Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-10 / 207. (3020.) szám
Ma: RADIÓMELLÉKLET ^ XI. évf. 207. (3020) szám ■ SsOlübat ■ 1932 szeptember 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ká. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Ejryes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. IL. emelek — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl STRESA Prága, szeptember 9. Visszafojtott lélegzettel figyeljük a nagyhatalmak és a dunai államok stresai tanácskozásait. Jól tudjuk, hogy a válság megi ndulása óta, az elbújtatott Curtóius-Sdholber-lélo vámuniós terv és az ugyancsak elbuktatott Tard'ieu-fóle terv után ez az utolsó kísérlet a diun.aimelléki viszonyok nemzetközi utón váló gazdásági rendezésére. Nem kisebb személyiség, mint Georges Bon net, a stresai konferencia elnöke mondotta a tanácskozások megkezdésekor, hogy Stresát az utolsó kísérletnek kell tekinteni. Ha nem sikerül, elveszett a remény a megegyezésre és az ősszel összeülni akaró világgazdasági konferencia eleve lehetetlenné van téve. A lég illetékesebb személyiség nyilatkozata mindenki előtt me- menrtó lehet, aki a stresai konferencia jelentőségét tagláljja. Szinte már neim is az a lényeg, hogy miféle technikai megállapodást kötnek a tárgyalók a konferencián, hanem az, hogy egyáltalán megegyeznek-e, megtalálják-e az egymáshoz vezető utat s ezzel a testvéri' kibéküléssel újra bizalmat élesztenek^© a lankadt középeurópai polgárok szivében vagy sem, vagy megmarad a mai egymásra acsarkodó helyzet, a kicsinyesség, egymás érdekeinek semmibe sem vétele s az a kaotikus gazdasági állapot, amely évek óta jellemzi a Duna medencéjét. A világ legjobb orrú politikusai, az angolok, fölényes pesszimizmussal ítélik meg a stresai helyzetet. A konferencia elején a Financial News, az egyik legilletékesebb londoni gazdasági orgánum egyenesen nevetségesnek bélyegezte a minduntalan összeülő európai konferenciákat, amelyek a megegyezés leghalványabb reménye nélkül tárgyalnak és tanácskoznak. Nem csoda, ha e figyelmeztető és pesszimista beköszöntők után a középeurópai ember növekvő érdeklődéssel várja a stresai eredményeket. Ami eddig a konferencián történt, nem a legörvendetesebb- A tervek garmadája keletkezett, de hiányzik az az egységes terv, amelyet valamennyien elfogadnak s amelynek kicsiszolásából, praktikussá tételéből állna a konferencia munkája. A franciák kitartanak a némileg módosi- tott Tardieu-terv mellett és általános európai megoldást kívánnak. A németek ez alkalommal csodálatosképpen rokonszenveznek a francia elgondolással, de az a német terv, amelyet Posse fődelegátus mutatott be a konferencia tegnapi ülésén, mégis sok tekintetben különbözik a párisi elképzeléstől. Posí>© a preferenciális szerződések életbeléptetését sürgeti s az európai általános megoldást a részleges preferenciális szerződésekkel akarja előkészíteni, míg a franciák az egyszerre működésbe lépő általános preferenciális szisztéma mellett törnek lándzsát. Az olaszok tegnap elhelyezték a konferencia asztalán a harmadik tervet, amely merőben különbözik a másik két tervtől- Róma mintegy a hágai amortizációs pénztárak mintájára kontribuciós rendszert kíván bevezetni, amelynek segítségével az agrár terményekre szoruló államok három éven át nagyobb összegekkel segélyeznék az agrár államokat, mig az utóbbiak viszontszolgáltatás fejében leszállítanák vámtarifájukat. A három terv ádázul küzd egymással, anélkül, hogy egyelőre .remény volna a megegyezésre. Egyelőre korai Ítéletet mondani.. Egyelőre csupán technikai elképzelések harcolnak egymással, anélkül, hogy a politikai ellenNovember 13-án újra választ Németország ? A birodalmi gyűlés elnöksége Hindenburgnél — Csütörtökön föloszSat- ják a parlamentet? — Papén és Hindenburg a parlament ellen Berlin, szeptember 9. Hindenburg köztársasági elnök ma fogadta a birodalmi gyűlés újonnan megválasztott elnökségét. A negyedórás eszmecsere és a bemutatkozás bizonyos tekintetben tisztázta a helyzetet, amennyiben kitudódott, hogy Hindenburg föltétlenül a mai kormány háta mögött áll. A birodalmi gyűlés nemzeti szocialista elnöke megkísérelte, hogy politikai vitába bocsátkozzék Hindenburggal. Göring beszédében kijelentette, hogy a mai birodalmi gyűlés munkaképtelenségéről beszélni helytelen dolog. A parlamentben munkaképes többség van keletkezőben és bizonyos föltételek mellett ez a többség hosszú évekig intézheti a birodalom sorsát. Hindenburg válaszában utalt arra, hogy a birodalmi gyűlés elnöksége nem kompetens a politikai viták kiprovokálá- sában és föladata kizárólag az ügyrend betartására való ügyelés. Hindenburg szavaiból továbbá az világfik ki, hogy a döntést a politikai helyzetben egyedül a birodalmi gyűlés hozhatja meg a bizalom, vagy a bizalmatlanság kinyilvánítása által. Hindenburg a birodalmi gyűlés döntésére való tekintet nélkül a mai kabineti mögött áll és nem hajlandó semmiféle változtatást eszközölni a Papen-kormányban. A parlament dint! A B. Z. értesülése szerint a kormány mindent megkísérel, hogy a birodalmi gyűlés feloszlatását meggátolja, de törekvését aligha fogja siker koronázni. A centrum és a nemzeti szocialista párt a B. Z. véleménye szerint abban föltétlenül meg fog egyezni, hogy Papent megbuktatja és kierőszakolja az uj választások kiírását. Természetesen kérdéses, vájjon Hindenburg beleegyezik-e a parlament újabb feloszlatásába, de ha alkotmányos akar maradni, aligha változtathatja meg a Ház döntését. A nemzeti szocialisták semmiesetre sem egyeznek bele a parlament üléseinek további elnapolásába, mert véleményük szerint minél tovább húzzák az uj választások kiírását, annál nagyobb teret veszítenek az országban. A parlamentnek azok a körei, amelyek nem sok jót várnak az uj választásoktól, természetesen a föloszlatás ellen vannak és nem hisznek benne. A kormány mindent el fog követni, hogy a föloszlatást megakadályozza. Papén mindenre föl van ítészülve és szükség esetén az erőszakos eszközöktől sem riad vissza. A döntés a jövő hét csütörtökéig föltétlenül megtörténik. Hétfőn fölolvassák a kormánynyilatkozatot, kedden és szerdán lezajlik a nagy politikai vita, melyből a kormány meg fogja állapíthatni, vájjon sikerrel megküzdhet-e az ellenzék javaslataival. Ha csütörtökön feloszlatják a birodalmi gyűlést, akkor az uj választásokat legkésőbb november t*3-ra ki kell irni. Anglia támogatja a német egyenjogúsági törekvéseket? A csalódott Paris — Angol indítványok — Sir John Simon Londonban Páris, szeptember 9. Az európai nyilvánosság legkésőbb vasárnap értesülni fog a francia kormány állásfoglalásáról a német katonai követelések kérdésében. Herriot vasárnap Meaux-ban emlékünnepet tart a maiméi győzelem tiszteletére és nagy politikai beszédet mond, amelyben a Petit Párisién értesülése szerint állást foglal a külpolitika függő kérdéseiben és a francia biztonsági, valamint a béke megoldásának problémáiban. Időközben a francia és az angol külügyi hivatalok tovább tárgyalnak a Németországnak adandó válaszról. Herriot Marcell Rayt, kabiné ttir ódájának főnökét külön diplomáciai megbizatással Londonba küldte, hogy meggyorsítsa az angol választ. Pertinax az Eeho de Parisban azonban úgy értesül, hogy az angolok Sir John Simon külügyminiszter távollétében nem hajlandók a választ megfogalmazni és a külügyminiszter helyettese, Sir Róbert Vansittart, egyelőre csupa kitérő választ tétek a felszínre kerültek volna. A konferencián résztvevők azonban jól tudják, hogy a látszólag szakszerű technikai ellentétek mögött mély politikai ellentétek laippanga- nak s a dunai probléma megoldásának kérdése még mindig nem jutott ki a nyugati nagyhatalmak hegemónia - törekvéseinek szférájából- Már a fönti három tervből látszik, hogy a stresai konferencián a tulajdonképpeni érdekeit felek: a dunai államok, másodrendű szerepre vannak kárhoztatva, mig a vezérszólamot a nagyhatalmak viszik. Az ő megegyezésüktől függ a Duna medencéjének sorsa. Ők felelősek mindenért s azért is, ha a stresai konferencia sikertelenül végződikadott. Anglia végérvényes állásfoglalása tehát aligha történik meg szombat előtt, bármily ideges feszültséggel várják azt Párisban. Jólinformált francia körök szerint a london—párisi eszmecsere korántsem alakult Franciaország kívánsága szerint. Az Echo de Paris felháborodva állapítja meg, hogy MacDonald a németek pártján van és már Lausanneban felbátoritóttá a németeket a fegyverkezési követelések felállítására. Anglia a következő pontokban foglalja össze javaslatait; 1. A nyugati hatalmak elismerik a németek egyenjoguságánk elvét. 2. A birodalmi kormány kötelezi magát, hogy ebből az elismerésekből semmiféle praktikus következtetéseket nem von le és nem erősíti meg hadseregét. 3. Időközben a hatalmak általános biztonsági szerződést kötnek. 4. A volt szövetséges hatalmak, elsősorban Franciaország, kötelezik magukat, hogy a Éppen Bőimet elnök szavaira gondolva, nem merjük föltételezni, hogy Síresa ugyanolyan sorsra jut, mint jutott az osztráknémet vámuniós terv, vagy Tardieu elképzelése. Mert mi történik akkor, ha a dunai népek a stresai reményben is csalatkoznak? Az elmúlt napokban Európában sokat beszélnek arról a titokzatos „ezüst sávról'1, amely a krízis fekete horizontján megjelent s talán az uj, boldogabb idők hajnalhasadását jelenti.. A stresai kudarc isimét eltüntetné az ezüst sávot s azt jelentené, hogy újból a lég reménytelenebb télnek illegjünk elébe. A konferencián mindenképpen eredményt kell elérni, mert az eredmény, bármiféle természetű is, ujjből bizalmat táHoover-javaslat értelmében hozzálátnak hadseregük lefegyverzéséhez és katonaságuk állandó létszámát egy. éven belül egybaanmad- d&l csökken tik. A* Echo de Paris ngy értesül, hogy Anglia ki akarja csikarni Franciaországtól a tengeralattjárók leépítését. A német demars tehát Franciaország szempontjából kellemetlen következményekkel járt, mivel a Franciaország lefegyverzésére irányuló diplomáciai nyomás megerősödött általa. Egyébként a Journal bejelenti, hogy a németek válaszként a francia jegyzékre azonnal vissza fognak vonulni a lefegyverzési konferencia további munkájától s egyúttal megkezdik hadseregük felfegyverzését, azaz nyíltan megsértik a Versailles! szerződést. Schlei- cher tábornok a birodalmi őrség szolgálati idejét hat érre száUitja le s ezzel megteszi az első lépést a miliciaszerü hadsereg megteremtésére. A Petit Párisién úgy véli, hogy tmaszít a csalódott szivekben és uj kitár fásra sarkallja azokat, akik különben elcsüggednének. A legnyomorultabb helyzetben lévő európai nemzetrészek, a kisebbségek, akik minden csapást kétszeres erővel éreznek, kétszeres erővel kívánják a kibon! akozást. Stresáiban meg kell oldani Középeurópa gazdasági és pénzügyi problémáit! De a kisebbségek, amelyek nagyon kíván ják ezt a megoldást, mégis azt hangoztatják, hogy a megoldás útja semmiesetre sem lehet egy olyan politikai elgondolás, amely a nemzeti életcélok megsemmisülését és ezzel együtt, a háttérbeszoritottak gazdasági érdekeinek újabb mellőzését jelentenéi
