Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-08 / 205. (3018.) szám

Versenyfegyverkezés?

Schlelcher tábornok

Németország Önvédelmének szükségességéről beszélt a keletporoszországi hadgyakorlaton

Neurath nyilvánosságra hozta jegyzékét — Kémet kommentárok Franciaország ellen — Véget ért a német belpolitikai fegyverszünet

Prága, szeptember 7. Napok óta folyik a diskusszió az európai lapokban a német fegyverkezési memorandum körül, amelyben Németország bejelentett© a fegyverkezési egyenrangúságra való jogát és felfegyverzéssel fenyegetőzik, iha a nyugati nagyli atal mák — főleg Franciaország — nem tesznek eleget a versaillesi békeszerződés reájuk is vonatkozó rendelkezéseinek és nem szállítják le a minimumra hadseregük létszámát s fegyver- készletük nagyságát. Jellemző a ma uralkodó európai rendszer hipokrizisére az a felháborodás, amellyel egyes állig felfegyverzett hatalmak a német jogok bejelentését fogadták. Franciaország az imperátor pózában diktál elevenek és holtak fölött a kontinensen egyedül fegyvereinek erejére és a fegyverek árnyékában könnyen összeharácsolt aranyára támaszkodva s most, amikor a hatvanötmilliós, gúzsba kötött Németország halk hangon kérni merészeli, hogy a nagy garral hirdetett lefegyverkezési konferencia alapelvévé tegyék meg a fegyverkezési egyenjogúságot, azonnal „aux armes“-t kiált és „a németek kvalifi- kálhatatlan magatartásából** igyekszik a világ elé demonstrálni, hogy a birodalom „militarista célokra törekszik** s ime, be van bizonyítva, hogy mindaz helyes volt, amit Franciaország a harcias németek sakkbantartásá- ra tett, mert a germánok nem szűntek meg katonák lenni s újra a fegyverek erejébe kívánják hatalmukat helyezni. A franciák szerint igazolva van 1914, igazolva 1918, s igazolva a francia militarista politika, mert a németek fegyverekkl való kacérkodása nem szűnt meg.

A nagy európai lármát, amely Németország fegyverkezéséről szól, alaposan lehütöt- te az a nyilatkozat, amelyet Neurath német külügyminiszter adott ki a fegyverkezési memorandummal kapcsolatban. A világ méltán kifogásolhatta volna a németek magatartását, ha a memorandum, melyet a Wilhelm- strasse Párisba küldött, tényleg azt a vágyat és kedvet dokumentálta volna erőszakosan, hogy a nemzetek újból páncélba akarnak öltözni és meg akarják ismételni az 1914 előtti fegyverkezési bravúrokat. Rettegve gondolhattunk egy pillanatig a háborúéi őt ti versenyfegyverkezésre, amelynek elmaradhatatlan logikai következménye a világháború volt. Rettegve gondolhattunk a dreadnough- tokra, az államok egymást túllicitálni akaró harci szörnyetegeire, a fegyvergyárak páncélkamráiban őrzött titkos tervekre, a minduntalan kipattanó uj meglepetésekre, a negyvenkettesekre, a harmincésfelesekre, a tengeralattjárókra, a tankokra s mi sem tartóztathatott volna vissza attól a gondolattól, logy az újra meginduló versenyfegyverkezés pógén ugyanazt a logikai következményt lássuk, ami 1914-ben bekövetkezett, — ha a aémetek tényleg fegyverkezni akartak volna.

Ha a német jegyzék nem lett volna más, mint a szilaj és harcias germán szellem fegyverkezési vágyának dokumentuma, nem lé- ezhetne épelméjű ember, aki el nem Ítélné. De most kitűnt, hogy e ,,furor teutonicus**- ’ól szó sincsen a német külügyminisztérium memorandumában. Az okirat mindössze egy szerény és világos kívánságot szögez le. A /ersaillesi szerződés megfosztotta Németor- izágot a fegyverkezés jogától. A birodalom dáirta a szerződést és lojálisán teljesítette innak minden pontját. Fegyvertelenül visel- e keserű sorsát és tizenhárom évig nem tett epéseket a lefegyverzési paragrafusok meg- /áltoztatására. Most azonban Géniben nemzetközi lefegyverzési konferencia ül össze, tmely a versaillesi diktátumtól függetlenül, i népek egyéni jószándékából, testvériesen is igazságosan megszüntetni kívánja a fegyverkezés katasztrófához vezető őrületét. A jenfi lefegyverzési konferenciának jogalapja is pszichológiai háttere más, mint Versail- esé volt. Egyenrangú hatalmak önként akarlak váll almi benne bizonyos kötelezett sége- :et s természetes, hogy minden állam, amely

Berlin, szeptember 7. Von Neurath birodalmi külügyi miniszter a W olJflbügy nökség révén ima nyilvánosságra hozta azt a fegyverkezési memórianduimot, amelyet néhány naip előtt adoitit át Francois Po.noet berlini francia nagykövetnek. Az okirat lényegé- bem azt tartalmazza, amit a sajtó már megirt, de sokkal udvariasabb és enyhébb formában, amint a lapok közölték. A külügyminiszter kifejti, hogy mit ért Németország az egyenramgiuság alatt és miként gondolja ennek az elvnek gyakorlati keresztül vitelét A német kormány sohasem mondhat le arról a jogról, hogy nemzeti biztonságáról gondoskodjék. Ezen a téren föltétlen egyenrangúságot követel a többi hatalommal. A versaillesi szerződés ötödik — lefegyverző — cikkelyének helyére a készülő genfi lefegyverzési paktumot kell helyezni, amely egyenrangúságot biztosit a nemzeteknek. Egyébként Németország miniden kvalitatív és kvantitatív lefegyverzésbe bélé egyezik, amelyet a tölbbi hatalom kötelezőnek ismer el magára nézve. A véderő rendszerben ugyanolyan jogokat követel a birodalom, mint a többi hatalomnak vám Viszont a német kormány hajlandó résztvenni abban a munkában, amely az európai államok biztonsági rendszerét kidolgozza.

A közzétett memorandumhoz a német külügyminiszter részletes kommentárt fűz- Megállapítja, hogy a memorandumot nem szánta a nyilvánosság élé, de a francia sajtó annyi alaptalan vádat hozott föl a jegyzékkel kapcsolatban, hogy kénytélen annak szövegét közzétenni. A franciák azt állitotönként résztvesz e genfi lefegyverzési konferencián, az első feltételnek a tárgyaló felek ■egyenjogúságát tekinti. Lehetetlen, hogy egy nagy nép önként vállaljon valami olyat, amely eleve handicapet jelent számára. A birodalom Párisba küldött jegyzéke semmi egyebet nem szögez le, mint azt, hogy Németország a lefegyverzési konferencián csak a teljes egyenjogúság alapján hajlandó résztvenni, azaz a maga számára ugyanazokat a jogokat követeli, mint ami a többi tárgyaló félnek megvan. Ha Genf a lefegyverzés mellett dönt, ám jó, Németország megmarad mai lefegyverzett állapotában. Ha Geuf a világ sajnálatos helyzeténél fogva arra a meggyőződésre jut, hogy a lefegyverzés lehetetlenség, Németország azt követeli, hegy ugyanolyan mértékben gondoskodhassak határainak biztonságáról, mint a többi hatalom. Egyebet a jegyzék nem mond. Ha a birodalom kívánságait nem teljesítik, Németország nem fogja megszegni a versaillesi parancsot, de senki sem követelheti tőle, hogy tovább részt vegyen a meddő genfi vitákon és a lefegyverzési konferenciáról visszavonul. A franciák azt szeretnék elérni, hogy Németország visszavonulását a németek rosszakaratának, harcias természetének és fegyverkezési kedvének tulajdonítsa a vüág, holott

iáik, hogy a németek egyenjogúsági követeléseik köpenye atbatt felfegyver-zésre törekszenek és katonai hatalmat akarnak kiépíteni. Erről szó sincsen és a jegyzék szövege megcáfol minden tendenciózus állítást. A | jegyzék csupán azt akarta elérni, hogy a közvetlen francia-német tanácskozással előkészítse a genfi lefegyverzési konferencia sikerét és a két hálálom megegyezésével lehetővé tegye az általános lefegyverzési pabtum megkötését. Annyi nyilvánvaló, hogy a németek nem vehetnek részt a lefegyverzési konferencia további tanácskozásain, ha egyenjogúsági követel ásóikét nem teljesítik. A jegyzék lényege az egyenjogúságra való törekvés és nem a felfegyverzési vágy.

Schleicher uira támad

Paris, szeptember 7. Neurath német külügyminiszter tegnapi kommentárja és Schleicher tábornok tegnapi újabb nyilafíkoPáris, szeptember 7. A francia kabiinet- tanács ma elkészíti a német jegyzékre adandó választ. A Matin szerint Franciaország nemcsak a saját nevében válaszol, hanem kikéri a versaillesi szerződés valamennyi aláírójának beleegyezését. A vá- laszjegyzék tehát kollektív természetű lesz s még huzamosabb ideig fog tartani, amig az elkészített szöveget a többi hatalom elfogadja s így azt Berlinbe küldhetik. A francia szövegben többek között állítólag a

nyilvánvaló, hogy ez a visszavonulás csak azért történne meg, mert az állig felfegyverzett nyugati hatalmak nem teljesitik a túlontúl lefegyverzett Németország legelemibb egyenjogúsági követeléseit. Holott a német jegyzék egyetlen szóval sem mondta, hogy meg akarja szegni a versaillesi szerződést, vagy mindenáron versenyfegyverkezésbe kezd, csak azt jelentette ki, hogy nem vesz részt a lefegyverzési konferencián, ha az tárgyalásait ugyanolyan hipokrizissel és részrehajlással folytatja, mint eddig tette.

A központilag kormányzott francia sajtó a német jegyzék megérkezésekor kezdett nagy németellenes manőverrel eleve azt akarja elérni, hogy Páris később, a genfi lefegyverzési konferencia csődjekor, az ódiumot Németországra tolhassa. Nem hisszük, hogy ezt a célt a józan gondolkodású emberek előtt elérhetnék, A birodalom igaza annyira nyilvánvaló, oly erkölcsös és szeplőtelen, hogy az a nemzet, amely a világ leghatalmasabb hadseregét tartja fönn és katonaságára nmy- nyit költ, mint amennyi az összes középeurópai állam költségvetése együttvéve, nem hazudtolhatja meg. Végeredményben bennünket nem is a jegyzék körül megindult harc érdekel. Hanem az, hogy ezek után szomorúan meg kell állapítanunk a genfi lefegyverzési'

zatai isméit óriási felháborodást keltették a francia sajtóban. Schleieher tábornok tegnap részt vett m ellbingi német hadgyakorlaton s annak befejezése után a külföldi katonai attasék jelenlétében fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt érdekes nyilatkozatot teitt. Kifejtette, hegy KelefcpOroszország teljesen védtelen helyzetben van. Föltétlenül modern fegyverkezésre van szükség, hogy Németország e része védekezni tudjon az esetleges betörés ellen. A nyugati hatalmak például Svájcnak megengedik, hogy megvédhesse határait, de Németországnak nem. Az egyik keletporoszországi újságíró kérdésére Schleicher azt válaszolta, hogy a német kormány mindenesetre megvalósítja azt, amit a nemzet védelmére szükségesnek tart. Biztosíthatja Keletporoszországot, hogy szükség esetén tengeri utón megkapja a tartomány azokat az eszközöket, amelyekre önvédelme szempontjából szüksége van. Németország nem tűrheti, hogy másodosztályú nemzetként kezeljék.

következőkről van szó: A franciák kérdést intéznek a németekhez, vájjon tényleg fegyverkezni akarnak-e és ezzel meg akarják-e szegni a versaillesi szerződés idevonatkozó rendelkezéseit? Ha igy van, akkor Németországnak Gfenfhez kell fordulnia, ahol a népszövetségben a versaillesi szerződés aláírói döntenének az ügyről. Ha Németország katonai törvényéinek megváltoztatását követeli, akkor is Génihez kell fordulnia. Az egyenjogúság kérdésének eldöntésében

konferencia csődjét s azt a paradoxát, hogy a lefegyverzési konferencia öthónapos tárgyalása után a helyzet nem a leszerelés felé tolódott el, hanem a fegyverkezés felé. Az újra meginduló versenyfegyverkezés nem tartozik immár a lehetetlenségek közé s a megindult fegyverkezési vita nyomán valamennyi európai hadügyminiszter diadalmaskodva és elégtétellel állapítja meg, hogy minden lefegyverzési gondolat, ami talán ott lappangott az európai emberek szivében, hiú ábrándnak bizonyult, a fegyverkezés hívei igazolva vannak és a hadseregek sziklaszilár- dan, egyre erősödve s egyre több pénzt elnyelve állnak posztjukon. Európa páncélban feszeng és várja a pillanatot, amikor a páncélok erejét újra kipróbálhtaja.

Valóban gondolat, értelem, érv, jószándék nem segíthet többé ezen a versenyfegvverke- zési őrületen. Legfeljebb csak — az a csoda- torpedó, amelyet az amerikai hadsereg főnöke jött tanulmány ózni Európába, hogy kiváló dollárjaival megszerezze. Az a csodatorpedó, mely állítólag Í500 kilométerről egyetlen lövéssel világvárosokat tud elpusztítani — s így elsöpörheti nemcsak az embereket és az értékeket, hanem a ma nagy garral kiadjusz- tált páncélokat is.

Elkészült ss francia válaszjegyzék

(3018) szfim ■ CsQMrMk ■ 1932 szepte^'.

Előfizetési ír: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: P r á g a IIW P a n s k á ulice 12.

félTvre ’226VOneov!dévrÍkíí?ldhre: ^ SzloveUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓl ellenzéki pártok O. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. . . ^ Prága 11. Panská ulice 12. Ili. emelet

fl képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több politikai napilapja Telefon: 34184.

Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké. SŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHfl