Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-11 / 208. (3021.) szám
2j*£2_szeptember 11, vasárnap. HTUT-.3P 9 Amatörcsillagászok: Figyelem! •• Üstökös az égboltozaton! Amerikai csillagászok uj üstököst fedeztek fel augusztusban, amely ezekben a napokban a laikusok által is látható — Néhány érdekes tudnivaló az égboltozat bohém vándorairól, akik félelmet gerjesztenek, holott ártalmatlanok, mint a ma született bárány Prága, szeptember 10. Akik szeretnek az égboltozat megfigyelésével foglalkozni, ritka élvezetben részesülnek most. Sok év után először látható minálunk egy jelentősebb, nagyobb kategóriába tartozó üstökös. Augusztus hó nyolcadikén az Ohio- állambeli Delphos csillagvizsgálójában fedezték fel az égboltozat uj vándorát. Peltier dr. és Whipple dr. látták először az üstököst, amely rögtön rendkívül gyors legénynek bizonyult és sebessége az égboltozaton egy nap'alatt legalább is öt holdtányórnyi. Fényességét kezdetben nyolcadrendíinek találták, a fényerősség azonban rohamosan növekedett és ennek következtében az üstökös mindinkább közeledett ahhoz a fokhoz, amelyen az égi testek a szabad szemnek is láthatóvá válnak. Mündler dr. heidelbergi csillagásznak a múlt napokban tett megállapítása szerint a fényesség már elérte a 6.5 fokot, ami azt jelenti, hogy jószemü ember már láthatja is minden távcső nélkül. A mostani derűs ősz persze nag3ron kedvez a csillagászoknak, mert folytonosan figyelhetik ée mérhetik az újonnan felfedezett égitest mozgását és pontosan ki tudják előre számítani, meg tudják jelölni pályáját is. Több európai obszervatórium foglalkozik ezekben a napokban üstökösünk megfigyelésével, igy a berlin—ba- balebergi, a heidelbergi, frankfurti, boroszlói, turini stb. és a Hamburg—Hamm obszervatórium például le is fotografálta és spektroszkó- piailag is megvizsgálta. Az uj üstökös anyaga Amint tudjuk, az égi testek spektroszkópiai vizsgálata arra való, hogy anyagukat, kémiai összetételüket megállapítsuk. A spektrográf ob- jektivprizmája a csillagok fényét a vöröstől az ibolyáig terjedő szinee szalagra bontja és ebben a szalagban vonalak és vastagabb-véko- nyabb szalagok mutatkoznak, amelyek bizonyos kémiai elemek jellemzői. Az „1932-ik Píe- tier-Whipple“ üstökös spektroszkópiai vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy tulnyomólag cyan- és szénmonoxid-gázakból van felépítve. tagozódnak és ekkor bontakozik ki teljes pompájában az a jelenség, amikor az üstökös fejéhez hatalmas csóva csatlakozik. A periodikus üstökösök pályájának vizsgálata azt az eredményt adta, hogy ezek a pályák ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában napunk áll. Ez a 20 azonban csak a töredékszám azon kométacsoportban, amelynek tagjai szintén ellipszis-pályán mozognak, csakhogy ezek az ellipszisek annyira megnyúltak, hogy századokba kerül, mig az üstökös visszatér a napközeibe. Ezért nem is mondhatjuk biztonsággal, hogy az az üstökös, amelyet most fogunk megfigyelni, tényleg uj-e, vagyis először észlelik a történelmi idők folyamán. Csak annyit mondhatunk, hogy tudományosan most figyelik meg először, de lehet, hogy szintén a periodikus üstökösök közé tartozik. A régi korokból nagyon kevés adat maradt fenn az üstökösök pályájára vonatkozólag és ezért századok fognak eltelni, mig a periódikus üstökösökre, vonatkozó ismeretek tökéletesek lesznek. Hyperbolikus pályájut a pálya formája és a Kutya a házban-öröm a házban. Mindenfajta kutyát, gyönyörű példányokat száliit a Canisport Piaha-Klamovka Legjobb referenciák. Német leveleket kérünk. gyorsaság alapján csak nagyon kevés üstököst találtak. Ebből régebben azt a következtetést vonták le, hogy a hyperbolikus pályáju üstökösök távoli naprendszerekből érkezett alkalmi vendégek, a periodikusak azonban naprendszerünk vándorcsavargói, azonban Strömgven vizsgálatai kimutatták, hogy egyetlen üstökösre vonatkozólag sincs alapunk arra az állításra, hogy ne tartoznék a mi naprendszerünkhöz. Üstökös a bolygók közelében Legjobban érdekel bennünket az a kérdés, hogy vájjon mikor kerülnek ezek az égi csavargók a mi közeliinkbe, mert ami biztos, az biztos és soknak borzong a háta, ha a Flaru- marion színes fantáziájával felvázolt világvégre gondol. Nagyon ritka és nagyon valószínűtlen csillagászati esemény egy üstökösnek közeli elvonulása bolygó meilett. Gondoljunk csak arra, milyen elenyészően kicsiny a bolygó pályájának szélességéhez viszonyítva. Es gondoljunk arra, hogy az üstökös pályái nem rendeződnek abba ' a pályasikba, I amelybe a bolygók pályái nagyjában beleesnek. Mikor láthatjuk az üstököst? Mondottuk, hogy az üstökös felfedezése minden jószemü laikus számára lehetséges, ha figyelmesen szemléli az égboltozat illető részét. Jó szolgálatot tehet a felkeresés munkájában a csillagtérkép is, persze nagyon előnyös a jó tábori látcső segítsége. Amikor a tudósok felfedezték, az égbolton való helyzete valahol a Kos és Perseus csillagképek határán volt, szeptember elsején a Sárkány csillagképbe lépett és itt aránylag könnyű mostani helyzetét megjelölni. Ez a csillagterület nagyon közel fekszik az északi sarkponthoz. Az égboltozat északi sarkpontját a sarkcsillag jelzi, amelyet egyszerűen' úgy találunk meg, hogy a Göncöl két hátsó kerekét összekötjük, az összekötő vonalat északra meghosszabbítjuk és a két kerék közti távolságot ötször felmérjük. Akkor egy -fényes csillagot találunk, az a sarkcsillag. Ez a sarkcsillag a legfényesebb csillaga az úgynevezett Kis Göncölszekérnek. Szeptember tizenharmadikán az égboltozat szemlélője húzzon képzeletében vonalat az égboltozaton a Kis Göncöl fényességre második csillagjától kiindulva a Nagy Göncöl- szekér felüilévő kerekéhez, ennek a vonalnak körülbelül a központján találja meg üstökösünket. Szeptember tizenhatodikán a Nagy Göncöl két mellső kerekét kössük össze és hosszabbítsuk meg északi irányban, a kétszeres meghosszabbításban találjuk üstökösünket. Aki tehát ebben az időben az égboltozatnak legismertebb tájait, a Nagy Göncöl ée a Kis Göncöl környékét figyelmesen vizsgálja, köny- nyen rá fog bukkanni esetleg szabad szemmel is az uj üstökösre. A legutolsó Seltünő üstökös 1910 elején bukkant fel égboltozatunkon, amikor már az egész világ a Hadey-üstökösnek előre kiszámított megjelenésére készült fel, amely azután a tömegek kíváncsiságának kiábrándítóan keveset nyújtott. Ez a programmon kivüli üstökös, amelyre még sokan fognak emlékezni, az 1910 január 13-án transzváli bányászok által felfedezett johannesburgi üstökös volt, amely ezen a napon érte el a naphoz való legnagyobb közelségét és a nap meg a. föld között haladt végig. Á mi földrajzi szélességünkön január hónap végén és február első napjaiban pompásan volt kivehető az alkonyati égboltozaton, különösen akkor, amidőn a Venus közvetlen szomszédságában volt. Február 10-én a távcsövön nagyon gyöngén mutatkozott a képe és alakja különösképpen megváltozott. Április 11-én figyelték meg utoljára a csillagászati műszeren, ekkor még hala- vány. ködszerü fényfelhő volt s szabálytalan alakjában magva már csak gyöngén volt kivehető- Nagy távcsövekkel még júliusban is észlelték kontúrjait. Aztán eltűnt. A híres Hatley-üstökös utolsó látogatása A híres 'Halley-üstököe aztán 1910 április 20-án ért napközeibe és május 19-én reggel csaknem pontosan a napot és földet egybekötő vonalon haladt át. Valószínű, hogy csóvájának egy mellékrésze súrolta a földet, valószínűbb azonban, hogy csupán földünk légburkolatát. ^ Volt is akkoriban nagy riadalom, mi lesz Istenem, ha ez a veszedelmes és gyilkos gázakat tartalmazó csóva megpofozza földünket? Nos, a nagy esemény megtörtént és a tudomány semmit sem tudott megfigyelni, amiből megállapíthatta volna, hogy ennek a találkozásnak bármilyen következménye lett volna csupán valamilyen atmoszférikus jelenségben is. Amikor az üstökös elhaladt a nap korongja előtt, ez az átvonulása egy órán át tartott, a napkorongtól való távolsága pedig 24 millió kilométer volt. (A földnek a naptól való távolsága 150 millió kilométer). Nem sikerült az üstökös legkisebb jelét sem észrevenni a nap korongján, a naptányér az egész idő alatt ragyogóan fényes volt, ami azt jelenti, hogy az üstökös anyaga a magban, tehát a tulajdonképpeni testben is olyan laza, hogy a fény akadálytalanul tud áthatolni rajta. Az üstökösnek állócsillagok előtt való átvonulása alkalmával is ugyanezt a megfigyelést tették. Ez az üstökös igen nagy hírnévre tett szert a csillagászatban. 1682-ben egy fénylő üstökös jelent meg az égboltozaton, amelyet Halley angol csillagász figyelt meg és ekkor megállapította, hogy pályája teljesen egybeesik azon üstökösével, amelyet 1607-ben figyelt meg. Ebből azt követeztette, hogy a kettő egy és ugyanazon égitest, amely tehát pályáját 75 és fél év alatt teszi meg és amelyet napközeiben 1456- ban és 1531-ben is láttak. Halley erre megjósolta az üstökös visszatértét. Igaza volt és 1835-ben, meg 1910-ben újból megjelent. A pontos vizsgálat azután megállapította, hogy a történelmi idők folyamán huszonhétszer jegyezték fel ennek az üstökösnek megjelenését, anélkül, hogy Halleyig valakinek eszébe jutott azt következtette, hogy a kettő egy és ugyanazon üstökösről van szó. A naptól való legnagyobb távolságát (aféldum) 1948-ban éri el, még pedig a Neptunus és a két évvel ezelőtt felfedezett kilencedik bolygó, a Plútó pályája' között, hogy azután megforduljon és újból felénk közeledjen. Legközelebbi látogatását unokáink szives figyelmébe ajánlhatjuk 1985-re. Mennyi üstököst ismerünk ? A 19. században a csilla,érászát évkönyvei nyolcvan szabad szemmel is látható üstököst számoltak meg, századunkban a most felfedezett Pletier-Whipple üstökössel együtt 23 uj járul még ezekhez. Természetesen mennél régebbi korszakra tekintünk vissza, annál szórványosabbak a megfigyelések és még szórványosabbak a feljegyzések. A 19. század elejéig kerek számban kifejezve 500 üstököst figyeltek meg. A megfigyelt üstökösök száma tehát 623-at tesz ki. Ezek között 20 periodikusát találtak, vagyis olyat, amelyik többször is megjelent (mint a Halley-féle). Az úgynevezett teleszkó- pikus üstökösök, vagyis azok, amelyeket szabadszemmel nem láthatunk, hanem csupán távcsövön, figyelhetünk meg, annál inkább szaporodtak, mennél tökéletesebb távcsöveket állítottak a csillagászati kutatás szolgálatába. Az üstökös mozgása A periodikus üstökösnél a visszatérés időpontját a csillagászat olyan tökéletes pontossággal megadja, hogy a kométát már hónapokkal a napközei előtt meg lehet találni és követni lehet a pályáján. Távolban még a felvételek szerint apróbb ködös fényfoltoknak mutatkoznak. eleinte minden tagozódás nélkül, a ködöcske kerek, szabályos és csillaghoz hasonló magva, vagy legalább is központi sűrűsödése ivan. A napközeiben aztán az üstökösök Az üstökös sorsa Megtörténi, hogy a kométa feje térbeli térj ©deliem ben felülmúlta a napol. (1811) Általában azonban az üstökösök 'kozmikus felhőik, amelyeknek sűrűbb, általunk magnak mondott része olyan nagyságú, mint a Mars, vagy a mi földgolyónk. Hogy milyen nagyok az egyes töredékke, amelyekből ez a felhő összetevődik, nem határozható meg, de esetről esetre különbözők. P Lra mis n ag y ságu blokkoktól kicsiny meteorkövekig képzelhetjük el a halárt. Azonban ezeknek a szemcséknek átlagos távolsága egymástól a kozmikus felhőben kétségtelenül! nagyobb, mint a részecskék átmérője. Számuk mégis sokmililió lehet. Ilyen ritkás anyag mellett természetes, hogy Brünn, szeptember 10. A Volkesport-bün-pör mai tárgyalásán az ügyész folytatta vádbeszédét s egymásután foglalkozott a vádlottak cselekményeivel. Idézte a rendtörvény 2. -paragrafusát és utalt arra, hogy a bűnösség kimondásához nem szükséges a tényállás valamennyi körülményének teljes bizonyítása. Illing vádlott esetében a tényállás teljesen tiszta és bizonyított, Donnháuser esetében pedig elegendő, ha a bíróság figyelembe veszi, hogy a vádlott vezető állást töltött be egy illegális szervezetben. Donnháuser tagadott ugyan, de az ügyész szerint nem tett egyebet, mint az a tolvaj, aki maga kiált rendőr után. Az ügyész szavai éles incidenst provokálnak. Dembitzky dr. védő halk hangon megjegyzi: „Ezt kitünően megmondták I A hallgatóközönség nyugtalankodni kezd, megjegyzések hallatszanak: „Az államügyész hallatlan dolgokat enged meg magának ... Nohát, ez hallatlan ... Ezt már nem lehet kitartani!" Az elnök megkérdezi, hogy ki tette ezeket a kijelentéseket, mire Krebs és Knirsoh nemzeti szocialista képviselők jelentkeznek. — Mi voltunk — mondja Krebs képviselő —, hallatlannak tartjuk a vádhatóság képviselőjének szavait és elmegyünk innét. E kijelentés után a két parlamenti képviselő eltávozott a tárgyalóteremből. Rövid szünet után újból megkezdik a tárgyalást és Dávid dr. védő szóvá teszi az incidenst, tiltakozva az ellen, hogy az ügyész tolvajhoz hasonlítsa az egyik vádlottat. Teljesen megérti a képviselők felháborodását, akik épp úgy, mint ő, tisztában vannak Donnháuser vádlott ideális meggyőződésével. A vádlottól semmi sem áll távolabb, mint a az üstökös könnyen fellboniolhatik. Ha '©gy tömegben gazdag égitest közeledik, ennek vonzása a felhő közelebb eső részeire erősebb, minit a távoli lakra, ennek következtéiben a képződmény nagyobb kiterjedést ölt és az egyes részeknek is valamivel különböző pályát kell be tartamok. Száimbeliileg ki lenne mutatható, hogy végül miml kell bekövetkeznie a részecskéik szétszóródásának az egész pályaterületeii.-Azok az izgalmas élmények, -amelyeket a kiométák napközeiben szolgáltatnak, -évezredek folyamán mindinkább ritkulni fognak. közönséges bűncselekmény. A védő fölszólítja az elnököt,- hogy rójja meg az államügyészt és vonja vissza a két képviselő kiutasítását a tárgyalóteremből. Elnök: Kérem, ennek sajnos nem tehetek eleget. Az államügyész vádbeszédében, kitételeiben és tónusában semmi kivetnivalót nem látok- A hasonlatot az államügyész nem abban az értelemben gondolta, ahogy a védelem fölfogja. A képviselők kiutasítását nem vonhatom vissza, a kiutasítás a büntető perrend előírásai értelmében történt. Ezzel a vitát be is rekeszt-em. Az ügyész ezután a többi vádlott szerepével foglalkozik, majd vádbeszédének rezüméjében megállapítja, hogy az inkriminált cselekmény elkövetésében valamennyi vádlott bűnös. Enyhítő körülményül szolgálhat büntetlen előéletük, súlyosbító körülmény viszont a cselekmény folytonossága, amellyel veszélyeztették az állam biztonságát. Kivánja, hogy a vádlottak megtérítsék a per költségeit. Az ügyész után Stark dr. védő kezdte meg védőbeszédét. Először a tárgyalást megzavaró incidensekről szólott, azután áttért a vád érdemére és bevezetésül ismertette a köztársaság megalapításának történetét s a per keletkezésének körülményéit. Beszélt ezután arról, hogy a prágai országos hivatal megbízásából Preininger rendőrtanácsos kiszállott a vegyes nyelvterületekre, ahol a rendőrség és a csendőrség segédkezése mellett dolgozott. Önkényesnek mondja a védő az ügyész ama eljárását, hogy 265 gyanusPott közül éppen a hét vádlottat választotta ki és ültette a vádlottak padjára. Az elnök félbeszakítja a védő fejtegetéseit és közli, hogy a tárgyalást hétfő reggel kUenc órára halasztja eL A vádbeszéd alatt újabb izgalmas incidens zavarta meg a brünni Vothssport-bünper íőtárgyalását Az államügyész rendőr után kiabáló tolvajhoz hasonlította az egyik vádlottat — Krebs és Knirsch nemzeti szó- cia ista képviselők méltatlankodva távoztak el a teremből
