Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-16 / 212. (3025.) szám
1982 szeptember 16 péntefc. MacDonald hasonmása, Anglia híres tréfamestere megházasodott London köpenickí „lordmayorja", akinek csinytevésein az egész birodalom kacagott s aki szélhámosságait mindeddig büntetlenül úszta meg 1 London, szeptember lő — Érdemrendet kell adni a feleségének, ha a jövőben leszoktatja csínyt evéséiről, — igy nyilatkoztak egyhangúan Anglia különböző hatóságainak vezetői, amikor köztudomású lett, hogy Wálfliam Horaoe Colé meg- bázasodottt. A modern Anglia legnagyobb tnéfacsináló ja ötvenéves korában evezett be a házasság révébe; erre a hírre Ramsay McDonald miniszterelnöktől kezdve a rendőrség felelős vezetőiig mindenki megkönnyebbülten lé- lekzett fel. Általános az a remény, hogy Colé végre megkomolyodik és lemond meghökkentő tréfáiról, amelyek néha még diplomáciai lépéseket is szükségessé lettek. Colé diákkora aránylag ártatlan volt, mert az, hogy néha tanítója asztala alá békát csempészett, szöget rejtett a szék párnájába, teknősbékát helyezett húgainak ágyába, vagy mit sem sejtő nagynénijének töröttborssal telehintett rózsát kínált megszagolni, mind olyan csíny, amit sok semmirekellő kisdiáik elkövet. Colé kedélye akkor kezdte magát igazi „nagy“ tettekben kiélni, amikor 1901-ben a tiszteletben álló ősi cambridgeá egyetemre kriilt, hogy jogi tanulmányokat föl vt ásson. fi sansifeári siklási Az intézet érdemes rektora egy ízben korareggel távirati értesítést kapott Londonból, hogy a zanzibáni szultán, aíki éppen Angliában jár, a bölcsesség kútfejét, a hires- nevezetes cambridgei egyetemet megtiszteli legmagasabb lálogatásávaiL Az egyetem vezetője a legnagyobb sietséggel lépett érintkezésbe a váiros hatóságaival- Amikor a vonat berobogott, felvonult a pályaudvaron minden számbajövő helyi méltóság, magára öltve a hág y omán y-s zen telte talárt és parókát, kezében és mellén mindazokkal a furcsa hivatali jelvényekkel, amelyekhez Anglia mind a mai napig szigorúan ragaszkodik. És a szultán megérkezett! Drágakövek borították keleti selyem öltözékét, a turbán forgóján ökTömnyi gyöngyszem tündökölt- Három sötétbőrü kisérő, ugyancsak megfelelő ruházatban, sürgőit-forgott a fejedelem körül. A rektor, a polgármester és a kormány,megbízott hajbókolva köszöntötték a magas vendéget és olyan szónoklatokat váglak ki tiszteletére, melyek méltóak voltak a tudomány ősi városához. Őfelsége, sajnos, egyetlen kukkoi sem értett angolul, egyik kísérője forditata le a lendületes beszédeket, amelyekre a szultán valamely ismeretlen nyelven, jóindulatú mosollyal az ajkán, bőséges szóáradatlal válaszol: a tolmácsolás szerint köszönetét mondott az uraknak a szívélyes fogadtatásért. Tvörülrobogiuk a városon, amelynek 'meghatott lakossága sorfalat árit az utcákon, majd a városházán rendezett ünnepi reggeli után megtekintették az egyetemi épületeket. Végezetül a méltóságteljes uralkodó nyilatkozatot adott a helyi sajtónak, azután diadalmenetben kísérték vissza a lom doni vonathoz. Cambridge nők nagy napja volt ez! A lapszerkesztők csak este jöttek némiképen zavarba, nem tudván, mit közöljenek olvasóik számára, mert. a befutott jelentésekből kiderült, hogy a szultán ugyanabban az órában vett részt a gyarmat ügyi minisztérium londoni lakomáján, amikor Cambridget megtekintette. A rendőri nyomozás egy jelmezkölesönző üzlet segítségével hamarosan kiderítette, hogy Colé joghallgató eszelte ki a tréfát és három barátjával együtt páratlan hidegvérrel hajtotta végre. Cambridge annyira szivére vette az egész országban harsogó nevetést, hogy a méltóságán esett csorba miatt a négy diákot rövid utón kizárta az egyetemről. $e|2élye$ gSsSör a Plccadillyn Egy későbbi tréfáján néhány év múlva napokig mulatott London népe. Colé kora reggel az uccán tizenkét munkást látott, akik nyilván vártak valakire. Mellettük állt egy kézikocsi, ásókkal, csákányokkal telerakva; a kocsi a felírás tanúsága szerint a londoni gázmüvek tulajdona volt. — Mit bámészkodtok még itt? —- förmedt ('öle a munkásokra. Ezek, abban a löszömben, hogy a. vállalat maga-rangú tisztviselőjével állnak szemben, tisztosségtitdóati felelték, hogy előző este utasítást kaptak, hogy ezen a helyen várják meg a gázmüvek mérnökét és teljesítsék utasítását. — Félreértés, mondotta Colé látható bosz- szusággal, -— vegyétek a szerszámokat és jer- tek velem, de gyorsan, mert már amugyis késő van. A legnagyobb lelkinyugalommal vezette a csapatot a Piccadilly legforgalmasabb sarkára, elzáratta az úttestet teljes szélességében, azután felszedette a burkolatot. A szolgálattevő rendőr előzékenyen támogatta a munkát és az egész forgalmat átterelte a szomszédos uccák- ba. Estefelé hatalmas görör tátongott az utón és a mxtnkások. dolguk végeztével elindultak a gázmüvek felé, hogy a szerszámokat éjszakára beszolgáltassák. Ott szájtátva értesültek a vezetők arról a munkáról, amelyet nyilvánvalóan illetéktelen egyén bizott a munkásokra és csak hosszas vizsgálattal derítették ki, hogy ki volt „a mérnök ur“, — Helyesebbnek tartották, hogy a feltűnés elkerülése végett ne indítsanak eljárást Colé ellen; de az ilyen érdekességek mindig. kiszivárognak és a tréfamester hetekig állt a közvélemény érdeklődésének középpontjában. fi kSpenichi lordmayor A háború alatt Colé egyik vállalkozása könv- nyen járhatott volna súlyos következményekkel. Az angol tengernagyi hivatal különleges rendszerű hadihajót épített a legszigorúbb titoktartással. A dokk elzárt környékét csak gondos ellenőrzés mellett, külön igazolványokkal lehetett megközelítem. Egy szép napon az a tengerésztiszt, aki az építési terep parancsnoka volt, telefonon üzenetet kapott, amely szerint London főpolgármestere, tehát a birodalom egyik legtekintélyesebb tisztviselője szeretné megtekinteni a már majdnem elkészült uj hajót. A tiszt ugyan azonnal jelentést akart tenni fölöttes hatóságának, de nem kapott mindjárt első kísérletre összeköttetést, s igy beletörődött, hogy a magas látogatót majd csak egyedül is elintézi, annál is inkább, mert az állítólagos polgármesteri hivatal amugyis megmondta, hogy csupán fesztelen, nem hivatalos látogatásról van szó. A tiszt dlszegyenruhában vonultatta ki a hadidokk egész legénységét és látogatóit, akik a kisebbik hivatalos ruhában rövidesen megjelentek, büszkén végigkalauzolta birodalmán. A szívélyes főpolgármester kifejezte legmagasabb megelégedését ég a tiszt végezetül hét mozsár- lövéssel búcsúzott tőle, ami London első tisztviselőjét a régi hagyományok szerint megilleti. Mikor a tiszt jelentette a tengernagyi hivatalnak, hogy Öméltósága távozott a telepről, rájöttek, hogy bizonyára egy kém játszotta meg vakmerőén a köpenicki kapitány szerepét. Szerencsére kiderült, hogy Colé, akit gyorsan elcsíptek a vállalkozásban résztvevő barátaival együtt, kifogástalan angol hazafi és csupán kisded fricskát szánt a hajógyár körültekintő őreinek. Belátták, hogy ezért a figyelmeztetőért nem járhat szigorú büntetés, de Colé mindenesetre igen erélyes dorgálásban részesült. Az áS-Matöanafó Legsikerültebb tréfáinak egyikét a legutóbbi angol választások alkalmával követte el. Visz- szaélt azzal, hogy föltűnően hasonlít MacDo nald miniszterelnökhöz. Egy kisebb fészekben korteegyülést hirdettek, amelyre Ramsay Mac- Donald gépkocsin indult el. Colé egy valamivel korábban érkező vonatra ült, azonnal a gyűlés színhelyére sietett, ahol a párt helyi vezérei a szónoki emelvényre kisérték. MacDonald kissé elkésett és igy Colé majdnem félórás beszédet mondott, telve olyan hajmeresztő zagyvaságok- kal, hogy a gyűlés rendezőit nyugtalanság fogta el. Mikor az igazi előadó megérkezett, a hasonmását lehetőleg föltünés nélkül eltávolították az emelvényről, de Ramsay MacDonaldot már nem engedték beszélni, nehogy kellemetlenségeknek tegyék ki a kínos személycsere után. Három évvel ezelőtt Colé Franciaországban járt és ott Páris és Marseille között tizennégy városban mint indiai fejedelem vonult föl, amíg azután véget vetettek űzőiméinek. A londoni külügyi hivatal kénytelen volt diplomáciai utón adni fölvilágositást, hogy a kínos félreértés tisztázódjék. Még ugyanabban az évben Colé miatt őrizetbe vették az angol parlament egyik iegbecsülte'bh és legrégibb tagját, Sir Locker- dtempsont, akit az uccán fölismert, amint- éppen az autóbusz után futott. „Fogják meg, fogják meg!“ — kiáltással Colé egész embertömeget uszított a mitsem sejtő férfiúra, akit a rendőr, minden tiltakozása ellenére, bekísért a legközelebbi őrszobára, ahol végre igazolni tudta magát. Colé joggal kérkedhetik azzal, hogy eddig soha egyetlen csínyéért sem büntették meg; mindig az ő pártján álltak a nevetők, azok pedig, akik a rövidobbet húzták, inkább hallgatagon félreálltak. Meg kell adni, hogy Colé tisztán túláradó jókedvében követte el viselt dolgait, de sohasem kísérelt meg olyan szélhámosságot, amely anyagi előnnyel járt volna. Ez mindenesetre engesztelő mozzanat. A fiatal menyecske most- talán mégis csak meg tudja majd győzni férjét, hogy ötven esztendős fejjel, házasember létére nem helyénvaló, hogy az egész nagyközönség udvari bohóca legyen. Roger Kernston dr. Egy hires francia felfedező fel akarja kutatni az inka-császárok aranybányáját Két évig tartó expedíciót vezet Ecuadorba — Az aranybánya nyomát egy őrségi perui papiruszon találta Prága, szeptember 15. Amint francia lapokban olvassuk, Roger Courteville, a világhírű francia felfedező elhatározta, hogy legközelebb Ikulturhistóiriai értékű kutatások céljából expedíciót vezet az Andesefc keleti nyúlványai körző. Az epediciónak az a célja, hogy felfedezzék azt az aranybányát, amelyet a történelmi hagyományok szerint néhány évszázaddal ezelőtt egy inka-császár müveltetett. Courteville — nyilatkozata szerint — a bányának első történelmi nyomát egy perui papiruszon találta egy egyszerű falu levéltárában, amikor legutóbbi délamerikai utazásán elvelődött oda. Ez az okmány, amely főiig olyan spanyol nyelven van megfogalmazva, amelyet Pizarro korában beszéllek, félig pedig a még máig is ismeretlen Lnka- ir ássál van megírva, olyan embertől származik, akik a nagy konkiszládornak, Pizzámnak kíséretéből való. A bánya egy tér közelében van, amely teret Yamaninak neveznek. Ez a név azonban a feledés homályába merült éis ma a benszülöttek sem tudják megmondani, hol lehet az egykori Yamanii. Térkép nincs a papirusz-okmányhoz mellékelve, de a helyszíni leírásból mégis megállapítható, hogy ez a hely az Andesek keleíi kiágazásai között van. Valószínűleg több napi járónkra fekszik a perui Acayaih folyótól. Courteville agy hiszi, hogy Ecuadorról van szó, még pedig a hely ott lehet, ahol az Amazonas együk mellékfolyójának forrása buzog. Courteville most erre a vidékre akarja vezetni expedícióját. Főleg tudományos szempontok vezetik vállalkozásában. Coiurte- ville felfogása szerint az inka-császárok a bánya fekvőhelyét és egyáltalán létezését titokban tartották. Azokat a rabszolgákat, akik az aranybányában dolgoztak, a napisten papjai, az uralkodónak egyedüli bizalmasai, szabályos időközökben meggyilMlták és ujakkal pótol táík. Ugyanígy tartották titokban az inka-császárok kolumbiai nagy smaragd-bányájukat is, amelyet azonban ismerünk ás most is állami üzemben van. Courteville a perui faluban talált okmány pontos másolatát megküldött e a British Mu- seumnak, hogy ott szakértők vizsgálják felül. Remélik, hogy sikerülni fog az értékes történelmi dokumentum teljes kibetüzése. Az a tudós, aki erre a rettenetes nehéz munkára vállalkozott, nem kötött ki fáradságáért semmi egyéb ellenértéket, minit azt, hogy az eredeti okmány a British Museum tulajdonában maradjon. Courteville ehhez hozzájárulását adta. A francia tudós expe diói ólát elsőben az Amazonas folyó mentén akarja felvezetni Yquitoinig. Az útnak ez a szakasza őserdőkön át vezet. Yquitonban fogják felütni nagyobb táborukat. Innen a tudós tizennégy bensziilött kíséretében végig akarja kutatni északi irányban az Amazonas összes mellékfolyóit. Véleménye szerint az expedíció teljes két esztendeig fog tartani. Courtevillenek ez lesz a harmadik ilyen nagyszabású délamerikai expedíciója. Legutóbbi expedícióját, amelyet Rio de Janeüró- ból Limába vezetelt, az egész világsajtó emlegette, mert Courteville azt állította, hogy egy ben szülött törzs köréiben látta az é vek óta eltűnt Fawcotf ezredest. I hivatalos vizsgálat alkat* üiiiiöi? találta a sagakátsi csatornázás betoncsöveit Munkács, szeptember 15. (Munkácsi tudósítónktól.) A munkácsi csatornázási munkálatok körül egyre botrányosabb dolgok merülnek föl- színre. Mint már lapunk közölte, hivatalosan megállapítottak, hogy a munkálatok váltakozójának, a Moravská Bet. Stav. a Spol.-nak közegei a betonkeverésben rossz, megtiltott kavicsanyagot használtak föl s a vállalkozó munkavezetősége utasítást adott közegeinek, hogy jóval kevesebb cementet használjanak a beton- előállitáshoz az előírtnál. Most a munkácsi )rAz őslakó“ cimü hetilap a nyilvánosság elé tárta azt, hogy a csatornahálózat lefektetésére lehetetlenül rossz, a legkisebb ütéstől, sőt már a szállításnál is eltörő kész betoncsöveket használnak föl. A városi mérnöki hivatal ezután megvizsgálta a többszáz ké&z betoncsövet s azoknak legnagyobb részét használhatatlanoknak, rosszaknak állapította me^s azok további beépítését megtiltotta. Ebből a csőkészletből azonban már több csatornahálózati részt építettek ki. Munkács közönsége joggal csodálkozik azon, hogy a. vállalkozóval szemben nem lépnek föl erélyesen, hogy tűrik a város súlyos megkárosítására irányuló kísérletezéseit. Kés halálos ítéletet hozott az aszfraa! eshSdthfráság Mahrisrh-Ostrau, szeptember 15. Az ostraui esküd tbirói-ág tegnap fejezte be ,1 urnost Autal és Valkeek Antal bányamunkások bűnügyének tárgyalását. Nevezetteket az ügyészség egy rendbeli gyilkosság és egyrendbeli gyilkosság kísérlete miatt ültetett a vádlottak padijára. Ezenkívül Juruost Antal bátyja, Viktor és fefelsége, Emília gyilkosság bűntettére való felbujtóé miatt ült a vádlottak padján. Jurnost Antal Valicsekkel együtt múlt év szeptember nyolcadikén Domaslovice községben orvul megtámadta Jurnost Antal 68 éves nagybátyját, Jurnost Jánost s ennek 72 éves Teréz feleségét. A merénylők revolverlövésekkcl letörhették Jurnost Jánost, mig felesége könnyebb lőtt sebbel szerencsésen elmenekült a gyilkosok kezei közül. A bíróság előtt a vádlottak egymásra tolták a felelősséget 6 az ügybe némi világosságot csak a tanuk vallomásai hoztak. Az esküdt bíróság verdiktje alapján éjszaka tizenegy órakor hirdették ki az Ítéletet. Jurnost Antalt és Vanicsek Antalt rablógyilkos- ság büutette miatt kötél általi halálra Ítélték. Jurnost Viktor és felesége tilos fegyverviselés miatt egy-egy heti fogházat kapott. Halálos mmnkésszeren- cséíiemség a pozsonyi városi kőbányában Pozsony, szeptember 15. (Pozsonyi szerkesztőségünk teleíonjeleníése.) Ma délelőtt kilómc órakor halálos mtiu káissa&r e ncsétten- ség törtéint a Károlyialvi-utóm lévő városi kőbányában- Még tegnap dinamikai robbantottak ebben a bányában s ma azután két munkás azon dolgozott, hogy a felrobbantott ha talmas kő t áblá t ei takairiitisa. Munka közben vagy hatvan méter magasságban meglazult a körélég, amelyen Petrovics János ötvennégy éves és Jurkovács Lukács fiatalabb munkás dolgozott. A kőréteg- meglazu- iása következtében a hatalmas kőtábla lezuhant és Petrovics Jánost maga alá temette. Jurkovics megmenekülését annak köszönheti, hogy előírás szerint kötéllel volt odaerősítve. Petrovics ezt az elővigyázalossági intézkedést elmulasztotta és ez okozta halálát. Teljesein szét roncsolt holttestét csak nehezen sikerült kiszabadítani a hatalmas kőszikla alól. A szerencsétlen munkás harminc éve volt Pozsony város szolgálatában. Felesége és másfél éves kisgyermeke siratja. — Gárdonyinak szobrot állítanak Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Gárdonyi Géza emlékének megörökítésére annakidején szoborbizottság alakult, amely pályázatot hirdetett a. Horthy Miklós-uton fölállítandó Gárdonyi-szoborra. A pályázatra 178 pályamű érkezett he. Közülük a bizottság egyhangúlag Horvay János pályamüvének Ítélte az első dijat, ami egyúttal a kivitelezési megbízatást is jelenti.
