Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-30 / 223. (3036.) szám
4 1932 szeptember 30, péntek. feéHcf Jsiwmm emléÉkezeíe 3W«; tfiCMÍMMS A Szép ességben, Kézsmárk mellett, a Med- nyámsztkyaik ősi várkastélyában Nagyőrön, 85 éves korában hunyta örök álomra szemét Czó- bel István, nemcsak a magyarságnak, de az egész emberiségnek is egyik a agy gondol közéja, akii férfikora déléin, ezelőtt harminc-harmincöt évvel kezdte megírni és kiadni kul- tur- és társadaloanbölciseleti művelnék sorozatát, amelyek .megjelenésűk .idején óriási feltűnést keltettek nőm csak Nyugateurópa szakköreiben, de ezeken tnl is. Műveivel a legnagyobb napilapok is behatóan foglalkoztak. Csak hazájában maradt teljesen ismeretlen. Nem volt a fórumon mozgó napi nagyság. & vaskos köteteit, melyeket német nyelven irt, Magyarországon vajmi kevés érdeklődő vásárolta meg s még kevesebb sznáta rámagát arra, hogy el is Olvassa. A kultur- és társad a lomb öles elet nem volt divatban: s akik politikát csináltak az országban, azok nem sokat törődtek politikájuk világnézeti megalapozásával, a távolbalátás, a lövő alakulása nem érdekelte őket annyira, mint a közvetlen napi politika kérdései, amelyeket jól- rosszul igyekeztek megoldani, anélkül, hogy egyetlenegy politikai gazdasági és társadalmi kérdést is komolyan s huzamosabb időre, egy történelmi korszák számára. megoldottak volna. ' Czőbel István lángelméje Mába világított egy messsze jövendőibe, írásai Magyarországon még csak figyelmet sem keltettek; de ott, ahol felfigyeltek is rá, mint Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Angliában, megállapításai és meglátásai csakhamar 'feledésbe mentek, mint különös és érdekes próféciák, amelyeket a közvetlen események nem látszottak igazolni: az emberek a fától I — .a napi eseményektől — nem látták, az erdőt, a történelmet, amelyet Czőbel István munkáiban csodálatos szabatossággal ír körűk A tájsadaiomböiicselieti, azaz a szociológiai irodalomban az egész világon ő az egyetlen iró, akinek megállapításait az elmúlt évtizedek történelme nemcsak nagy általánosságban, de úgyszólván betüszerint igazolta. Nála a társadálomiböLcselet, a szociológia nem egy uj absztrakt tudományág volt, se nem egyszerű regisztrálása a meglevő és fennálló gazdasági, társadalmi és kulturális formáknak és intézmémyknek, hanem olyan ujj tudományos analízis, amelynek eredményeit aztán — a fejlődés menetére nézve gyakorlatilag is alkalmas. Megállapításai és a belőlük leszűrt következtetések tehát nem Pythia- szerü jóslások, nem víziók voltak, hanem tudományos módszerének eredményei. Munkáinak, amelyek 1901-ben kezdtek megjelenni Lipcsében „Genesis unserer Kul- tur“ (Kultúránk eredete) összefoglaló elmet adta. amelynek első két hatalmas kötete a valOás fogalmainak a fejlődésével (Die Ent- wiokluug dér Rei-igionsbegriffe) foglalkozik, amelyek nemcsak a nyugateurópai ember civilizációját de gazdasági és társadalmi intézményeit és jogrendszerét is determinálják, mert mint láthatatlan s érzékelhetetlen belső motívumok olakitóiag hatnak rájuk. Erről a munkájáról 1901-ben. megjelenésének idején a bécsi ..Neue l reie Presse“ többek között a következőket irta: „Óriási, nagy, sok mindent átölelő anyag, amelyet a szerző ebben a monumentális kétkötetes műben biztos fogással feldől gőzeit. Időt és nyugalmat talált hozzá ősi nemesi birtokán, a Tiszántúlon. Öreg fák mélységes zúgása mellett, amikor a gondolkodó fő pillantása a távlat messzeségébe merül s így gondolkodik és küzködik, Írnak csak ilyen művet. Csöndes, magábavonuló gondolati munka nemes gyümölcse ez a mii, amely, ki tudja milyen fájdalmak árán -megszerzett világ ismeretre épül fel. Egy idealista müve, akinek azonban éles szeme van a valóságos élet meglátására; bátor lélek, aki erkölcsileg rendkívül magas nívón áll; férfi, nagy szellemi igényekkel e könyv írója . . . Akik nem osztják Is nézeteit, még azok is kénytelenek elismerni bámulatra méltó olvasottságát, alapos tudományosságát, problémái felállításban rejlő merészséget, világos végkö-vetkezí eléseit, meggyőződésének tiszta- ságát és az erkölcsi és vallási ideálok iránt való lelkes el tségéí. És mindazok, akik a mai zavaros romboló érdekharcok idején érdeklődni tudnak magasabb rendű szellemi kérdések iránt s meg van bennük a bátorság és a belső elmélyülésre váló hajlam, Czőbel könyvéből kincseket bányászhatnak a maguk számára • . .“ Nemcsak ez a nagy bécsi napilap irt Czőbel Istvánnak erről a müvéről a dicséretnek és -a lelkesedésnek ezen a hangján, hanem más világlapok is hasonló módon fogadták ezt a hirtelen feltűnt magyar gondolkodót. A vallási fogalmak fejlődéséről szóló müvét 1902-ben követte a társadalmi viszonyok fejlődéséről (Die Entwiickiung dér socia'len Verhaeltnisse) című hatalmas müve, mint -könyvsorozatának második része, amely szerves összefüggésben áll az első résszel, annak folytatása és bővítése, mind azt mutatja ki benne, hogy az emberiség változó gondolkodási módja, vallása, tudományos és politikai világnézete miképpen realizálódik a társadalmi, gazdasági és kulturális életben és intézményekben. A szellemi élet analízise mellett, úgy az előbbi müvében, mint ebben, behatóan foglalkozik a különböző népi a jók problémáival, a faji pszichék változataival is. Czőbel szociológiája tehát nem egyoldalú naturalista-materialista vagy ökonomista álláspontról íródott mű, mint Coimte, Spencer, Gir- dings müvei, vagy a marxista iskolához tartozó szociológusok müvei, hanem olyan szintetikus mii. amely a társadalmi és történelmi fejlődés minden tényezőijét figyelemre méltatja s igy képes az összes hatóerőket végki- f ejlő lésükben szemléltetni. Hogy ez milyen mértékben -sikerült Czéb-el Istvánnak, azt harminc esztendő történelme igazolja. íme ennek az 1902-ben megjelent müvének néhány egymást követő megállapítása. — Nagy háborúk és pénzügyi válságok fognak előljárni, amelyek az eseményeket talán elodázhatják, de meg nem akadályozzák. Az uralkodó eszméknek meg kell érniök és természetüknek megfelelő termést hozmok aratásra. A közmondás azt tartja: Aki szelet vet, vihart arat! És a kultnránk már régóta vet-i ennek a veszedelmes termésnek a onagvát. — A mi kultúránknak egyetlen ma ismert tényezője sem alkalmas arra, hogy megakadályozza a szakadék felé való rohanást; mert ilyen szakadékba való ugrásnak kell rninősi- íenünk a szocializmus győzelmét, mivel az akaraterőt még jobban me-ggyöngiiti, a szabadságot megsemmisíti és általános eldurvulást von masa után. A zűrzavarból előállhatnak ugyan Napóleonhoz hasonló diktátorok, akik a kultúra előrelátható összeomlása után a hatalmat magukhoz -ragadják... azonban, mindez csak átmenetileg történhetik (454. ol) Majd megáll apitásait a cári Oroszország, szukség-szerü összeomlásának meg jósol ásával kapcsolatban igy folytatja: — A passiv és fanatikus oroszok pedig meg fogják kísérelni, hogy a szocialista tanokat kiélezzék és teleologikus (célszerűségi) képzetekkel kössék ősszé. Talán megkísérlik azt is, hogy az ős-kereszténység kommunizmusát bevezessék és bizonyos politikai nézeteket ortodox faji tanná emeljenek . . . és a széthullott középeurópai közületek meghódítására törekedjenek lehetőleg .idealizmusból, még hozzá a vívnál a szándékkal, hogy megváltsák és boldogítsák őket. (456—457. oldal.) Mussolini, Primo de Rivera, Pilsudsky, a németországi Hitler-mozgalom, az orosz szovjetköztársaság s az általános gazdasági és politikai káosz s a lelkek nagy válsága egész Európában s a fehér ember civilizációjának egész területén: nem igazolják-e Czőbel István megállapításait, az ő próféciáját? Adópénzek el sikkasztása miatt fogházba kermit m gömöri közigazgatás egyik kiskirálya Megiepeíésszem m&amesolés után letartóztatták Varga István várgedei vezeíőjegyzőt —- Évekem ói szemérmetlenül eíhezeíte a bei&íyt adói — Adóprés tetejébe jegyzőprés nyomargaíta az adófizetőket Feled, szeptember 29. (Saját tudósítónktól!.) Tegnap óta újabb letartóztatással bővült a gömöri közigazgatás dagadó ibotrónykrónikájia, A rimaszombati átSlamügyészség fogházának fogolylétszáma tegnap megszaporodott egy vezető jegyzővel, aki tegnapelőtt még kiskirálya volt falujának, szent és sérthetetlen letéteményese az agrárpárt bizalmának és egyik vezetője a Slovem- ská Liga várgedei fiókszervezetének. A fele di járási hivatal vezetője az adóhivatal bevonásával a napokban váratlan -rovancsolást tartott a várgedei jegyzői hivataliban és a meglepetésszerü hiva-talvizsgálat befejeztével a csendőrök többrendbeli sikkasztás gyanúja cimén letartóztatták és a rimaszombati államügyészségre szállították be Varga István 33 éves várgedei vezetőjegyzőt. A letartóztatás híre a községben és a körjegyzőséghez tartozó községekben egyáltalában nem keltett szenzációt, amennyiben a csendörkézre került jegyző hűtlen pénzkezeléséről évek óta nyíltan beszélt az egész környék lakossága, a nyakrafőre eltünedező adóbefizetések nyomában szüle-tő ,,Legendáikuak“ azonban egyetlen egy hivatal -sem akart mindmáig hitelt adni, -bármennyire is igyekezett egyik-másik adófizető polgár bizonyítani, hogy adóhátralékát., amiért már harmadszor is árverezik, ré- -gesr-éigen kifizette Varga vezető jegyzőnek. A felgyülemlő panaszok annyira általánosak lettek az évek során, hogy az adóhivatal -gépezete végül is reagálni volt kénytelen a százszámra ösiszetorlódó reklamációkra s -a járási hivatal és a-z adóhivatal kiküldöttei kénytelenek voltak a helyszínen meggyőződni a panaszok jogosultságáról. A napokon át tartó hivatal- vizsgálat szenzációs eredményt produkált. Több mint 160 esetben sikerült megáilapi tani, hogy egy es adófizetők Varga vezető jegyző kezeihez fizettek le kisebb-nagyobi> összegeket adótartozásaik törlesztésére, a 5 1 feirüici nemetek, magyarok éi szlovákok telis őslakos listáin: feneigiHkeiunSwuKialitia párt 5-8s sorszámmal ellátott szavazólapja. - Október 2.-án Körmöt: erre szavaz! vezető jegyró rá is vezetne e befizetéseik ősz- szegét a felek adókönyvecskéjére, azonban a beszedett összegeket nem továbbította az illetékes adóhivatalinak, hanem a saját céljaira fordította. A manipulációkul évek óta leplozgeite a meg- tév-edt jegyző, az el&íkaszftott összeg nagyságát ilyenformán végleges pontossággal -megállapítani nem sikerüli, mert ugysizálván óráról- órára szaporodnak a panaszok és feljelentések. Legjellemzőbb az egész ügyre, hogy számtalan adófizető polgárt kétszer, háromszor is végrehajtott az adóhivatal, dacára annak, hogy a felek adókönyveikkel igazolták befizetéseiket, az adóhivatal azonban egyetlen egy esetben sem nézett utána a reklamációk helyességének, hanem könyörtelenül hajtotta végre az embereket és sokan vannak a károsultak között olyan gazdák és földhözragadt szegény emberek is akik ellen, bár véres verejtékkel összekeresett krajcárjaikból adótartozásukat Varga jegyzőnek befizették, mégis vezettek árverést. A megtevedt vezető jegyző a -rovahesolö közegek előtt azzal magyarázta tettét, hogy a. Klein-iéle biríokmanipulációk következtében anyagilag tönkrement s feleségének betegeskedése, operációja olyan mérhetetlen összegeket emésztett föl, hegy jegyzői jövedelmiéből képi ellen volt kiadásait fedezni és kényszerítve volt az adófizetők pénzéhez nyúlni, számított azonban arra, hogy idővel mégis pótolni fogja tudni az eltulajdonított összegeket, A bűnös útra tévedt várgedei kiskirály előtt tegnap kihirdették az előzetes Letartóztatásról szóló vizsgálóbírói végzést. A gömöri közigazgatási frónáról érkező eme ujab-b jegyzői letartóztatás híre bizonyára megnyugvást fog kelteni ama körökben, ahol a korrupció kiirtását közérdeknek tekintik. Gömör az utóbbi időben több eseménnyel bővitette a szlovenszkói közigazgatás botrány- krónikáját. Több félelem és gáncsnélküli lovagról, falusi kiskirályról sikerült a szépen sminkelt állarcot leszakítani és bemutatni őket valódi mezükben — mint kisded panamistákat, adóhar ácsotokat és zsarolókat. le® Pozsonyból, s@n Prágából nem lapul segítséget a komáromi munkanélküliek Komárom városa rendkívüli közgyűlésen tárgyalta a nyomasztó munkanélküliséget Komárom, szeptember 29. (Saját tudó-silónktól.) Tizenegy képviselőtestületi tag beadványára Komárom városának képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott hétfőn este Csizmazia György városhiró elnöklete -mellett- A rendkívüli gyűlés összehívásának a nyomasztó munkanélküliség s a város több akut problémája volt .az cica- A közgyűlés azokkal a beadványokkal foglalkozott, melyeket az egyes pártok adtak be a munkanélküliség enyhítésére megindítandó akció tárgyában. A megnyitás után a vá-rosbiró a város küldöttségének prágai és pozsonyi eredménytelen útjáról számolt be. A küldöttség eljárt a vajsutiigyi, közmunkaügyi, népjóléti, közegészségügyi és pénz- iigyminisztériumokban, de mindenütt csak ígéretet kaptak. A városbiró bosszú jelentése szomorú ■eredménytelenségről számolt be: Komárom városa számára nincsen se Pozsonynak, se Prágának pénzbe s a népjóléti miniszter nyíltan kijelentette, hogy a munkanélküliek számára tiz koronát sem tud adni, az erre szolgáló alap kimerült. A közgyűlésen a közmunkák megindításának szükségességét, a népkonyha minél előbb való megnyitását tárgyalták s komoly tanácskozás közben a kommunisták képviselője gyűlölettől eltelt beszédben vádolta a polgári osztályt, amelynek pedig magának is súlyos problémái vannak. •A kommunisták beszédét hatalmas zaj kísérte, a szónok támadása egyr.e durvább volt, mig végül elcsendesedett a zaj s a polgári pártok nyugodt hangon, de méltóképpen reflektáltak az oktalan sértegetésekre. A komáromi városi rendikivüli- közgyűlés- maid nem botrányba fulladt, holott a polgári pártoknak is ugyanaz a kívánságuk: segíteni a munkanélküliségen.
