Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-17 / 213. (3026.) szám

3

^lUt^MAGÍARSRtMBr

Az őslakos gondolat és a pánszlávizmus

(t. p.) Ungvár, szeptember 16.

A 'ruszinszkói autonóm föMrn^ü veseaövétség nők hivatalos lapjaiban, a Ruszkij Viszt- Eik-ben megjelent Treuga Dói cimü cikksorozat — ha egyéb gyakorlati eredményt netm is hozott eddig, annyit azonban igen, hogy ismét szemibeállitóttá az őslakosgondo- liaitot a pánszlávizmussalA Tireuga Dei ciimii cikksorozat tat a Prágai Magyar Hirlaip augusztus 31-iki száma mészletesen foglalkozott és érzékeltette annak egyetlen alapeszméjét, a ruszin nép különállásából és lakóhelyi viszonyaiból eredő kulturális, politikai és gazdasági elkülönültséget.

A cikkiró kihangsúlyozta, hogy „Podk. Unsz oroszfaju kis népe a maga különös tulajdonságaival különbözik úgy a galíciai, mint a kievi és moszkvai fajtest véreitől".

Ebből azt a következtetést vonta le a Tireuga Dei Írója, hogy meg kell e jobb sorsra érdemes népet menteni a galíciai „önkéntes emigránsoktól", akik a világháború utáni zűrzavarban átlopéztak a Kárpátokon és itt a ruszin népet úgy a nyelvéből, mint vallásából, mint pedig nemzeti ideológiájából kiforgatták. A Treng a Dei cikkírója szerint ha a ruszin népet akár oroszokká, akár ukránokká tennék,

„csak utolsó lehetne, míg ezektől külön- váltan a saját földjén első lehet".

Amit a cikkíró tehát kihangsúlyozott, azt az úgynevezett ősl'akosgondolat diktálta a tolla alá- Az a gondolát, mely áthatja a ruszinok kilencvenkilenc százalékátEzért nem talált köztük komoly talajt a háboiruelőtti pánszlávizmus eszméje. A pánszlávizmus ugyan a háború utáni európai káoszban sem vesztette el talaját e bár az orosz sas a világháborúban összeölelkezett a szerb kecskével, a pánszlávegység gondolata mégsem valósulhatott meg, mert az Európa közepém élő magyarok, románok és bolgárok ennek a gondolatnak megvalósulása elé éppen életerejüknél fogva akadályokat gördítettek és gördítenek.

A ruszinszkói ukránkor ősz-ruszin nyelvi (harcnak, úgyszintén a görögkatolikus és görögkeleti egyház vallási villongásainak a pánszlávizmus szemszögén keresztül nemzetközi jelentőségük vám Ez nem más, miint a pánszlávizmus meg nem szűnő harca az őslakosgondol attak Ez az ábránd küzdelme a megmásíthatatlan valósággal

Annák, hogy a pánszlávizmus immár tizenhárom év óta nem tud a réginél nagyobb gyökeret verni a ruszinok között, a prágai politika számos baklövéséiből eredő oka van. Ruszinsz'kÓban ma sincsen több meggyőződéssé pánszláv az őslakosság között, mint a háború elején volt- Ezt naigyon jól tudták a csehszlovák soviniszta kiörök már 1919-ben is és ezért volt szükségük úgy az önkéntes emigráns ukránokra, mint azok .nyelvére és az orosz nemzet rómaelle- nes vallására, mert ezek azok a jellegzetes Összekötő szálak, melyek Omszkiéi Prágáig és Szén,petervártói Belgrádig minden szilével összeköthetnek és a pánszlávizmus eszméje megvalósításának szolgálatába állíthatnak.

Ezzel szemben merő ellentétben áll az őslakosgondolat. A nagy pánszláv ideológiától teljesen távol álló. de a faji öntudatot soha fel nem adó szülőföld i elmélet, amely az ősi talaj szelleméből fakad és nem tűr semmiféle idegen beavatkozást, jőjjíön az 'bármely oldalról és legyen az bármily „megváltó" jellegű is.

A ruszin nép túlinyoimő többsége ma is ebben az ideológiában él. Nem volt semmi oka az elmúlt tizenhárom esztendő alatt ebből az ősla'kosgondolatiból kiábrándulni, mert azok az idők, amelyek rászakadtak, és az a politika, melynek hullámaiba belesodródott, ezt a kiábrándulását egyenesen meggátolták.

Ezlt az állításunkat igazolják azok a 'Sajtóbeli megnyilatkozások, melyek a Treuga Dei cikksorozatra válaszul vagy hozzászólásul megjelentekEgy Rramár-párti (tehát cseh érdekeket szolgáló) ruszin sajtóorgánumban egy ma- rnagyar műveltségen nevelkedett őslakos ruszin, mint a hivatalos pánszlávizmus egyik hivatásos zászlóvivője, a Treuga Dei cikksorozatban foglaltakra vonatkozólag megállapítja, hogy a cikkiró e cikksorozatában

„a poők. rus/i au fach tan intelligencia 7»ai<ry részének különleges ideológiáját Tejti ki".

A Krainár-párti ruszin sajtóorgánum ezt a

A nemzetgyűlés munkaanyagot követel a tétlen kor.nánytöl

A csütörtöki minisztertanács nem mert dönteni a tisztviselő-fizetések csökkentése dolgában A házelnökségek gyorsabb munkatempóra serkentik a kormányt

Prága, szeptember 16. A belpolitikai bizonytalanság egyre fokozódik. A kormány és koalíció tárgyalásai arról tesznek tanubizonynélküliség rohamos emelkedése (azzal számolnak, hogy a munkanélküliek száma hamarosan eléri a 700 ezret), arra kényszeríti

<£így vúc&en-- kön/tyü moónL

Az esővíz lágy. A Föld rétegein át megtett út folyamán különböző ásványi anyagot, mint mész, gipsz stb. . . . old fel és aztán mint kemény kút- vagy forrásvíz kerül napvilágra. Fehérneműmosáshoz azonban lágy víz szűk* séges, mert ellenkező esetben még a legjobb szappan ellenére is szürkés-sárga foltok maradnak a ruhán, öntsön tehát a mosó- és első öblítő vízbe az új vízlágyító szerből: a CLARAX-ból! 1 csomag mindössze 1.50 Kc-ba kerül és 200 liter víz meglágyítá- sára elegendő. Ezáltal szappant takarít meg és a ruha fáradság nélkül hófehér lesz.

Kérjen az üzletben, ahol vásárol, egy ingyenes mintacsomagot!

ságot, hogy az ellentétek, amelyek júliusban voltak, ma is fennállanak és azokat nehezen lehet áthidalni.

A 'tegnapi minisztertanácson Trapl pénzügyminiszter beterjesztette költségvetési tervét, mely a költségvetésben eszközlendő tárgyi és személyi kiadások lényeges csökkentését tartalmazza. A kormány azonban a pénzügyminiszter javaslatát nem hagyhatta jóvá, mert a cseh nemzeti demokrata Matousek kereskedelmi miniszter és a cseh nemzeti szocialista Franké postaügyi miniszter kijelentették, hogy az állami tisztviselők fizetésének leszállítására vonatkozó pénzügyminiszteri tervet előzőleg pártjuk tisztviselői érdekszervezete elé kell terjeszteniük s csak azután nyilatkozhatnak, hogy elfogadják-e azt vagy sem. A szociáldemokrata miniszterek pedig fel szólították Trapl minisztert, hogy keressen más lehetőségeket a költségvetés egyensúlyának biztosítására. A minisztertanács tehát dolgavégezetlenül csak abban állapodott meg, hogy kedden össze fog ülni a kormány politikai kollégiuma s újból meg fogja vitatni ezt a kényes kérdést.

Azonban a súlyos gazdasági válság, a mezőgazdaság katasztrofális helyzete s a munkamár a koalíciós pártokat is, hogy a parlamenti munka megkezdését sürgessék. Du- bicky cseh agrárpárti képviselő, a parlament földművelésügyi bizottságának elnöke egybehívta a bizottságot, — mint már jelentettük — csütörtök délelőtt fél 11 órára. Ezen az ülésen Bradác földművelésügyi miniszter expozét fog mondani a mezőgazdasági helyzetről s az expozé feletti vitában újabb alkalma lesz az agrárpárt jobboldali szárnyának arra, hogy egyrészt hátbatámadhassa a kormányt, másrészt a radikalizmus demagógiájával azt színlelhesse elégedetlen választói előtt, hogy a polgárpárt nem tétlen. A szocialisták átlátták Dubickyék szinészkedő manőverének célját és szintén sürgősen egybehivatták a szociálpolitikai bizottságot, melynek viszont szociáldemokrata az elnöke s itt folytatni fogják a negyvenórás munkahétről szóló kezdeményező javaslat tárgyalását. Hogy némi előnyük legyen az agráriusok kortesfogásával szemben, a szociális bizottság ülését egy nappal előbbre, azaz már szerdára hívták egybe. I így hát, miután a kormány nem képes munkát adni a parlamentnek, a két legerősebb koalíciós csoport, az agrárok és a szocialisták a bizottságokban fognak a demagógiában egymásra licitálni —« a választók ámítása céljából.

A belpolitikai helyzetet a minisztertanács ülé- se egy jottányival sem vitte előbbre, pedig a benfentesek azt remélték, hogy a kormány legalább egy-kéthetes munkaprogramot készít a parlament számára. Ebben a reményben hivta egybe Malypetr elnök a házelnökséget, hogy a parlament legközelebbi ülésének a napját és napirendjét megállapítsa. A kormány eredménytelen tárgyalása következtében azonban ez sem történhetett meg s a házelnökség mai ülésén Malypetr elnök csupán bejelentette, hogy a kormányt figyelmeztette arra a régebbi határozatra, hogy az állami költségvetést idejében nyújtsa be a parlamentnek. Az elnökség végül elhatározta, hoary újabb figyelmeztetést intéz a kormányhoz arra nézve, hogy a mai viszonyok kívánatossá teszik, hogy a kormány a parlamenti munka előkészítését sürgősen fejezze be, mert a parlament a legrövidebb időn belül meg akarja kezdeni munkáját. Értesülésünk szerint Soukup szenátusi elnök hasonló figyelmeztető levelet intéz a kormányhoz. Á két Ház elnökségének ezen eljárása a prágai parlamentarizmusban egészen újszerű s a parlament folyosóin ma éloesen jegyezték meg. hogy Prágában is ..konfliktus" támadt a nemzetgyűlés és a kormány között, akárcsak Németországban. De ettől elte* ki ntve

a törvényhozók komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy ezidén mindenáron eltérnek az eddigi szokásoktól s a kormány által benyújtott költségvetési előirányzatot nem engedik keresztül minden változtatás nélkül, hanem azon lényeges módosításokat fognak eszközölni.

Ez lesz esetleg az első komolyabb kísérlet a parlament részéről arra, hogy erejét éreztea- se a kormánnyal szemben. Egyszer már megkísérelte ezt a nyári szünet előtt, mikor a kormány akarata ellenére megváltoztatta a takarékossági és ellenőrzési bizottságról szóló törvényjavaslatot. A bizottságban a módosításokat keresztül is vitték a kormány nyili ellenzése dacára, de már a plénum elé nem kerülhetett a bizottsági jelentés, mert Udrzal miniszterelnök átvágta a gordiusi csomót és váratlanul nyári szabadságra küldte a reni- tenskedő parlamentet. Hogy most mi lesz a dolog folytatása, még bizonytalan. Lehet, hogy akár föl is oszlatják a parlamentet, de az is lehetséges, hogy a kormány lemond és helyét egy hivatalnokkormánynak engedi át.

aaaBKHiregaBi

ímegállapitását miég a következőkkel fűszerezi: „Ez az ideológia a maga nemében különleges „autochtörni", abban az értelemben, ahogy azt már nem egyszer lelepleztük, almikor „iruszinizmus“-nak neveztük el. Ennek az ideológiának a lényege az, hogy azt tanítja, hogy a kárpátorosz ruszinok sem nem ukránok, sem nem muszkák, hanem egy harmadik önálló népecske, amelynek keletre!, északról és nyugatról kínai fallal kell körülvennie magát. (Délről, ahol magyarok laknak, a ruszinizmus propagál órai mindig hallgatnak, ami figyelemre méltó.)"

A Kramár-párti lap cikkírójának ez a zár- jelbe foglalt legutóbbi mondata nem afféle odavetett csipkelődés, avagy frázis, hanem a pánszlávizmusnak a magyarsággal szemben való mindenkori ellenszenvéből fakadó szemrehányás- Mert a pánszlávizmusnak egyik sarkalatos feladata a magyarok iránti ellenszenv szitása mindem téren és minden vonatkozásban. Ha nincsen rá ok, a pánszlávizmus keres; ha nincsenek megfelelő bizonyítékok, melyek a magyarok elleni ellenszenvre okot adnának, a pánszlávizmus gyárt ilyeneket

Ennek szembeszökő példáját nyújtja a Kiramár-páritii ruszin lap cikkének további része: „Bródy cikkének főér télimé az, hogy a Kárpátok alatt a mai helyzettel elégedetlen o-tosz elemet az autoéhtonság platformján a csehek ellen vezesse... hogy igy azután úgy az orosz, mint az ukrán és általába® a szláv világtól elszakított kárpátorosz tömeg harcba áliitva a másik szláv, a csehszlovákok ellen, a körülmények kényszer- hatása alatt a magyar ideológia, politika és általában a magyar orientáció hatáskörében maradna, arról Bródy (a Treuga Dei szerzőije) már nem beszél." Majd igy folytatja:

„Ez a tipikus kurtyákizmus. amely már a prevrat óta különféle alakban gátolja Podk. Rusz orosz népének, mint

a szláv közösség öntudatos tagjának fejlődését,

mint ,imádé in Hungary' eredetű tipikus maszlag, el kell hogy vettessék, mert népünknek ez nem kell-"

A pánszlávizmus közeli diadalát jósolja meg a cikkiró, mikor igy ir:

„Európáiban és a szlávok között sokkal maradandóbb eszméket lenget a szél"... Ezután megállapítja, hogy a háború előtt azért nem volt ruszin nyelvi harc, mert a magyarok semmiféle nyelvi harcot nem tűrtek. Nyomorúság akkor is volt, ezt igazolja az Egan-akció s végül, hogy „ha a ma éledő nemzeti organizmus a régi kérdésekre inkább reagál, ez csak azt bizonyltja, hogy ma mégis csak több a szabadság" . •.

A Kraimár-párti ruszin publicista alapos érvek és okok felsorakoztatása helyett csupán a pánszlávizmus ideológiáját ismétel getvo újból és újból utal a pánszlávizmus várható diadalára. Majd igy sóhajt fel: „Igaz, Bródy ur cikke e tekintetben

az autoehtonok tekintélyes részének a nézeteit fejezi ki,

de a dolgok fejlődése, az események logikája és a világhelyzet más irányiban halad."

A Treuga Dei Írója és társai — a Kraimár- sajtóorgánum szerint — „itt mindem meg- neim-értés ellenére is, mint szláv és demokratikus államban a szláv idegenek behatása ellen kínai falakat emelni nem fognak", mert „egy dolog világos, és pedig az, hogy az orosz nép jobb sorsa nem a osehek elleni fronton van— hanem ellenkezőleg, a mi és a csehszlovák érdekeknek összeegyeztetésében és a többi szlávokkal, főleg az orosz világgal való érintkezésben. Az orosz nemzeti párt (a Kramár-párt orosz csoportja) és a kurtyákizmus között ebben van a kardinális különbség".

A cikkiró pánszlávista hitvallása azzal végződik, hogy a ruszinizmusnak a magyar márkás, régi ideológiával, a szlávok közötti elszigetelődéssel táplált kinövése kell hogy'

ki irtassák a ruszin nép köréből, mert csak a nagy pánszláv gondolat hozhatja meg azt, hogy az orosz nép vágyai végre beteljesüljenek.

A pánszlávizmus távolabbi céljainak érdeke kívánja annak a nézetnek a közvéleménybe való beszugg-erálását, hogy bármily rossz legyen Is a ruszinszkói ruszin nép mai helyzete, az egyáltalán nem fontos, mert fő a pánszláv gondolat diadala, tehát a jövő, melyért tűrni és szenvedni kell mindent, ami a „szláv testvériségből" fakadón nehezedik rá ma a ruszin népre, mert a pánszlávizmus minden szláv nemzet egyéni törekvései és céljai felett áll. Még ha az egyik szláv testvér el is veszti külön egyéniségét, az sem baj, mert egy másik szláv vérségbe való beolvadása esetén is csak a szláv tengerben marad és azt erősitl.

De a pánszlávizmusnak ezzel az imperialista tendenciájával szemben ott áll az őslakosgondolat. A nemzeti erények és sajátságok, a kárpátalji tradiciók és emlékek nagy szeretete -és féltő védelme. Ott áll a földrajzi adottság, mely a különböző fajú nemzeteket is egymásra utalja ezen a területen és kitermeli magából az őslakosgondo- latot. Ennek az őslakosgondolatnak tehát nem szabad elbuknia és a pánszlávizmus hengere alá kerülnie, mert ez nemcsak a ruszin nemzet beolvadását jelentené, de az

i.tt élő magyar nemzetét is, mely elsősorban áll útjában a pánszlávizmusnak.

A ruszinszkói kárpátorosz és magyar politikának jövője tehát az őslakosgondolat öniudatositásának sikeres keresztülvitelétől függ. Ha e közös alap megteremtése sikerülne, ha a ruszinok és magyarok közé emelt mesterséges válaszfalak leomlanának, akkor bekövetkezhetnék az az idő, amikor Ruszinszkónak a békeszerződésben biztosított autonómiája élő valóság lehet — bármennyire is ellenzi ezt ma a csehszlovák centralizmus.