Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-09 / 180. (2993.) szám
^MGAI-7AA<i^tlHTRM5} K/ÍZXÍ AZ I>A iS&Gf? . ihBBB«BM^3aaBgjaeggwwiiij!jiPM«aMBaMM^ .. —"—1 ■ ■ w Az idei rozsdakárok Brfta: Fodor Jenő SzmHÁz-Kor^KabTORA Színpadi stílus, színpadi dráma és a hangosiitm Newyork, augixsztas ©leje. Clarence Browin, Greta Garbó világhírű rendezője Newyorkha érkezett, ahonnan szabadságidőjére Európába utazik. Newyorki tartózkodása alkalmával fogadta az amerikai és külföldi hirlap- i rókáit, akikkel a Iliimről és az aviatikáról beszélt.' Természetesen ez alkalommal főképpen a filmről beszélt. Azt, hogy a beszélőfilm korszakában a tapasztalt színpadi művészek is szóhoz jutnak Hollywoodban, nagy előnynek és haszonnak tartja. Igaz ugyan, .— mondotta Clarenc© Brown, — hogy a legtöbb színpadi színész eleinte alig tudja ábrázolási stílusát átalakítani a mozi kívánalmaihoz. A színház és a film jáiéktedhnikájának legfőbb elérése abban áll, hogy a színpadi színész a beszédet s a mimikát oly erősen igyekszik kihozni, hogy a karzaton is láthassák potosan, mi történik a rivalda mögött, viszont a filmszínésznek csak a kamerát és a mikrofont kell tekintetbe venni, tehát nem szabad túlhangsúlyozni sem a gesztusokat, sem a beszédet, mert akkor játéka és beszéde természetellenes lesz a vásznon. A legnagyobb sikert véleményem szerint tehát az a színész fogja aratni a vásznon, aki leghamarabb és legkönnyebben elfelejti színpadi tréningjét Erre a legjobb példának Clarence Brown kedvencét, Lewis S tőnél. tartja, aki minden Greta Garbó-filmben, amelyet rendezett, szerepeltetett. — Lewis Stone, — beszélte a nagyszerű rendező — a színpad hosszú és sifcerdus pályája után került a filmhez s bizonyára nem veszi tőlem ma rossz néven, ha megállapítom, hogy első filmjeiben mindaz a túlhangsúlyozás feltalálható volt, amit a színpadon kipróbált. Csakhamar megtanulta azonban a film játéktedhnikájjáft és azt hiszem, egyáltalában nem túlzók, ha azt mondom, hogy ma Lewis Stone a legtökéletesebb filmszínészek egyike ... Clarence Brownnak volt néhány megjegyzése a filmírókra is, akik egészen téves felfogással és nézetekkel érkeznek Hollywoodba. A szerzőknek, akik Hollywood előtt még “ semmi tapasztalatot nem szereztek fitm-mun- — ka .terén, nem volna szabad a sértődöttet játszaniok, ha az urj feladatról való felífogásnk tévesnek bizonyul és a követelményeknek nem felel meg, hanem becsületesen meg kellene tanulniuk: miről i's van szó a műteremben. A képszerű momentumok és a mozgás- momentumok a cselekményben még mindig sóikkal fontosabbak a filmnél, mint egy bármilyen ötletes, humoros és szellemes, vagy drámai erejű dialógus. A rendezővel való együttműködés tehát minden tekintetben elő- . nyös lehet a szerzőre. A rendező hosszú évek tapasztalai alapján minden gondolatot, minden helyzetet meg tud örökíteni filmszerűen. Én a magam részéről kikötöm, hogy ha átveszem egy film rendezését, a kézirat születésétől kezdve a felvételekig a szerövéi együtt akarok dolgozni és azt is helytelennek tartom, ha a rendező a kéziraton változtatást eszközöl a szerző tudta nélkül. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat idézett elő a fejlődés a hangosfilmen a mai napig, Clarence Brown a következőket válaszolta:. — Egyelőre legjobban a technikai készség fejlődött. Az első hangos Mmfelvevőikészülé- keket olyan nehezen és körülményesen lehetett kezelni és szállítani, hogy nem mertünk velük különleges felvételeket eszközölni a műterem négy falán kívül és a műteremből nem tudtunk kimenni. Ma már, hála Istennek a kamera és a mikrofon nincs helyihez kötve és igy visszatértünk a film eredeti tulajdonságához, a változatossághoz. A hangos film ezenkívül sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint a néma film felvétele és ma gondos és alapos próbák után csak nagyritkán veszünk fel egy-egy jelenetet kétszer, ami nyersanyag és időmegtakarítás szempontjából minden szempontból előnyös. (*) Qperettszinház lesz a bécsi Bürger-Theater- ből. Becsből írják: A bécsi Bürger-Theater az ősszel ismét megnyitja kapuit. Egy pénzcsopoTt vállalkozott a, színház finanszírozására, s az. eddigi- hirek szerint Edmund Eyelert, a kitűnő zeneszerzőt fogják megbízni a színház művészi vezetésével. A.”Bürger-Theater át fog alakulni .opercttszinpaddá és az első. őszi újdonsága az uj Eysler-operett, a Donau Weibchen, vagy pedig Dier erste Liebelei című Eysler-operett lesz. Az utóbbi napokban több más csoport is tárgyalt a színház átvételéről, " 'azonban minden valószirlüség szerint Edmund •Eyáler vezetése alá kerül a színház. Aratás ©lőtt szerény kis közlemények húzódtak meg a napilapok közgazdasági rovataiban, amelyek azt jelentették, hogy Szlovén szkó egyes részein a búza vetéseket a gabonarozsda támadta meg, mely helyenként 10 százalék kárt is okozott. Ezeket az apró, ugyl'átszik hivatalos jelentéseket csakhamar felváltották a gazdák jajkiáltásai, amelyek a lapokban már hasábszámra adják hírül az egyes vidékekre zndurlt veszedelmet, amely szerint a rozsda nem 10 százalék, de sok helyen 80—C9 százalékig is elpusztította a búzatermést. Az idei rozsdakártételt a „Barázda" című újságban .már egy hónappal ezelőtt ismertettem, a hozzám intézett levelek és kérdezős- ködések azonban arra késztetnek, hogy a kérdéssel e helyen újra foglalkozzam. Nem tartom szükségesnek a rozsdagombák részletes ismertetését, azért attól eltekintek és csak annyit említek meg, hogy a mi klimatikus viszonyaink mellett kétfajta búza- rozsda jelent veszedelmet: a vörösrozsda (Puccinia triticina) és a feketerozsda (Puccini graminis). A harmadik rozsdafajta: a sárgarozsda (Puccinia glumárum) a mi kontinentális Mimánk mel'létt lényegesebb károkat nem okoz. A vörösrozsda fellépésének ideje rendszerint május elejére esik, tehát mielőtt a buzia kikalászol. Főképp a leveleket lepi el, a hüvelyeken is elterjed, de a szárat és kalászt ritkán támadja meg. A feketerozsda junius közepén, tehát érés előtt jelentkezik a búzán, amikor azon már csak egy-két levél van. Ezeket is megtámadja, de legfőképp a levólhüvelyen, a száron és a kalász külső, részein telepedik meg. Ezen rövid leírásiból nem nehéz megállapítani,'hogy nálunk az idei katasztrofális kárt a feketerozsda okozta. Olyan nagymérvű fe- keterozsdakárra, mely az idén Közép- és Ke- letszlovenszkón fellépett, a legöregebb gazdák sem emlékeznek, önként adódik a kérdés, mi okozta ezen veszedelmes gombabe- tegsének ilyen nagymérvű eIhatalmaskodá- sát? A vörös- és feketerozsda úgyszólván minden évben jelentkezik, a gazda azonban sokszor észre sem veszi, csak akkor eszmél rá, — mint az idén is — midőn katasztrofálisan károsít. A feketerozsdia idei elhatalmasodásának két körülmény kedvezett: az időjárás és az, hogy a búzák fejlődésükben 7—10 nappal el voltak maradva. Mint minden gomba, úgy a rozisdagomba életfeltételeinek is nagyon kedvez a csapadékos idő, a nedves, párás levegő. Az idén junius 15—20-ika között Közép- és Keletszlo- venszkón kiadós éjjeli esők voltak, ezeket nagyobb éjjeli lehűlések követték, amelyek nemcsak nagy harmat lecsapódásokat, de erős ködöket is váltottak ki. A búzák nagy része junius 21-ike táján még teljesen zöld volt, sok fajtánál a szemek még ki sem voltak fejlődve, igy ezeken a zöld búzákon a rozsda szabadon garázdálkodhatott. Mivel a feketerozsda a búzát miagkötés és érés előtti állapotban támadja meg s igy a kikalászolt növény kész asszimüátáit fogyasztja, amelyet az már nem pótolhat, a mag megszorul, összeaszik. Az igy előállott kár igen tetemes, amit az idei cséplési eredmények is mutatják, 80—90 százalék is lehet. A gazdát elsősorban az érdekli, lehet,e a rozsda ellen védekezni? Mivel a rozsdatürőképesség szoros összefüggésben van a korai éréssel, azok a tényezők, melyek az érést siettetik, közvetve a rozsdakárt is mérsékelik. Ilyen lehet a ta'aj helyes trágyázása. A meszelés és az okszerűen végrehajtott és szükségszerint alkalmazott foszfor trágya zás tapasztalatok szerint sietteti az érést s ilyen arányban mérsékli a rozsda-kárt is. A feleslegesen és túl Ságban adott nitrogén akár istálló-, akár műtrágya alakjában kitolja az érés idejét, igy elősegítheti a rozsda kártételét. ... —...— ——————— — A rozsdakár a korai aratással mérsékelhető, azért ha nagyobbmérvü feketerozsdát észlelünk búzáinkon, ajánlatos az aratással sietni s a búzát már a tejes érésben, de legkésőbb a sárga érés elején levágatni. A legeredményesebb védekezési mód azonban a fajták helyes megválasztásában rejlik. Kétségtelen, hogy vannak olyan buzaifajták, amelyek bizonyos mértékig rozsdaellenállék- naik vagy rozsdatürüknek bizonyultak. A két elnevezés annyiban különbözik egymástól, hogy például van olyan buzaifajta, mely tökéletesen nem áll ellen a feketerozsdámak, de mégis „ro;zsdjatiLrő“-nek mondható, mert a rozsda nem okoz benne kárt. Viszont van olyan buzafajta, mely ennél jobban ellenáll a rozsdának, de nem jó rozsda tűrő, mert nála már a kisebb mérvű rozsda is megszorulást okoz. A gyakorlati gazdára nézve mindenesetre becsesebb a rozsdia tűrökép es s ég, mint a rozs- datellenállóság, mert őt a terméseredmények érdeklik s amint az idén is tapasztalhattuk, voltak búzák, amelyek rozsdásak voltak és mégis magas bek toli tersullya 1 teljes hozamot adtak. Mivel Szlovemszkón is kétféle rozsdakárral: a vörös- és feketerozsdával kell számolni, tisztázni kell azt a kérdést is, mely vidéken melyik ellen kell a fajt a megválasztással védekezni. Ez azért szükséges, mert az. egyes buzaifajták a két rozsdának nem egyformán állanák ellen. Vannak ugyanis igen jó vörös- rozsdaellenálló fajták, amelyek igen rossz feketerozsdaellenáilóságot mutatnak és megfordítva. Az alföldi viszonylatban, tehát Nyugatszlo- venszkó déli alföldi részén a vörösrezsda- elleniá!lóságra, a felsőbb vidéki viszonylatban pedig a feketerozsdaellenálióságra keli a nagyobb súlyt helyezni. Az alföldi részeken junius 20-ika táján, a feketerozsda fellépésének idején ugyanis a búzák már érésben annyira előrehaladtak, hogy f eke terezsdatűrökké lesznek s a káro sodás elmarad. Mint ahogy elmaradt Szloven- szkónak alföldi részén az idén is a feketerozsda kártétele. Viszont az aliföldön a vörösrozsda a veszedelmesebb s ez az ezen rozsdának nem ellenálló búzákban ott igen nagy károkat okozhat. A magyarországi és szlovenszkói buzano- mesitők a vörös rozsdáé llenállóságra már régóta nagy súlyt helyeznek s a nemesitett búzák nagyrésze e tekintetben alig esketik M- fogás alá. Másképp áll azonban a helyzet a feketerozsdával szemben. Az idén kitűnt, hogy Szlovenszlkón igen sok olyan buzafajtókat termesztenek, melyek igen rossz feketerozsdaellenállóknak és rozs- datiiirőiknok bizonyultak. Különösen nagy káruk van azoknak a szerencsétlen kisgazdáknak és bérlőknek, akik tavaly az állami vetőmagakció révén jutottak vetőmaghoz. Ezek a bizonytalan származású búzák egy-kettő kivételével az idén csak oesut termeltek. Ez a lelkiismeretlen ténykedés, melynek káros következményeire az illetékes körök idejében figyelmeztetve lettek, nagyon megbosszulta magát. Pedig egy kis jóakarattal nagyon olcsón lehetett volna az államilag kiosztott vetőmagot Magyarországról igen jó, nálunk is bevált minőségben a nemesitő gazdaságokból beszerezni. Hogy a rozsda ellen egyediül a fajta helyes megválasztásával védekezhetünk, legjobban éppen az idei rozsdás esztendő mutatta meg. Kétségtelen, hogy vannak buzaifajták, amelyek az idén is nozsdaellenállóknak vagy rozsda tűr ők nek bizonyultak. Két ilyen buzaif aj tárói van közvetlen tapasztalatom: az egyik a hatvani 3204. számú és a másik a bánkuti 1014 számú búza. Az előbbi jobb féketerozsdaelienállónak, az utóbbi jobb rozsdatürönck bizonyult. Gazdasági szempontból tehát az utóbbi az értékesebb, mely 80—81 kg hektoliter súly mellett az idén is rendes termést adott. A bánkuti 1014. számiu búza egyébként ma Magyarország légmi ——— mi mm ■ ■m ——aá——■MB—— — 1932. augusztus 9, kedd. jobb minőségű búzája. Most kaptam meg a lévai Sebbel l©r-maiom sikérvizsgálati eredményét, mely szerint igen jónak (sehr gut) minősíttetett. Ma Közép- és Keletszlovenszkó gazdái ismét vetőmag,változtatás előtt állanak. Most volna itt az alkalom az általam két év előtt e lapok hasábjain felvetett minőségibuzater- mesztésnek a megvalósítására. Feltétlen célszerű volna az itteni későn érő, nem rozsda- ellenálló fajtákat, korán érő, jó minőségű lisztet adó feketerozsdának és köntésmek ellenálló s az itteni viszonyoknak megfelelő fajtákkal kicserélni. Ezek a fajták nagyobb mennyiségiben csak Magyarországról szerezhetők be s e tekintetben a kormányra hárulnia a feladat, melynek szüksége ma kétszeres súllyal esik a latba: segíteni a bajba jutott gazdákon és jóvá tenni a régi bűnt! A mai politikai atmoszférában azonban erre vajmi kevés reményünk lehet. A segítő kezek helyett ugyanis fenyegető öklöket láttunk égnek emelkedni. Amint a napit alpokból értesülünk, a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt, tehát a két kormányon ülő párt sajtója erős hírlapi csatát kezdett a szlovenszkói búza ellen. Azt Írják, hogy „a szlovenszkói búza alsóreudü minőségű, főleg nyirkos (?) és sikértartalma igen ,gyenge." Ezen sajtókampány tendenciájának elbírálását az agrárpárthoz tartozó szlovenszkói gazdákra bízom, szakszempontból mérlegelve azonban a kérdést, határozottan tiltakoznom kell azon beállítás ellen, hogy a szlovenszkói búza „síkérmillőség" szempontjából nem ütné meg a cseh és morva búzák minőségét. Az idei szlovenszkói búzák a sikér szempontjából jó minőségűek. A rozsda következtében beállott megszorulds sem jelent egyben rossz siker mi n őséget. Sőt a megfigyelések szerint a búza becsülésének egy bizonyos mérve a sík érre javítói ag hathat. A búza megszorulása a hektolitersulyra hat kedvezőtlenül, ami malomipari szempontból eshet kifogás alá, mert kevesebb lisztet lehet az ilyen búzából kiőrölni. Ámde a hektoliter- súly könnyen megállapítható tulajdonság s ezen a révén seim a kereskedő, sem a malom nem rövidül meg, mert az alacsony hektoliter súlyú búzáért kevesebbet fizet, teljesen igazságtalanság volna azonban a rozsda által sújtott búzáknál a sikénmmőség kifogásolása cimén további levonásokat eszközölni, ha arra egyébként más bkok nem forognak fenn. I rimái üzemek munkásainak segélykiáltása Július 1.-től havonta csak 12 napot dolgoznak. — Eredménytelen tárgyalások. Rozsnyó, augusztus 8. (Saját tudósi tónktól-) Felső-Gömörnek valamikor gazdag gyár- és bányavidéke néhány év óta siralom völgyévé vált. A esetnek! bánya, a hizsnóvizi és kuntapolcai vasgyár, Rákosbánya egymásután beszüntette üzemeit, a bor kai cellulózegyár, a nagy szí albosi papírgyár., nem is beszélve egész sor kisebb vállalatról, melyek pedig szintén számottevő munkástömegnek nyújtottak biztos megélhetést, ma redukált munkaidővel és erősen leszállított munkáslétszámimail dolgoznak. A csúcsom! Antomon-müivek igazgatósága már hónapok óta nem tudja fizetni munkásait. A Rámamurány Salgótarjáni Vasmű R. T. szlovenszkói üzemeinél előbb műnké selboiosá- tásokat voltak kénytelenek keresztülvenni, majd mintegy másfél évvel ezelőtt ngy itt, miint a nadabulai állami vasbányánál 4 napos munkaheteket vezettek be s ezé:v julius 1-től a rimái üzemek arra kényszerültek, hogy havonta csupán 12 napot dolgoztathatnak munkásaikkal. A nadabulai állami vasbánya még mindig tartja a négynapos heti munkaidőt, hogy azonban előibflbutóbb itt is sor kerül újabb leépítésre, az nagyon valószínű. A gazdasági válság roppant súlyos és áldatlan helyzetet teremtett Felső-Gömörben. Napról-napra ijesztő mértékben szaporodik az ellátatlanok száma. A Riimai üzemek munkásai szinte elviselhetetlen helyzetibe kerültek a 12 napos havi munkaidő bevezetése által. Az átlagos havi 250 koronás kereset sok nagyobb családdal biró munkásnak még száraz kenyérre sem elég. Ez a kereset mélyen a létminimum alatt van. Az elmúlt héten a .munkásság vezetői politikai pártállásra való tekintet nélkül a munkásság helyzetének jcbbrafordítása s a régi hatnapos munkahetek visszaállitása érdekében összefogtak s egy bizottságot alaki- tót tak, mely a járási hivatal közvetítésével felvette a tárgyalásokat a munkaadókkal, hogy közösen járjanak el s közösen gionios- kodjaniak az úgy a munkásságra, mint magukra az üzemiekre egyaránt szomorú jelenlegi állapot megszüntetéséről. A tárgyalások eleinte eredménnyel is kecsegtettek, augusztus 2-án azonban váratlanul megakad* 10 — Ugró tankokkal iksérletezik az amerikai vezérkar. A „Petit Párisién" jelenti Newyorkbói, hogy Linden város közelében New Jersey államban az amerikai vezérkar két képviselőjének a jelenlétében rendkívül érdekes kísérletek folytak egy egészen modern tipusu tónkkal, amely azonfelül, hogy gyorsvonati sebességgel robog, még jelentékeny akadályokat is át tud ugrani. A tank közepes terepen 100 kilométeres sebességgel halad, jelentős akadályokat le tud győzni és épített utón 117 kilométer óránkénti sebességet is elért. A rendkívüli gyorsaság titka, hogy a tank nem csupán kerekeken, hanem, a szükséghez képest futószalagon is halad s a szalagokról az átváltás a kerekekre alig néhány percet vesz igénybe, úgy hogy a tank szinte megállás nélkül felvonja a hernyószalagot és le- bocsátja a két oldalán a megerősített kerekeket. A tank 2.4 méter magas és kilenc méter széles akadályokat állítólag át tud ugrani. Az ugrási kísérleteket azonban egy jelentéktelen géphiba miatt Lindenben nem lehetett bemutatni, A tank egy rendkívül erős acélrugó sigetségével végzi az ugrásait, amely a gépezet hátsó részén van alkalmazva és közvetlenül az akadály előtt hozzák működésbe. A tanknak aránylag igen kis súlya van, úgy hogy egy erős repülőgép minden nehézség nélkül a magasba emelheti. a szépség — siker, győzelem! Használjon MA- KY-CRÉMET és sikere biztos. Rövid használat után eltűnnek a szeplök, máj foltok, kiütések és egyéb a re tiszt át- lanságok. Biztos hatáshoz vegven GARNITÚRÁT Mindenütt kapható! X'óstán küldi: Dr. Lad. Fóliák és Tsa, FieSt'any
