Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-22 / 217. (3030.) szám

6 hogy JeBatsIcih a legroakciósabb császár assoidjálban állott, amikor a magyarok ellen vonult és pusztított, ölt, amit csak talált? Ismeri a Venkov a románok erdélyi ke­gyet lenkedéseit, hallott a balázefal/vi mé­szárlásról, ahol a románok a magyarokat mez felemre vetkőzt-etíók, karéhoz kötették fc fő téren és a „felkeltő hadsereg" pokoli gaudiuimára a legrafináltabb kínzásokkal lassan-lassan meggyilkolták? Több mint száz magyar falni és város Jutott hason lő sorsra, a kézJoMrésaeléeek, eaníbero3onki ta­gok napirenden voltak. i Hol tűid a történelem arról, hogy a ma­gyarok 1848-ban hasonló méreteidben ke- gyetlenkedtek volna? (Mart természetes, hogy kisebb szabású kihágások minden néplh áfboFuíbaai előfordulnak-) Ezzel szemben’ ténv, hogy az akkori ném­áé 1 iségek egy része a magyar tálborban küz­dött a közös elnyomó ellen. Branyi&zkónál szlovák volt a vezényleti nyelv, a honvédek egyforma lelkesedéssel énekeltek szlovákul és magyarul Garibaldiról. Kossuth Lajos ugyanolyan szalbadságbősnek számi tóit Prá­gában, mint Debrecenben. A véget is tud­juk: az osztrákok és a zsoldosaik attakja nem tudta elfojtani a magyar szaibadiság- anozgalimat, az orosz cár, a másik legreak- ciósabb európai kényur kozákjaira volt szükség, hogy legázolják a szabadság már­tírjait, a Petőfiket (akit éppen a smbad- ságSEteretet tett a magyarság rajongójává), a Bemeket, a D romja nicliokat- Ki volt 1848-ban az orosz cár és az osz­trák császár reakciójának szövetségese, a felkelő magyarság!, vagy Jellasioh és társai? Mii,vein más lett volna Európa képe, ha az akkori nemzetiségek — ügyes diplomáéiai előkészülés után — csatlakoznak akikor a magyar szabadságmozgalomhoz s neirn áll­nak a császárok mellé! Be a magyar szabadság ethany átlőtt s migikezdő d'öi t a legre tten etesebb őlnyomáfás. amibein egy nemzetnek valaha része volt. Engedje meg a Gregor-Tajovislky, hogy né­hány kérdést tegyünk föl s rábízzuk a vá­laszt. Ki képviselte negyvennyolc után a csá­szár nemzeti elnyomását Magyarországon? Hallott valamit a neves szerző a Bach-hús zá­rokról? S tudja, hoigy ezek a Baidli-fliuszáiroik, akik mint a császár exekutivája jöttéik a magyar szabadság kihűlt helyeire néhány, év alatt annyira megkedvelték az elnyomott ma­gyar né .et, hogy önként magyar-okká váltak j shna A sok niagy embert adnak friss vérükkel j a magyarságnak? Az is erőszakos magy-ari- záció volt, ha a Baeh-huszárok rokonszenv- bő'l a leigázott magyarokhoz csatlakoztak? A világtörténelemből ismerjük, hogy a győztes frankok Galliában átvették a leigázott latin kultúrát. Nagy s nemes tu 1 aid-onságokkat kell rendelkeznie a ledgá zott oknak, hogy az ilyes­féle lehetővé váljon. Nem akarok a -részletekbe bocsátkozná. Annyi mindenesetre igaz;, hogy a legiigyetie- nebb dolog, ha valaki a miagyar szabadság- harc idejét állítja példaként a magyarok nemzetiségi elnyomásának igazolására. Gre- gor-Tajovsky megtette s ez is csak azt iga­zolja, mennyire balkezes darabszerző! o Cikkem, amelybe a Venkov belekapasz­kodott, a Brockliaus-lexikon és -más külföldi tudományos müvek behozatalának meggát- lásárél szólt. A laip ugyan perfidnek nevez érte — de arról nem nyilatkozik, hogy mit tart a sárga céduláról, ame-ly tényleg meg­tiltotta nekem, hogy a könyveket megkap­jam, s objektívon íáljékozódhassam belőlük — például akár a magyar szabadságbarc- -ről is. 1932 szeptember 22, csütörtök Ittas fiatalemberek förtelmes sirholigyalázást követtek et a kassai Kálvária-tem Kassa, szeptember 21. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Ma éjszaka fölháboritó temetőrombolás, sírbolt- és lnillagyalázás tör­tént Kassán. Fiatalemberekbe! álló kisebb cso­port a régi Kálvária-temetőben kártyázott és borozgatotf. Illumlnálí állapotban aztán fölbon- tottak hét régi sírboltot, köztük a Jaczkó-csa­hamis eskü miatt bűnvádi tett a korzikai banditaper egyik terheűó tanúja ellen. A bosszuimerón yleiet mos t ezzel a fejje leütés­sel hozzák kapcsolatba. Iád sírboltját, a koporsókat föltörték, a holt­testeket kihordták a sírboltból 6 a csontokat szétszórták. Néhány koponyát föltüztek a régi j temető kerítésére. A rendőrség ma délelőtt egyiküket elfogta, de nevét a nyomozás érde­kében még nem közölték a nyilvánossággal. A többiek után folyik a nyomozás. Nasaryk tinók K6zépeurőpáró9v a liiáiiilsigril és a kibonfakozásri! Állási foglal az általános gazdasági megegyezés ellen § iegSseiyesefe&iíek tartja, ha az államok külfin-külán kitsieS? egyezss-seket Prága, szeptember 21. Knickerbocker ,JVIa- gához tér-e Európa?" cimen uj könyvet irt, amelyben Becs, Prága, Budaipest, Róma, Bá­zel, Páris és London vezető politikusaival folytatott gazdaságpolitikai beszélgetéseit közli. Knickerbocker az egyik fejezetében a Masaryk köztársasági elnökkel folytatott be­szélgetését idézi, amelyből az alábbi kivona­tot hozzuk: Az iró első kérdése az volt az elnökhöz, egyeiért-e. azzal, hogy a világgazdasági válsá­got nagvrészt az idézte elő, hogy az osztrák­magyar birodalom szétesett? Masaryk elnök erre a következőket vála­szolta: Véleményem szerint a válságnak az egész világon, minden egyes országban, illet­ve minden egyes áPameso-po-rtban sajátságos okai vannak. Hiszen Ön is láthatta a válság jelenségeinek különbségeit nálunk és más országokban. Áusztria-Magyarország szétesé­sét mindenesetre károsan érzi Bécs. A gazda­sági állapot, amely alatt Bécs szenved, főként arra vezethető vissza, hogy Bécs az egész bi­rodalom profitját magához ragadta, most pe­dig ettől nagyrészt elesett. Itt, Csehszlovákiá­ban a gazdasági depressziónak mások az okai. Uj államunk felépítésére többet adtunk ki, mint amennyit adtunk volna, ha az admi­nisztrálásban nagyobb tapasztalataink let­tek volna. Ez az állapot, ha nem is okozta, de mélyitette nehézségeinket. Csehszlová­kia válságát nagyrészben tehát azokra a nagy költségeikre vezethetem vissza, ame­lyeket az uj hon alapi tás követelt. Aki azt a nézetet vallja, hogy az osztrák bi­rodalom szétesése szoros összefüggésben áll a válsággal, mivel magyarázza a válságot Amerikában és Angliában, ahol politikai ösz- szeomiás nem volt és ahol a depresszió sú­lyosabb, mint Középeurópában? Igen — is­métli az elnök — a válság önöket épp olyan súlyosan érintette, mint a többieket, nem' ál­líthatják tehát Középeurópát bűnbaknak. Kint ck erbocker újból visszatér a régi mo­narchia összeomlására és az utána mester­ségesén emelt vámfalak súlyos kihatáséra. — A vámok — mondta az elnök — termé­szetesen korlátozhatják a kereskedelmet, ha azonban a régi birodalom még létezne, épp olyan korlátokat létesített és vámokat enielt volna, mint a többi állam. Vájjon a nagyobb gazdasági területeik nem ugyanezt tették? Vájjon a magas vámok hatása két nagyobb ország között nem olyan káros, mint a kisbb államok között? Elismerem, hogy a birodalom szétesése a világ c ré­sziében talán bizonyos befolyással volt a válságra, falán ki is élesít ette azt, azonban a hatás sokkal csekélyebb vofit, mintsem sokan hiszik és egészen bizonyos, hogy nem ez a válság fő oka. Az író ezután a Csehszlovákia, Ausatinia, Magyarország, Jugoszlávia és Románia közöt­ti gazdasági megegyezés lehetőségéről intéz kérdést az elnökhöz­Masaryk elnök csakis az érdekelt álBamok közötti külön egyezménykben látja a leg- hathatósabb megoldást, szerinte minden ál­lamnak külön egyezséget bllliene kötnie a többi államokkal. Egyelőx más végrehajtó módszert nem lát. Egy általános, megegyezést sem ellenezne az elnök, de nem tudja belátni, hogy miképpen lehetne ezit elérni. Minden ilyenértelimü álta­lános megegyezés a gazdasági szervezet uj formáját követeli, ami majdnem ugyanannyi, mint egy uj államnak a fölépítése. Emellett ne in szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az öt állam együttvéve nagyobb gazda­sági területet képez, mint a régi osztrák- magyar birodal’Jom volt. Az elnök elvben a vámunió ellen sem foglal állást, de szerinte a külön szerződéskötések ugyanolyan és hasonló eredményre vezethet­nek. Az uj határok gazdaságilag nem befolyásol­ják a helyzeíet.(!) Az elnök hivatkozik a statisztikára, amelyből kitűnik, hogy Csehszlovákia Ausztriába, Ma­gyarországba és Németországba, tehát ugyan­azon államokba exportál, mint régebben. Ez azt bizonyítja, hogy a régi megszokások az uj határok dacára is fönnállanak. Az emberek, akik megszokták tőlünk vásárolni, ma is vásá­rolnak, tekintet nélkül a politikai határvona­lakra. Arra a kérdésre, hogy kívánatosnak és ke- resztülvihetőnek találja-e az elnök, ha a dunai államok gazdasági egyezményébe belevonnák Németországot és Olaszországot, azt felelte Masaryk elnök, hogy ez nem sokat használna. Németország ma a csehszlovák ipar ugyszál- ván valamennyi ágúnak konkurrense, sőt még a csehszlovák „fehér arany"-nyal, a cukorral is konikurrál. A kérdés lényegében taktikai és ép­pen ezért ujiból hangsúlyozza az elnök, hogy külön-küllön egyezményeket kell kötni, termé­szetesen Németországgal és Olaszé is z ággal is. A -közvetlen jövőt a következőképpen látja Masaryk elnök: „Ez évben jó termésünk lesz, azonban a tél minden valószínűség szerint ne­héz lesz. Még néhány évig eltarthat, amíg a normális viszonyok visszatérnek. Csehszlová­kiában senkinek sem kell éhenhalnia. Jó mun­kanélküli segélyrendszerünk van. Felkészül­tünk minden eshetőségre." Károlyi levált több főispánt Budapest, szeptember 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A MagyaT Hír* lap értesülése szerint Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közel jövőben fölfrissiti a főispáni kart, A kor­mány néhány főispánt saját, kérelmére és érde­mei elismerésével fölmentene állásától s helyük­be másokat nevezne ki. Szó van Borbéiy-Macz- ky Emil borsodi, Mikszáth Kálmán miskolci. Erőhegyi Lajos szabolcsi, Ken-essey Pongrác veszprémi, Darányi Ferenc vasmegyei és Gyöm- rődy György zalamegyei főispánok fölmentésé- rőL Sitt-len s várakozás éiiáSpWtaüilíia f!@iiric&kt<£úiit Budapest, szeptember 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelenitése.) Ismeretes, hogy az egységes párt kebelében akció indult meg, amelynek az a célja, hogy Bethlen Ist­vánt újból megnyerjék kormány váll dósra, vagy esetleg az egységes párt elnöki széké­nek elfoglalására. A Magyarország értesülé­se szerint BethUen párthívei előtt úgy nyilatkozott, hogy mindenekelőtt meg kell várni a kor­mánynak beígért intézkedéseit. Bethlen kö­zölte egyúttal híveivel, hogy szeptember 26-án valószínűleg nagyobbszabásu konfe­renciát tartanak a miniszterlenöknél, ame­lyen pénzügyi szakértők is részi fognak venni­Ezen a konferencián fogják megvitatni mind­azokat a problémákat, amelyeknek a meg­oldását az egységes pánt a kormánytól hatá­rozott időre kívánja. Ide tartozik a hitelprob- léma, a kamatlábkérdés és a gazda adósságok rendezése. A „NAGYASSZONY" szeptemberi száma a szokott értékes tartalom­mal jelent meg. — Az irck névsora kezeskedik a színvonal kitűnő voltáról. Péchyné Bartóky Mária, Máriássvné Szemere Katinka, dr. Ha- zayné Pápay Margit, Marióra, Szentmihályiné Szabó Mária, Kosáryné Réz Lola, Szirmay Kalos Margit, Petrássi Pák Klimrs Lajos stb. stb. irók díszes névsora, továbbá a Kertészet és Méhészet rovat vezetői a már alig-alig nélkülözhető érte­sítései és tanácsai teszik praktikus szemponttól is .értékessé a szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyar nők ma már nélkülözhetetlen lapját: a „NAGYASSZONY" Előfizetési tiij egész évre 36 X, fé! évre 13 X. Megrendelhető a „Nagyasszonyt kiadóhivata­lában Prága II. Panská u. 12 III. ^mst iisfius lesi firma atőda Dansigbaa Varsó, szeptember 21. A. lengyel sajtó genfi jelentése szerint a népszövetség az el­hunyt Gravina gróf helyébe valószínűiéig Resting dán. állampolgárt fogja kinevezni,, aki a ne]>szöveíség titkárságán a danáig! ügyeket vezeti. Rost inig, mint ismeretes, a tavaszi lengyel danzigi konfliktusban a közvetítő szerepet játszotta és a lengyelek rendkívül meg voltak vele elégedve. !e;zál!iioiiák a német disiftentfábat Berlin, szeptember 21. A nemet birodal­mi bánik szeptember 22 iki crvéninyel a diszkontot öt százalékról 4 szazaiéira, a Jombard-kamatlábat pedig 6-rói 5 százalék­ra csökkentette, Titokzatos merénylő golyója terítette le Korzika szigetén Jeanne Catatle Mendez francia Írónőt Egy korzikai bandita ál?att bosszút az írónőn, aki beleavatkozott cí hírhedi banditák biinperébe ? Páris, szép leimbe,r 21. Jeanne Catulle Men­dez. az ismert francia iiróinő ellem tegnap kor- zika szigetéin titokzatos merényletet követett el egy ismeretiéin egyén- A merénylő megleste az Írónőt, amint az rendes délutáni sétáját végzi, eléje ugrott és öt rcvolvergolyót röpíteti: felé. Az egyik golyó az asszony altestébe fúródott s élet­veszélyes sebet ütött. Catulle Mendez asszony eszméletéit veszítve terült el a földön, merénylője pedig eliuene- ki'át. Az írónőt valamivel későbben kórháziba szállították, kérdés azonban, hogy az idejé­ben érkezett orvosi segítség megtud ja-e még menteni az életűéin A merénylet háttere egyelőre homályos, valószínűnek tartják azonban, hogy az Írónő a hírhedt korzikai banditavilág némely tagjával keveredett konfliktusba, beleártotta magát a korzikai banditahábo- ( ruha és a merénylő bosszúból tört az élltete ellen. Catulle Mendez asszony pártját fogta Rónia,nevei bandita kedvesé- nek, akit a bíróság nemrégiben életfogy­tiglani kényszermunkára Ítélt. Az írónő mindent elkövetett, hogy a meg­győződése szerint ártatlanul elitéit bandita­kedvesen segítsen és megmentse őt az élet­fogytiglani rabságból. E vél érdekébe* Salát fia gyilkolta meg Beigrád leggazdagabb gyárosát Belgrád, szeptember 21. Borzalmas apa­gyilkosság történt tegnap Saloniki legelőke­lőbb szállodájában. Aszco Mojs sokszoros milliomos belgrádi nagyiparost fiatalkorú Ottó fia az éjszaka álmában késsel össze-vissza szurkálía, úgy hogy a szerencsétlen ember elvérzett, A rendőrség az apagyilkos fiút letartóztatta s egyúttal .letartóztatták a fiú anyját is, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy előre tudott a készülő bűntényről. A meggyilkolt Aszco a leggazdagabb bel­grádi nagyiparosok egyike, ak, spanyol zsidó családból származott s családja már régebben költözött Jugoszláviába. Aszco nemrégiben beleszór eteti egy ma­nikűrös leányba, akire rengeteg pénzt költött. Legutóbb elhatározta, hogy fele­ségül is fogja venni, amit feleségének is bejelentett s egyúttal megindította a váló­pert A családban emiatt állandó volt a viszály s fia a rendőrségen való kihallga­tása során kijelentette, hogy emiatt gyil­kolta n;eg apját. Anyját később a rendőrség szabadon bocsá­totta, mert kiderült ártatlansága­— Egy évi börtön egy „testvéri" fejszecsapásért. Komá-mmi tudósítóink jelenti: Sütő Gyula és Sütő Lajos kúsöTwdi gazdálkodók nem a legjobb test­véri egyetértésben éltek egymással. A veszekedés állandó volt közöttük, mig egy szép napon vereke­désben robbant ki s Sütő Gyula fejszét ragadott a testvérére. Úgy fej be vág t«. hogy a fivére öt hétig feküdt, és hatvanszázai!ókos rokkant lett.. A komá­romi bíróságon a kisölvedi Kain erősen tagadott s azt állította, hogy a testvére esés közben szerezte a hatalmas fejse bet, Sütő Gyulát súlyos testi [.ér­tőé vétkében találkák bűnösnek s ezért egyévi bör­tönre ítélték.

Next

/
Thumbnails
Contents