Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-25 / 220. (3033.) szám
1932 szeptember 25, vasárnap. [•jVWtatfcfflKMfr 17 Gazdasági javulás a láthatáron? Irta: Gottesmann L. L. dr. A világ'gta'Z/daság helyzeteiben. az 1901-ee és lö32-es évet egy szinte nyomasztó hitelkrizis jefl^nizi, úgy az 1032-es év éppen a pénzol- ialáról kaipjia fellendülését, hogy a gazdasági krízisnek véget szakítson. Először látjuk megint, hogy a pénz ismét megtalálta a kapcsolatát a tőkepiachoz, ami az utóbbinak csak előnyére lelhet, mert a megmerevedett tőkepiacot ismét mobilissá teszi. Ha ezen jelek egyelőire csakis a nyugati ország okiban mwtait- <oznaik, de ez a tendencia rövid időn belül lozizáinlk is kell hogy érkezzék a nemzetközi pénzpiac természetes kapcsolatai folytán. Jaibár ezen általános javuláshoz minden ország egyelőre azzal igyekszik hozzájárulná, logy saját ikereskedelmii és fizetési mérlegét í szabadikereskedelem kárára — mesterséges •endszabályokkal kiegyenlíti, úgy mégis csak ontos egy bizonyos kiegyenlítés az érdekelt illamok között, hogy a háború utáni fedet- enség végleg likvidáltassék. Így született meg a komipenzátíiós üzletek gondolata, melynek átmeneti szükségessé- ét mindenkinek be kell látni. Az 1932-es, sőt nég talán az 1933-as év is tisztán csereüzletben fogja lebonyolítani az államok közötti kereskedelmet, >ánmennyi<re is elitélendő ez gazdasági szempontból. Egyelőre az a tendencia — külö- íösen a közép európai államoknál — hogy z állaim a nemzetközi piactól függetlenítse nagát és lehetőleg csak oly áruikat imiportál- do, amelyet belföldön előáiHitani nem lehet, 1 let ve amelyekért belföldi árut kompenzáll- ii lehet. Ezen helyzet persze különösen az párttag magas nívón álló államokra veszé- y<es és igy érthető, hogy Csehszlovákiának atároznia kell, hogy feláldozza-e továbbra 3 határozottan ipari jellegét az agrárizmns- nfc, vagy pedig megtalálja-e a középutat lindketfőnek a fen tartására- Ezen kérdés ülöuösen most lesz égető, amikor az idénymunkák befejeződnek és ismét jön a tél, mely már természeténél fogva is magasabb nyagi követeléseket ál Hit az emberek elé. Innélfogva mi sem természetesebb, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat politikai, de mindenekelőtt gazdasági szempontok vezessék. Ha már a külkereskedelmet kompenzációs alapon fogják megszervezni, akkor szabad ut ja lesz annak, hogy az illetékes közegek kegyeltjeiket előnyben részesíthessék. És tekintve azt, hogy a gazdasági politika teljesen az uralkodó pártok kezében van, misem kű- zelfekvőbb, mint a jelenlegi helyzetből jogosan azt következtetni, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó ipara és kereskedelme nemcsak hogy Prágától, de a morva és cseh agnáter- mékek helyzetétől függ. Kereskedelmi s ipari helyzetünk megköveteli azt, hogy a jelenlegi kompenzációs üzletek helyett inkább a klearingimegállapodások legyenek előtérben- De ha már a cserekereskedelem ódiumát magunkra kell venni, úgy tekintettel Hegyenek a kereskedelmi megállapodásoknál a regionális gazdasági viszonyokra és a kiviteli kon tiingen smegálil api tásnál hall galtassanak meg mindenek előtt az érdekeltek. Ha ezen helyzet fennállna, úgy nem kellett volna minden vagon tételért harcolnunk a Magyarországgal megkötött kompenzációs megállapodás keretében a morva országi érdekeltekkel, hanem apriord Szlovenszkó és Ru- szinszkóra lett volna bízva, hogy pld. a Magyarországiba exportálandó faanyag itt osztassák szétAz első kompenzációs üzlet Magyarországgal rövid időn belül le lesz bonyoLitva. Ezen első kompenzációs üzletet továbbiak is fogják követni. Már maga a világgazdaság általános fellélegzése bizonyítja, hogy a krízis a tetőpontot átlépte. Kell most már, hogy az első lépések megtörténjeneik a nemzetközi árucseTeiialetben. De kell az is, hogy az érdekeltek résen legyenek. Kell az hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó iparának, kereskedelmének jogait és jogos részesedését az illetékes tényezők elismerjék, efelett ezen országrészek érdekeltjei saját maguk rendelkezzenek és szavukat már a megall apodásoknál is meghallgassák. Uj kamarai tanácsosok Keletszlovcns zkón. i kassai kereskedelmi és iparkamara közli: lár hosszabb idő óta betöltésre várt a kassai ereskedelmi és iparkamara igazgató-vá- asztimányában egy kereskedői és egy kisipari agsági hély. A kereskedelemügyi miniszter > napokban nevezte ki kamarai tanácsosokiak Schütze Károly (eperjesi) kéményseprő- nestert és Szabó Miklós tőketerebesi vegyes- :ereskedőt. A kassai „Imipex“ kompenzációs sző vétkeiét megkezdte működését. A kassai „Impex" lévén alakult kompenzációs szövetkezet negkezdte tevékenységét, amelynek célja a cassai kereskedelmi és iparkamara területé- íek érdekeltjei számára kompenzációs üzle- ek kötését megkönnyiteni s azok keresztül- itelében segítségükre lenni. A szövetkezet íelyisóge a kamara épületében (Tordassy u. :.) van. A részjegyek ára 500 korona s be- rási dij 100 korona. A szövetkezet tagja leied minden érdekelt cég. Forgalmi bizottság alakul a kassai keresve delim és iparkamarán. A kassai kereske- ielmi és iparkamara közli: A szállítási kérések hovatovább mind élénkebben foglal- coztatják az érdekelteket, mert sokszor ép- »n a fuvardíjak magassága teszi lehetetlenlé az üzleteket. Ennek alapján Svoboda La- os, tőketerebesi cukorgyári igazgató, kama- ai tanácsos javaslatot terjesztett elő forgatni bizottság alakítására a kamara kebelében, i kamara elnöki bizottsága a javaslatot mafáévá tette s a kamara legközelebbi közgyü- ésének a bizottság megalakulása iránt tesz í.őterjesztést, elnökéül pedig a javaslattevő Svoboda igazgatót ajánlja. A nagyszlabosi és hermaneci papírgyár futója előtt. A Prager Börsen-Courier jelentése zerint a Moravská Banka tulajdonában lévő ét vezető szlovenszkói papírgyár, a hermaneci g nagyszlabosi papírgyár mélyreható együtt- rüködésénak megteremtését tervezik. Á lap özelebbi részleteket ugyan nem ismer, azonban rról már beszámol, hogy Hermanecen a cellu- ízegyártást teljesen abbahagyják s a cellulózé zükségletét a nagyszlabosi papírgyárhoz tarozó horkai cellulózegyár fogja szállítani. A Girálti Bank kényszeregyezsége. A Prager iöreen-Ooirrier értesülése szerint a Gi ráüti Bank éezvénytársiaeág kéuyszeregyezségi eljárás meg- 1'dii‘tását kérte. A bank több ízben kérte és meg 3 kapta a moratóriumot. A bankot 1909-ben elapi- otítia az Eperjesi Bank egylet, amely közben a Szlo- áik Általánosba olvadt be. A Girálti Bank alapi ő- éje eredetileg 75 ezer korona volt. Az intézet már 918 óta nem fizetett osztalékot. A burgonyaszindikátus ülése. A bungonyaértékesibési érdektánsailat — röviden a burgonyaszmdi- kátus — tegnap tartotta első munkaüliós-ét, amelyen a burgonyaértékeeiitésnek az egyes szakmákban való kilátásait tárgyalták meg. A szindikátus tudomásul vette, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti szeszgyárak elsősorban a saját tagjaik burgonyák észlelteit vásárolják fel s hogy a burgonya mé- termázsájáért 20 koronát fizetnek. A szindikátus egyébként felvette a tárgyalásokat a keményítőgyárak szervezeteivel az átveendő burgonyamennyi- ségről és az árakról is. A tárgyalások a legközelebbi napokiban befejeződnek. A fogyasztási burgonyát illetően az árak az egyes tőzsdéken 20— 30 korona között ingadoznak. A szindikátus nézete sze rint ezek az árak a burgonya termelők részére mini máljiisalk. A szesz és keményitőipar valőszinii- leg kénytelein lesz átvenni nagyobb mennyiségű fogyasztási burgonyát is, mert az ipari burgonyakészletek kisebbek. A szindikátus végül a ruszin- szkói érdekeltségekkel folytat tárgyalásokat bizonyos biirgmyabehozatal'ró]. fogyasztási célokra és ültetésre. Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. írre ad útmutatást Fodor Jenői „A trágyázás elmélete és gyakorlata" 3. most megjeleni könyvében. Ára 25*— Ké, Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p. St.rkovec. Csehszlovák—török kompenzációs ügyletek. A konstantinápolyi „AztaraT" jelentése szerint csehszlovák részről indítvány érkezett nagyobb arányú csehszlovák—török kompenzációs ügylet Létrehozására. Csehszlovákia nagyobb mennyiségű mazsolaszőlőt, szárított gyümölcsöt hajlandó átvenni, ha török részről csehszlovákiai cukrot fogadnának ed fizetésképpen. Ez a csehszlovák javaslat a török közgazdasági körökben érthető feltűnést keltett, Dasemai bej, e kiilkereskedeikm hivatal vezetője, akit a kereskedelemügyi miniszter utódjaként is emlegetnek, azonban a tőzsdei helyzet vizsgálata után meggyőződött arról, hogy a török belföldi cukortermelés hat—hét hónapig látja el a szükségletet s igy a cukorimport nem sürgős. A közelmúlt években Létesített török cukorgyárak egyébként természetesen a leghatározottabban ellenzik a külföldi cukor behozatalát. POUDRE, ROUGE, PARFÜM EAU DE COLOSNE CAPRICCIO Vezérképviselet „MARGAUX“, Praha-Smíchov, Divisova 1. Telefon 408-76. Csökken a gabonatőzsdei tagok száma. A csehszlovákiai gabonatőzsdék állandó választmánya ezekben a napokban tartja szokásos üléséj, Prágában. Az ülésen egyebek között Za- dina cseh agrár képviselőnek a gabonatőzsdék bezárására vonatkozó indítványával is foglalkozni fognak. A Prager Börsen-Courier munkatársa ennek kapcsán kikérte a prágai terménytőzsde aleluökének, Schwartz Ernőnek Za- dina javaslatára vonatkozó véleményét, aki az- val válaszolt, hogy a tőzsde egyáltalán nem tart sem a gabonamonopólium esetleges bevezetésétől, sem a tőzsde bezárásától, mert ma sokkal súlyosabb problémákkal kell megküzdenie. A gabonakereskedelemben megőszült tisztes üzletemberek ugyanis egymás után kilépnek a tőzsdéről, lemondanak tőzsdei tagságukról, ezen kívül a tőzsde elnöksége másokat kizárni kénytelen különböző visszásságok miatt s igy az a veszély áll fönn, hogy a. tőzsdék amúgy is, maguktól is életképtelenekké válnak. A szlovenszkói és ruszinszkói ipartársulatok és grémiumok országos szövetségének választmánya szerdán, szeptember 28-án 9 órakor Tuirócezent- mártonbeun a szövetségi helyiségeikben, a következő tárgysorozattal tart ülést: 1. Megnyíló és elnöki jelentés. 2. Az 1932. évi február 28-án megtartott választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Elnök és aieünökök megválasztása, 4. Jelentés az 1932. évi február 28-tól szeptember 28-igi működéséről. 5. Pénztári jelentés s egyéb pénzügyi kérdéseik. 6. Ipari ikrizis Szlovenszkán és RuszimsZkán. 7. A stóovénszikói és ruszinszkói iparosok és kereskedőik nyilvános tiitafkíozó gyűlése. 8. Felment- vény iránti kérvények. 9. Trencsién és Érsekújvár járási kereskedők kérvénye az önálló kereskedelmi grémium megalakulása, illetve az ipar társukéból valló kiválása iránt; a fémfeldolgozó iparosok kérvénye a szakipartársüktbál való kiválás iránt (Pozsony város részére). 10. Jelentés a szlovenszkói Ipartanács 1932. évi junius 28-án megtartott közgyűléséről, javaslatok tekintettel a szlovenszkói Ipairtanács tárgyalási rendjének a 21. §-ra. 11. Állásfoglalás az általános ipari és kereskedelmi kívánságokhoz. 12. Javaslatok a szövetségi alkalmazottak szerződéses viszonyának megoldására. 13. Különböző indítványok és zárószó. A gyáripar ellenzi a behozatali lapok rendszerét. A kereskedelmi és iparkamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága elhatározta, hogy a kormánytól követelni fogja a behozatali lapok rendszerének alapos átvizsgálását. Az ipar határozottan ellenzi a behozatali Lapok rendszerének kiterjesztését az ipari termékekre azzal az indokolással, hogy a behozatali Lapoknak dászázsiójuk van, ami tulajdonképpen az ipari termékek behozatalánál prémium alakijában jutna kifejezésre. A bécsi konfekciós ipar nehézségei. A bécsi kan- ifekciós ipar, amely a legutóbbi időkiig erősen aktív tételt jelentett Ausztria külkereskedelmi mérlegében, az uitóbi időiben nagy nehézségekkel küzd. Most szeptemberben, mely hónap a konfekciós iparban a legforgalmasabb szokott lenni, Bécsiben 5000 konfekcióé szabó áll munka és kereset nélkül Ennek oka nemcsak a jó időjárás, melynek következtében mindenki halogatja az őszi ruha- vásárlást, hanem különösen a devizarendeletek szigorúsága, nemkülönben újabban a csehszlovákiai konfekciós ipar erős versenye. Hollandia újból emeli a vámot. Miután Hollandiában a vámoknak január elsején történt 25 százalékos emelése nem járt a kívánatos pénzügyi eredménnyel, ezért a holland kormány most újból emelni fogja a vámokat, ez alkalommal 50 százalékkal. A textilnyersanyagok behozatala devizaengedély nélkül. A textilipari szövetség elhatározta, hogy a kormánynál lépéseket tesz annak érdekében, hogy a textilipari nyersanyagok behozatalát mentesítsék a devizaengedély beszerzésének kötelessége alól. A Lidové Noviny értesülése szerint a pénzügyminisztériumnálr ennek a kívánságnak válósai- nüleg már a jövő héten eleget tesz. Ennek kapcsán állítólag más nyersanyagokat is kivesznek a devizaengedélyezési eljárás alól. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosi tása, a birtokát bérbeadó fcazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" e. most megjelent könyvét, melyet a ozerz vételkötelezettség nélkül ú megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘- lié, Cím: Abovce p, Strkovec. A behajthatatlan követelések igazolása s leírása az adókivetésnél. A kassai kereskedelmi és iparkamara közli: A kassai kereskedelmi és iparkamara előterjesztést dolgozott ki a behajthatatlan követelések leírása ügyében az adókivetésnél s megküldte azt a kamarák központjának közös tárgyalás céljából. Az előterjesEitésben részletesen ismerteti az eddigi jogszokást, mély az egyes pénzügy igazgatósági körzetekben nagyon különböző. Az adótörvény 10 paragrafusában csak az áll, hogy a leirt követelések behajthatatlanságát vagy pedig a behajthatatlanság mértékét az adózó köteles igazolni. Az egyes pénzügyi hatóságok ennek alapján megelégszenek a behajthatatlanságot igazoló községi bizonylattal, szakértő kihallgatásával stb., mások azonban eredménytelen végrehajtásról szóló bizonylatot követelnek. A kamara előterjesztésében kéri, hogy az ügy közös letárgyalása után a kamarák központja interveniáljon a pénzügyminisztériumnál az eljárás egységesítése s a bizonyítás megköny- nyitése iránt, nevezetesen, hogy a pénzügyigazgatóság behajthatatlannak s igy leirandó- nak nyilvánítson a fél kérelmére minden oly követelést, mely oly -adósnál áll fenn, ki ellen eredménytelen adóvégrehajtást vezettek. A ruszinszkói tüzelőfa Morvaországban. A Prager Börsen-Courier jelenti: A csehszlovák államvasutak eddig következetesen elutasították a ruszinszkói fatermelők ama kívánságát, hogy a tüzelőfi szállítási diját a történelmi országokkal való relációban szállítsák le, bár emiatt az állami erdőigazgatóság, a Latorica társaság és a Szölyva fafeldolgozó vállalat is mérhetetlen károkat szenvedett, mert e válla- I latok fája az erdőben elrothadt. A tűzifa átlagos ára 10 ezer kilogramonkint 550 korona, míg a viteldij 50 km-es távolságig a fa árának a 42 százalékát, 100 km-ig a 60 százalékát, 250 km-ig a 98 százalékát s 700 km-ig a 196 százalékát teszi ki, vagyis hétszáz kilométeres szállítás a fa árát az eredetinek háromszorosára drágítja. A Batca cipőgyár részvénytársaság most 50 ezer tonna bükk tűzifát vásárolt a kőrösmezői állami erdőigazgatóságtól, azonban csak azzal a föltétellel, hogy a vasúti tarifa nem drágíthatja meg a fát az eredeti ár 40 százalékát meghaladó mértékben. Erre a nyomásra a vasút most 20 százalékos tarifaengedményt adott Pecenady csoda búza. Az acélos, sikér búzának óriási bötermöre való nemesítése. Korai érésű, fagy és rozsda álló. Szalmája magas, kemény. Hektoliter súlya 82 kg. Idei átlag termése holdankint 20*40 q. A mi klímánkon nevelt legjobb búza, termése biztos és bö. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pecenady, posta: Yel’kő-Kostolany, stanica Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alapár és 25% nemesitési felár.
