Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-07 / 204. (3017.) szám

1932 szeptember 7, szerda. \ 'PPAGAÍi v lACOiAR* H iKÍiAi> A Tj PA . A kamatláb örökös kérdése Prága, szeptember 6. A kamatláb kérdése nemcsak Csehszlovákiába® nehezedik ólomsuly- lyal az egész közgazdaságra, különösen pedig a mezőgazdaságra, hanem máa államokban is nagy gondot okoz a kormányoknak és közgaz­dászoknak. így a szomszédos Németországban is nagy harc folyik a kamatláb leszállításáért. Ott jelenleg különösen akörül a kérdés körül folynak nagy viták, hogy a hitel-kamatláb álta­lánosan, vagy egyénenként szállittassék-e le, az egyes adósok helyzetének megvizsgálása után. Á német mezőgazdaság emellett állandóan azt hangoztatja, hogy a mezőgazdasági termelés nem viselheti el a mai magas kamatlábat s jgy annak általános leszállítása szükséges. Ezt az álláspontot képviseli különösen a bi­rodalmi német mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége. Ennek nézete szerint a kamatláb individuális csökkentésére irányuló mindenne­mű kísérletnek csődöt kell mondania, akár az adósok és hitelezők közös döntő szervezetei után, akár másképpen is történnék ez, mint az már ennek a kérdésnek individuális rendezé­sét célzó úgynevezett „keleti segítség*1 akció sikertelenségéből is kitűnik (a „keleti segítség** a birodalmi német kormánynak a birodalom ke­leti részeiben, különösen Poroszországban foga­natosított akciója volt; Szerk.). Az egyéni se­gítségnek egyébként nagy technikai nehézségei is vannak. Ezért a gazdák az általános kamat- Jábleszállitást követelik. Az akció kiindulási pontjául a háború előt­ti állapotokat javasolják. Arra utalnak, hogy a meggyengült, mezőgazdaság ma nem képet el­viselni magasabb kamatterhet, mint a háború előtt. A háború előtti viszonyokat kell figye­lembe venni különösen az ingatlanokra nyújtott jelzáloghiteleknél. Technikai részen ezt indokol­ják az 1931. évben szerzett kedvező tapaszta­latok is. A német gazdák véleménye szerint .magúknak a hitelezőknek is érdekében áll, hogy az adóstól ne követeljenek magasabb kamatlábat, mint amilyet elviselni képes- A tul- magas kamat végeredményben a tőke bizton­ságát is veszélyezteti A német pénzpiac képviselői viszont ezzel szemben arra utalnak, hogy engedmények csak ott tehetők, ahol arra föltétlenül szükség van, hogy a követeléseknek legalább egy része meg­menthető legyem Nem lehet azonban s ez a mezőgazdaság érdekeit sem szolgálná, hogy az egész német pénzpiacra újabb terheket he­lyezzenek. Az egyes mezőgazdasági üzemek rossz pénzügyi helyzetéből állítólag nem lehet arra következtetni, hogy az egész földművelő osztály egyenlően rossz helyzetben vám A ka­matláb általános leszállítása a német bankárok szerint a lehető legveszedelmesebb kisérlet volna. Amennyiben a német mezőgazdaság a személyi hitel olcsóbbá tétele céljából a biro­dalmi jegybank diszkont kamatlábának haté­kony leszállítását követeli, úgy ez a törekvése egyezik a jegybank s a kormány ama pénzügyi politikájával, hogy a betéti és hitel kamatláb között a különbség csökkentessék, s hogy a hitelnyújtásoknál különösen a mellékes költsé­gek, províziók és jutalékok kiküszöböl tessenek. A német gazdák végül azt is követelik, hogy a kamatláb meghatározott számban állapittas- sék meg, erről azonban a pénzügyi körök halla­ni sem akarnak. Látható tehát, hogy a kamatláb kérdése más államok közgazdasági köreit ie nagyon élén­ken foglalkoztatja. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy a kérdés megoldásánál az álta­lános kamatláb-leszálíitást előnyben kell ré­szesíteni az egyéni leszállítással szemben. Kü­lönösen azért kell ragaszkodni az általános le­szállításhoz, mert a kamatláb kérdése nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a többi termelési ágat s így a kis- és nagyipart is erősen szorítja s így a kamatláb általános leszállítás rövide­sen éreztetné kedvező hatását a többi termelési ágban, amely jelenleg ugyancsak erősen szen­ved a gazdasági válság miatt. EngliS is követeli a kamatláb leszállítását Prága, szeptember 6. Englis dr. egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a Lidové Noviny egyik legutóbbi számában „A kamat a gazdasá­gi problémák középpontja** cimü cikkében azt fejtegeti, hogy a magas kamat egyre erősebben szorítja le a defláció következtében amúgy is csökkent árakat s ezért az alacsony árak által okozott válságot csak elmérgesiti. Tévedés vol­na.— Englis szerint — azt várni, hogy az ala­csonyabb kamatláb meghozza a békebeli ára­kat, mert hogy az a defláció kártékony hatá­sainak megszüntetését jelentené, ami valutapo­üinden gazdának érdeke, dogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad utmutatási Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 a. most megjeleni könyvében. á.ra 'lbm— Ké, ^zerz . könvvét vételkötelezettség nélkth megk ildi betekintés végett azoknak, kik f égb ii hozzá fordulnak. fCirn: Abovce n Strkoveo. Í Am import-zsir ée szalonna, forgalmi adó- átalánya. A forgalmi adó emeléséről szóló törvény intézkedései ellenére a pénzügymi­nisztérium most kiadott rendeletével a sor- tésháj és szalonna forgalmi adóátalányát to­vább is 30 koronában, a sajtolt, pörkölt « más hasonló sertészsír forgalmi adóátalányát 40 koronában változatlanul meghagyta. Ezzel szerűben az eddig adómentesen importált libazsírért a behozatalnál a vámhivatalban 1 százalékos forgalmi adó fizetendő. Szlovenszkói gyümölcs szállítási kedvezmé­nye. Az államvasutak igazgatása azlovenszkói gyümölcsnek Abo6, Orló és Plavece állomások­ról a történelmi országokba való szállításánál kedvezményt nyújt, amely azonban csak akkor érvényes, ha az árut legalább 400 km. távol­ságra 6zállitják. A kedvezmény mértéke a. ta­rifa VIII. és XII. osztályába tartozó árunál a szállított mennyiség után 20 százalék. A ked­vezmény szeptember 5-től ez óv végéig érvé­nyes. Jugoszláviában gyönge volt az aratás. A ju­goszláv földművelésügyi minisztérium hivata­los jelentése szerint az idei aratás eredménye gyöngébb a tavalyinál és a legutóbbi négy év átlagánál is. A búzatermés ezidén 17 millió 638 ezer 744, tavaly 26.886.273 s az utóbbi négy évben 23,620.248 métermázsa volt. Az árpater­més ezidén 3 millió 867 ezer 717, tavaly 3 mii- lió 918 ezer 916 métermázsa 6 a rozstermés ez­idén 2 millió 53 ezer 375, tavaly 1 millió 933 ezer 961, az utóbbi négy évben átlag 1 millió 887 ezer 635, végül a zabtermés ezidén 2 millió 549 ezer 249, tavaly 2 millió 647 ezer 822 s az utolsó négy évben átlag 3 millió 117 ezer 580 méter mázsa volt. Az osztrák külkereskedelem hanyatlása, Ausztria ez év első hét hónapjában 867.8 millió silling értékű árut importált a tavalyi 1309.5 millió sillinggel szemben. Különösen a szarvas- marha, sertés, liszt, zöldség, baromfi, nyers- hús, gyapot, és gyapjú behozatala esett vissza. A kivitel oldalán különösen erős csökkenés mutatkozik élőállatokban, fában, gyapot- és gyapjúimban, papírban, bőrben, vas- és fém­áruban, gépekben é& szerszámokban. A betéti papírok jövedelmezősége az egyes álla­mokban. A legtöbb államban a betéti papírok jöve­delmezősége emelkedő irányzatot, mutat e kisebb­ségben vannak azok az államok, amelyekben a be­téti papírok árfolyamai javulnak g igy ezek jöve­delmezősége csökken. A prágai jegybank számításai szerint a betéti papírok jövedelmezősége az egyes államokban igy alakult: Angol országban júniusban 4AG (tavaly decemberben 5.15) százalék, Argentí­nában a múlt év végén 6.61, Belgiumban juliua vé­gén 5.85 (tavaly 4—5) százalék, Csehszlovákiában augusztusban 6.51 (tavaly 4.68) százalék, Dániában júliusban 4.79 (tavaly 4.96) százalék, Franciaország­ban júliusban 545 (tavaly 5.75) százalék, Hollan­diában júliusban 4.79 (tavaly 4.50) százalék, Olasz­országban júliusba® és tavaly az év végén is válto­zatlanul 5.53, Jugoszláviában márciusban 11.03 (ta­valy 9—10) százalék, Magyarországon júliusban 21.74 (tavaly 9.22) százalék, Németországban július­ban 9.12 (tavaly 12.30) százalék, Norvégiában jú­liusban 540 (5.12) százalék, Lengyelországban 18.86 (tavaly 16) százalék, Ausztriában júliusban 8 (tavaly 7.7) százalék, Romániában májusban 18.5 (tavaly 11—12) százalék, Svédországban júliusiban 4.66 (tavaly 4-5) százalék, Svájcban júniusban 3.6 (tavaly 3.8 százalék), Egyesült Államokba® július­ban és tavaly ősszel változatlanul 3.6 százalék. Szlovenszkóu élesebbre fordul a munkanél­küliség. Szlovonszkóu augusztusban s általá­ban az utolsó három hónapban a munkanél­küliek száma nem csökkent hanem ellenke­zőleg az utóbbi hetekben emelkedett. Július­iban 32 szlovonszkói munkaközvetítő 44.037 munkanélkülit tartott nyilván, augusztusban ez a szám már 48.035-re emelkedett, vagyis a szaporulat 2198. Augusztusban két uj mun- kaközvetitő kezdett működni, Szereden, ahol 87 s Aísókubinba®, ahol 82 munkanélküli je­lentkezett, ennek a két számnak azonban nincs nagy befolyása a végleges számokra. A munkanélküliségnek az idénymunkák be­fejezése után való emelkedése indokolt ag­godalmakat kelt. Az egyes körzetekben mű­ködő munkaközvetítő hivatalok a munkanél­küliségről a követekző számokat jelentik-. Pozsony 4195 (júliusban 3319), Besztercebá­nya 2535 (2217), Selmecbánya 866 (795), Brézó 2192 (2073), Csadca 2046 (1848), Gal- góc 253 (193), Kassa 1788 (1645), Körmöcbá­nya 1280 (1332), Kisuoeaujhely 1214 (1237), Léva 913 (515), Liptószentmiklós 520 (535), Losonc 2747 (3026), Modor 678 (691), Nyitra 1277 (1514), Újbánya 1025 (1365), Érsekúj­vár 1596 (1288), Pöstyén 363 (345), Vágbesz- terce 562 (1746), Eperjes 72 (41), Privigye 3327 (3002), Rozsnyó 1276 (1156), Rimaszom­bat 1991 (2198), Rózsahegy 1652 (2065), Igló 1536 (1407), Sztropkó 63 (10), Nagytapolcsány 2613 (2115), Trencsén 317 (814), Nagybicose 1720 (1746), Zólyom 1087 (1307), Zsolna 2973 (2583). Fizetésképtelenségek. A hitelezők véd5egye­sületeinek jelentése szerint újabban a követ­kező cégek jelentettek fizetésképtelenséget: Vojkovsky Károly ingatlantulajdonos, Horni Lisná; passziva 208.390 K, aktíva 150.799 K. — Vojkovsky Mária ingatlantulajdonos, Horni Lisná; passzíva 131.608 K. aktíva 99.700 K. —- Metze József kereskedő, Blahutovice; pasz- sziva 68.555 K, aktíva 24.171 K. — Katz Her­ma kereskedő, Kassa; passziva. 84.489 K. ak­tíva 44.155 K. — Kreutzer Mór üveges, Jem- nioe; passziva 110.330 K, aktiva 87.561 K. — Sohönfeld Adolf üvegkereskedő, Beregszász; passziva 83.524 K, aktiva 83.524 K.-ram ’ litikai intézkedés és csak angol mintára (az arany a&ökkentéee a ralutaegységben) vagy amerikai mintára (a forgópénz belső inflációja utján) lehetséges. Ezt azonban Csehszlovákia nem csinálhatja meg. — A kamatláb leszállítása azonban megállítaná azt a veszedelmes áresést, amely azáltal keletkezett, hogy az árut csak azért adják el, hogy a gyáriparos, a kereskedő némi készpénzhez jusson s emellett nem törő­dik azzal, hogy az áruját veszteségáron adta el. Vagy ie lényegében magas kamat emészti föl. A válság mélypontját akkor érte el, amikor a ter­melő az áruját nyereség nélkül, vagy pláne veszteségáron volt kénytelen eladni. Ebből is látható tehát, hogy a kamatláb csökkentésének óriási jelentősége van e a magas kamat szociá­lis és termelési rossz. Érdekes és a mai viszonyokra jellemző, hogy a kamatláb leszállítását a közgazdasági té­nyezők elhatározó többsége követeli, az államok kormányai ugyancsak a csökkentés mellett vannak s ez irányban mégsem történik elhatá­rozó lépés. A legújabb csehszlovák banktör­vény — bár nagyon mély beavatkozást jelent a magángazdálkodásba — a kamatláb kérdését mégis szent tabu gyanánt kezeli s annak tanul­mányozására külön bizottságot rendel, amely megalakult ugyan, azonban munkájáról nem so­kat hallunk. De nem is várhatunk onnan ko­moly tanácsot, vagy Indítványt, hiszen a ka­matláb tanulmányozására fellilitott tanács tagjainak többsége a bankvezérek köreiből te­vődik össze e; a termelési ágak határozott ki­sebbségben vannak. Számos nagybank van, amely a kfjrmánytól a jelentős állami betétek és szanálási pénzek folytán függőségi viszonyban van. A közvélemény bizonyára szívesen látná, sőt örömmel üdvözölné, ha a kormány legalább ezeket a tőle függő bankokakt erélyes kézzel kényszerítené a kamatláb leszállítására s ezt a példát kénytelen volna követni a többi bank is egyszerűen már csak a. kőnk orrén oia miatt is. Az államvasutak júniusi eredmény6Ú. A csehszlovák államvasutak ez év júniusában 18 millió 99 ezer 237 személyt szállítottak (tavaly júniussal szemben minus 3 millió 49 ezer 925 személy); az ugyanakkor szállított személypodgyász súlya 5028 tonna (minus 1374 tonna) s a szállítási díj fizetésére kö­telezett áru súlya 3 millió 385 ezer 943 (mi­nus i millió 246 ezer 100) touna, végül a fe­héráru 3 millió 348 ezer 143 (minus 1 millió 246 ezer 708) tonna volt. A személyszállítá­sért összesen 72 millió 430 ezer 200 koronát (rnius 21 millió), a podgyász- és expressz- szállitmányokért 425 ezer (minus 1 millió 321 ezer i 16) koronát, a gyorsára szállításá­ért 5 millió 750 ezer (minus 1 millió 627 ezer 624) koronát s a fehéráru szállításáért 162 millió 983 ezer 10 (minus 44 millió 465 ezer 668) koronát vettek be. A csehszlovák központi vastitügyi tanács őszi üléseit szeptember 21-én s a következő na­pokon tartja meg Prágában a vasutügyi mi­nisztérium központi palotájában. A tanácsko­zások napirendjén a vasutügyi miniszter leg­utóbbi nyilatkozatának vitája e ezenkívül a tagok részéről beérkezett 121 javaslat szerepel. A kereskedelem panaszkodik ax iparra* Az „Ob- chod“ cimü szaklap legutóbbi számából vesszük ezeket a sorokat. A devizabizottság által a behoza­tal útjába tolt korlát — Írja az „Obchod" — ke­reskedelmünket a lehető legnehezebb helyzetbe hozta. A devizát nagyon 6zük keretek között enge­délyezik s az importőrök annyira kénytelenek kor­látozni üzelmeiket, hogy számos vállalat rendes üz­leti menete veszélybe került s alkalmazottainak lé­te forog kockán. Ebben a nehéz helyzetben felme­rült a kivezető ut terve a kompenzációs ügyletek által, amit a kereskedelem nem tart ugyan ideális megoldásnak, az adott körülmények között azon­ban megbékül vele e csak azt kívánja, hogy a kom­penzáció úgy rendeztessék be, hogy az importke­reskedelem struktúráját ne rombolja szét. Arról van szó, hogy a törvényes kereskedelem n-e csusz- szék ki az importőrök kezéből, hogy a kompenzá­ciós behozatal részarányosán legyen szétosztva va­lamennyi érdekelt tényező között anélkül, hogy nagy behozatali szindikátusok, vagy monopóliumok létesülnének, amelyek néhány vezető nagy gyár­vállalat kezében maradnának, .melyeknek módjuk van a kompenzációs ügyletek perfekfcuálására. A gyáripar itt is magához akarja ragadni a kompen­zációs ügyleteket. A gyáripar képviselője a deviza­bizottságban azt merészkedik kérni, hogy behoza­tali engedélyt csak az kapjon, aki exportál is, va­gyis csak a gyáros s a készülő kompenzációs szövet­kezetben a gyáripar túlsúlyt biztosit a maga ré­szére s a szövetkezeti funkciókra a saját embereit hozza be. A prágai mintavásár második és harmadik napján a látogatottság határozottan gyöngébb volt a vasárnapi rekordlátogatásnál, amikor 60 ezer érdeklődő nézte meg a nagyvá&árt. Az érdeklődés az áru iránt jelentős, üzletkötések azonban már gyérebben fordultak elő. Inkább a belföld vásárol, a külföld kevésbé. Lengyelország cukorfogyasztása. A legutób­bi cukorkampány 10 hónapjában Lengyelor­szágban 248.227 tonna cukor fogyott el, az előző kampány 280.942 tonnájával szemben. Lengyelország belföldi cukorfogyasztása tehát 11A százalékkal esett vissza. ABC utasok résiére. A: B: C: Ha Budapestre jön szálljon meg a dunaparti elsőrangú BRISTOL szállodában, mert olcsó áron nyújt mindent: szép szobát, kitűnő ellátást és szórakozást, hisz úgy a délutáni teánál, mint az esti vacsoránál tánc van. Mindezt (szobát teljes kitűnő ellátással) — a szoba fekvésétől függőleg — már napi 12'— pen­gőért kaphatja. Rohamosan emelkedő irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 6. A tegnapi megszakítás után ma újból olyan haussehulláro ragadta meg a prágai tőzsdét, amely a múlt napok fejlődései­nek intenzivitását teljesen háttérbe szoritotta- Erre különösen a külföldi tőzsdék egységes szi­lárdsága adott okot. Nyitáskor különösen a bankpiacon volt nagy vásárlási kedv. Rekord- forgalom mellett anyaghiány vált észlelhetővé. Zárlatkor is megtartotta szilárd irányzatát — Az ipari részvények piacán emelkedtek: Északi vasút 100, Berg és Hüttan 9Q, Broséhe 80, Cseh-morva 70, Kolini szesz 50, Cseh keresk- 45, Skoda 40, Königshofer 30, Dux-Bodenbach 30, Sellier és Prágai vas 25, Aussigi vegyi és Krizsik 23, Tej és Cseh cukor 24, Ringhoffer, Deli ég Schoeller 20, Apollo 19, Solo, Zettlitz, Brünni gép 6, Prága-Dux, Nestomitz, Kovarik 5 koronával.— Gyengültek: Kolini kávé és Hell- mann 10, Orion 3, Alpina és Kolini trágya 2 ko­ronával. — A beruházási piacon javult a nép- szövetségi 3.5 százalékkal, lisztkölcsön 6 száza­lékos negyedik és 3-5 százalékos pót 1.5 szá zalékkal, badseregezállitási, 1928. államköl­csön, 4A százalékos negyedik 80, 3A százalé­kos negyedik 60, beruházási-forgalmi 55 és prémiumkölcsön 50 fillérrel Devizák, kötött forgalom: Athén 22.95, Budapest 449, Tallin 686, Riga 562, Szófia 23,90, Bécs 418.5Ö. Prága, szept. 6. Valuták: Holland 135350, jugo­szláv 52.80, német 801, belga 466, magyar 400A0, román 18.60, svájci 660.50, dán 568, angol 116.50, spanyol 264A0, olasz 178.40, északamerikai 33.45, norvég 558, francia 131.70, bolgár 20.65, svéd 568, lengyel 376.50, osztrák 408.50.-j- A budapesti értéktőzsdén változatlan volt az irányzat. Kivételt csupán Budapest főváros 1914. évi kölcsöne képezett, amely fél száza­lékkal emelkedett 6 37.25-tel jegyezték.-f- Emelkedő irányzat a bécsi értéktőzsdén. A szilárd irányzat ma is tartott s egyes pia­cokon nagy értékváltozások voltak. Az üzlet zárlatig élénk volt 6 több papir került eladásra, mint tegnap. Kuliszban és korlátban is szilárd volt az irányzat.-j- Élénk volt a berlini értéktőzsde. Nyitáskor nagy árukínálat mellett szilárd volt az irányzat. Bankkörökben kissé aggodalommal nézik az óriási kurzusemelkedéspket, mert attól tarta­nak, hogy ezzel a vásárlókat elriasztják. Az emelkedések általánosságban 2.5—4 százaléko­sak voltak.-j- A prágai terménytőzsdén ma jó látoga­tottság volt, azonban a gabonapiacon oly nagy volt a kínálat, hogy a kereslet azt nem tudta fölvenni, de mert az érdeklődés nagy volt, ezért az árak megtartották pozíciójukat. Őrlő gabonából a búza megszilárdult s 1—-2 koronás emelkedést is elért. A rozs jól tar­tott, helyenként azonban 1 koronával esett. Az árpa 1—2 koronával javult. A zab 1—-2 ■koronával esett. A lisztpdac a gabonapiac árai szerint igazodott. A tengeri jól tartott.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint bu­dapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat tartott volt A következő árfolyamokat A gyakorlati gazda |övedeimenek biztosi fása, a birtokéi bérbeadó gazda talaja 'ermöképességének megőrzése eéliábó olvassa et Fodor Jenő ? „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" *. mosi meglelem k nvvét, melyet a zerz vét elkötelezett ség nélkül i: megküld bete kintés végett azoknak, kik e végből bozzé fordulnak. Ára 25‘ Ki* 'int: Abovcf p. Strkovec,

Next

/
Thumbnails
Contents