Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-27 / 221. (3034.) szám
Mezőgazdasági program (tj.) Prága, szeptember 26. Bizonyára nőm 'életlen, hogy a nyárutóban a politikai amurija a mezőgazdasági és a népjóléti bizottság iléséveil kezdődött meg. A gazdák immár egyedik éve tairtó s egyre kiméiyülő nyo- aorusága, a munkájuk ereidjményeiire való gyro nagyobb ráfizetések késztették a il-dmüvelésügyi bizottság elnökét a bizott- ág összeluivására s a munkanélküliség nö- e-kvő réime, a küszöbön ál'ló tél várfalaitó szóin- edései szólaltatták meg a népjóléti bizott- ágfban Czocih dr. marni sat ént. Bennünket elsősorban Bradács földmüive- >sügyi miniszter mondanivalója érdekel, miéi azt a nézetet valljuk, hogy az általános izdasági válság a mezőgazdasági termelés értéktelon edésétvel s a földimüvesosztály fo- ozatos eladósodá'sával kezdődött, tehát ha a izdasági válságot komolyan orvosolni akar- ik, akkor a segítséget is a gazdatársada- tm támogatásán kell kezdeni. Ha a gazda mét megszerzi vásárló képességét, akkor gyáros és kereskedő somsa is azonnal jobbra •róni. A földművelésügyi miniszter expozéja ónban nem elégíti ki még a legszerényebb i rakodásokat sem. Megnyilatkozásának ryik fő jellemvonása, az, hogy nagy általá- )sságban a szerény kívánságok, vágyak táji tervek szférájában mozog. Beszéde fo- amán ismételten is szükségesnek tartotta mgisulyoznii, hogy a mezőgazdaság szanálásá- irányuló ez vagy amaz a terve tisztára az egyéni elgondolása, azzal a miinlszterta- ics még nem foglalkozott, mig más rész- tterveknél ugyanilyen őszinteséggel meg- ondta, hogy azokkal a minisztertanács már glalkozott ugyan, azonban a megvalósítás jában politikai akadályok tornyosulnak. Ez őszinteség minden esetre szép, még ha az óvatosság is hívta életre, amely a minisz- r jövőbeli igazolását teszi lehetővé, a or,s segítséget váró gazdatársadalimat ónban ez ki nem elégítheti. Csak egyné- ely pontnál hallottuk, hogy az erre vetkőzd törvényjavaslat tervezetén ez vagy a minisztérium már dolgozik. A sors >niája, hogy éppen oly intézkedésekről n szó — mint a gabona őrlési, a Liszt és bur- nyaliszt keverési, a kenyértörvény stb. — ielynek hatásaikban vagy teljesen seimle- sek, vagy pedig a külkereskedelmii politi- szempomtjából egyenesen károsak. Miig a bizottság elnöke megnyitó beszé- iben nyíltan bevallotta, hogy a gazdatár- dalom nagyon csalódott a gábonaszindi- tusban helyezett reménységeiben, a dmivelésügyi miniszter védelmébe vet- ezt az intézményt, sőt annak gabona- >nopóliuimimá való kifejlesztését ígérte, ha ö'ldmüvelésügyi miniszter némi magyaráza- : ad arra, hogy miért ejtették el Németor- ígban a gabonamonopólium tervét, mint a zda társadalom szanálásának teljesen al- limatlan eszközét, továbbá hogy miként arja elejét venni a létesítendő gabonumono- Liumnál azoknak a biztos állami ráfizetésnek, melyek a jugoszláv Parisadnál for- ltak elő és végül miért akar oly intézmé- eket meghonosítani, amelyek a guruló liánok honában is csődöt mondottak. A íglevő szindikátus miüiködésének eredmé- ességét a miniszter abban látja, hogy 3ipt emberben sikerült a buzabehozatalt ígakadályozni. Nem kell nagy köagazdasá- és állam tudomány ahhoz, hogy ezt az ened- snyt az amúgy is megvolt behozatali en- délyezési eljárással éppen úgy el leheti érMegnyitották a népszövetség tizenharmadik közgyűlését Politist választották elnökké — is falsra szenzációs beszéde a népszövetség dekadenciájáról — Tárgyalások a kulisszák mögött Genf, szeptember 26. A népszövetség tizenharmadik közgyűlését ma délelőtt a bizalmatlanság és a skepszis atmoszférájában nyitották meg. A nemzetközi politika mai viszonylatai között másként nem is volt elképzelhető. A közgyűlés elnökévé negyvennégy szavazattal a leadott ötven szavazat közül Politiszt, Görögország delegátusát választották meg. Az ülés elején De Valera, a tanács elnöke, a szokásokhoz híven, visszapillantott az elmúlt év népszövetségi munkájára és természetesen a lefegyverzési konferenciáról is beszélt. Elismerte ugyan a haladást, de nyiltan kimondotta, hogy ez a haladás mögötte marad azoknak a kívánságoknak, amelyekkel a népek a lefegyverzési konferenciára tekintenek. Véleménye szerint a népszövetség kritikus pillanata elérkezett s most dől el, vájjon életképes-e, vagy sem. A népszövetség elleni kritikai hangok napról- napra szaporodnak. Egyesek szerint a népszövetségi paktum tiszteletbentartása csak a delegátusok ajkán létezik, de nem a szivükben. Gazdaságilag a nemzeti magánérdekek fontosabbak a kollektív érdekeknél. A világ közvéleménye előtt a népszövetség tagjai a vádlottak szerepét játszák és az ellenük fölhozott bizonyítékok egyre nyomasztóbbakká válnak. Az egyszerű ember nem bízik többé a népszövet-1 ségben. Az éles kritikát csak úgy lehetne legyőzni, ha a delegátusok bebizonyítanák, hogy a népszövetségi paktum ellen egyetlen állam sem tud büntetlenül vétkezni. De Valera megnyitó beszédében rendkívül okos szavakkal emlékezett meg a gazdasági krízisről és a megoldandó gazdasági problémákról. Nemzetközi rendszabályokkal nehéz eredményt elérni s a legfontosabb az, hogy minden nemzet önmagában ldkristályositsa az erkölcsi és a szociális erőt és akarást a többi államokkal való együttműködésre. Lassú munka Genf, szeptember 26. Aloiei báró olasz delegátus tegnap Genfben meglátogatta a német külügyminisztert. Tanácskozásukon természetesen ismét a lefegyverzési konferencia játszotta a főszerepet. Mint ismeretes, Olaszország elvileg magáévá tette a német egyenjogúsági követeléseket. Egyelőre nem tudni azonban, hogy gyakorlatilag mennyiben fogja támogatni Németországot. A tegnapi megbeszélésen valószi- 1 nüleg ennek a praktikus támogatásnak a kérdése is 6zóba került. Neurath báró német külügyminiszter szerdán valószínűleg elhagyja Genfet, de egy hét múlva ismét visszatér oda. Illetékes körök szerint a nagy lefegyverzési megbeszélés október első hetében fog lezajlani Genfben, amennyiben egyáltalában sor kerül erre a tanácskozásra. Sir John Simon angol külügyminiszter kedden elutazik Géniből és csak szombaton érkezik vissza. Herriot hétfőn este érkezik a népszövetség városába s igy Sir John Simonnal már nem találkozhat. Herriot újabb beszéde egyébként német körökben nagy lehangoltságot keltett. Neurath a nép- szövetség közgyűlésén nem reflektál a francia miniszterelnök szavaira, de Berlinből okvetlenül válaszolni fog az elhangzott vádakra. Herriot magasztalja a franciákat és vádolja @ németeket A gramat-i „békebeszéd" — Erélyes német visszautasítás — A párisi sajtó uiiong Páris, szeptember 26. Herriot miniszterelnök vasárnap Gramatban nagy beszédet mondott, amelynek elején kijelentette, hogy Ugyanúgy gondolkozik, mind Briand. aki a háborút bűntettnek tartotta. Franciaország politikai programjában nincs kétértelműség, mert az ország magáévá tette a népszövetség politikáját. A jelen kor egyik legszomorubb fejezetét jelenti az a körülmény, hogy egyes helyeken katonailag igyekeznek kiképezni a fiatalságot, amelynek pedig az apák fájdalmas tapasztalatából le kellett volná vonnia a megfelelő következtetéseket. Az ifjúság katonai nevelése nem kedvez a béke és a lefegyverzés gondolatának. Herriot a legújabb német ifjúsági nevelésre célzott, amikor patetikusan fölvetette a kérdést: Miképpen lehet a gyermekeket a gyilkolás művészetére megtanítani? — Franciaországot gyakran megrágalmazták, de a világot hívhatja tanúként, hogy ifjúságát nem neveli oly katonai módon, mint más országok. Mindazonáltal Herriot szerint különbséget kell tenni a támadó és a védő háborúk között. Beszédének e szakaszában Herriot megrendítő szavakkal ecsetelte azt a veszedelmet, amely a felfegyverzett Németország részéről Franciaországot fenyegeti. Franciaország Herriot szerint nyugodt és tudja, hogy lelkiismerete tiszta. Tiszteletben tartja a lojális szerződéseket. Egyetlen kívánsága az, hogy ni anélkül, hoigy a szindikátus alapítási tárgyalásaira hosszú hónapokat pazaroltak volna ©1. A buzakérdésnél — amennyiben a miniszteri expozé amúgy í» csak az általános megállapitásók kereteiben mozgott — a gazda közönséget méltán érdekli az, hogy miképpen akarja a kormányt fedezni a minőségi, acélosbuza szükségletet, amely nélkül a sogyermekei békében és tisztességben élhessenek. Herriot a gramati nagy beszédét a francia reggeli lapok szenzációs külsőségek között tálalják föl olvasóiknak. Valamennyi lap a béke újabb fontos dokumentumának nevezi a beszédet. Sem a baloldali, sem a jobboldali lapok nem találnak kivetnivalót benne s egyedül León Blum polemizál Herriot egyes kitételeivel. A többi lap úgy véli, hogy Herriot hiány nélkül tolmácsolta a francia nép felfogását és senki sincs az országban, aki másként gondolkozna. S hatás Berlinben Berlin, szeptember 26. Berlini félhivatalos körök hétfőn máris állást foglaltak Herriot vasárnapi beszédével szemben. A német ellenérvek központja az a megállapitás, hogy Herriot érvelése Franciaország lefegyverzéséről csupán a számok játéka. A mai francia hadsereg megítélésénél mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a legutolsó években a francia hadsereget technikailag rendkívül kifejlesztették, ami többek között kiviláglik a francia légi haderő és a tank fegyvernem óriási megerősitéséből. A napokban lezajlott francia hadgyakorlatokról kizárták a sajtót és a közönséget, mert senkit nem akartak beavatni a hadsereg technikai fölszerelésébe. A technikai fölszerelés sokkal fontosabb, mint a hadsereg létszáma s igy az a köI vénségüknől messzié földön híres cseh malmok sem tudnak meglenni. A tőzsdei intervenciós alap — mégha azt a miniszter által kívánt 30 millió koronára is emelik — veszedelmes injekció, melynek erős visszahatással lehetnek. Különösen kiábrándító és fájdalmas a földművelésügyi miniszter beszédének a hitel rülmény, hogy a francia hadsereg ma néhány ezer katonával kevesebből áll, mint tiz évvel ezelőtt, nem jelent semmit. Herriot egyébként is a feje tetejére állítja a Németország és Francia- ország között lévő valódi tényállást. Többek között Németországtól zokon veszi, hogy a ver- saillesi szerződés amugyis szűk keretei között megszervezi védelmi rendszerét, mig Francia- országban a nemzetvédelmet a polgári kötelesség alappillérének nevezik. Ez óriási ellentmondás- mert végeredményben Németország sem kér mást, mint azt, ami Franciaországban a legszentebb polgári kötelesség. Német illetékes körök Herriotnak különösen azt a mondatát kifogásolják, amelyben fölveti a kérdést, hogy miként lehet a gyermekeket az öldöklés művészetére tanítani. Stülpnagel tábornok a német fiatalság szervezetének parancsnoka kijelentette, hogy az ifjúsági szervezkedésnek semmi köze sincs a hadsereghez. Ezzel ellentétben Francia- országban a fiatalságot az elemi iskolától kezdve rendszeresen katonának nevelik. A német kormány illetékes tényezői a közeli napokban részletesen válaszolni fognak Herriot miniszterelnöknek, de annyi már most megállapítható, hogy a gramati beszéd, amely Franciaország apoteózisa és Németország becsmérlése akart lenni, nem lendíthetett a német-francia közeledés ügyén. I kamatláb kérdését tárgyaló rész-e, amelyben a miniszter igazolja azt a hihetetlennek -tetsző tényt, hogy a közársaság egyes részeiben miég ma is vígan szedik a 18—20 százalékot meghaladó kamatokat. Az ily uzsora kanmaiban kínlódó gazdát még az sem elégítheti ki, hogy ennek oktá a miniszter a néphit el-in tézotiek hiányával magyarázza, ment 221. (3034) szám ■ Kedd ■ 1932 szeptember 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- _ Szerkesztőség: Prágáik, Pánská ulice 12, évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SzloV67lSzIcÓÍ GS fUSzijlSzJcÓi ellenzéki náftoh 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ~ Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlKCLl TlCLpiLCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám ár* 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHfl
