Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-09 / 180. (2993.) szám

^MGAI-7AA<i^tlHTRM5} K/ÍZXÍ AZ I>A iS&Gf? . ihBBB«BM^3aaBgjaeggwwiiij!jiPM«aMBaMM^ .. —"—1 ■ ■ w Az idei rozsdakárok Brfta: Fodor Jenő SzmHÁz-Kor^KabTORA Színpadi stílus, színpadi dráma és a hangosiitm Newyork, augixsztas ©leje. Clarence Browin, Greta Garbó világhírű rendezője Newyorkha érkezett, ahonnan szabadságidőjére Európá­ba utazik. Newyorki tartózkodása alkalmá­val fogadta az amerikai és külföldi hirlap- i rókáit, akikkel a Iliimről és az aviatikáról be­szélt.' Természetesen ez alkalommal főképpen a filmről beszélt. Azt, hogy a beszélőfilm kor­szakában a tapasztalt színpadi művészek is szóhoz jutnak Hollywoodban, nagy előnynek és haszonnak tartja. Igaz ugyan, .— mondotta Clarenc© Brown, — hogy a legtöbb színpadi színész eleinte alig tudja ábrázolási stílusát átalakí­tani a mozi kívánalmaihoz. A színház és a film jáiéktedhnikájának legfőbb elérése ab­ban áll, hogy a színpadi színész a beszédet s a mimikát oly erősen igyekszik kihozni, hogy a karzaton is láthassák potosan, mi történik a rivalda mögött, viszont a filmszínésznek csak a kamerát és a mikrofont kell tekintet­be venni, tehát nem szabad túlhangsúlyozni sem a gesztusokat, sem a beszédet, mert ak­kor játéka és beszéde természetellenes lesz a vásznon. A legnagyobb sikert véleményem szerint tehát az a színész fogja aratni a vász­non, aki leghamarabb és legkönnyebben el­felejti színpadi tréningjét Erre a legjobb példának Clarence Brown kedvencét, Lewis S tőnél. tartja, aki minden Greta Garbó-filmben, amelyet rendezett, sze­repeltetett. — Lewis Stone, — beszélte a nagyszerű rendező — a színpad hosszú és sifcerdus pá­lyája után került a filmhez s bizonyára nem veszi tőlem ma rossz néven, ha megállapí­tom, hogy első filmjeiben mindaz a túlhang­súlyozás feltalálható volt, amit a színpadon kipróbált. Csakhamar megtanulta azonban a film játéktedhnikájjáft és azt hiszem, egyálta­lában nem túlzók, ha azt mondom, hogy ma Lewis Stone a legtökéletesebb filmszínészek egyike ... Clarence Brownnak volt néhány megjegyzé­se a filmírókra is, akik egészen téves felfo­gással és nézetekkel érkeznek Hollywoodba. A szerzőknek, akik Hollywood előtt még “ semmi tapasztalatot nem szereztek fitm-mun- — ka .terén, nem volna szabad a sértődöttet játszaniok, ha az urj feladatról való felífogásnk tévesnek bizonyul és a követelményeknek nem felel meg, hanem becsületesen meg kel­lene tanulniuk: miről i's van szó a műterem­ben. A képszerű momentumok és a mozgás- momentumok a cselekményben még mindig sóikkal fontosabbak a filmnél, mint egy bár­milyen ötletes, humoros és szellemes, vagy drámai erejű dialógus. A rendezővel való együttműködés tehát minden tekintetben elő- . nyös lehet a szerzőre. A rendező hosszú évek tapasztalai alapján minden gondolatot, min­den helyzetet meg tud örökíteni filmszerűen. Én a magam részéről kikötöm, hogy ha át­veszem egy film rendezését, a kézirat szüle­tésétől kezdve a felvételekig a szerövéi együtt akarok dolgozni és azt is helytelennek tartom, ha a rendező a kéziraton változtatást eszközöl a szerző tudta nélkül. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat idézett elő a fejlődés a hangosfilmen a mai napig, Clarence Brown a következőket vála­szolta:. — Egyelőre legjobban a technikai készség fejlődött. Az első hangos Mmfelvevőikészülé- keket olyan nehezen és körülményesen lehe­tett kezelni és szállítani, hogy nem mertünk velük különleges felvételeket eszközölni a műterem négy falán kívül és a műteremből nem tudtunk kimenni. Ma már, hála Istennek a kamera és a mikrofon nincs helyihez kötve és igy visszatértünk a film eredeti tulajdon­ságához, a változatossághoz. A hangos film ezenkívül sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint a néma film felvétele és ma gondos és alapos próbák után csak nagyritkán ve­szünk fel egy-egy jelenetet kétszer, ami nyersanyag és időmegtakarítás szempontjá­ból minden szempontból előnyös. (*) Qperettszinház lesz a bécsi Bürger-Theater- ből. Becsből írják: A bécsi Bürger-Theater az ősszel ismét megnyitja kapuit. Egy pénzcsopoTt vállalkozott a, színház finanszírozására, s az. eddigi- hirek szerint Edmund Eyelert, a kitűnő zeneszerzőt fogják megbízni a színház művészi vezetésével. A.”Bürger-Theater át fog alakulni .opercttszinpaddá és az első. őszi újdonsága az uj Eysler-operett, a Donau Weibchen, vagy pe­dig Dier erste Liebelei című Eysler-operett lesz. Az utóbbi napokban több más csoport is tár­gyalt a színház átvételéről, " 'azonban minden valószirlüség szerint Edmund •Eyáler vezetése alá kerül a színház. Aratás ©lőtt szerény kis közlemények hú­zódtak meg a napilapok közgazdasági rova­taiban, amelyek azt jelentették, hogy Szlo­vén szkó egyes részein a búza vetéseket a ga­bonarozsda támadta meg, mely helyenként 10 százalék kárt is okozott. Ezeket az apró, ugyl'átszik hivatalos jelentéseket csakhamar felváltották a gazdák jajkiáltásai, amelyek a lapokban már hasábszámra adják hírül az egyes vidékekre zndurlt veszedelmet, amely szerint a rozsda nem 10 százalék, de sok helyen 80—C9 százalékig is elpusztítot­ta a búzatermést. Az idei rozsdakártételt a „Barázda" című új­ságban .már egy hónappal ezelőtt ismertet­tem, a hozzám intézett levelek és kérdezős- ködések azonban arra késztetnek, hogy a kérdéssel e helyen újra foglalkozzam. Nem tartom szükségesnek a rozsdagombák részletes ismertetését, azért attól eltekintek és csak annyit említek meg, hogy a mi kli­matikus viszonyaink mellett kétfajta búza- rozsda jelent veszedelmet: a vörösrozsda (Puccinia triticina) és a feketerozsda (Pucci­ni graminis). A harmadik rozsdafajta: a sár­garozsda (Puccinia glumárum) a mi konti­nentális Mimánk mel'létt lényegesebb káro­kat nem okoz. A vörösrozsda fellépésének ideje rendsze­rint május elejére esik, tehát mielőtt a buzia kikalászol. Főképp a leveleket lepi el, a hü­velyeken is elterjed, de a szárat és kalászt ritkán támadja meg. A feketerozsda junius közepén, tehát érés előtt jelentkezik a búzán, amikor azon már csak egy-két levél van. Ezeket is megtámad­ja, de legfőképp a levólhüvelyen, a száron és a kalász külső, részein telepedik meg. Ezen rövid leírásiból nem nehéz megálla­pítani,'hogy nálunk az idei katasztrofális kárt a feketerozsda okozta. Olyan nagymérvű fe- keterozsdakárra, mely az idén Közép- és Ke- letszlovenszkón fellépett, a legöregebb gaz­dák sem emlékeznek, önként adódik a kér­dés, mi okozta ezen veszedelmes gombabe- tegsének ilyen nagymérvű eIhatalmaskodá- sát? A vörös- és feketerozsda úgyszólván min­den évben jelentkezik, a gazda azonban sok­szor észre sem veszi, csak akkor eszmél rá, — mint az idén is — midőn katasztrofálisan károsít. A feketerozsdia idei elhatalmasodásának két körülmény kedvezett: az időjárás és az, hogy a búzák fejlődésükben 7—10 nappal el voltak maradva. Mint minden gomba, úgy a rozisdagomba életfeltételeinek is nagyon kedvez a csapadé­kos idő, a nedves, párás levegő. Az idén ju­nius 15—20-ika között Közép- és Keletszlo- venszkón kiadós éjjeli esők voltak, ezeket na­gyobb éjjeli lehűlések követték, amelyek nemcsak nagy harmat lecsapódásokat, de erős ködöket is váltottak ki. A búzák nagy része junius 21-ike táján még teljesen zöld volt, sok fajtánál a szemek még ki sem voltak fejlődve, igy ezeken a zöld búzákon a rozsda szabadon garázdálkodhatott. Mivel a feketerozsda a búzát miagkötés és érés előtti állapotban támadja meg s igy a kikalászolt növény kész asszimüátáit fo­gyasztja, amelyet az már nem pótolhat, a mag megszorul, összeaszik. Az igy előállott kár igen tetemes, amit az idei cséplési eredmé­nyek is mutatják, 80—90 százalék is lehet. A gazdát elsősorban az érdekli, lehet,e a rozsda ellen védekezni? Mivel a rozsdatürőképesség szoros össze­függésben van a korai éréssel, azok a ténye­zők, melyek az érést siettetik, közvetve a rozsdakárt is mérsékelik. Ilyen lehet a ta'aj helyes trágyázása. A meszelés és az oksze­rűen végrehajtott és szükségszerint alkalma­zott foszfor trágya zás tapasztalatok szerint sietteti az érést s ilyen arányban mérsékli a rozsda-kárt is. A feleslegesen és túl Ságban adott nitrogén akár istálló-, akár műtrágya alakjában kitolja az érés idejét, igy elősegít­heti a rozsda kártételét. ... —...— ——————— — A rozsdakár a korai aratással mérsékelhe­tő, azért ha nagyobbmérvü feketerozsdát ész­lelünk búzáinkon, ajánlatos az aratással siet­ni s a búzát már a tejes érésben, de legké­sőbb a sárga érés elején levágatni. A legeredményesebb védekezési mód azon­ban a fajták helyes megválasztásában rejlik. Kétségtelen, hogy vannak olyan buzaifajták, amelyek bizonyos mértékig rozsdaellenállék- naik vagy rozsdatürüknek bizonyultak. A két elnevezés annyiban különbözik egymástól, hogy például van olyan buzaifajta, mely töké­letesen nem áll ellen a feketerozsdámak, de mégis „ro;zsdjatiLrő“-nek mondható, mert a rozsda nem okoz benne kárt. Viszont van olyan buzafajta, mely ennél jobban ellenáll a rozsdának, de nem jó rozs­da tűrő, mert nála már a kisebb mérvű rozsda is megszorulást okoz. A gyakorlati gazdára nézve mindenesetre becsesebb a rozsdia tűrökép es s ég, mint a rozs- datellenállóság, mert őt a terméseredmények érdeklik s amint az idén is tapasztalhattuk, voltak búzák, amelyek rozsdásak voltak és mégis magas bek toli tersullya 1 teljes hozamot adtak. Mivel Szlovemszkón is kétféle rozsdakárral: a vörös- és feketerozsdával kell számolni, tisztázni kell azt a kérdést is, mely vidéken melyik ellen kell a fajt a megválasztással vé­dekezni. Ez azért szükséges, mert az. egyes buzaifajták a két rozsdának nem egyformán állanák ellen. Vannak ugyanis igen jó vörös- rozsdaellenálló fajták, amelyek igen rossz feketerozsdaellenáilóságot mutatnak és meg­fordítva. Az alföldi viszonylatban, tehát Nyugatszlo- venszkó déli alföldi részén a vörösrezsda- elleniá!lóságra, a felsőbb vidéki viszonylatban pedig a feketerozsdaellenálióságra keli a na­gyobb súlyt helyezni. Az alföldi részeken junius 20-ika táján, a feketerozsda fellépésének idején ugyanis a búzák már érésben annyira előrehaladtak, hogy f eke terezsdatűrökké lesznek s a káro so­dás elmarad. Mint ahogy elmaradt Szloven- szkónak alföldi részén az idén is a fekete­rozsda kártétele. Viszont az aliföldön a vörösrozsda a vesze­delmesebb s ez az ezen rozsdának nem ellen­álló búzákban ott igen nagy károkat okozhat. A magyarországi és szlovenszkói buzano- mesitők a vörös rozsdáé llenállóságra már rég­óta nagy súlyt helyeznek s a nemesitett bú­zák nagyrésze e tekintetben alig esketik M- fogás alá. Másképp áll azonban a helyzet a feketerozsdával szemben. Az idén kitűnt, hogy Szlovenszlkón igen sok olyan buzafajtókat termesztenek, melyek igen rossz feketerozsdaellenállóknak és rozs- datiiirőiknok bizonyultak. Különösen nagy káruk van azoknak a sze­rencsétlen kisgazdáknak és bérlőknek, akik tavaly az állami vetőmagakció révén jutottak vetőmaghoz. Ezek a bizonytalan származású búzák egy-kettő kivételével az idén csak oesut termeltek. Ez a lelkiismeretlen tényke­dés, melynek káros következményeire az il­letékes körök idejében figyelmeztetve lettek, nagyon megbosszulta magát. Pedig egy kis jóakarattal nagyon olcsón lehetett volna az államilag kiosztott vetőmagot Magyarország­ról igen jó, nálunk is bevált minőségben a nemesitő gazdaságokból beszerezni. Hogy a rozsda ellen egyediül a fajta helyes megválasztásával védekezhetünk, legjobban éppen az idei rozsdás esztendő mutatta meg. Kétségtelen, hogy vannak buzaifajták, ame­lyek az idén is nozsdaellenállóknak vagy rozs­da tűr ők nek bizonyultak. Két ilyen buzaif aj tárói van közvetlen ta­pasztalatom: az egyik a hatvani 3204. számú és a másik a bánkuti 1014 számú búza. Az előbbi jobb féketerozsdaelienállónak, az utób­bi jobb rozsdatürönck bizonyult. Gazdasági szempontból tehát az utóbbi az értékesebb, mely 80—81 kg hektoliter súly mellett az idén is rendes termést adott. A bánkuti 1014. számiu búza egyébként ma Magyarország lég­mi ——— mi mm ■ ■m ——aá——■MB—— — 1932. augusztus 9, kedd. jobb minőségű búzája. Most kaptam meg a lévai Sebbel l©r-maiom sikérvizsgálati eredmé­nyét, mely szerint igen jónak (sehr gut) mi­nősíttetett. Ma Közép- és Keletszlovenszkó gazdái is­mét vetőmag,változtatás előtt állanak. Most volna itt az alkalom az általam két év előtt e lapok hasábjain felvetett minőségibuzater- mesztésnek a megvalósítására. Feltétlen cél­szerű volna az itteni későn érő, nem rozsda- ellenálló fajtákat, korán érő, jó minőségű lisztet adó feketerozsdának és köntésmek el­lenálló s az itteni viszonyoknak megfelelő fajtákkal kicserélni. Ezek a fajták nagyobb mennyiségiben csak Magyarországról szerez­hetők be s e tekintetben a kormányra hárul­nia a feladat, melynek szüksége ma kétszeres súllyal esik a latba: segíteni a bajba jutott gazdákon és jóvá tenni a régi bűnt! A mai politikai atmoszférában azonban er­re vajmi kevés reményünk lehet. A segítő kezek helyett ugyanis fenyegető öklöket lát­tunk égnek emelkedni. Amint a napit alpok­ból értesülünk, a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt, tehát a két kormányon ülő párt sajtója erős hírlapi csatát kezdett a szlovenszkói búza ellen. Azt Írják, hogy „a szlovenszkói búza alsóreudü minőségű, főleg nyirkos (?) és sikértartalma igen ,gyenge." Ezen sajtókampány tendenciájának elbírá­lását az agrárpárthoz tartozó szlovenszkói gazdákra bízom, szakszempontból mérlegelve azonban a kérdést, határozottan tiltakoznom kell azon beállítás ellen, hogy a szlovenszkói búza „síkérmillőség" szempontjából nem ütné meg a cseh és morva búzák minőségét. Az idei szlovenszkói búzák a sikér szem­pontjából jó minőségűek. A rozsda következ­tében beállott megszorulds sem jelent egyben rossz siker mi n őséget. Sőt a megfigyelések szerint a búza becsülésének egy bizonyos mérve a sík érre javítói ag hathat. A búza megszorulása a hektolitersulyra hat kedvezőtlenül, ami malomipari szempontból eshet kifogás alá, mert kevesebb lisztet lehet az ilyen búzából kiőrölni. Ámde a hektoliter- súly könnyen megállapítható tulajdonság s ezen a révén seim a kereskedő, sem a malom nem rövidül meg, mert az alacsony hektoli­ter súlyú búzáért kevesebbet fizet, teljesen igazságtalanság volna azonban a rozsda által sújtott búzáknál a sikénmmőség kifogásolása cimén további levonásokat eszközölni, ha arra egyébként más bkok nem forognak fenn. I rimái üzemek munkásainak segélykiáltása Július 1.-től havonta csak 12 napot dolgoz­nak. — Eredménytelen tárgyalások. Rozsnyó, augusztus 8. (Saját tudósi tónk­tól-) Felső-Gömörnek valamikor gazdag gyár- és bányavidéke néhány év óta sira­lom völgyévé vált. A esetnek! bánya, a hizsnóvizi és kuntapolcai vasgyár, Rákos­bánya egymásután beszüntette üzemeit, a bor kai cellulózegyár, a nagy szí albosi papír­gyár., nem is beszélve egész sor kisebb vál­lalatról, melyek pedig szintén számottevő munkástömegnek nyújtottak biztos megélhe­tést, ma redukált munkaidővel és erősen le­szállított munkáslétszámimail dolgoznak. A csúcsom! Antomon-müivek igazgatósága már hónapok óta nem tudja fizetni munkásait. A Rámamurány Salgótarjáni Vasmű R. T. szlo­venszkói üzemeinél előbb műnké selboiosá- tásokat voltak kénytelenek keresztülvenni, majd mintegy másfél évvel ezelőtt ngy itt, miint a nadabulai állami vasbányánál 4 na­pos munkaheteket vezettek be s ezé:v julius 1-től a rimái üzemek arra kényszerültek, hogy havonta csupán 12 napot dolgoztathat­nak munkásaikkal. A nadabulai állami vas­bánya még mindig tartja a négynapos heti munkaidőt, hogy azonban előibflbutóbb itt is sor kerül újabb leépítésre, az nagyon való­színű. A gazdasági válság roppant súlyos és ál­datlan helyzetet teremtett Felső-Gömörben. Napról-napra ijesztő mértékben szaporodik az ellátatlanok száma. A Riimai üzemek munkásai szinte elviselhetetlen helyzetibe kerültek a 12 napos havi munkaidő beveze­tése által. Az átlagos havi 250 koronás ke­reset sok nagyobb családdal biró munkás­nak még száraz kenyérre sem elég. Ez a ke­reset mélyen a létminimum alatt van. Az elmúlt héten a .munkásság vezetői po­litikai pártállásra való tekintet nélkül a munkásság helyzetének jcbbrafordítása s a régi hatnapos munkahetek visszaállitása ér­dekében összefogtak s egy bizottságot alaki- tót tak, mely a járási hivatal közvetítésével felvette a tárgyalásokat a munkaadókkal, hogy közösen járjanak el s közösen gionios- kodjaniak az úgy a munkásságra, mint ma­gukra az üzemiekre egyaránt szomorú jelen­legi állapot megszüntetéséről. A tárgyalá­sok eleinte eredménnyel is kecsegtettek, augusztus 2-án azonban váratlanul megakad* 10 — Ugró tankokkal iksérletezik az amerikai vezér­kar. A „Petit Párisién" jelenti Newyorkbói, hogy Linden város közelében New Jersey államban az amerikai vezérkar két képviselőjének a jelenlété­ben rendkívül érdekes kísérletek folytak egy egé­szen modern tipusu tónkkal, amely azonfelül, hogy gyorsvonati sebességgel robog, még jelentékeny akadályokat is át tud ugrani. A tank közepes tere­pen 100 kilométeres sebességgel halad, jelentős akadályokat le tud győzni és épített utón 117 kilo­méter óránkénti sebességet is elért. A rendkívüli gyorsaság titka, hogy a tank nem csupán kereke­ken, hanem, a szükséghez képest futószalagon is halad s a szalagokról az átváltás a kerekekre alig néhány percet vesz igénybe, úgy hogy a tank szinte megállás nélkül felvonja a hernyószalagot és le- bocsátja a két oldalán a megerősített kerekeket. A tank 2.4 méter magas és kilenc méter széles akadályokat állítólag át tud ugrani. Az ugrási kísérleteket azonban egy jelentéktelen géphiba miatt Lindenben nem lehetett bemutatni, A tank egy rendkívül erős acélrugó sigetségével végzi az ugrásait, amely a gépezet hátsó részén van alkal­mazva és közvetlenül az akadály előtt hozzák mű­ködésbe. A tanknak aránylag igen kis súlya van, úgy hogy egy erős repülőgép minden nehézség nélkül a magasba emelheti. a szépség — siker, győzelem! Használjon MA- KY-CRÉMET és sikere biztos. Rö­vid használat után eltűnnek a szeplök, máj fol­tok, kiütések és egyéb a re tiszt át- lanságok. Biztos hatáshoz vegven GARNITÚRÁT Mindenütt kap­ható! X'óstán küldi: Dr. Lad. Fóliák és Tsa, FieSt'any

Next

/
Thumbnails
Contents