Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-13 / 209. (3022.) szám

4 'J'RAXíAI AYmAaR- Hl RL® 1932 Szeptember 13, kedd. 1 Ssiovensskói Képeskönyv Epilógus a korom pai képek kés. Szombaton nyílt meg a csehszlovákiai főiskolások hetedik kongresszusa Komáromban Hát ezen iá túlestünk volna. A nagy szen­záció, amin betekig kosztoltak Európa lap­jai, hangtalanul elillant kacsalábakon és végeredményben nem történt egyéb, mint hogy meghurcoltak egy bájos öreg asszonyt, aki Mutatós szívvel élte magányos életét az alsókorámpái kastély relikviái közt. Nem is akarom többé megzavarni százados nyugal­mában ezt a bűbájos kastélyt, melynek minden fala mintha szendereg ne és elmúlt időkről beszélne. Elleniben most, hogy az ottlévő festmé­nyek eredetiségét megcáfolták, érdekes és szórakoztató visszatekinteni azokra a „cso­dálatos" körülményekre, melyek közt a ké­peket felfedezték. Az alsókorompai képek felfedezésiének dicsőségén u. i- két nagy külföldi lap osz­tozkodik ötven percentre. Az egyiket Bécs- ben, a másikat Berlinben nyomják- E két lapnak a munkatársai egy időiben külön- kiülön bukkantak rá a képekre igen válto­zatos körülmények közt.. A cikkekből aka­dozó léiekzettel olvashatta az emiber a fel­fedezés rendkívüli részleteit. A bécsi lap munkatársa nagy zenebarát­nak mutatkozik, ő bizony isten csak Beetho­ven kedvéért ment ki a kastélyba, mert itt komponálta a nagy zeneszerző .a mo.nd- scheinszonátát, amelynek akkordjaitól meg­itta sód olt a kiváló riporter, ezért ment ki Koroimpára. De lám-lám, mi a tiszta szenti- onen tál izmus jutalma! Miután a ház úrnőjé­nek kalauzolása mellett bejárta a kastély parkját a zenebarát s éppen el akart menni, egy földszinti szolba félig nyitott, ajtaján át egy gyönyörű festmény körvonalait pillan­totta meg a falon- Amikor közelebb jött, ki­derült, hogy egy eredeti Leonardo de Vinci­iről van szó. Ezután gombamódra bukkantak fel a falon: egy Rembrandt, egy Giorgione, egy Murait 1, egy Rubens s egyéb hi résnél - hiresebb festők eredeti képei. A ház úrnője pedig elmesélte, mint jutott a család a mű­kincsek birtokába •., így szól a bécsi lap jelentése. De láesuk, hogyan járt a másik „felfedező"? őneki szemmeliátha t ól ag nehezebb volt a munká­ja, neki a sors nem hagyott nyitva holmi ajtókat, őneki elsárgult dokumentumok közt kellett kutatnia vére verejtékével, hogy tiszta véletlenből rábukkanjon egy Írásra, melyből kitűnik svarcaufveisz, hogy a Brunsvik család egyik Őse rendkívül érté­kes képeket hozott a kastélyba- A lelkiis­meretes riporter persze tüstént rábeszélte a ház hitetlenkedő úrnőjét, hogy tartsanak házkutatást a képek után, hátha megtalál­ják őket egy subiódban, amit a XVIII. szá­zadban valaki becsukott és azóta elfelejtet­lek kinyitni. Lázas keresés indult meg, órákhosszat kutattak, mig végre egy lelaka­tolt ajtóra talállak a padláson. A fürge ri­porter rögtön lakatosért küldött — Pös- fvénbe. Ebből megtudjuk azt, hogy Koroim- páu tarthatatlan viszonyok uralkodnak, mert a többszáz lelket számláló faluban nincs egyetlen lakatos s ha valaki fel akar feszíteni egy zárat, Pöstyénbe kell külde­nie. ami kétórai autóutat jelent oda-vissza, inig a közeli Nagyszombatban ugylátszik tífusz ütött ki a lakatosok közt. De ne kalandozzunk el a tárgytól, hanem térjünk vissza az ominózus pöstyéni lakatos­sal a padi ás szobához, melynek ajtaja előtt ott türelmetlenkedik a grófnő és a riporter. És nézzük végig, hogyan hatolnak be a „rejtelmes" szobáiba s mint emelget ki a szerencséskezü újságíró a szoba egyik por fedte sarkából egy Leonardo de Vincit, egy Rubenst, egy Gior ginnel, egy Rembrandtot — ott áll mellette a grófnő és majd elájul ámulatában •.. Bevallom, hogy órákat ültem súlyos el­mélkedésbe merülve e két cikk felett, el­keseredetten törvén a fejemet, hogyan töl téphetett az, hogy derék két kollégám kö­zül az egyik a földszinten, a másik a padlá­son, az egyik nyílott, a másik évszázadok óta lelakatolt ajtók mögött, az egyik a falon függve, a másik a szoba sarkában bukkant rá a képekre. És vajjou miért mesélte el az egyiknek a grónő oly részletesen a képek történetét, amikor a másiknak „elsárgult dokumentumok" közt kutatva kellett a ké­pek egzisztenciáját kiderítenie. Éreztem, hogy tisztáznom kell az ügyet és nem engedhetem meg, hogy ilyen nagy- horderejű esemény részleteiről az utókor ne legyen pontosan informálva. Hosszabb A kongresszus megnyitása a magyar nemzeti eszme jegyében —* Bizottsági ülések Az Ifjúsági Nagybízottság eldöntötte a Öiákpáíyázatokat — A Jókai-emlék megkoszorúzása Komárom, szeptember 12. (Saját tudósi- tónktóí.) A Csehszlovákiai Magyar Akadémi­kusok Szövetsége szeptember 10-én kezdte meg hetedik országos kongresszusát Komárom­ban, a kultúrpalota dísztermében. Komárom városa szeretettel várta és fogadta a Szlovenszkó minden részéből összesereglő akadémikusokat. A komáromi egyesület, Nagy Árpád elnökkel az élén, hetek óta tartó munkával szervezte meg az idei kongresz- szust, állította össze a programot, hogy a gyű­lésre érkező tagok három kedves nap emlé­kével távozzanak el Jókai városából. A kon­gresszusra az ifjúsági egyesületek küldöttein kívül számosán érkeztek meg a Szlovenszkói ma­gyarság vezetői közül is, hogy dokumentál­ják együttérzésüket az ifjúsággal, 1 A kongresszussal egyidejűleg az Ifjúsági Nagy bizottság is tanácskozást tartott. Megjelent többek között Gro&schmid Géza dr. szenátor, Törköly József dr. nemzetgyű­lési képviselő, Füssy Kálmán és Riehter János szenátorok, Dobránszky János és Ho- lota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Es­terházy János, az országos keresztényszocia­lista párt ideiglenes elnökségéne ktagja, Alapy Gyula dr. tartomány-gyűlési képviselő, Aixingér László dr., az országos keresztény­szocialista párt igazgatója, Koczor Gyula, a magyar nemzeti párt országos igazgatója, Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke, ifj. Jánossy Lajos lelkész, Janson Jenős ta­na. és még sokan mások, az ifjúság barátai. A magyarság vezérei QdvSziík a kongresszust A kongresszus ünnepélyes megnyitása szombaton délelőtt 11 órakor ment végbe a kultúrpalota dísztermében, a komáromi és vidéki egyetemi ifjúság élénk részvételével. Brükk Sándor, a szövetség elnöke nyitotta meg lendületes szavakkal a nagygyűlést, üd­vözölve a védnököket. Köszönetét mondott a csehszlovákiai magyar társadalom áldozat­kész támogatásásért, amiben a diákságot ré­szesíti. őszintén feltárta a helyzetet, amelyben a diákság jelenleg él s fejtegette, hogy mi hozta létre az egyetemi hallgatók szervez­kedését, vázolta a feladatokat. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után üdvözlések következtek. Elsőnek Gros- schmid Géza dr. szenátor mint az Ifjúsági Nagybizottság elnöke beszélt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a kon­gresszust mindig más-más szlovenszkói vagy ruszinszkói városban tartják meg, mert ezúton az ifjúság megismeri az országot, melyben és dolgozni hivatott s nemcsak fel­ébred, de meg is erősödik benne a szülő­földje iránti öntudatos szeretete. Másrészt ezek az ifjúsági megmozdulások fel­keltik a főiskolások törekvései iránti érdek­lődést és rokoűszenvet. Ezt akarja mindig az idősebbek sorából alakult társadalmi nagybi- zottság is támogatni, az ifjúság anyagi és szellemi szükségletét a magyar társadalom támogatása utján kielégíteni. E célból tartja fenn a magyar főiskolások részére az egye­temi városokban a menzákat, leányotthono­kat, ifjúsági klubokat. A jelen gazdásági és politikai viszonyok között érthető jelenség, hogy minden politi­kai és társadalmi szervezet az ifjúságnak különösen ama része felé fordul, akik a jö­vőben hivatott vezetői lesznek a tömegek­nek és ezért akarják rosszakaróink nem­csak a mi csendes munkánkat megzavarni, de csillogó jelszavakkal a magasabb kép­zettséggel biró fiatalságot saját törekvésé­nek szolgálatába állítani. A mi eszközeink szerények és célunk nem rejtett. Mi egyszerűen a főiskolás ifjúság szo­ciális és szellemi haladását óhajtjuk az álta­gondolkodás után végre világosság támadt bennem. Hát persze! Előbb megjött a.z egyik kolléga, megtalálta a dokumentumot, Pöstyénbe küldött lakatosért, kinyittatta az ajtót és kiemelte egy porlepte szegletből a képeket. A gondos háziasszony tüstént le- tönölgette és a falra Akasztotta őket. Erre megjött a másik kolléga, ő persze már nyit­va találta az ajtót. Könnyű volt neki, na és a háziasszony, aki a dokumentumok révén most már informálva volt, elmesélte a ké­pek történetét. Azon sem kell kétségbe es­ni, hogy az egyik a földszinten és a másik a padláson találta meg a képeket. A kolléga lünk életrehivott intézmények utján és azok­ban szolgálni és szemben más alakulatokkal, ezért cseré­be nem kérünk a fiatalságtól semmi propa­ganda munkát vagy politikai szolgálatot, csak azt óhajtjuk és reméljük, hogy az itte­ni magyar főiskolás ifjúság emelkedett er­kölcsi felfogásban és törvénytisztelete mel­lett egy gondolatban egységgé tömörüljön s maradjon meg továbbra is a mi nehéz élet­viszonyaink között mindig gerincesen ma­gyarnak, • az itteni magyarság kulturális és gazdasági törekvései kiépítésére hivatott elitcsapatnak. Vezesse ezt a kongresszust tanácskozásai so­rán ez a cél s vigye ezt a törekvést ez az ösz- szejövetel is előbbre. Ennek reményével üd­vözlöm a kongresszust. Törköly József dr. üdvözli azt a magyar ifjúságot, amely mindenkép­pen magyar akar maradni. Nemzetfönntartó munkájához az ifjúságnak kitarlást és sikert kíván. Richter János a fia­talság mai nehéz életéről beszél s arra kéri a fiatalságot, hogy no legyen türelmetlen az idősebbek iráni, hanem a kölcsönös szeretet jegében dolgoz­zon velük együtt. Fiissy Kálmán a gerinces magyar ifjúságot üdvözli s kívánja, hogy sose az lebegjen az egyetemi ifjúság előtt, ami elválasztja őket egymástól, hanem ami összehozza. Szijj Ferenc dr. a Jókai Egyesület, mint ven­déglátó egyesület nevében üdvözli szives sza­vakkal a nagygyűlést. Alapy Gyula a Szloven- kói Magyar Kultur Egylet nevében szólott s kérte az ifjúságot a kulturális egyesülettel való hithü s sze­retetteljes együttmunkálkodásra, mert erre kell építeni jövendőnket. Szombathy Viktor a komáromi sajtó, a toll- forgatók és a p. M. H. nevében üdvözölte a nagygyűlést, Nagy Árpád a komáromi helyi egyesület képviseletében beszélt. A prágai MÁK nevében Baráth László, a brünni MÁK nevében Szalay Ferenc, a Corvinia nevében Szabó Károly, a pozsonyi MÁK nevében Diósy Kornél, a kassaiak nevében Wirkman János dr., az Ipolyságiak nevében Sirnkó Fe-, Prága, szeptember 12. Több izlben számot adtunk arról, hogy törvényhozóánlk nyoma­tékosan rámutattak arra, hogy ’a igabowa- rozsd.a-sújtotta vidékek számára elsősorban magyar vetőmagihuzáról kell gondoskodni, így különöiseln Szent-Ivány József nemzet­gyűlési képviselő, a magyiair nemzeti párt vezére és Böhm Rudolf országos keresz­tény szocialista párti szenátor hangsúlyozta etnnelk az intézkedésinek szükségét. Vasár­napi számunkban jelentettük, hogy a pod- karpatezikáruszt országos választmány — nem kis részben a magyar Síménfalvy kez­dem émyezéisére — küldöttséget menesztett Prágába ennék a megoldásnak a szorgalma­zására. Az őslakos ellenzék, mélynek mun­kája többek között abban is áll, hogy a föl­urak valamelyike egy-két emelettel téve­dett — Istenem, az ember szórakozott... Hát igy oldottam én meg a korompai ké­pek felfedezésének történetét és már-már belenyugodtam az ügybe, amikor valami borzasztó történt, ami halomra döntötte az egész teóriát. Megtudtam ugyanis, hogy az említett két újságíró egyszerre, ugyanazzal az autóval utazott ki Alsóko rompár a és hogy együtt tértek onnét vissza­Hogy hon né t tudom? Megkérdeztem a pöstyéni lakatost.- Máitjhé ­renc, a losonciak nevében Lamy József,^ a kárpátalji MÁK nevében Havas Tibor, az ér- sekujváriak nevében Hegedűs Ödön, a rima- szombatiak nevében Weinbcrger Tibor, a Prohászka-kör nevében Rády Elemér, a ri­maszombati Magyar Munkaközösség nevében Veress László beszélt. Mindegyik szónok kivétel nélkül az egységes, magyar, nemzeti alapot hang­súlyozta. A délutáni ülések A kongresszus megnyitása után szombaton délután a kulturbizottság tanácskozása következett, ugyanekkor az Ifjúsági Nagy bizottság tag­jai is összejövetelt tartottak a kultúrpalota képtártermében, ügy a bizott­sági ülésekről, mint a Nagybizottság határo­zatairól lapunk legközelebbis számában adunk részletes beszámolót. & 'ö&ai-emiékenü 5TS8g«:osz©nszása Vasárnap délelőtt az ifjúság a kultúrpalota udvarán gyülekezve, zárt sorokban vonult föl Jókai szülőházának Király püspök uccai e in lék táblájához. Az emléktábla mellett csoportosulva áldoz­tak a nagy magyar mesemondó emlékezeté­nek. Nemcsak az ifjúság, hanem a Komárom­ban időző törvényhozók, az Ifjúsági Nagybi­zottság tagjai és a város közönsége is megje­lent a lélekemelő ünnepélynél s vett részt Jókai halhatatlan lelke előtti ünnepi eboru- ásában. Az emléktábla előtt ifj. Alapy Gyula mondott magvas, lendüle­tes beszédet. Az ifjúság szeretetét, tiszteletét és kegyeletét hozta a nagy magyar költő szülőháza elé s babérkoszorúval tette emlékezetessé ezt az ünnepi dátumot, nemzetünk nagyjai iránt va­ló, soha ki nem alvó kegyelet jeléül. Az ifjú­ság szónoka az egész magyar ifjúság tiszte­letét s háláját fejezte ki Jókai Mór iránt, aki­nek legszebb müveit éppen komáromi évei inspirálták. Vasárnap délután bizottsági ülések folytak. világos irtás és a kritika fegyvereivel kész­tesse rá a kormányzatot a szükséges teen­dőik megtételéire, elégtétellel kölnyvetheti el, hogy a vetőmag-akcióira vonatkozó útmuta­tásai legalább részben megvalósulást nyer­nek. Mint félhivatalos helyről jelentik, a gabonászindikátuis legutóbbi ütésén 125 vagon magyar búzának a vámmentes be­hozatalát engedélyezte a keletezlovenszkói és ruszinszkói vetőmagakció céljpira. A szindikátus ezt az intézkedést azért tette meg, mert Szlovenszkón a rozsda számos he­lyein úgy tönkretette a gabonát, hogy vető­mag nem termett. Az intézkedés néztünk szerint csak részleges megoldásit jelent, mert 125 vagon kevés a vetőmagszükséglet ki­dé gitós éne. De addig is, mig a végleges megoldás létre­jön, előire hangsúlyozottan figyelmeztetni kell az illetékes köröket, 'hogy ezt az akciót ne engedjék más célra, mint vetőtmagsegéíyre felhasználni. Tavasszal ugyanis már volt hasonló vetőmagjaikció Kuszinszkóban, de a vámmentesen beho­zott gabonát nem a károsultait kapták, hanem egyes száillütók elspekulálfiák. A sajtó és a közvélemény figyelemmel fogja kísérni a legújabb akciót és ügyelni fog arra, hogy ezzel a 125 vagon vámmentes magyar búzával semmiféle spekuláció ne tör­ténjék. wwwwwwywwwwwwwwvwvwwvwwwwwvwwwwwwww 125 vagon vimmeiite! magirar buzit ensei be ICeletsiiovesmlfóra is luszinszgcdba a §sli®igltl@iatal szindikátus A kormány a vetSmaskérdésben be'álta a magyarság partfal által javasolt megoldás helyességé!

Next

/
Thumbnails
Contents