Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-08 / 205. (3018.) szám
1932 szeptember 8, csütörtök. 3 Stresában egyelőre tisztázatlan a helyzet fiz agrárállamok és az ipari áilamok harca — A delegációk leszögezik álláspontjukat — Teleszky beszéde - A bizottságok megkezdték a munkát A franciák a kisantantba szeretnék beolvasztani Magyarországot és Ausztriát gazdasági, vagy ipari állam vagyunk-e" cim alatt a következő kommentárral kiséri: — A stre6ai tárgyalások középpontjában a német álláspont van s nem az a francia álláspont, amely a dunai agrárállamokat egy ipari központ köré akarta csoportosítani a preferenciális szerződések alapján. A német álláspont ugyan nincs úgy kidolgozva, mint a francia, ■de elég erős ahhoz, hogy Középeurőpában semmiféle tartósabb szerződéses rendszer nem alakulhat ki Németország nélkül. Németországnak a Duna völgyében egyformán vannak gazdasági és politikai érdekei 6 ezért a stre6ai konferenciára kiküldött német képviselő nem ir alá oly megegyezést, amely a német pénzügyi diszponibilitásból kifolyólag Kö- zépeurópában a francia befolyást erősítené meg. Éppen ebben a pontban egyezett meg a két kormány: a német és a francia, s igy minden olyan tárgyalás, amely Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria szőkébb gazdasági együttműködésének megteremtésére irányul, már eleve sikertelenségre van kárhoztatva. Szollobirtokosok és borkereskedők figyelmébe. 3000hl. uj boroshordó eladó 20 litertől 5000 literig 1-rendü hasított tölgyfából kézileg készítve, azonnali száUitásra, úgyszintén e szakmába vágó mindennemű szüretelő edények. Pince berendez és eket elvállalunk, árjegyzéket kívánatra küld. Szlreha Sndre és 9'ta kádármester SJTunkács ÉRozoiegooo 54 Miért áll Németország Csehszlovákiával szemben? Elsősorban politikai okokból, amelyek a gazdaságiakkal azonosittatnak. Németország kizárja Csehszlovákiát az agrárállamok sorából de nem zárja ki Középeurópából. Iparilag a saját csoportjába sorolja. Miután a középeurópai agrárállamok gabonája részére kedvezményeket javasol, azt kivánja, hogy ezeket a kedvezményeket Csehszlovákia is nyújtsa. A stresai konferencia elsőizben fogja megmutatni, hogy hová céloz a német politika: Középeuró- pa hatalombakeritésére oly módon, hogy Csehszlovákia a középeurópai agrárállamok sorából kizárassék és kényszer itt essék a német tétel elfogadására, amely szerint nem szerződések komplexuma, hanem egyes szerződések kötendők. Erre törekszik a német delegátus is és e •csehszlovák delegációnak a román, lengyel és jugoszláv delegációval folytatott külön tárgyalásából is nyilvánvaló, hogy közösen kell ■elhárítani a német javaslatot. A „szociális célú" földreform antiszociális csaíianója a szepsi járásban: Két hold ősi földet kellene eladnia a gazdának, hogy megfizethesse a földhivataltól kapott egy hold árát Azt ígérték az agrárkortesek, hogy „úgyszólván ajándéka fogják adni a kiosztott földeket s most holdanként 1300—1700—2300 koronás árakat szabolt ki a földhivatal Stresa, szeptember 7. Teleszky János tegnapi beszéde, amelyben Magyarország gazdasági és pénzügyi nehézségeit vázolta és megjelölte az utat, amelyen a dunai államok a válságból kilábalhatnának, igen kedvező hatást váltott ki. Különben a konferencia mai, harmadik napján az általános vitát befejezték és sor kerül a bizottsági tárgyalásokra. Stresa, szeptember 7. A konferencia tegnapi napja nyugodtan telt el. Lengyelország törekvése, hogy megalakítsa a keleti agrár államok blokkját, csődöt mondott. Michelis olasz delegátus ellenezte a tervet és Teleszky magyar delegátus Í6 ellene fordult. Rose lengyel delegátus hiába védte a varsói agrár konferencia határozatait, 6em a hitelezők, sem az érdekelt államok nem fogadták el a lengyel kívánságokat. Egyébként a napot az egyes delegációvezetők elvi jelentőségű nyilatkozatai jellemezték. Attek'ntés a konferencia munkájáról A stresai konferencia lényegében véve csak folytatása a lausannei jóvátételi konferenciának, noha a keleti jóvátételek kérdése maga nem kerül szőnyegre, miután pénzügyi szempontból nem esik olyan súlyosan latba, mint a szóbanforgó államok egyéb eladósodása. A tárgyalások kiindulópontja a lausannei jegyzőkönyv, amely Ausztria szanálásának előfeltételeit szögezi le, célja pedig azoknak az intézkedéseknek a megvitatása, amelyeknek segítségével enyhíteni lehetne a keleteurópai államokban devizahiány miatt életbeléptetett fizetési és kereskedelmi korlátozásokat. Ezzel kapcsolatban természetesen szőnyegre kerül a keleteurópai államok súlyos pénzügyi helyzete is, amely szoros összefüggésben áll a gazdasági válsággal, miután ez a válság idézte elő az állami bevételek erős csökkenését és tette lehetetlenné a takarékosság elvének hathatós érvényesítését. Vita tárgyává akarják tenni a keleteurópai államok vasutjainak katasztrofális helyzetét i6, amelyet a személy- és áruforgalom óriási arányú hanyatlása és a hivatalnoki létszám további akasztásának lehetetlensége idézett elő. Mindezeket a problémákat már tavasszal rendezni akarta a Tardieu-terv, amely azonban már első stádiumában, az érdekelt hatalmak első londoni tanácskozásán megbukott. A franciák javított formában most is a Tar- dieu-tervvel akarnak előjönni s újból arra az álláspontra helyezkednek, hogy a válság megoldásához teljesen elegendő, ha Magyar- országot és Ausztriát beolvasztják a kisantantba s a sok szegény országból egyetlen gazdag államszövetséget csinálnak, melynek minden tagja kölcsönösen preferenciális vám- kedvezményekben részesíti a másikat. A franciák titkos terve természetesen odairányul, hogy ezt a gazdasági szövetséget később politikai egységgé kovácsalják össze. A francia terv legélesebb ellenzői Németország, Olaszország, Magyarország, Bulgária és Lengyelország, amelyek abból indulnak ki, hogy minden gazdasági javulás előfeltétele a keleteurópai agrárállamok gabonaexportjának növelése. A dunai államok egymásközti preferenciájának megvalósítása egyáltalán nem segítene egyik államon sem, mert ma már nem a kölcsönös vámfalak akadályozzák az egymásközti forgalmat, hanem az egyes dunai államok belső fogyasztási válsága és egyre csökkenő vásárlóereje. A keleteurópai gazdasági válságot, ennek megfelelően, csak a vásárlóerő fokozásával lehet megoldani, ami viszont csak a gabonafölöslegek elhelyezése utján érhető el. Miután Franciaország gabonatermése fedezi a belső szükségletet, Anglia pedig az ottawai konferencia határozata értelmében nem járulhat hozzá az európai államok javára semmiféle preferenciális vámkedvezményhez, a keleteurópai agrárfölöslegek fogyasztójaként csak Olaszország és Németország jönnek számításba. A stresai konferencia mindenesetre a lehető legkedvezőtlenebb kilátások jegyében ült össze. Egyelőre semmi sem mutat arra, hogy sikerül majd áthidalni az elvi ellentéteket az olasz és francia álláspont között, sőt az a veszedelem is fenyeget, hogy a franciák a gabonafölöslegek kérdését egyáltalán levétetik a napirendről, hivatkozással arra, hogy az idei dunai gabona- termés olyan silány, hogy egyetlen dunai államnak sincs exportfölesi ege. A pénzügyi támogatás kérdésében szintén nem várható eredmény, miután a legfőbb tőkepiac, London — mint ismeretes — arra az álláspontra helyezkedik, hogy a mai európai hitelviszonyok mellett céltalan lenne újabb rövidlejáratu kölcsönök folyósítása a dunai államok számára, tekintettel arra, hogy ezek a kölcsönök néhány hét alatt elfogynának és végeredményben még jobban fokoznák a pénzügyi válságot. A hitelezők még csak arra sem hajlandók, hogy hozzájáruljanak az eddig kibocsátott kölcsönök kamatterheinek leszállításához s miután igy sem a dunai államok adósságterheinek csökkentése nem várható, sem arra nincs remény, hogy a nagyhatalmak vállalják azt az áldozatot, amelyet számukra a dunai gabonafölöslegek átvétele jelent, a várva-várt gyors segítséget Stresa aligha hozza meg. Agrárában) vagy ipari állam Csehszlovákia? Prága, szeptember 7. A Národni Politika a stresai konferenciáról szóló jelentését „MezőKassa, szeptember 7. (Az országos keresz- ténysziocialieta párt saepsi körzeti titkárságának jelentése.) A szepsi járásban fekvő Piatnik-féhe földbirtok részleges parcellázását a földhivatal 1930-ban hajtotta végre- Perény, Gombospoiszta, Komaróc, Alsó- és Felsőlánc községek gazdái már okultak más községek példáján s ezért, mielőtt a parcellákra igényt jelentettek volna, dicséretes elő vigyázat ta'l megérdeklödték illetékes helyen, hogy a nagyrészben termék etilen, csupa-kavLes földnek holdjáért a földhivatal milyen árat fog majd utólag számítani? ígéretekben ezúttal sem volt hiány s kapták az agrárkortesektől a nagyhangú biztatást, hogy osak legyenek megnyugodva, mindenről gondoskodás történik, a földeket „Úgyszólván ajándékba" fogják kapni. Alig múltak azonban el a tavalyi községi választások, már hire kerekedett, hogy a földhivatal egyszerre nagyon vastag ceruzával számol. A gazdáknak, akik a kiosztott parcellákat már néhány éve művelték és javították, már a keringő hirekre is nagyon elment az „a já ndék‘‘-földtől a kedvük. Most pedig, hogy kisült a valóság, egyenesen senki se akar a földhivatal által boldogitá- sul kiosztott parcellák gazdájává válni. Mert nincs egyébről szó, mint arról, hogy most, amikor ezekben a községekben 1 katasztrális hold jó búzatermő földet már 1000 koronáért is meg lehet venni, ugyanakkor a földhivatal felszólította a részesedett gazdákat, hogy a kiosztott, valóban silány parcellák holdjáért 1300— 1700—2300 koronát fizessenek. Ez annyit jelent, hogy ha a gazda az agrár- párti „ajándék", a jóformán terméketlen föld 1 holdjának árát ki akarná fizetni, akkor a régi jó ősi földjéből kellene előbb legalább 2 holdat — eladnia. így válik igazzá a gazdanép köreiben állandóan hallható azon jóslat, hogy a földreform keretéiben parcellázott föld sok esetben „megeszi" a becsülettel szerzett saját ősi földecskét is. Ha 1 hold rossz föld megszerzéséhez 2 hold jó ősit kell előbb eladni, hát akkor hol itt a földreform szociális előnye? Természetes, hogy a ma egyenesen fantasztikus árakat követelő fizetési meghagyá— Idegesség, fejfájás, álmatlanság, szédülés, bágyadtság, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc Józsf" kese- rüviz kitűnő háziszer amely az emésztőszervekből eredő zavarok nagy részét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munkaképességét. Orvosi szaktekintélyek megfigyelték, hogy a Ferenc József víz öreg embereknél is megbízhatóan és minden fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. sokat a gazdák keservesen megmosolyogják, de nem fizetnek, mert nem bírnak. A gazdák m-gbizobtai a földhivatalhoz fordultak, hogy tisztességtudóan megérdekJlődRio de Janeiro, szeptember 7. Mig Bolívia és Paraguay között sikerült a háborús veszedelmét kiküszöbölni, addig más délamerikai államok között újabb komplikációk keletkeztek. Amazonas braziliai állam kormányzója közölte a belügyminiszterrel, hogy a braziliai határ közelében Peru és Kolumbia csapatai összeütköztek. Az United Press bogolai jelentése szerint Kolumbia fővárosában izgatott tüntetések folytak le Peru ellen Perui sorkatonaság a Maranonnál állítólag átlépte a kolumbiai határt és elő nyomult perui területen. jék, hogy vájjon nem tévedés van-e a dologban, mert hát amikor a parcellázás előtt az árak iránt tudakozódtak, akkor nagyon másként festett a dolog. Az eredmény az lett, hogy tudomásukra adták, hogy a parcellák ára egy fillérrel se olcsóbb s vagy fizetnek, vagy nem. Ha fizetnek, háborítatlanul használhatják tovább a földet, ha pedig nem fizetnek, akkor jön az árverés s hogy ki lehessen hozni a parcellák árát, esetleg dobra kerülhet az a régi jó földecske is. Az Ígéret, hogy esetleg bankkölcsönt kapnak a parcellák kifizetésére, csak mézesmadzag, mert annak a szegény gazdának egyformán romlást jelent, akár m.a a földhivatalnak, akár holnap a kölcsönt nyújtó banknak kell megfizetnie az „aijándék"- föld megfizethetetlen árát. Eddig a jelentés. Mi csak azt tehetjük hozzá, hogy a csalódott gazdák ügyét ebben az esetben is figyelemmel kisérjük, mert tiltakozásuk minden tekintetben jogosult. Kiváncsiak vagyunk, hogy vájjon mi mindent nem fog 'még megteremni az „ajándék-föld. A perui kormány ma nyilatkozatot adott le, amely tisztázza a helyzetet. A nyilatkozat szerint a határincidenst a jelenlegi perui kormány ellenségei provokálták, hogy megzavarják Peru és Kolumbia barátságos viszonyát. A kormány ellenségei polgári személyeket katonáknak öltöztettek föl fegyverekkel láttak el és betörést inszceniáltak Fort Letíciánál. A perui kormány teljes eréllyeil fog eljárni a békebontók ellen. IW Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei SV közti Újabb fegyveres bonyodalmak Délamerikában Bolívia és Paraguay után Peru és Kolumbia keveredett konfliktusba /
