára kulcsolván az ujjait: — Valami baj van talán, édesapám? Az ősz Rauscher Gáspár elmondta erre, hogy három nappal előbb (azért is menekült ki ide) véres háttal sikerült csak Eperjes városáig el­vonszolnia magát Tábori Erzsók császári kém- nőnek. Valahol Szendő alatt rajtaütöttek az or­dasok s véresre vesszőzték akkor, mielőtt még a lengőszakállu Szepeesy Pál és rezesorru Ma- jos Ferenc elé hurcolták volna, aki gyalázatos kínzásokkal készült véget vetni e hazáját meg­tagadott némber életének. De a nagy gyalázat­ban is szerencséje volt a hírhedt leányasszony­nak, mert váratlanul kóbor császári lovasok bukkantak föl az erdő mögött s szétszórták a fölkelők c-soprtját, Tábori Erzsókot pedig az erdő sűrűje felé húzták el a lovasok, miután nem ismerték föl... A szörnyüéletü leányasz- szony meggyalázottan került vissza Eperjesre, a lovasokat megtizedeltette, ugyanakkor pedig újabb halálos bosszút esküdött Keczer Gábor ellen, akire ráismerni vélt a zendülő lovasok parancsnokában ... — Holtbizonyos, hogy mától kezdve éjjel- nappal nyomában lesz a te uradnak, — fejezte be Rauscher Gáspár. De a kis Rauscher Edit akaratosan tiltako­zott a fejével: — Nem lehet az... Nem olyan ember az én édesuram ... Váratlanul elhallgattak azonban. Mert akkor ért hozzájok Keczer Gábor édesanyja, aki esz­tendők óta viselt gyászt férjének és fiának hontalansága miatt: — Miről beszélgettek, leányom? Rauscher Edit nyugodt volt már: — Semmi különösebb újságról, anyám. Any- nyit említett csupán édosntyám. hogy Erdély­ből talán ki is indult már a fiatal késmárki Thö­köli Imre gróf... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents