Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-04 / 202. (3015.) szám

14 1932 ageipteimjbgr 4, vasárnap. Közcíazda^á^1 , aggy*•hw.p«""«'■■,3SBgBrawgi inti n,■»1 iggff^HggaeeSMHgy Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől aa Erdős Kárpátoik bejnakfiágáért. A szokásos nemzetközi verseny helyett idén njitással jöttek a rendezők és a mérkőzésekben való részvételt kizárólag kárpátalji játékosok részére tartották fenn. Ilynemű verseny még nem volt, ahol vala­mennyi számben eldől, hogy kik tekinthetők a legjobbaknak. A női egyesben a negyiszöllősi Orosz Manci, a munkácsi Zapletálová és Komreiűh Blanka, az ungvári tiszti klubból Linhard tábornokáé, HoSko- vá ezredesné, Sedláková és Kuruc Emma, az Ungvári LTC-ből Baosinszky Mici és Láng Aran­ka, a rendező egyesület összes hölgyjátékosai Rőhm Blankával, Borkász Valival és Böskével, Lendvainéval, Sdhmitdnéval, Fodornéval, Nagy- néval, Borosa Ágnessel stb. A férfi számokban a nagy szüli ősi Klyáip Péter, a beregszászi Kálmán Endre és Székely Pál, a beregszászi LTC-ből Ptáéek, a munkácsi Káse és Friedmann dr., a szolyvaiok, az ungvári tiszti klubból Vaüek, Horeyá, Cífcek, Beutler, Fittl stb., az ungvári LTC-ből Törnek, Vrána, Müller dr. stb. Aa ifjúsági bajnokságokban a védő Barkász Böske (UAC) és Mankovidh Emu (UAC) a fa- voritok. A hőlgybajnokság előreláthatóan Gtosz Manci és Bőhm Blanka között dől el, mig a férfi döntő­ben Makovioh—Vaüek a valószínű találkozó, bár itt a beregszásziak is beleszólhatnak a döntőibe. Az egyesületek részére kiirt serleg első védel­mét az UAC-tól aligha veszik el. A verseny csütörtöktől vasárnapig reggel ki­lenctől sötétedésig tart. Szombaton este tánc- mulatság a Koronában. Vasárnapi műsor: Ungváron: Magyar szláv vá­logatott mérkőzés az UMTE pályán, az UMTE játékosok nélkül, akik Kassán játszanak az orszá­gos harmadik helyért a Törekvés ellen. Ugyancsak Ungváron lesz az UAC bajnoki ke­rékpár versenye 108 kilométeres távon. A kerület még nem tárgyalta az UAC—UTK ügyéi* mert a birói jelentés a keddi ülésig be nem érkezett. Mindkét egyesület magárnak köve­teli a két pontot, de a valószínű döntés a mérkő­zés mielőbbi lejátszását fogja elrendelni. Vasárnap a pöstyéni LTK centre couriján játszik a sok­szoros világbajnok Kozeiuh Károly Vasárnap délután 15.15 órai kezdettel a pöstyéni LTK uj centre ooúriján egy exhibi- ciós verseny keretében viszentlátjuk a sike­res amerikai túrájáról visszatért sokszoros világbajnokot, Kozeiuh Károlyt. Az exbibi- ciós mérkőzéseken kivüle résztvesznek híres testvérei és egynéhány szlovenszkói éljáté­kos, minit Klein, Bulla, Nedbalek, Weidenboí- ferné, Bramley Moore Ella kisasszony stb. A Kozeiuh exihi bioid egész Szlovenszkón osz­tatlan érdeklődést vált ki és az elöljelek után ítélve rekord néző élőit fog lezajlani. Ugyanaznap este a pöstyéni egyesületek, az LTK és PFK a világbajnok tiszteletére a Kursalonban nagy sportbált rendeznek. )( A Ligeti—Bratislava döntőmérkőzés szeptem­ber 11-én lesz. A CsAF jóváhagyását adta ahhoz, hogy a szeptember 4-ére kisorsolt Szslovenszkó bajnoki döntőmérkőzését a Ligeti és Bratislava között szepiember 11-én játszihassák le. Az elődön­tő mérkőzés fegyelmi ügyeivel a CsAF fegyelmi bizottsága kedden fog foglalkozni, mert a pénteki ülés elmaradt. Az amatőrbajnoki bizottságba ma­gyar részről Kopper Miksát választották meg. )( Az elődöntőig jutottak a csehszlovákiai ten- niszbajnokságban. A férfi egyesben Menzel megverte Rohrert 4:6, 6:4 ser. Hecht—Grandguillot 8:10, 7:5, 6:2. Macenauer—Vodicka 5:7, 6:4, 6:3. Férfipáros: Morpurgo, Grandguillot—Kosták, Scháfíer 6:1, 6:1. Menzel, Rohrer—Siba, Zemla 7:5, 7:5. Stejskal, Bla- bol—Kozeiuh, Macenouer 3:6, 6:3, 6:4. Nőiegyes: Graus—Sobotka 4:6, 6:2, 6:4. Blanár—Kysela 7:5, 6:4. Deutsch.—Bein 6:1, 6:1. Nőipáro6: Graus, Riedl—Huber, Drtina 7:5, 6:3. Ruibes, Franzl— Cérna, Veverka 5:7, 6:2, 7:5. Vegyespáros: Riedl, Soyka—Stoupa, Benda 6:3, 6:2. Menzel-pár—Citta, Cajka 6:3, 6:3. Sejne, Grandguillot—Kysela, Alb­recht dr. 6:1, 6:1. Robetin-serleg: Kovaroviö—Hav- liöek 7:5, 6:í. Rohrer—Albrecht 6:3, 6:2. )( A prágai DFC Berlinben. Az amatőrbajnok DFC szeptember 24-én és 25-én Berlinben játszik a Hertha ellen. )( Tolan nem megy Budapestre. A svéd atlétikai élet egyik vezető tagjának, Löftman kapitánynak az ajánlására a MASz október 2-ára lekötötte a kétszeres olimpiai sprint-bajnok Tolant és még né­hány amerikai atlétát budapesti vendégszereplés­re. Az amerikai atléták budapesti — és alkalmasint európai — bemutatkozásából azonban nem lesz semmi, mert Láftman kapitánynak ma érkezett le­vele szerint az amerikai versenyzők olyan nagy összegű köllségmegtéritést kértek európai utju- kért, hogy a svédek visszaléptek a túra megszerve­zésétől. Így azután Tolan és társai nem szerepel­nek Svédországban sem és elmarad budapesti ki­rándulásuk is. )( Orczán tizenhatodik, Mádi tizennyolcadik volt a kerékpáros világbajnokságban. A Rómában teg­nap tartott országúti kerékpáros világbajnokság­ban részt vett a magyar Orczán és Mádi is, de mind­ketten a vert mezőnyben végeztek. Orczán tizen­hatodiknak, Mádi pedig tizennyolcadiknak ért a célba. ZXT Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei SflF* közti ' - - . . Budapest, szeptember 3. Közé-peurőpa több országában a bankokra szakadt nagy veszte­ségek nyílt elszámolása már bekövetkezett. A legnagyobb résziben “állami segítséggel véghez­vitt veszteségleirások eredő oka mindegyik ál­lamban az ipari hiteleken elszenvedett eulyo6 kár volt. Egyik helyen sem lehet fölfedezni az előidéző okok között azt, hogy az illető pénz­intézet a mezőgazdasági hitelek következtében beállott veszteségeket számolná el. Például Né­metországban a mezőgazdaság nehéz helyzet­ben van ugyan, a különféle állami támogatá­sokkal azonban a mezőgazdasági hitelek ebben a kimondottan ipari jellegű államban sem okoz­tak nehézséget. Magyarországon a bankok válságának eme nyílt bevallása elmaradt. Válságról tulajdon­képpen beszélni sem lehet, mert a magyar pénzintézetek az iparral korántsem állnak olyan veszedelmesen közeli kapcsolatban, mint például Németországban, vagy Ausztriában (Creditanstalt) történt. Vagyis qz ipar esetle­ges nehézségei a magyar bankokat nem hoz­hatták nehéz helyzetbe. Tény, hogy a magyar ipar nagyrafejlesztésében a bankoknak igen nagy része van, azonban a magyar pénzintéze­tek egyikéről sem lehet azt állítani, hogy ki­záróan ipari hitelekkel foglalkozik. A magyar bankok üzleti politikáját a megosztottság jel­lemzi; többé-kevésbé egészséges arányú mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi hitelellátó te­vékenységet folytatnak. Ami a nyugati államokban 6ok fejtörést je­lentő ipari hiteleket illeti, Magyarországon még a bankok fönnálló ipari kihelyezései sem jelen­tenek megoldhatatlan tehertételt. Ellenkezően. Különösen a devizakorlátozások bevezetése óta az ennek nyomán jelentkezett ipari föllendülés több pénzintézetnél a már-már kétségessé vált ipari követeléseket biztossá tette, sőt egyes, úgyszólván üzem-beszüntetés előtt álló vállala­tok nagyszerű üzletmenethez jutottak, ami a mögöttük álló pénzintézet számára jó ügyféllé tette őket. Az iparvállalatokon tehát tényleges veszte­ség nem jelentkezik. Ami ezzel szemben a me­zőgazdaságot illeti, ott a helyzet még nem ala­kult ki teljesen. Köztudomású, hogy a legutób­bi gazda,-adós-védelmi rendelkezések — ame­lyek a maguk nemében páratlanul állanak, mert a nehéz helyzetben lévő adóst a morató­rium kedvezményében részesítik, anélkül azon­ban, hogy a hitelezőt teljesíthetetlen föladatok elé állítanák — eredménye és későbbi kihatása ezidőszerint még ismeretlen. A kis- és közép- birtokosok rendben fizetik adósságuk kama­tát, azaz a pénzintézetek mezőgazdasági kihe­lyezéseiket nem minősíthetik elveszett tőkének. Maradna tehát a bankoknak két tulajdon­képpeni jelentékeny veszteségforrása: az egyik az értékpapírtárca és az érdekeltségek tétele, a másik pedig a jelzálogkölcsönök tétele. Amikor több, mint két évvel ezelőtt a tőzsdei árfolyamok mindjobban hanyatlottak, a ban­kok intervenciós szindikátust állítottak föl, hogy vásárlásaikkal a pánikszerű eladásokat ellensúlyozzák. Többmillió pengő értékű érték­papírt vásároltak az egyes bankok, ezek kö­zött nagyon sok saját intézetükben részvényt is. Az árfolyamok hanyatlása ennek ellenére nem torpant meg, ellenkezően, — mióta a tőzs­dét több, mint egy évvel ezelőtt bezárták, újabb veszteségek állottak elő. A mai magán­forgalmi árfolyamok sok esetben a két év előtti fölvásárlási árnak még felét sem képviselik. Hasonló a helyzet egyes pénzintézetek ipari érdekeltségeinek mérlegszerű értékelésénél is, mert a -békeszerződések folytán főleg a nehéz­iparban az a helyzet állott elő, hogy néhány vállalat fogyasztópiacainak elvesztése miatt vagyonának egy részét kénytelen volt saját fönntartására fordítani. Más szóval ezek a vál­lalatok az általuk igénybe vett hitelekre, amiket a bankmérlegek „hitelezők" tétele mu­tat ki, még mindig jók, saját tőkéjük azon­ban részben megsemmisült. A mögöttük álló anyaintézet tehát kénytelen ezt az értékcsök­kenést tudomásul venni. A másik veszteség, mint említettük, a jelzá­logtételeknél jelentkezik. Hosszúlejáratú jel­zálogkölcsönt inkább a nagybirtokok kaptak, már pedig a nagybirtokok fizetőképessége csökkent. Az annuitásokat nem fizetik rende­sen, sokszor hosszabb időre hátralékban van­nak, ezzel szemben viszont a -hitelt nyújtó pénz­intézet az ilyen kihelyezései alapján kibocsáj- tott záloglevelek annuitását, mint a bank fel­tétlen fizetési kötelezettségét, köteles féléven­ként befizetni a Magyar Nemzeti Bank által kezelt Külföldi Hitelezők Alapjába. Ezek az emlitett veszteségek nem túlzott ará­nyúak és a magyar pénzintézetek -becsületére válik az a megállapítás, hogy állami támogatás nélkül, a sajátjukból, képesek a kárt viselni. Addig, amig más országokban az államkincstár súlyos milliárd okkal siet a bajbajutott pénzin­tézetek támogatására, addig Magyarországon éppen a -bankok nyújtottak és nyújtanak je­lentékeny pénzügyi segítséget az államnak. Elég, ha itt a legutóbbi két évben lebonyolított kincstári jegyköl-csönre hivatkozunk, amelynél a budapesti bankok körülbelül 80 millió pengő készpénzt folyósítottak a kincstárnak. Itt em­lítjük meg még azt is, hogy egyes bankok be­fagyott iparvállalati kihelyezései arra vezethe­tők vissza, -hogy az illető gyárak résztvettek az állam rövidlejáratu hitel-alapon végrehaj­tott beruházásainak végrehajtásában és az igy előállott állami készpénzkövetelésüket az adó­bevételek kedvezőtlen alakulása miatt most már jóval a föltételezett fizetési határidő letel­te után sem -bírják megkapni. Nem kell tehát arra számítani, hogy a ma­gyar államot a bankok a veszteségek leírásá­nál igény-be vennék. Mint föntebb kifejtettük, égetően sürgős szükség nincsen arra, hogy a magyar -bankok 6aját tőkéjüket ieszállitsák, mégis, ha arról van szó, hogy Weiss F-ülöp mér- legmegtisztitó ajánlásairól véleményt nyilvá­nítsunk, azt mondanánk, valósítsák meg a ma­gyar bankok is saját tőkéjük mérséklését Egész Középem- apában, de Nyugateurópá- ban is a helyzet lélektanilag teljesen megérett az ilyen műveletek végrehajtására. Mindenütt saját részvénymegsemmisités, rész vény lebé­lyegzés, nyereségtartalékolás és a veszteségek eltüntetésének egyéb formái jelentkeznek. Ha tehát a legcsekélyebb ok is amellett szól, hogy az alaptőkét le kell szállítani, — ám történjék meg. A magyar bankok mérlegei a kicsiny Magyarország területéhez viszonyítva, éppen fordított arányú figyelemmel és megbecsülés­sel találkoztak mindenkor a külföldön, mert az okos üzletvezetésnek, a körültekintésnek és az igazmondásnak példaképei voltak. Ezt a hitet nem szabad eljátszaniok. Különösen nem olyan időkben, amikor alkalmas a talaj arra, hogy a veszteségek bevallása — éppen a külföldi -pél­dákkal könnyen megejthető öeszehasonlitás folytán — legalább annyi elismerést hozhat magával, mintha történetesen veszteség nem állott volna elő. A magyar bankok egy része mégis idegenke­déssel fogadja Weiss F-ülöp tervét. A sajtóban máris hallatszanak hangok, hogy a tőkeleszál­lítást azok a -pénzintézetek kívánják, amelyek a viszonyok rájuk nézve kedvező alakulásánál fogva a legutóbbi évben viszonylag nagyará­nyú fejlődést értek el (Kereskedelmi Bank, Le­számítoló Bank, Községi Tak.) és most elérke­zettnek látják az időt arra, hogy a belső gya­rapodást külsőleg is kifejezésre juttassák. Jól tudják — igy érvelnek a terv ellenzői —, hogy nekik az esetleg kibo-csátandó rendelet alapján olyan keveset kellene saját tőkéikből leirniok, hogy a többiekkel szemben domináló helyzetük és tőkeerősségük nyíltan kifejezné uj rangju­kat. Ez az uj rang ma még csak a közönség körében él, de a saját tőkék megállapításának uj rendje talán évtizedekre előre jelölné ki az egyes bankok uj elhelyezkedési sorrendjét. Mindez -pedig éppen akkor történnék, amikor különböző előjelekből arra lehet következtetni, hogy a válság mélypontján túljutottunk, azaz éppen a föllendülés korszakának kezdetén kel­lene lemondaniok egyes, ma külsőleg még elől álló .pénzintézeteknek vezető, vagy egyenrangú sorrendi helyükről. így vélekednek egyes lapok, amelyek azt hi­szik, hogy ezzel a fölfogásukkal az állam ban­kárjának, a Magyar Általános Hitelbanknak tesznek szolgálatot. Ezek a lapok, úgy látszik, nem tudják, hogy a Hitelbank üzletmenete a devizakorlátozások nélkül, már korábban is erősen föllendült, ezidőszerint pedig hatalmas ipari hálózatánál fogva a legállandóbb és leg­jövedelmezőbb üzletmenettel rendelkező ma­gyar pénzintézetek közé tartozik. A saját tőkék leszállítása, amely az évek fo­lyamán visszavásárolt intézeti részvények meg­Pecenady csoda búza. Az acélos, siker búzának óriási bötermöre való nemesítése. Korai érésű, fagy és rozsda álló. Szalmája magas, kemény. Hektoliter súlya 82 kg. Idei átlag termése holdankint 20-40 q. A mi kiimánkon nevelt legjobb búza, termése biztos és bö. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pecenady, posta: YePké-KostoIany, stanica Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alapár és 25% nemesitési felár. semmisítése utján történnék meg, minden te­kintetben (tiszta nyereség kimutatása, illetve osztalék nagysága, adózási szempontok sfcb.) kívánatos lenne és stílszerűen egészítené ki a pengőrendszer 'bevezetésekor publikált magyar „aTanymérlegek" tiszta szellemét. SZITTYA. Á Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott heti jelentése szerint az augusztusi ultimór a a bankjegyforgalom 779 millió koronával emelke­dett s 6144 koronát tett ki. A zsirókövetelések 412 millióval csökkentek s 488 millió koronát tettek ki. A jegybank hitelügyletei közül az ér­tékpapírokra nyújtott kölcsönök 345 millióval emelkedtek, a váltóeszkont 23 millióval s az értékpapireszkont pedig 24 millióval csökkent, A val-utakészlet változatlanul 1078 millió ko­rona. Az aranyfedezet 39.5 százalékos. A burgonyaszindikátus a jövő héten alakul meg. A burgonyaszindikátus megalakulását ké­szítő bizottság ezekben a napokban tartott ülést, amelyen a burgonyatermelők, a burgo­nyafeldolgozó ipar s a fogyasztók szervezetei­nek képviselői is megjelentek. Az ülésen rész­letesen megtárgyalták a szindikátus alapszabá­lyainak tervezetét s megállapították a burgo­nyaárak egységes megszabásának a szükséges­ségét olyképpen, hogy azok ne süllyedjenek a termelési költségeken alul. Miután a fogyaszt tói szervezetek egy része azt kérte, hogy tag- felvételi jelentkezését néhány nappal később adhassa be, ezért az értekezlet elhatározta, hogy a szindikátus alakuló ülését a jövő hé­ten hívják össze. Hogy mely napra, az egyelőre még nincs meghatározva. A németországi gabonapiacok megsegítése, Berlini jelentés szerint a német belföldi gabo-f napiacok megsegítésére irányuló akció annyi­ra haladt, hogy a különféle intézkedések rész-i létéit már a legközelebbi napokban nyilvános­ságra hozzák. Legtovább haladt az árpapiac támogatására irányuló akció előkészítése. Né­metország déli részem g általában ama vidé­kein, melyek lakossága az árpatermelésen kü­lönösen érdekelve van, kereskedők és szövet­kezetek fogják felvásárolni az árpakészleteket. A felvásárló cégek a kormánytól ráfizetést kapnak s egyúttal azt a kötelezettséget vállal­ják, hogy az árpát hálom hónapra elraktározz zák e addig nem hozzák piacra, összesen mint­egy 700 tonna árpa elraktározását vették terv-j be, vagyis teljes 25 százalékkal többet a ta­valyinál. A kormánykörök ezenkívül el vannak határozva, hogy a rozepiac helyzetének meg­mentésére is sürgős intézkedésre van szükség, A terv alapvonalai már elkészültek. Egyes hí­rek szerint a most felvásárolt rozsot takar­mányozásra használják föl, emellett természete­sen megfelelő intézkedés történik arról, hogy közélelmezési zavarok ne álljanak be. Ami a buzakérdóst illeti, e téren a birodalmi kormány majd csak akkor intézkedhet, ha az idei ter­mésmennyiséget — s ezzel a behozatali szüks ségletet is — pontosan ismerni fogja. A svéd gyufatröszt moratóriumát meghosz- szabbitották. A 6véd koronatanács a múlt na­pokban tartott ülésén elhatározta, hogy a Sven&ka Tandsticks Co.-nak adott moratóriu­mot ez év november végéig hosszabbítja meg. Polio szappan minden mósöshoz I £ Rekordtermés Amerikában. Az Északameri­kai Egyesült Államok idei termése valóban re­kordtermés lesz. Egyes szakértők magánbecs­lése szerint tavaszi búzából 265 millió bushelt, kukoricából 2902 millió, zabból 1246 millió bushelt arattak. Tavaly tavaszi búzából 104 millió, kukoricából 2557 millió és zabból 1112 millió bushel termett. A zakárfalvi bányaüzem kényszerszünetelése. A Národni Listy jelentése szerint a Gölnicbár- nyával szomszédos Zakárfalvai Bánya és Kohó- mü részvénytársaság a bányaüzemét teljesen beszünteti, mert a vállalat nem képes értékesí­tem a felhalmozott pörkölt ércet. Mintegy 450 munkás veszti kenyerét. Az üzem igazgatóságá­nak nyilatkozata szerint a müvek szünetelése mintegy két hónapig fo^ tartami. Pozsonyban emelkedik a munkanélküliek száma. Pozsonyban junius végén 3319 munka­nélkülit tartottak nyilván, mig augusztus vé­gén már 4195 volt a munkanélküliek száma. A devizaengedélyezés és az uj termelési ágak keletkezése. A behozatalnak a devizaengedé­lyezéssel való megnöbezitése és korlátozásától sokan azt várták, hogy a köztársaságban az ipar oly cikkek előállítására rendezkedik be, amiket eddig külföldről kellett importálni. A devizaengedélyezési eljárás már teljes hét hó­napja tart, közben oda sorozták már csaknem a teljes vámtarifa valamennyi tétele alá tartozó árut, az emlitett várakozás azonban vagy egy­általán nem, vagy csak nagyon jelentéktelen részben teljesedett be. Itt-ott jelentkeznek ugyan uj termelési ágak, ezek azonban csak inkább kisérletszámba mennek s az érdekelt fogyasztók állandóan e egyre nyomatékosabban utalnak a külföldi áru nélkülözhetetlenségére s különösen olcsóbb voltára és jobb minőségére. Vagyis megállapítható, hogy ma már nem aka­dályozható meg bizonyos külföldi standardáru behozatala, igy bizonyos gépalkatrészeké. A devizaengedélyezési eljárás különleges eredmé­nyének legfeljebb az tekinthető, hogy egyes külföldi cégek Csehszlovákiában fióküzemeket létesítettek, bár egyelőre nem tudni, hogy át- menetileg-e, vagy tartósan. A külföldi üzemek rendesen a kész alkatrészeket szállítják az it­teni fióküzemüknek s azokat itt, összeállítják. Ez különösen az Írógépekre vonatkozik,

Next

/
Thumbnails
Contents