Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-18 / 214. (3027.) szám

19&2 szeptember 18. vaisáraap. il rHlREK^. 1— Megalakult Bóosben a katolikus pedagó­gusok világszövetsége. Becsből írják: A világ íjssz>es kulturnemzeténék katolikus pedagógu­sai Bécsijén megalakították a katolikus peda­gógusok világszövetségét. Az alsóausztriaitar- tománygyülés lovagtermében folyt le a világ- konferencia, amelyen képviseltette magát az osztrák püspöki kar, Rintelen dr. osztrák közoktatásügyi miniszter, a bécsi káptalan és (lz egyetemi tanári kar is. Zeif József, az osz­trák katolikus tani tószövet ség nyugalmazott elnöke ismertette az előkészítő munkálatokat, majd bejelentette az amerikai, angol, belga, a csehszlovákiai csehszlovák, magyar és né­met, a hollandi, a holland-indiai, jugoszláviai, lengyel, luxemburgi, magyar, német, osztrák, spanyol és svájci országos egyesületek, szám­szerűit 41 szervezet csatlakozását 200.000-nél több taggal. A világszövetség székhelye Bécs lett. Elnöknek Zeif Józsefet (Bécs), a bűnök­nek Johnson György dr.-t (Washington), r> elnöki tanács tagjaivá Schmitz Mária fő'tani- tónőt (Berlin), de Boer H. G. igazgatót (Hol­land), Prágai Mária polgári iskolai tanárt (Budapest), Sciczinski N. szenátort (Lengyel- ország) és Deffontaines Péter tanárt (Lilié) választották meg. — Lukavsky cseh nemzeti demokrata képviselő súlyosan megbetegedett. Lukavsky dir. cseh nem­zeti demokrata képviselőt, a képviselőhöz egyik ailelnökót agyszóihüdés érte Lukavsky azonkívül súlyos cukonbajban Í6 szenved s már előzőleg egy éves betegszabadságot kért a képviselőháziéi. Ép­pen ez évben akarták megünnepelni politikai mű­ködésének huszonöt éves jubileumát. Lukavsky dr. különösen a tanügyi kérdésekben elkeseredett el­lensége volt a nemzeti kisebbségek mindennemű aspirációinak. A nemzeti demokrata pártban az ügyvezető alelnöki funkciót viselte s most őt eb­ben a tisztségben Fisoher dr. olmülzi polgármester fogja 'helyettesítem. Ezzel egyidejűleg az a jelentés is érkezett, hogy Kramár Károly dr., a nemzeti de­mokrata párt vezérének az állapota is súlyosbodott s igy a nemzeti demokrata párt éléről egyezerre tá­vozik el a párt két legnevesebb, legismertebb ve­zére. — A Kassai önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesü­let 60 éves jubileumi ünnepsége. Kassáról jelentik: A kassai Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület szeptember 25-én ünnepli fennállásának 60 éves jubileumát. Ezt az ünnepet a következő program­mal üli meig: Szeptember 24-én, szombaton este az egyesület fúvós zenekara zenés takarod ót rendez. Szeptember 25-én ,vasárnap reggel zenés ébresztő lesz, majd 8 órakor tábori mise a tüzoltókaszárnya udvarán. 9 órakor a „Vasrendőr“ riasztására tá­Odmadási gyakorlat a színházi épületre. 10 órakor diszgyülés a tűzoltólaktanyában, mely után be- ''tmutatógyakorlat lesz huzóslétrán, motorfecsken­dőn és horgoslétrán. Az egyesületi ünnepséget bankett fejezi be, melyhez folytatólagosan csat­lakozik délután 3 órakor a keletszlovenszkói (kas- sa.kerületi) 12 tüzoltókerület nagygyűlése. Ebből az ünnepi alkalomból Kassa városának a tűzoltói intézménnyel szemben oly áldozatkész közönsége : meggyőzhetik arról, 'hogy az a 60 éves törődés és pártolás, melyet a jubiláns egyesület föllendi- tésére fordított, nem veszett kárba. — Oszlány községben meglopták Tiso dr. volt minisztert. Nyitrai tudósitónk jelenti: A szlovák néppárt az utóbbi hetekben több népgyülést ren­dezett a nyitramegyei községekben. Az oszlányi népgyülésre eljött Tiso József dr. volt miniszter is Balec Mátyás dr. társaságában. Autón érkeztek a faluba, majd amikor a népgyülés után távozni készültek, kellemetlen meglepetés érte őket. Au­tójukból két felöltő és különböző kisebb érték­tárgyak eltűntek. A csend őrség gyanúja Berkó Aidám cigányra terelődött, aki kihallgatása alkal­mával azt hangoztatta, hogy a kérdéses időben tökrészeg volt s igy nem emlékszik, hogy meglop­ta-e az exminisztert, vagy sem. — Félmillió koronás deficit a privigyei járás költségvetésében- Privigyei tudósí­tónk jelenti: A privigyei járási képviselő­testület most foglalkozott a jövő évi költség- vetéssel, amelyben közel 1,400.00 korona kiadásra csupán 838.000 koroná fedezet van. A íkiöltség vetési deficitet pótaidók kive­tésével fogják fedezni. — A pozsonyi krematórium ugye a városi ta­nács előtt. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Ismeretes, hogy a szociáldemokrata város­atyák átirattal fordultak a városhoz, amelyben vá­rosi halotthamvasztó felállítását kérték. Az üggyel ma foglalkozott a városi tanács, amely egyúttal a hétfői közgyűlés előkészítésével is foglalkozott. A városi tanács a krematórium ügyében előzőleg Braun városához fordult, ahol 1030-ban építették fel az első krematóriumot. A válasz szerint a briin- ná krematórium felépítése 18 hónapig tartott s negyed!ól millió koronába került. A brünni kre­matórium üzeme ez ideig passzív s ez évben mind­össze 40 bamvasztást végzett. A brünni kremató­riumot a városi temetkezési intézet kezeli Pozsony város tanácsa a brünni átirat alapján egyelőre úgy intézkedett, hogy felhívta a városi mérnöki ügy­osztályt, hogy megfelelő helyet keressen a krema­tórium felállítására.. Jellemző, hogy a mai nagy válság idején a pozsonyi szociáldemokiratákn0k legnagyobb gondjuk a városra nagy terhet jelentő [krematórium felállításának kérdése, pedig egyéb égetőbb problémák sürgősebb megoldást kiván­ciánaik. A keresztényszocialista párt erélyes akciója az ínségbe jutott bodrogközi gazdákért A párt nagykaposi értekezletéről küldöttség ment a pénz­ügyi és közigazgatási hivatalokhoz - Nem halasztható tovább a vetőmagakció lebonyolítása Kassa, szeptember 17. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) A P. M. H- sorozatos cikkeiből kimerítően értesült a közvélemény arról, hogy az utóbbi években mennyi csapás érte a Bodrogköz népét. Még úgyszólván ki sem heverték az 1924. évi rettenetes árvízkatasz­trófát és máris újabb csapások egész sora ér­te az ottani lakosságot. Az elmúlt éven ismét árvizek és helyenként 70—00 százalékos fagykár pusztított, amelyért a hatóságok ré­széről úgyszólván semmiféle kártérítésben sem részesültek, mert a kiosztott segélyek oly csekélyek voltak, hogy helyenként egyes gazdáknak 10 koronákat fizettek ki fagykársegély címén. Ez az év azután még az eddigieknél is katasz- trófálisabb volt, mert a csapások már nem egyenként, hanem tömegesen jelentkeztek. A tavaszi árvíz teljesen elárasztotta Bolyt, Zézényt. és Tiszasalaniont, azonkívül még 21 község határában pusztított. Utána jött a rozsda, amely kivétel nélkül minden község határában mérhetetlen károkat okozott és végül a seir- tésvész, amfely kipusz ti tóttá a sertésállo­mányt. Hozzávetőleges becslések sízerint ezeket a károkat' az alacsonyra vett hivatalos megálla­pítások tek in tetib e vételével legalább 20 millió koronára lehet becsül­ni. így nem csoda, ha a községiben hihetetlenül nagymérvű a szegénység és a pénzt el enség, az emberek nem tudnak eleget tenni adófi­zetői kötelezettségüknek és a legszomorubb kilátásokkal néznék a tél elébe. Az országos keresztényszocialista párt már tavaly is több akciót indított a járási képvi­selőtestületben és az országos képviselőtes­tületiben e járás érdekében s e célból csü­törtökre, szeptember 15-éire is értekezletre hívta össze a bodrogközi járás községeinek a megbízottait Királyik elmecen, Ihogy megbe­széljék a legsürgősebb lépéseket és tenniva­lókat. Az érikezleten busznál több község képviseltette magát és megjelent azon Fűeischmann Gyula dr. tartornánygyüLési kép­viselő s Derfinyák Gusztáv körzeti titkár is- Az értekezleten megállapították a károkat s azokat a kívánságokat, oimelyek a legsürgő­sebb orvoslásra várnak. Az értekezlet husz- tagu küldöttséget állított össze Fleischmann Gyula dr. taxtománygyülési képviselő veze­tésével. Ebben resztvettek a kis- és nagy­gazdák képviselői, továbbá Díenes Adorján pápai kamarás, Leskó János királybólmeci községi bíró, Dodek Jenő szent széki taná­csos, Gasperik János bttyáni esperes-plé­bános, Plachy Imre uradalmi igazgató és mások. A küldöttség először a pénzügyi expozitnra főnökét kereste fel, akivel közölték a mező­gazdák következő kívánságait: 1. az adóvégrehajtásokat legalább egy évre függesszék fel, 2. az 1930—31-iki adófelleb­bezéseket kedvezően intézzék el s 3. az uj jövedei’lmiadó kivetéseknél az elemi káro­kat vegyék figyelembe. Ezután hosszabb eszmecsere fejlődött ki a megjelentek és a pénzügyi expozitiura fő­nöke között a legsürgősebb teendőkről. Az expozitura főnöke megígérte, hogy ezekben a kérdésekben a pénzügyi hatóságok a leg­nagyobb méltányossággal fognak eljárni. A küldöttség pedig felkéri a párt törvényho­zóit, hogy e kívánságok érdekében interve­niáljanak a pénzügyminisztériumiban és a vezérpé ne/ügy igazgat óságon. Innen a küldöttség a járási főnökségre ment a vetőmagakció megsürgetése végett. A járási főnökkel közölték, hogy itt van a legfőbb ideje az őszi vetésnek és a vetőma­sírköveké! tnindealccíncrrzbea és* kunialken. jgyart óarcra fzáUii: tsmm K őipargeArtelepe. BAMSEABYSMXk got a legközelebbi napokban már ki kell osztani a mezőgazdák között, hogy el ne késsenek az őszi vetéssel A küldöttség ne­vében Fleísdbmann Gyula dr. a követke­zőikben terjesztette elő a járás gazdáinak kívánságait: 1. A járás vetőmagszükséglete minimáli­san 50—60 vagon, amelyre e hó 20-ig föltét­lenül szükség van. 2. A vetőmag olyan mi­nőségű legyen, amely megfelel a Bodrogköz speciális éghajlati viszonyainak. A legcél­szerűbb volna, ha az országos hivatal enge­délyt adna a tiszamenti, magyarországi bú­zának a behozatalára, amelynek ára a kö­zelség és a drága fuvar elmaradása követ­keztében lényegesen olcsóbb lenne, mintha azt a történelmi országokból hoznák. Ezt az akciót a járási főnökség könnyen le tudná bonyolítani. 3. Ami a vetőmag árát illeti, ennek a mostani nehéz viszonyok között minimálisnak kell lenni és még itt is bizo­nyos könnyitéseket kell engedélyezni- A teljesen szegények részére ingyen vetőma­got kell adni, míg a jobbmódu gazdák ré­szére legalább háromévi fizetési halasztást kell engedélyezni és pedig ugv, hogy azt akár pénzben, akár természetben vissza­fizethessék. Felhívta a küldöttség ezenkívül a járási főnök helyettesét, hogy a fölöttes hatóság figyelmét hivja fel a nyári nagy sertésvész- re, amely kipuezti tóttá az egész sertésállo­mányt a Bodrogközben. A járási hivatal képviselője Ígéretet tett a küldöttségnek, hogy kívánságait azonnal felterjeszti az or­szágos hivatalhoz. A küldöttség pedig fel­hívja a törvényhozókat az országos hivatal­nál való sürgős intervencióra. Az országos keresztényszocialista párt ak­ciója az egész járásban nagy megnyugvást keltett. Most már az összes községek jogo­san várják, hogy ennek az akciónak meg­legyen a sikere, mert hiszen a fölöttes ható­ságok nem hunyhatnak szemet ennyi pusz- tulás ég nyomor fölött. Egymást tépve és gázolva tülekedett sokezer asszony és leány a prágai Masaryk- pályaudvar előtt Chevalier mosolyáért A rendőrség gismibottal kergette szét a rajongókat, akik életveszélyes tolongást rendeztek Prága? szeptember 17. Az ünnepelt francia filmszínész, Maurice Chevalier tegnap délután Prágába érkezett, ahol európai turnéja során egy estélyen vendégszerepei. Chevalier fo­gadtatása olyan viharos volt, amilyenben sa­ját bevallása szerint eddig még soha és sehol sem volt része. A prágai asszonyok és lányok példátlan lelkesedéssel fogadták az elbűvölő mosolyu francia filmszínészt, akinek vonata ele sokkal nagyobb tömeg vonult fel, mint akár a Josephine Baker, Jannings vagy Harry Liedtke fogadtatásához. Ugylátszik, a rendőrség is előre számolt a lelkesedés elementáris megnyilvánulásával, mert idejében megtette az óvintézkedéseket, a Masaryk-pály audv^tt erős kordonnal zár­ta körül, a bejáratnál és a kijáratnál rend­őrőrs zemek posztotok, akik legalább a pá­lyaudvar közvetlen közelében igyekeztek megakadályozni a forgalombénitó csődüle­tet. A nagyobbára asszonyokból és leányokból álló tömeggel azonban nem lehetett bírni s a rendőrségnek a legnagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hogy állni tudja a frontot a többezer főre szaporodott ünneplő sokaság­gal szemben. Negyed hat órakor kellett volna befutnia Chevalier vonatának. A művész azonban — nem a saját hibájából — megváratta ki­váncsi publikumát s a vonat huszperoes ké­séssel érkezett meg. A pályaudvaron, ahol tépték és taposták egymást a kiváncsiak, harsogó éljenzés és ujjongás fogadta a világhírű filmsztárt, aki a filmjeiről ismert bűvös mosolyával köszönte meg a díszes fogadtatást és hall­gatta végig a pályaudvar elsöosztályu vá­rótermében elhangzó üdvözlő beszédeket. Eddig még aránylag könnyű volt a dolga, hiszen nem került szemtől-szeanbe a reá vá-, rakozó tömeggel, amint azonban kilépett a pályaudvarról és autója felé indult, keser­vesen tapasztalnia kellett, hogy a népszerű­ségnek árnyoldalai is vannak. A lelkes tömeg áttörte a rendőrkordont és egymást tépve-taposva igyekezett a művész közelébe férkőzni. A MasaTyk- pályaudvar előtt, a város egyik legforgal­masabb pontján, a forgalom negyedórára teljesen megakadt, az éljenzéstől és a le­taposott emberek sikoltásától szinte meg­rázkódtak a pályaudvarkörnyéki házak öreg falai. Chevaliernak egész karcsúságára és fürge­ségére szüksége volt, hogy mint a gyik sur­ranjon át a hódolók tömegén autójához- Amikor beszállót! a kocsiba, már azt hitte, hogy véget ért a tömeg nehezen elviselhető és életveszélyes szeretetmegnyilvánitása, de be kellett látnia, hogy tévedett. Egy pár merész fickó fölmászott az autó­jára, a tömeg pedig kísérőit vette körül olyan hévvel és lendülettel, hogy helyze­tük életveszélyessé vált. A rendőrség eddig tartózkodott az erélye­sebb föllépéstől, amikor azonban látta, hogy a művészt és kíséretét más módon nem tudja megmenteni a lelkes tömeg veszélyessé váló hódolatától, gumibotokkal vonult föl és az autó körül szétverte a kiváncsiakat. Csak ekkor indulhatott el az automobil, amely előtt az úttest pár lépésnyire szabaddá vált, azután azonban újból eürü embertömegek lep­ték el. Mindenki mindenáron látni akarta Chevalier mosolygós ábrázatát. A rendőrség ismételten közbelépett és sok izgalom, gumibot és fe­nyegetés árán sikerült a művész autóját ki­szabadítania. Az Alcron-szállóban először a manager fo­gadta az újságírókat, elnézésüket kérte a meg­váltásért a művész nevében, aki átöltözkö- déssel volt elfoglalva. A viharos fogadtatás —• mondotta a manager — kissé megviselte Che- ■caliert, hagyjunk neki pár percet a lélegzetvé­telre. öt perc múlva tényleg föltűnik Chevalier karcsú alakja az Alcron-hotel halijában. Ohe- valier mosolyogva tart az újságírók felé: —• Rendelkezésükre állok, uraim, — mondja és várja az első kérdéseket. Az újságírók 6zemügyre veszik s az első be­nyomás a lehető legjobb: Chevalier az életben megközelíti .azt a másik Chevaliert, akit a filmről ismerünk. Kroko- dilusbőrcipőt viselt, kézelőjében brilliáns- gombok ragyognak. Az első kérdés: — Hogy van megelégedve a fogadtatással? Chevalier: A fogadtatás természetesen le­igázóan nagyszerű volt... Három évvel eze­lőtt Londonban volt részem hasonlóban, azóta 9ehol. Meglepett, nem is számítottam rá eb- b«n az országban, ahol franciául és angolul nem sokan értenek. Azután mesterségbeli dolgokról beszél, leg­utolsó filmjéről, amely „Éjszaka szeress" cí­men fut, majd 'küszöbönálló amerikai útjáról. Amerikában két filmet készít, az egyiket Lu- bitsch rendezésében. Többet erről nem mond­hat, a többi titok... — Európai körútja? — Hollandián, Belgiumon vissza Parisba, onnan Olaszországba, azután Hollywoodba. Ezzel azután mindent meg is mondott, ami­re az újságírók kiváncsiak voltak. Hátra van­nak még az autogramo'k, amelyeket bőkezűen osztogat, mindvégig barátságos, mosolygós arccal, jobbra-balra hajladozva, mint a nád­szál. Amint a nevét az eléje tett fényképekre és papirszeletekre írja, tényleg olyan char- meuSj mint a filmjeiben,

Next

/
Thumbnails
Contents