Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-14 / 210. (3023.) szám

'i’JKÁLQAli »lACTk^AR-HIULAB Hogy gondoskodnak Ruszinszkóről? Munkács, szeptember 13- (A P. M. H. munkatársától.) Ruszinszkó- Iban ínség, nyomor, éhség van. Ruszinszkó- iban a falunak nincs őszi vetőmagja- Ruszin- sztkióban immár másfél év óta megszűnt minden erdei munka, ami azelőtt a lakos­ság több mint felének munkát, kenyérkere­seti, forgalmi s üzleti lehetőséget biztosí­tott. Ruszinszkó őslakossága legnagyobb részének annyi pénze sincs, amiből sót, gyújtót vehetne- Ruszinszkó félelem­mel néz a közelítő tél felé És mit csinál ilyen körülmények köze­pette a kormányzat, mivel bizonyítja azt, hogy törődik Ruszinszkóval, hogy gondos­kodik a ruszinság éhezőinek, nyomorgóinak tízezreivel? Augusztus végén megjelent az iskola- és néponiüvelődésügyi miniszter azon rendelet©, mely a régi magyar törvényekre hivatkozva szigorú figyelmeztetést tesz arra, hogy egyetlen ruszin tannyelvű iskolában se merjenek meg nem engedett, nem appro- bált tankönyveket használni. E rendelkezés azt jelenti, hogy Ruszinszkó ruszin tannyel­vű elemi iskoláiban 1932 szépemkor 1-től csak az ukrán irányzatú tankönyvekből, csak ukrán irányzatú ruszin nyelvet lehet és szabad tanitani, ellenben a legszigorub bán tilos ukrán-mentes ruszin tnnir^nyVÖ]í használata Más: Ugyancsak augusztus vécén öles plakátok jelennek meg Ruszinszkó városaiban és falvaiban, melyeket az országos hivatal adott ki a ruszinszkói állatvédelem érdeké­ben. A rendelet a régi magyar törvényekre hivatkozva bevezetésében a következőket mondja: „Az utolsó időben gyakoribbak a pana­szok az állatok kínzása és azok elhanya­golása tekintetében- Ezek főleg az iga­vonó, vásáron eladásra kerülő állatok, valamint a baromfiak, melyek kíméletlen kínzásoknak vannak kitéve, illetve szen­vednek a tudatlan és lelki ismeretlen em­berek gondatlansága miatt Minthogy az ilyen kíméletlen állatkínzások nyilvános helyeken nincsenek a területünkön lévő lakosság kulturális és erkölosi állapotára halás nélkül, felhívja az országos hivatal a közönséget az ily durvaságok elhárítása céljából való együttműködésre és reméli, hogy a közönség maga törekedni fog azon, hogy az állatvédelemről szóló elő­írások betartassanak." Ezután felsorolja a plakát, hogy a borjút, juhot, bárányt, kecskét, malacot, ba­romfit hogy kell vásárra hajtani, szállítani, hogy az állatokat csak szalmára szabad fek­tetni, hogy a baromfiakat összekötött lábak­kal, fejükkel lefelé nm szabad hordozni, ha­nem csak hónalj alatt szabad vinni. Aztán meg van szabva, hogy milyenek legyenek a ketrecek, hogy a szállitott állatokat éhezhetni tilos, azokat rendesen etetni és itatni kell. Majd tovább szól a rendelkezés: Tilos az állatokat ütlegelni, megrugni, túlságosan megterheli ni, tilos minden olyan hajtószer­számot használni, mely az állatoknak kint okozna- Kiemeli a rendelkezés, hogy szigo­rúan tilos az áiiailok bárminemű bántalmazá­sa, kinzása és hogy az állatok levágásában csak „kitanult személyek működhetnek köz­ire". Tilos továbbá a hasznos madarak pusz­títása, fészkük szétbontása, tojásaik kiszedé­se. A halászásnál tilos a széditő, mérgező eszközök használata. Csoda-e, ha ennek a gyönyörű „humánus" rendeletnek, öles falragasznak elolvasása után igy sóhajtott fel egy ruszinszkói őslakó: „Bárcsak az emberekről is hasonlóan gondos- kodnánakl . . ." * Más: A belügyminisztérium rendeletet küld a ruS-zinszkői országos hivatalhoz, mely a régi magyar törvényekre hivatkozva s rámutatva az igazságügyminisztérium rendelkezéseire utasítást ad arra, hogy Ruszinszkóban — fő­ként az italmérésekben, kocsmákban, ven­déglőkben — pénzuzsorát a legszigorúbban üldözni kell. Nem -tartjuk helyesnek a rendelkezést: hiányzik belőle az, hogy Ruszinszkó és a ru- szinszkó-'iak mindenféle kiuzsorázását, kiszi­polyozását üldözni kell! * Más: Az ungvári országos hivatal -rendeletét ad ki, meJy°a közegészségügyi imimiszitérium le­Az agrárpárt kifele a kamatláb leszállítását követeli, a saját pénztáránál peiig elrendelte a kamatlábemelést A cseh agrárpárt kétszínű politikájának alább kiáltó példája Prága, szeptember 13. A kamatláb leszál­lítását mindenki a legsürgősebb kérdésnek tartja és a magas kamatláb egyik akadálya annak, hogy a válság nem enyhül. A kamat­láb leszállítása nélkül nem emeikedhetik a termelés, nem juthatnak munkához a munka- nélküliek, nem szabadulnak meg adósságaik­tól a mezőgazdák és maga az állam sem tud­ja a költségvetés egyensúlyát megőrizni. A kamatláb leszállítását miár régóta követelik az ellenzéki pártok, legújabban pedig már a kormánypártok is. Legutóbb a cseh agrárpárt végrehajtó bizottsága is legsürgősebb követe­lései közé vette föl ezt a kérdést. Most azon­ban kisül, hogy a cseh agrárpárt ezzel a követelésével is csak kétszínű játékot játszik. Mert mig ki­felé a lég,hangosabban követeli a kamatláb leszállítását, addig saját hitelintézetei, az- ...............— ... —Hl úg ynevezett „kampelioskák", amelyek a (mezőgazdaságii társaság központi egyesüle­tében vannak megszervezve, ettől a köz­ponttól azt az átiratot kapták, hogy készít­sék elő a kamatláb azonnali fölemelését. A körlevélben ezt azzal indokolja a központi, hogy a fiókok kötelesek védeni betéteseik ér­dekeit és a betétesek érdeke az, hogy pén­zükért a lehelő legmagasabb kamatot kap­hassák- Az agrár takarékpénztáraknak tehát meg kell állapitaniok, hogy milyen kamatot fizetnek a többi pénzintézetek és úgy kell berendezkedniük, hogy a kamatláb náluk se legyen alacsonyabb mint a többi pénzintézeteknél. Ha bárhol valamilyen differencia adódna, a kamatlábat föl kell emelniök. így fest tehál az -agrárpárt kamafleszálliit-áisi követelése a valóságban. * 13 14 Magyar város magyar középiskolája — a csehszlovák tanügyi demokráciában Beszélő számok a losonci reformreálgim" mázliim múltjából és jeleméből (E cikk első része szeptember 11-i, vasárnapi számunkban jelent meg.) V. Tanulmányi eredmény. Ha a tanulmányi eredményt tesszük vizsgálat tárgyává, akkor azt látjuk, hogy 1920—31-ig, tehát 12 év alatt a losonci szlovák reálgimnáziumban volt át­lagosan kitűnő tanuló junius végén 15.74 szá­zalék (szeptemberben 15.78). A magyaroknál ugyanezen idő alatt csak 12.62 százalék (szep­temberben 12.76) volt a kitűnő, azaz 3.12 szá­zalékkal (illetve szeptemberben 3.02 száza- lékkai) kevesebb a kitünően tanuló magyar diák. Ugyanezen idő alatt alkalmas, azaz átment a szlovákoknál júniusban 63.48 százalék (szeptemberben 67.78), mig a magyaroknál júniusban 70.34 százalék (szeptemberben 76 67) felelt meg, vagyis a magyaroknál az eredmény 6 86 százalékkal, illetve a szeptem­beri végleges osztályozás után 8.89 százalék­kal jobb. A 12 év alatt nem bukott tanulók száma kitesz a szlovákoknál júniusban 79.22 száza­lék, illetve szeptemberben a javitó vizsgák után 83-56 százalékot. így tehát az egy tárgy­ból bukott, de a javitó vizsgán átment tanu­lók a végeredményt 4.24 százalékkal javítot­ták meg, mig a miagyaroknál a haladók lét­száma kitesz júniusban 82.96 százalékot, szep­temberben pedig 89.43 százalékot s igy az egy tárgyból bukott tanulók a végeredményt 6.47 százalékkal javították meg. A bukott tanulók száma százalékban a szlo­vákoknál júniusban 20.03 százalék, szeptem­berben csak 15.95 százalék, mig a magyarok­nál a bukás júniusi százaléka 16.12, a szep­temberié csak 10.03 százalék. Tanulmányi tekintetben a magyar tagozat jobb eredményt mutat fel, mint a szlovák anyaintézet, ami könnyen érthető, mert a szlovák anyaintézet növendékeinek több mint héttized része vidéki, többnyire reggelenként vonaton járnak be, hiányosan táplálkoznak, a vonatozással sok drága időt elfecsérelnek. Ehhez járul még, hogy a szlovák intézetben a 13 év alatt 70 tanár tanított, köztük sok sup- lens és más pedagógiailag nem képzett tanár, mig a magyar tagozatban a tanárcsere nem iratára és a megfelelő magyar törvényekre hivatkozva szJigoruam megtiltja, hegy Ruszin- szkóban az autóbuszokon, a borboly műhe­lyek ben az élelmiszer üzletekben, a tánc- és tornatermekben, a színházaikban, gyógy- és tanintézetekben dohányozzanak­Más nincs! A munkanélküliseggel, könyörtelenséggel, az Ínséggel, éhséggel, nyomorral, vetőmag­hiánnyal kapcsolatban semmiféle rendelke­zés nem adatott ki, nem jelent meg. Arról, hogy ml legyen és mi ne legyen Ru- sziuszkóban a télen, — nem történt eddig semmiféle gondoskodás. volt oly sürü, mert csak 40 tanár tanított az intézőiben. Az igaz, hogy 13 éven át ugyanennél az iskolánál csak 3 szlovák és 4 magyar tanár van alkalmazva, akik a tradíciót képviselik. A többi tanárt ide-oda helyezték át, nyugdíjazták vagy (a magyaroknál!) elbocsátották, úgy hogy az in­tézet belső rendjét és munkás nyugalmát ál­A szülő foglalkozása A szlovákoknál A magyaroknál Különbség szám százalék szám százalék százalékban Kereskedő, iparos 230 19.7 585 40.5 +20.8 Földművelő 255 21.6 171 11.8 — 9.8 Hivatalnok, orvos, ügyvéd s 29.8 338 23.4 — 6.4 hasonló 351 / Katona, csendőr 32 2.7 3 0.2 — 2.5 Munkás, alkalmazott 242 20 6 222 15.4 — 5.2 Magánzó 66 5-6 122 8.4 + 2.8 ■b*t <rvng,rrcgv733Mnn—iau miau ——b—bbhkp—iihhnum.-, "" Összesen: ^ 1176 tanuló 1441 tanuló. 1932 szeptember 14, szerda. Lévai Antal cigányprímás minden este az „U POLITICKÉ MRTVOLY*­bán, Kremencová (U Fleku mellett) játszik landóan zavarta a szinte sportszerüleg űzött tanárcsere. VI. Tandíj, illetmény. Igen tanulságos szembeállítani azt, hogy az államfordulat óta beiratási, tandíj és más cimen mennyit fizet­tek a tanulók, nem tekintve a tandíjmentese­ket. Beiratás, tan- és játékszer cimen a magyar tanulók 124.424 koronát, a szlovák tanulók 97.963 koronát fizettek. így egy beiratkozott magyar tanulóra átlag 22.12 korona, egy szlo­vák tanulóra pedig 24.04 korona esik, vagyis ez utóbbiak fejenként 1.92 koronával többet fizettek, mint a magyar tanulók. De fordítva áll a helyzet a tandíjnál. A magyar tanulók 13 év alatt összesen 528.815 koronát, a szlovákok 263.775 koronát fizettek. Átlagosan egy magyar tanuló tandija évente 99.41 korona, egy szlováké pedig csak 70.64 korona, azaz egy magyar tanuló átlag 28.77 koronával drágábban tanul évente, mint a szlovák anyaintézet diákja. Pedig a tanulmányi eredmény a magyarok­nál jobb, mint a szlovákoknál s igy a tandij- mentességere több magyar tanulónak volna jogcíme. Persze ezt azzal magyarázzák, hogy a szlovák tanulók általában szegényebbelc, mint a magyarok. Ez az érv azonban nem állhat meg, különösen az utolsó hat évre, mert a sok szlovák tisztviselő, maradékbirto­kos sfb. sokkal jobb viszonyok között él. mint a magyar iparos, kereskedő, vagy földműves. És mégis az utolsó hat év alatt a magyar ta­nulók taníttatása megdrágult! E-gv magyar ta­nulóra ebben az időben 128.60 korona esik fejenként a 293,100 korona fizetett tandíjból, mig cgv szlovák tanaié átlag csak 99.45 koro­nát rótt le a beszolgáltatott 181.700 korona tandíjból. Ez a különbség évente mintegy 12.000 ko­rona tö^bletmegadóztatást jelent a magya­rokra nézve. VTI. A szülők foglalkozása. Igen érdekes a szülők foglalkozását is figyelembe venni, hogv megállapíthassuk, milyen társadalmi körökből toborzódik össze a losonci reálgim­názium tanuló ifjúsága. Sajnos azonban, hogy nem adhatunk teljes képet, mert az értesítők csak az utolsó négy évről vednek erről ki­mutatást. E négy év (1929—1932) statisztiká­ja igy fest: összesen: Vagyis a miagyar tagozat tamiléi nagy többségben Losonc kereskedő, iparos, latei- ner és munkás őslakos családokból (79.3 százalék) kerül ki, mig a szlovák anyainté­zet tanulói tnlnyomóHag idevándorolt hivatal­nokok, lateinerek, csendőrök, katonák, föld- míves telepesek gyermekei, hiszen a négy óv szlovák tanulóinak csak 10 százaléka szüle­tett Losoncon és 35 százaléka losonci lakos, míg a magyaroknál 41 százalék losonci szü­letésű eö 58 százalék losonci lakos. Szociális szempontból nem mutat különös újítást a szlovák anya intézet, legfeljebb, hogy a földmives és munkás családokból ki­kerülő tanulóinak szánra 15 százalékkal jobb, mint a magyaroknál. De ezek is csak 2—3 évig látogatják az iskolát, a nyolcadikba alig kerül egynéhány. Megállapítható, hogy a szlovák földmives aniulók 7.8 százalék (a ma­gyaroknál 7 százalék), a szlovák munkás em­ber gyermekei közül 6.1 százalék (a ma­gyaroknál 5 százalék) tesz érettségit, ami vé­gezetül demokratikusabb színben mutatja be a magyar tagozatot, ment itt a magyar szegénységből (27.2 százalékból) érettségi­zik 12 százalék, majdnem a fele, mig a 42-2 százalékos szlovák beirt proletárságból csak 14 százalék, tehát csak egybarmada jut el az érettségiig. A szegénység intézetének igy in­kább a magyar tagozat mondható! íme egy magyar tanintézet képe a kor­mány tutorsága alatt. Egyaránt küzd a ma­gyar diák és tanár, csakhogy a kulturális színvonalat fenntartsák, de a tanügyi rend­szer ezer nehézséget gördít a tanulás mun­kájának útjába. Rossz a tanterv, sok a nyelv (többnyire politikai okokból) és a ma­gyarságra nézve legfontosabb tantárgyak, a magyar nyelv és a történelem, rendszerint rossz kezekbe, nem magyar .nemezeiti.ségii tanár kezébe kerül és az órarend utolsó he­lyére­A magyar tagozatoknak nincs magyar igazgatójuk. A tantermek is rendszerint a legrosszabbak s a délutáni tanításnak — úgy látszik — már sohasem lesz vége. A 250 diáknak épült losonci reálgimnázium­ban 740 tanuló szorong. Az osztályok zsú­foltak a szlo'váltakéhoz viszonyítva, ahol gyakran 50 tanuló kedvéért is vaunak pár­huzamos osztályok, miig a népesebb ma­gyar osztályok óráról-órára vándorolni kény­telenek. Magyar tanárképzés nincs, a régi magyar tanárokat sorra kiselejtezik, gyak­ran nyugdijat is alig adva nekik és aki ma- gyr létére mégis szerez tanári éklevelet, ál­láshoz nem juthat, ment a megüresedő ma­gyar tanszékekbe a magyarul is alig beszé­lő szlovákokat dugják be az egyenlő elbánás és demokrácia nagyobb dicsőségére. Ezeken a bajokon csiak a teljes kulturau- tonómia segíthet! A magyar gyermekek ok­tatása, nevelése elsősorban, a magyar szülő joga és kötelessége. Üdvös volna, ha minden magyar intézet­nek akadna egy statisztikusa, aki feltárná a benne uralkodó áll alpotokat, hogy vala­mennyi magyar iskoláról megbízható, hü ké­pet nyerjünk. Esetleg bocsássák rendelkezé­sünkre az utolsó 26 év értesítőjét (vissza­adás kötelezettsége mellett!), hogy mi ma­gunk végezhessük el eZt a fontos munkált­Egy négyhengeres fedett karosz- szériáju pompás karban lévő Tatra eutó jutányos áron ©8a dó- „Elő­nyös autóvétel" jeligével kérünk ajánlatot a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalába, Praha II., Panská

Next

/
Thumbnails
Contents