Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-20 / 215. (3028.) szám

8

1982 szeptember 20, k edd.

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prá- gal Magyar Hírlap*' pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu-ucca 17-, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljak. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága Panská ul. 12., III. em. eszközli

*

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Aatomatatelefon 3529. Fő-ncca 69., I. em.

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wilson-ucca 15. I. — Method-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17.

(Central=passage)

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ucca 7/2.

— Szovjetoroszországot éltette a volt városi rendőr. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Krokein Ferenc volt körmöd városi rendőr izgatás bűntettével vádolva került tegnap a besztercebányai biróság. elé. Az volt ellene a vád, Fogy ez év május elsején a kommunista párt körmöcbányai gyűlésén éltette Szovjetoroszor- szágot. A biróság ötnapi fogházbüntetésre ítélte.

— Kézrekeriilt a Velebit hegység rettegett rablóbandája. Belgrádból jelentik: Egy csendőrjárőr a Velebit-hegyeég Jadovno nevű vidékén nyolc fegyveres emberre bukkant, akik tagjai voltak annak a bandának, amely szeptember 7-én Bruszaniban megtámadta a csend- őrörsöt. A csendőrök és a banditák között ösz- 6zeütközé6 támadt, amelynek során megölték Defcsics Istvánt, akit a rendőrség már régóta keresett és aki Zárából szökött meg. Több bandita megsebesült. A ceendőrjárőr az összeütközés helyén négy óraszerkezettel ellátott és hét I közönséges bombát talált, azonkívül négy re-1 volvert, kétezer töltényt, nagymennyiségű robbanóanyagot és két szuronyt.

Rádió üzlef koncesszióvá! és berendezéssé! eladó.

Nagy vevőkörrel bíró jól bevezetett üzlet, kis házbérrel előnyösen megvehető Szlovenszkó egyik nagyobb városában a tőufon. Érdeklődök Írjanak e lap kiadójába „Biztos jövő" jeligére.

— Kapával verte agyon unokabátyját a családi vagyon miatt. Nyitrai tudósítónk jelenti: Ujbiszt- rica községben a napokban borzalmas gyxíkosiság történt. Tapalka István a családi vagyon felosztása körül összekapott un oka öccsével, Tapalka Győző- j vei, aki a veszekedés hevében fölkapott egy kapát ! és úgy fejbe sújtotta rokonát, hogy annak koponyája szétzuződott. Az ütés halálos volt. A csend- őrség letartóztatta a gyilkos legényt, aki erős felindulásával védekezett. A brencséni ügyészség fogházába szállították.

— Megkezdték a privigyei városháza építését.

Nyitrai tudósítónk jelenti: A privigyei képviselő- testület hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy az omladozó öreg városházát lebontatja és telkére uj városházát építtet. Az építkezés költségvetésének jóváhagyása után Englis Alajos helybeli építészt bízták meg a munkával, amelyet szombaton már meg is kezdték.

A legszebb virág is

íp olásra szorul.........

Ápolja arcát, szépsége virágát. Használjon rendszeresen, naponta

HÁRY - CRÉMET,

MARY - PÚDERT,

urca bársonyos-sima. ide. rózsás-fehér lesz. Hatása biztos!

.........

Min

denütt kaphatói Postán naponta küldi;

ör. Lad. Pollák és Tsa.

Piesíany.

— Jégkorszakbeli óriás szarvasagancsot találtak Magyar-Bereghen. Debrecenből jelentik: A beregmegyei Jánd község határában a tiszai fürdőzők egy jégkorszakbeli óriás szarvas (cer- vus giganteus) jobboldali hatalmas agancsát találták meg. Jánd község elöljárósága a rendkívül értékes leletet a debreceni Déri-muzeum- nak ajándékozta. Az óriás agancs rózsájának kerülete 32 centiméter, maga az agancs 100 centiméter hosszú. Csontmaradványait legnagyobb számban Írország tőzegtelepein lelték eddig.

A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Kedd: A fehér ló. Viola Margit vendégfeJléptével.

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ MŰSORA:

Hétfő—kedd—szerda. AZ ERÉNYCSÖSZÖK. Káprázatos kiállítású német zenés slágervigjáték. Főszereplői: Ralph Arthur Roberts. Félix Bres- sart. Anny Ahlere

Csütörtök: MONTÉ CARLO BOMBÁZÁSA. Az Ufa egyik legszebb világfilmjének másodbemutatója. Főszereplői: Anna Sten és Ha ne Albers. Csütörtöktől vasárnapig Ligeti Béla világfümjc. DRACULA, A VÉRSZOPÓ VÁMPÍR. Egy frak- kos vámpír izgalmas kalandjai. Főszereplője: Lugosi Béla. (Magyar dialógok). Előkészületben: Straues Oszkár bűbájos operettje: a Varázskeringő.

Előadások naponta A 5, és %9 órakor.

STTHTi

lL-4——11—=-H|

Ahol a háziasszony csak kulcslyukon keresztül láthatja vendégét

Hogyan élnek az uj gazdagok Indiában

India, — mint mondani szokták — az ellentétek hazája, ahol megmérhetetlen gazdagság és kimondhatatlan nyomor váltogatja egymást. Különösképpen bizonyítják ezt a tételt azok a szűk uocák, amelyekben az autókon utazó felületes idegen ritkán fordul meg. Nem csoda, mert az uocák sötétek és atmoszférájuk kellemetlen az európaiak számára.

Ezekben a szűk uccukban sokszor meglepő, szinte égig nyúló palotákat lát az ember, nyomorult kis viskók közvetlen szomszédságában. Ezek a „felhőkarcolók" az uj gazdagok palotái. Az uj gazdag indusokban ugyanis erősen él a családi érzés, nem restellik, hogy alacsony sorból kerültek a gazdagság csúcsaira, nem akarják megtagadni családi közösségüket és ott építik fel palotájukat, ahol születtek, vagy családjuk még ma is lakik.

Egészen hihetetlen, hogy mily pazarul képeztetik ki palotájuk falát. Dombonnüvek és féldombormü- vek borítják az épületet a föld színétől kezdve a tetőig. A gazdag indus kereskedők versenyeznek egymással palotáik díszítésében. Egy-egy ilyen épület építése körülbelül negyedmillió rúpiába kerül, nem számítva a szobrász diját, ami négyzet- méterenként ötven rúpia.

Minthogy az uccák hallatlanul szüke'k, a gyalogjárónak nincs elég távlata ahhoz, hogy gyönyörködhessen ezekben a szobrászalkotásokban. Az uj gazdag azonban segít magán, megveszi a vele szemben lévő házat is, úgy hogy vendégét először a szembeniévé házba vezeti el és úgy csodál tatja meg palotáját emeletről emeletre.

Az idegen, miután kellően elcsodálkozott a palota díszes homlokzatán, még jobban elcsodálkozik, ha házigazdája előzékenysége következtében belülről is megtekintheti. Magától értetődőnek találná, ha a palota belseje még sokkal csodálatosabb lenne, mint külseje, de ebben a feltevésben alaposan csalódik. Sötét és rideg 1 épesőház fogadja, meredek lépcsők vezetik a barátságtalan udvarba. Piszkos, rongyos szolgák és még piszkosabb gyerekek rohannak fel-le a lépcsőn, ütköznek össze a vendéggel. De magának a házigazdának a személye sem árulja el, hogy harmincmillió rúpiája hever a bankban. Egyedül ékesen hímzett sapkája tanúskodik a jólét bizonyos fokáról.

Islenképek

és egy íucaí gramofon

Az első emeletről nyílik a palota szalonjának az ajtaja, bár szalonnak a szó szoros értelmében nem nevezhető az a terem, amely az egész ház emeletét lefoglalja, sőt folytatódik a második és harmadik emeleten is. Európai fogalmak szerint nincs is be- but-orozva. Főképpen érdekességek vannak felhalmozva benne. A falakon istenképeknek megszámlálhatatlan sokasága, igen olcsó olajnyomabban. A mennyezetről színes ampolna é6 kristályosilMr világítja meg a helyiséget, amelynek egyik ékessége az aranyozott trónus, amely nyilvánvalóan már kitöltötte szolgálati idejét, valamelyik hercegnél. Bútor helyett vagy egy tucat gramofon díszeleg a falak mellett, játékskatulyák, mechanikai játékszerek, táncoló babák, kerékpározó medvék és majmok; valóságos gyűjteménye azoknak a játékoknak, amelyek az európai gyermekek számára már túlhaladott állomását jelentik a szórakozásnak. Addig azonban még tűrhető a szemlélődés ebben a szalonban, amíg a házigazdának eszébe nem jut működésbe hozni az összes gépezeteket. Aranykalitkájában elkezd csattogni az aranykanári, versenyszá- guIdáéba kezdenek a medvék és majmok, egymást tulkááltva működik a sok gramofon, táncolnak a babák ... Valósággal az őrültek háza ilyenkor a szalon. A házigazda azonban boldog mosollyal nézi mechanizált clownját és hallgatja arany madarának csicsergését.

Negyvenezer rupiás ágy

A palota legnagyobb büszkesége azonban a menyasszonyi ágy, amely a palota parádés hálószobájában van. A sötét szobát halványan világítják meg piros éjjeli lámpások, amelyeknek fénye visszaverődik a menyezet é6 a falak üvegmozaikjáról. A szoba közepén áll az ezüstből készült és arany- intarziával díszített memyezetes ágy. A. vánkosok fölött zölden ragyogó najádok úsznak, kezükben vörösen égő ampo’nákat tartanak. A menyezet bíborvörös vászonból készült, a függönyök gyöngyökkel, ékkövekkel és arannyal diszitettek. Egy ilyen ágy körülbelül negyvenezer rúpiát képvisel.

Másik érdekessége még ezeknek a palotáknak az esküvői konyha, amelynek berendezése százezer rúpiába kerül. Ebben a konyhában nem kevesebb, mint ötezer vendég számára lehet főzni. A palotának ezt a három büszkeségét, a szalont, a menyasz- szonyi ágyat és az esküvői konyhát, minden uj gazdag palotájában meg lehet találni, aminek az a magyarázata, hogy egy-egy esküvő alkalmával az újdonsült indus gazdagok pompában és fényben versenyre kelnek a maharadzsákkal. A szalonokban mindenütt megtalálhatók a játékszerek, de sehol egyetlen helyen se nyílik a vendégnek alkalma arra, hogy találkozzon a háziasszonnyal, vagy a családhoz tartozó bármely más nővel.

A nők a ház hátsó feliében tartózkodnak és a vendéget, akit a férfiak teához hívnak meg. csak I ajtónyiláson át, vagy a kulcslyukon keresztül néz- 1 hetik.

Szn>HÁz«KönYvKoBTUBA„ Csók a tükör

Fodor László drámája a Magyar Színházban

Budapest, szeptember 19. Fodor Lászlónak a Magyar Színháziban csütörtökön bemutatóit drámája izgalmas, ügyes darab, a színpadi technika minden csínjával megiirt darab — de alapjában hazug és üres- Sok ügyesség — sok üresség, talán így jeliéin ezlhe tő legjobban. És mégis lesznek sokan, akik megnézik, mert a témája érdekes és sokakat érdekel; férjeket és feleségeket egyaránt. Azonfelül pedig nagyszerűen játsszák a most uj igazgatás alá került Magyar Színházban. A sok. válságot látott színház vezetése most irodalmilag Héltei Jenő, gazdaságilag pedig Werthelmer Elemér kezébe került. Hellai Jenő nagyszerű írói kvalitásai, finom ízlése, kedves, barátságos egyénisége, tudása, szorgalma és Wertiheimer Elemér anyagi felkészültsége garancia arra, hogy a Magyar Sziniház e kettős vezetés mellett arra a magaslatra jut fel, amelyre ezt a színházat néhai Beöthy László emelte s amelyről avatatlan kezek és tudatlan vezetés a tönk szélére juttatta. A mai vezetés mindenesetre művészileg, irodalmilag és anyagilag is teljes megnyugvást, biztonságot jelent. Ez az érzés — úgy éreztük — visszatükröződött a színpadról is, mialatt a darab főpróbája folyt.

De térjünk vissza a darabra- Fodor László, akinek neve ma európai, sőt azt mondhatnék világmárka, a vígjátéki sikert megunva, a dráma területére rándull ki. Ez a terület több izgalmat jelent, mélyebb barázdát szánt rajta az avatott toll, súlyos problémák horizontját öleli fel és az írónak átkaimat ad. hogy a felületes szellemes,ség s a nevettető helyzet teremtése és kiaknázása helyett

mint a valósáig, az élet, a nagy történések, az igazság költője jelentkezzék. A téma, amelyet Fodor választott, alapjában véve alkalmas egy író kvalitásainak bizonyítására é6 ebben a tekintetben Fodor László nem is maradt adósunk. Csak hamisan dolgozta fel a témát; olyan megoldásihoz vitte, amely nem elégít ki, mert nem őszinte és nem igaz. Igaz is lehetne ugyan, — ha az Író ennek az igazságnak az irányában vetítette és vezette volna a történést. De ineim ezt tette. Egy egyetemi tanár a tükör előtt öltözködő feleségét megcsókolja és abból a módból, ahogyan az asszony ezt a szerelmes közeledést visszautasítja, de különösen a tükörből reá tekintő arcból arra a felfedezésre jut, hogy a felesége, akit ő szereimének minden odaadásával, melegségével, ragaszkodásával, hűségével elhalmoz — megcsalja. Meglesi és amikor az asszony szeretőije lakásán vetkőzik — lelövi. Védője, aki egyben a legjobb barátja is, a bűnügy folyamán arra eszméi, hogy vele is Ugyanúgy 'bánik el a felesége. Szóról- szóra ugyanaz ismétlődik meg vele, ami barátját gyilkossá tette. Ő azonban nem cselekszik ilyen elszántan,, ő nem öli meg rögtön a hűtlen asszonyt, hanem a barátja és védence ügyében hozandó Ítélettől teszi függővé, mitevő legyen. Ha barátját az esküdtszék felmenti — a darab Béesben játszódik — ő is megöli a nőt. De mintha félne ettől az eshetőségtől., a végtárgy a,láson, amelyen felesége is jelen van, olyan védőbeszédei mond, amely a feleség előtt tel tárja Ugyan a valót, de amelyből inkább az a vágy csendül ki, hogy barátiját ítéljék el. Az esküdtek verdiktje azonban felmentő. Az ember azt

várná, hogy a férj most beváltja az ígéretét és lelövi az asszonyt, — e helyett elűzi és „ah, gyerünk!“ felkiáltással legördül a függöny. ö, ez a vég, csak eat tudnám fededuii! — kiált tel Adóimmal a néző, aki egy nagy kiábrándulás, az igazság és az dgazságtevés érzése nélkül hagyja el a színházat és akit ®z iró teljesen magára hagy, hogy véleményt alkosson arról, ami a szeme előtt három órán át zajlott. Olyan ez a dráma, mint a Ibdliárd- játékban az úgynevezett kifordított dupla. Valahogyan meglelt, de valahogyan nem a rugalmas golyók ütközésének rendes törvénye szerint.

A színház kifogástalan előadásban hozta színre Fodor László szinházaviató darabját. A produkció középpontjában azonban két színész áll: Törzs Jenő és Sulyok Mária. Az előbbi a védőügyvéd szerepében olyan alakítással gazdagította sikerei sorát, amelynél különbet Európa egyetlen színésze sem produkálhatna. Nagy volt, magával ragadó, emberi volt, húsból és vérből vailó ember. Sulyok Mária a darab egyik mellékalLakja. ő az az asszony, akit az ura a darab elején agyonlő. Táz mondata van csupán és tíz mozdulata- De 5 az, aki a darab egész hangulatát, a darab levegőjét megadja. Ahogy besurran, ahogy a zongorához ül, ahogy szerelmesen suttog, ahogy jár s ahogy mozog — mindez tökéletes és szép. G-ellért Lajos a gyilkos egyetemi tanár szerepében méltó marad a maga elismert művészetéhez, de mintha kissé tulh is átérik us volna, mintha túlméretezné magát az alakot. Titkos Ilona az asszony, az ügyvéd felesége. Vannak gyengéb pillanatai, de vannak helyzetek, amikor a nemes színjátszó művészet csúcsain jár. Szckeiliy Lujza kedves, közvetlen ügyvéd- kisasszony, Gőzön Gyula mulattató kabinet- figuna és Tannay Ernő méltóságteljes állam- ügyész.

Hogy a darabnak lesz-e sikere, azt megmondani nem tudnám. Mindenesetre sokan fogják megnézni, mert — sok az érdekelt fel.

Zólyoiai Dezső.

(*) A „Fehér ló‘‘‘ nagysikerű bemutatója Kassán Viola Margit vendégszereplésével. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Szombaton este Renatzky hangulatos operettjét mutatta be a kassai színház parádés ki állításban, illetve rendezésiben, nagy siker- ,rei. Amit egy vidéki színpadon egy miinél színesebb előadást kívánó revüoperett kidolgozása tekintetében meg lehelt csinálni, azt a direkció díszletekben, kosztümökben, táncokban, áldozatkész igyekezettől állította az előadás szolgálatába, melyet ez az áldozatkészség a legjobb kassai operettelőadások sorába emeilí. A jól betanult együttes élén a vendégszereplő Viola Margit kedvessége, kitűnő játéka, szép ének- és táncszámai szolgálnak rá sok elismerésre a siker egyik legfőbb biztosítékaként.. Mellette Vágó Artúr remekbe sikerült, groteszk figurája és a nagyon ügyes Szőllöesy-Tóth Zsuzsi, Rajz Jancsi és Szenes László jobbnál jobb tánebetétei érdemelnek hangsúlyozott említést és dicséretet. A többi szerepekben Geszti Mária, Vincze Emimi, Sólyom Győző, Saakáts Zoltán, Farkas Pál, Németihy Zoltán, Turóczy Gyula, Erdész Irén, Kardosé Margit és Iványi Dezső igyekeztek minél jobbat nyújtani. A pompás díszletek Bercsényi Tibor, a hangulatos Renatzky-m uzsika precíz (betanítása Fiecher Károly karmgy, a mozgalmas rendezés pedig Iványi Dezső munkáját dicsérik. A telt ház közönsége sókat és szívesen tapsolt a szórakoztató előadásnak. — Pénteken este viszont olcsó előadásban Hunyady Sándor remekbeirt, irodalmi értékű darabját, a Pusztai szélt újította fel a színház, sajnos, üres ház előtt. Pedig az előadás, melynek előterében, Anna knosmárosné szerepében, Székelyhidy Adrién értékes művészete, Tu- rőczy Gyula hatásos, robusztus űstödije és Vágó Artúr kitűnő betyárfigurája állott, telt házat érdemelt volna.

(*) A budapesti színházak e heti műsora: Nemzeti Színház: Kedd: A tábornok. Szerda, szombat, vasárnap: Veronika. Csütörtök: A sasfiók. Péntek: Bizánc. — Vígszínház: Péntekig minden este Emimy. Szombaton (először) és vasárnap: Jó háziból való urileány. — Magyar Színház: Egész héten minden este: Csók a tükör előtt. Vasárnap délután: A torock ói menyasszony. — Kamaraszínház: Kedd, csütörtök: Caindidi. Szerda, vasárnap délután: Előfordulhat a legjobb családokban is. Péntek (először), szombat, vasárnap: A nagy díj. — Belvárosi Színház: Kedd, csütörtök, vasárnap délután: A tűzmadár. Szerda: Lányok és fiuk. Péntek (nyilvános főpróba), szombat (először) és vasárnap este: írja hadnagy. — Pesti Színház: Kedd, péntek, szombat: A teve. Szerda, csütörtök, vasárnap: Tavaszi álom. — Fővárosi Operctíszinház: Szombat (először) és vasárnap: Manói ita. — And- rássy-uíi Színház: Egész héten minden este és vasa rnap délután: Bolond világ (Nagy Endre); Nem divat a szerelem. — Lahriola Színház Varieté: Egész héten minden este: Uj műsor.

A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA PÁRKÁNYBAN:

Kedd: A cigány. Rózsahegyi Kálmán vendégfel- léptővel.

Szerda: A mosoly országa.

Csütörtök: Amikor a kislányból nagylány lesz. Péntek: A csárdáskirálynő. Kosáry Emimi és Király Ernő vendégjátéka.

Szombat: Exhercegnő. Kosáry Emmi és Király Ernő vendégjátéka