Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-22 / 217. (3030.) szám

1932 szeptember 22, csütörtök.

/PI«GAI-7V\4.G^ARHÍRLAX>

3

Stresa eredménye: nulla

Szterényi szerint a konferencia teljes csődöt mondott —

Stresa csak az ipari és hitelező államok javát szolgálta Az agrárállamok érdekében semmit sem tett

Budapest, szeptember 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar hivatalos körök ismert véleménye után most a közvélemény Ítéletét tükrözik vissza a sajtónak azon cikkei, amelyek Stresát Magyarország, illetve az agrárállamok szempontjából elparen- tálják. Stresában nem történt semmi. A nagy hűhóval beígért megsegítés teljességgel elmaradt. Stresa kudarcba fulladt. Ami látszólagos eredmény létrejött, az csak az ipari államok és a hitelező államok javát szolgálja. Az agrár- államok érdekeit elejtették, azokon semmiféle segítés nem történt.

A Pesti Hirlap mai számában Szterényi József báró irt vezércikket a stresai konferenciáról. Szterényi cikkében többek között a következőket írja:

i— A mi álláspontunk kezdettől fogva az volt, hogy a nagyhatalmak bekapcsolása nélkül nincsen megoldás. Kár volt azonban oly nagyon diplomatikusan kezelni a dolgokat, mert általában helytelen taktika és mindig visszafelé sül el, ha a dolgokat szebb színben festjük, mint ahogy a valóságban vannak. Nem rajtunk mul- lott, hogy Stresában majdnem semmiféle eredményt nem értünk el. Az agrárállamok teljes

összhangban mindent megtettek érdekeik védelmére s igyekeztek megdönteni a hitelező államok makacskodását. Az az egy-kétfranknyi árelőny, amit megfelelő ipari kedvezmények ellenében nyújtanak, eredmény tekintetében egyenlő a semmivel. A nagy dérrel-durral rendezett konferencia csődöt mondott.

Bécs, szeptember 21. A lapok egyhangúan

Prága, szepfeimiber 21. A stre&ai konferencia eredményé vei O eh szí o>v ákiában sincsenek megelégedve. A csehszlovák fölfogásra vonatkozólag jellemző az alábbi beállítás, amelyet egy sajtóiroda alapján több prágai lap közöl: „A középeiurópai államok sokat vártak a stresai konferenciától, mert ezen a konferencián, szabályozni kellett volna az ipari produkció és a mezőgazdasági termékek elosztását. Franciaország. Németország és Olaszország egyéni tervekkel jelenteik meg a konferencián, a délke let európai államok, amelyek ugyan sok gabonával renmegállapitják, hogy Ausztria Stresában semmiféle eredményt nem tudott elérni. A Neue Freie Presse és az Arbeiterzeitung szerint a kudarcnak az osztrák kormány agrárirányzata az. oka. A nagynémetek lapjai viszont a kormány hitel- politikáját teszik felelőssé. A kormánypárti Reichspost szintén nincs megelégedve a 6tresai eredménnyel.

delkeznek, de nem tudnak pénzt kapni érte, ismét más, különleges kívánságokkal jöttek elő, úgy hogy a nagy összevisszaságban csaknem tizennégynapos tanácskozás után magától értetődően a koherencia olyan eredménnyel végződött, amely senkit nem elégíthet ki. Praktikus szempontból a konferenciának nincs érzékelhető eredménye, mert a végső határozatok csupán tanácsokból, előterjesztésekből és feltételekből állnak. Ez utóbbiak a költségvetések egyen- s u ly bantar tás ára, a valutakorlátozások hatályon kívül helyezéséire és a rövid!ejáratu

Csizi Jód-Bróm Gyógyvíz

a vért tisztítja, az idegeket megnyugtatja, a szervezet anyagcsereforgalmát erősen fokozza.

Otthoni ivókúra

használati utasítását készséggel

küldi a &ürdöigazgatóság, Ciz-fKupele.

kölcsönök ügyében a hitelezőiekéi folytatott tárgyalásokra vonatkoznak. Elihez az eredményhez meg kell jegyezni, hogy a legtöbb állam már a konferencia előtt ugyanazokat az utakat válasntotta a kibontakozásra, amelyeket most a konferencia ajánl. A stresai konferenciáról elmaradt a döntő faktor: A

nagy nemzetközi segítség biztosítása, amelyet leginkább a pénzszegény kéleteurópai agrárállamok követeltek. Ilyen körülmények között nem csoda, ha az egyes delegációk vezérei ugv nyilatkoznak, hogy az eredmény semmiképpen sem felel meg a várakozásoknak és a helyzet a konferencia után nem jobb, mint előtte volt. Lehetséges, hogy az egyes államok között most megindult magántárgyalások nagyobb eredménynyel fognak járni, mint a stresai konferencia, amely nem volt más, mint egyike a bábom utáni idők sok eredménytelen konferenciájának."

Csehszlovákia is elégedetlen

Az országos keresztényszociaSista párt politikájának szilárd irányvonalairól s a két testvérpárt viszonyáról beszélt Grosschmid Eperjesen

Grosschmid szenátor, Fedor nemzetgyűlési képviselő, Révé polgármester és Fieischmann országos képviselő az eperjesi választók előtt — Ki dolgozik a konszolidációért Eperjesen és az országos politikában?

Eperjes, szeptember 21. Tegnapi jdentésün'k- iben röviden beszámoltunk az országos ikeresz- tényezocialiöfca párt nagysikerű eperjesi választási nópgyüJéséTŐl. A Katolikus Kör közel háromezer embert befogadó terme zsúfolásig megtelt a népgyülés résztvevőivel s a szónokok fejtegetéseit mindvégig feszült érdeklődés és kitörő lelkesedés kisérte. Dobránszky János nemzetgyűlési képviselőnek tegnapi számunkban ismertetett szlováknyelvű megnyitója után Magyar József ny. polgármester mondott költői szépségekben gazdag magyar nyelvű beszédet, amelyben a párt világnézeti programját fejtegette.

Róvó polgármester beszámolója

A nagy sikert aratott beszéd után Róvó Gyula, a párt népszerű polgármestere mondott terjedelmes beszámolót. Élet-halál harcot vívunk — mondotta egyebek közt. — Ha valamikor, úgy most van szükség az összefogásra. A választási kampányból kinyilvánult az a tendencia, hogy városunk őslakosságának legnagyobb és legerősebb pártját a keresztényszocialista pártot akarják meggyöngiteni. Házrólházra járnak egyes urak és sötét hazugságokkal bizonygatják, hogy rossz volt a várospolitika.

Választóink mindegyike tudja, mit tett pártunk városunk felvirágoztatásáért. A mi pártunk városi képviselői ennek a városnak gyermekei, ezért nem engedhették meg a könnyelmű pazarlást a városi gazdálkodásban, nem engedhették meg a pótadó emelését s a felesleges invesztíciót. De hozzájárultunk a szükségmunkákhoz, a segélyezésihez, római katolikus iskolánk felépítéséhez, templomunk rendbehozatalához. Most nyugodt leikiismerettel állunk a város közönségének itélőszéke elé. Program- beszédet nem akarok mondani, de egy mondattal megmutatom irányelvünket s ez igy szól: Vigyázni fogunk, hogy régi kedves szülővárosunk teljesen tönkre ne menjen.

A beszámoló után Grosschmid Géza dr. szenátor emelkedett szólásra és behatóan foglalkozott a párt legutóbbi eseményeivel, elismerését fejezte ki a lemondott Szüllő Géza dr. nemzet- gyűlési képviselő munkjáért ég vázolta azt a politikai irányt, amelyet a pártnak a jövőben folytatnia kell.

drssscSimid szenátor beszéde

— A mi politikai állásfoglalásunkat — mondotta egyebek közt a szenátor — annyi támadás éri, hogy az ilyen alkalmakkor, mint a mai is, amikor a választó polgároktól pártunk politikai irányának támogatását kérjük és várjuk, nyíltan szembe kell néznünk az ellenvéleményekkel. Jöjjenek azok akár kívülről, akár esétleg a párton belül is. A kívülről, különösen a magyar nyelvű kormánypárti sajtó részéről, jövő támadások a régiek: hogy

a negáció politikáját üzzük, — hogy irredenták vagyunk, — hogy csak a múlt ködén látjuk a világot és katasztrófába visszük nemzetünket.(?)

— Nem cáfolni akarok, mert akik folyton csak belénk kötni akarnak és éppen azért nem is akarják magukat meggyőzeim, azokkal nem lehet vitatkozni. — Védekezni sem akarok, mert ennek csak akkor volna helye, ha úgy erezném, hogy ezek a rágalmak valamennyire is helytállók. Én csak azért reflektálok ezen nnos-untalan hangoztatott állításokra, nehogy a hallgatás beismerésnek vétessék, nehogy a mi párthiveinket megtévesszék. Erre már a | nemzetgyűlésen is nem egyszer reflektáltam,

hogy ha tudniillik a közéletben, nevezetesen: a képviselőházban, a szenátusban, a tartomány- gyűlésen, a járási, városi és községi képviselő- testületekben ott vagyunk, akkor

ezzel a ténnyel magától elesik a negativizmus hangoztatásának minden tárgyi alapja, mert az már aztán igazán nem változtat a dolgon, hogy ezt ellenzéki alapon tesszük, hiszen a világon mindenütt, ahol parlamenti élet van, természetszerűleg van ellenzék is. Igaz, hogy a különbség, lényeges.

Az ellenzék máshol természetszerűleg a hatalomra tör, nálunk, a mi kisebbségi viszonylatunkban, ez ki van zárva, mi csak népünk minimális jogait akarjuk kiharcolni. A béke- szerződéseken alapuló jogokat és az ezen szerződésekbe csúszott tévedéseknek kiküszöbölését követelni azonban nem irredentizmus, hanem a háború utáni lehetetlenné vált helyzetből kivezetni akaró politikai fejlődés mun- kálása.

A kisebbségek ezen világszerte való törekvésébe illetszkedett be a mi munkánk is ég ennek is eredménye, hogy ma már túlhaladott ál- j láspont a békeszerződés betűihez való merev ■ ragaszkodás.

A katasztrófapoliiika tehát nem az, amely a meglevő állapotokat megjavítani akarja, hanem az, amely ez elől elzárkózik

akkor, amikor a népszövetségi alapokmány is világosan kimondja, hogy a népszövetség arra is hivatott, hogy a tarthatatlanná vált viszonyokat megváltoztassa. Arra pedig, hogy a mai állapotok tarthatatlanok, nem kell itt éppen a

mi speciális sérelmeinket megismételnem, arra bizonyiték a világ gazdasági és politikai válsága, bizonyság rá az a tömérdek konferencia és gazdasági terv is, amelyeken és amelyekkel a kátyúból való kijutást próbálgatják.

— Igaz, hogy „a békében'1 másfél évtized

óta szenvedő népek már nemcsak közönnyel, de sokszor hitetlenül, sőt elkeseredéssel néznek e meddőnek mutatkozó kísérletezésekre. Érmek a kikeseredésiek kiáltó példája legelső- sorban a németországi helyzet, — nem ment tőle azonban a gazdasági bajokban ki6ebb-na- gyobb mértékben é& egyre mélyebben belesodródó egyetlen állam sem, legkevésbé Szlovenszkó és Rusziuszkó. Ezen két országrészben levő miagyar kisebbségnek a helyzete pedig a nagy világproblémák közepette persze, hogy nem áll a világ érdeklődésének homlokterében, de ez csak súlyosbítja különleges, hogy úgy mondjam, egyéni tragédiánkat. Ez a tragédia az, hogy itt már nem is problémák megoldásáról van szó, itt az a kérdés, hogy‘megélünk-© valahogy, nemhogy a jövőben, de egyszerűen egyik napról a másikra!? Mégis, ha kellő ohjektivitással figyeljük a világpolitikai eseményeket, a vigasztalan ‘helyzet közepette sem állíthatjuk azt, hogy mindazon megbeszélések, amelyeket a népszövetség ülésein és a világkongresszusokon folytattak, egészen hiábavalók lettek volna. Nemrég olvastam vagy hallottam valahol azt a szellemes kiszólást, hogy

„ezen intézmények olyanok, mint egy-egy finom zenei instrumentum, csakis ezeken lehetett — sok hamis hang mellett is — eljátszani olyan melódiákat, amelyek áthatották az emberiség jobb jövőjének keresésére őszintén törekvőket" és ma már azok, akik a megoldásokat keresik, nem restellik végre be is vallani, hogy „a dolgok igy tovább merni mehetnek". Amikor tehát mi szintén rámutatunk a mi helyzetünk, a mi leromlásunk mélyen fekvő, sokszor a világ szeme elől mesterségesen elrejtett okaira, amikor ennek kiküszöbölésére, megjavítására az államhatalom figyelmét napról-napra felhívjuk, akkor ez a politika nem a katasztrófa felé sodTÓ, de a valódi konszolidációt szolgálja.

Igaz, hogy mi azt vitatjuk, hogy téves az a kiindulási pont, amely az újraépítést minden politikai szempont kizárásával, a gazdasági viszonyok rendezésével, akarja kezdeni. Elméletileg talán elképzelhető igy is, gyakorlatilag azonban ez sohasem fog beválni. A gazdasági élet fellendülésének is egyetlen biztosítéka a népek szabadsága.

Ennek tudatában az ellenzéki politika útjáról most letérni a legnagyobb politikai tévedés volna.

Hiszen látnunk kell azt is, hogy a hatalmi mámor oszladozóban van. a gazdasági leromlást ma már nem tagadhatja senki és a nép- szövetségi alapokmány 19. paragrafusának ideje bizonv elérkezett: .,az állapotok tarthatatlanok!" Ezt csak úgy lehet megváltoztatni. ha Deák Ferenc sokszor idézett, unalomig ismételt, nagyon eevszerü. de mindig igaz mondását megszívlelik, hogy tudniillik „a

rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni." A rosszul kötött szerződéseket — presztízs ide, presztízs oda — becsülettel ki kell korrigálni! Mi, a népeket és igy a mi fajunkat és nemzetünket ért igazságtalanságok jóvátételéért a békeszerződésben levő tévedések kiküszöböléséért, az ezen szerződésekben a kisebbségek védelmére hozott minimális jogoknak érvényesüléséért harcolunk, annak tudatában, hogy a békeszerződésekben rejlő és azokon nyugvó politikai hibák, tévedések és sok rosszakarat félretétele képezi azt az egyedüli alapot, amelyre az egész világ s igy a mi népünk jövőjét is újra lehet építeni Ez ellen lehet hatalmi érdekekből vagy gyűlöletté fokozódott soviniszta elfoigultságiból hadakozni, de csa-k egyre gyengülő erővel

Az országos keresztényszocialista párt politikai iránya

A mi politikánk nem a múlton való merettgés, de a biztos ée tartós alapok lefektetése. Ezen változtatni, ettől eltérni, uj vizekre evezni akkor sincs okunk, ha a párt vezetésében személyi változások állottak is be.

E változások igazán csak személyiek. Sznillő Gézának politikai koncepciója szintén a párt most ismertetett irányelveiből és programjából fakadó, messzenéző, az igazságot meglátó, hirdető és követő volt. A hang, amelyen ezt hirdeti és követeli valaki, mindig egyéni, mindig temperamentum dolga és e tekintetben, különösen a célszerűséget illetően, lehetnek a vélemények eltérők, azt azonban senki sem vitathatja el tőle, hogy az itteni őslakosságnak s különösen elsősorban a magyarságnak mindenkor megalkuvást nem ismerő előharcosa volt. Amikor pedig megmásitna- tatlan elhatározásából folyólag őt az élen nélkülöznünk kell,

ez nem jelenti, hogy politikai felfogásunkban, célkitüzéseimkiben változás állott volna be,

mert hisz ezek. a fentiekből kitetszőleg, nem egyénekhez fűződő, hanem sorsunkból fakadó meuayőződésen alapulnak.

Nem akarok túlzott jelentőséget tulajdonítani annak, hogy ezen személyi változással kapcsolatban egyesek célkitűzéseinkben bizonyos sorrendnek a megállapítását tartották kívánatosnak, mégis ennek megvitatása elől sem akarok kitérni. Azt hozták fel ugyanis, hogy elsősorban a morális célokat, másodszor a gazdasági boldogulás eszközeit és csak harmadszor a nyelvi, tehát a nemzeti szempontokat kell szolgálnunk. Ez tévedés! A mi célunk egységes, mind a hármat egyszerre és együtt szolgálja, mert az itt élő felekezetek és nemzetek erkölcsi és anyagi értékeiért pártunk mindenkor épp úgy harcolt, mint nemzeti jogaink érvényesitéséért.

E politikai célokban nincs első és második fokozat,

a párt vezetősége ezekben nem is akar különbséget tenni. Sohasem alkudtunk az egyik vagy a másik cél rovására és ezt tenni nem főniük a jövőben sem!

De nemcsak a párt'további <revinoes politikáját nincs oka senkinek feladni, de a párt önállóságát sem.

Üres szólamok azok. amelyek efölött aggódva, akarnák esetleg sorainkat megbontani.

A fcéi testvérpár! viszonya

Nem akarok hosszan kitérni a magyar nemzeti párttal való együttműködés iránti törekvés — amelytől az agerályoskodók az önállóságot féltik — történelmi fejlődésétiek részletes ismertetésére. Csak rámutatok arra, hogy tény az, hogy ennek keresésére minden-