Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-09 / 180. (2993.) szám

1932. február 9, fcedd. t trxgai-Mag^ar-hirlai> 3 Kreuger guruló aranyai megbuktatták a svéd miniszterelnököt Ekman miniszterelnök drámai előzmények után benyújtotta lemondását — Kreuger ötvenezer svéd koronát fizetett be a miniszterelnök pártjának pénztáréba Stockholm, augusztus 8. Efcman svéd mi- niszterolnök, akinek kisebbségi kormánya 1930 júniusa óta vezeti Svédország ügyeit, szombaton a távolié bében megtartott koron a- tainács után benyújtotta lemondását. A miniszterelnök pozíciójának megrendülé­se a legutóbbi napokban már nyílt titok volt és a beavatott körök biztosra vették, hogy a svéd miniszterelnök legfeljebb egy-kót napig maradhat csak kormányának élén. Kipattant ugyanis, hogy Bkrnian pártjának, a szabadelvű pártnak a kasszájába Kreuger ötvenezer svéd koronát fizetett be olyan időben, amikor üzleti Szempontból igen fontos volt számára a svéd korona anyagi és erkölcsi támogatása. Állítólag nem is egy, hanem két ötvenezer koronás tételről van szó, melyek köziül az elsőt 1931 szeptemberében, a másikat 1932 februárjában juttatta el Kreuger a svéd miniszterelnökhöz. Mindenesetre, a bukott miniszterelnök csak az egyik ötvenezer koronás tételt ismeri el, amelyet csekk formájában kapott Kreuger tői, a gyufakirály bizalmas barátjának közvetíté­sével. Ezt az összeget az uttSsó fillérig elnyelte a szabadelvű párt kasszája. Ekman 'lemondásának drámai előzményei voltak. A király magához kérette, maijd rövid kihallgatás után azzal bocsátotta el, hogy a pár perc múlva összeülő koronatonácson már nem tartja kívánatosnak részvételét. Ekman erre bejelentette lemondását, majd teljesen meg­törve és össze roppanva hagyta el a királyi palotát. A megbukott svéd miniszterelnök munkás- családból származik, ő maga is mint ép Hómunkás kezdte, tehetsége és am­bíciója azonban már korafiatalságában po­litikai pályára vitte. A szabadelvű párthoz csatlakozott, ott hama­rosan vezető poziciót küzdött ki magának és 1930 júniusában már másodízben lett Svéd- ors zág mi n is ztereln öke. Lemondása után a koronatanács nyomban kijelölte utódját Hamrin eddigi pénzügyminiszter személyé­ben, aki mint miniszterelnök is megtartja a pénzügy i tárcát. A bukott miniszterelnök gyors egymásután két kommünikében tájékoztatta a nyilvános­ságot lemondásának okairól és körűiményé- ről. Az első kommünikében beismerte, hogy pártja részére ötvenezer svéd koronát kapott Krcugertől és mivel a szabadelvű párt az adományt felhasználta, a Kreugerdiagyaték gondnokságának a ma­ga zsebéből téritette vissza az egész össze­get. A második kommün.ikében a volt miniszter­elnök részletesen foglalkozik azokkal az okokkal, amelyek a Kreuger-féle adomány el­fogadására birták és védekezik a ma vád el­len, hogy mostanáig eltitkolta Kreugernek a svéd kormánnyal, illetve a szabadelvű párt­tal való kapcsolatát. Ebben a kommünikében, amely különben rendkivül rossz benyomást tett, Brmnnben megkezdődön a Volksspori és Studentenbundellem pöriotárgyalása Hitler segítségévei a,Harmadik Birodalom­hoz* akarták csatolni a szudétanémet földel — állítja az ügyész a két egyesületről Incidensek á tárgyaláson a vádlottaknál talált gyorsírást jegyzetek korái A vádirat A vádirat valamennyi vádlottat azzal vá­dolja, hogy 1930-ban, 1931-ben és 1932-ben Prágában, Aussigban és Csehország egyéb városaiban a köztársaság ellen irányuló üzelmekre szövetkeztek. E célból közvetett vagy köz­vetlen érintkezést tartottak fönn külföldi funkcionáriusokkal, fegyverképes szemé­lyeket gyűjtötték maguk köré, gyakorla­tokat tartottak s ezeket szervezték. Ezzel a köztársaság védelméről szóló tör­vény 2. paragrafusának tényálladékát kime- ri tették. E vádpont részletes indokolása felemlíti, hogy a belügyminisztérium 1929-ben jóvá­hagyta a „Volkssport" szervezeti alapsza­bályait s az egyesület célja mindennemű sport kultiválása lett volna, de már a legrö­videbb idő alatt megmutat kozott, hogy a „Volkssport" a valóságban nem sport- és testnevelési, hanem politikai egyesület.. Az egyesület tagijait politikai nevelésben része­sítették és szervezték s a fölvétel elő Pöl té­tele a német nemzeti szocialista munkás­párthoz való tartozás volt, úgyhogy nyilván­való, hogy a „Volkseport" tulajdonképen egyik része volt ennek a pártnak. A „harmadik birodalom" és a Voíkssport A német nemzeti szocialista munkáspárt programjának főkövetelése a szil lét a német­ségnek mint az állam- szerves s a csehekkel fogságban ülnek letartóztatásuk óta.. Pontosan kilenc órakor vette kezdetét a tárgya­lás. A kis esküdteaéki terem, amelyben a tárgya­lás folyik, az utolsó helyig megtelt. Az újságírói pa-dhelyek is zsúfoltak, mert számos külföldi új­ságíró is érkezett a tárgyalásra. Mindjárt a tárgyalás megnyitása után kisebb összeütközés támadt Dembitzki dT. védő és a ta­nácselnök között, amikor az elnök Benos dr. tanár­nak, a gyorsírás hites bírósági szakértőnek átadta a vádlottaknál talált gyorsirási feljegyzéseket, hogy desifrirozza azokat, lefordítsa s a bíróságnak az­után átadja. Dembitzki dr. ez ellen tiltakozott, de a bíróság úgy határozott, hogy a gyorsirási jegy­zeteket kiadja Benes dr.-nak lefordításra. Másik incidens támadt Donnhauser vádlott személyi adatainak felvételekor. A vádlott védője, Dembitzki dr. ugyanis azt tanácsolta neki, hogy az államügyész kérdéseire ne válaszoljon. Amikor az ügyész ez ellen tiltakozott, a bíróság elnöke kijelentette, hogy a vádlott köteles válaszolni az ügyésznek. Dembitzki dr. ismét fenntartotta a semmiségi pa­nasz jogát. Ezután rátértek a terjedelmes, huszonnégy olda­las vádirat felolvasására. és szlovákokkal egyenjogú résziének az elis­merése s a külön szudétanémet országgyű­lés fölállítása. Ezek a követelések azonban csak a párt nyilvános programja számára voltak szánva. A tényleges és főcél más volt, amelyet e párt képviselője, Jung nemzet- gyűlési képviselő nyíltan megfogalmazott ,.A szudétanémet nemzeti szocialisták kis katekizmusáéban. Jung itt a párttörekvések utolsó etapjául nem akar mást, mint „Csehszlovákiának a középeurópai államok alakulatába való beillesztését — amely államalakulathoz Németország és Ausztria tartoznék — s egy német nemzeti államnak a létesítését, az úgynevezett harmadik birodalomét/' Ez a program és a felsorolt követelések teljesen egyeznek a német Hitler-párt programjával. Az álla™hatalom átvétele és egy uj állami és gazdasági rend beve­zetése után az utolsó etapp következne, azaz valamennyi német fölszabadítása és a Nagynémet Birodalom megalakitása. Ennek a célnak a megvalósításához a biro­dalmi német nemzeti szocialisták pártja min­den eszközt — az erőszakos eszközöket sem véve ki —igénybe vesz, amint ezt bizonyítja a katonailag megszervezett s kiképzett ro hamosztagok megalakítása, amelyek Német­országban számszerűleg erősebbek, mint a tulajdonképpeni hadsereg. A tagok megszervezésének és katonai ki­képzésének ezen módját a német nemzeti szocialisták itteni pártja példaképül vette éa megvalósította a „Volkssport“-iban. Külőnle ges előírásai egyenruhák viselését vezette Ibe, a vezetőknek rangjelzést adott s meg­szervezte a tagok fölszerelését. A fölszerelés karbantartása és beszerzése a tnoppaui köz­pontra volt bízva, Minit a német nemzeti szocialista párt tagjai, a „Volkssport" tagjai is a horogkeresztet viselték egyesületi jel­vényképpen- Ezt a jelvényt minden nyilvá­nos föllépésük alkalmával viselték- Külön­leges alkalmakkor vörös zászlóval vonultak ki, amelyen fehér mezőben a horogkereszt állott. A Volkssport gyakorlatai A „Volkssport" tagjai szigorú katonai fe­gyelemnek voltak alávetve. A vezetők ren­delkezési és hatalmi jogát külön előírások, az úgynevezett „fenyitő szabályok“ szabá­lyozták. A „szolgálati előírás" a zárt alaku­latokban való gyakorlatok tekintetében tel­jesen megfelelt a német hadsereg errevonat- kozó előírásainak. A vezénylések tisztára katonai jellegűek voltak. A zárt formációk­ban való gyakorlatok mellett a „Volkssport" harci gyakorlatokat is folytatott és pedig ugyancsak a német hadsereg előírásai alap­ján- Ezen gyakorlatoknál nagy súlyt fektet­tek a kurirszolgálatra. A gyakorlatokat ma­gasabb vezető vezérelte s minden gyakorlat után megbeszélést tartott az osztagparancs­nokokkal. Ilyen gyakorlatok éjszak is voltak s ilyenkor a kézigránát-dobást famodelekkel gyakorolták. A tagok éles lövészeten is részi­vé ttok. Minden tagról céllövészeti listát ve­zettek. A német-birodalmi SA-formációkkal együttesen is folytak tábori gyakorlatok. így január 4-én Petrovicben folv le egy ,,Volkssport"‘-gyakorlat, de ez az osztag átlépte az államhatárt s aztán az SA-ta- gokkal Bottleubenben gyakorlatozott to­vább. A hitlerista SA-osztagok viszont március 16-án lépték át a csehszlovák ha­tárt s Friedlandban gyakorlatoztak együtt a ,,Volkssport“-tal, majd a gyakorlat befejezése után mindkét formáció együtt vonult föl Friedland uocáin­„Hitler osztagának alkotó része" A felsorolt körülményekből s a lefoglalt anyagból kitűnik, hogy a „Volkssport" tagjai tulajdoniképpen ka­tonailag megszervezett alkotórészét képez­ték a hitlerista SA-osztagoknak. élesen támadja a Kreuger-féle vizsgálóid-, zottságot, amelynek szemére veti brutális módszrét és inkvizitórikus eljárását. Ekman szerint a vizsgálóbizottság nem a hi­telezők érdekeit tartotta szem előtt, hanem egészen más szempontokat. Hamrin, az uj miniszterelnök a sajtóiban adott nyilatkozatában leszögezi, hogy a kormány többi tagja nem tudott a Kreu- ge.x-íéle adományróL Stockholm, augusztus 8. A svéd sajtó a leg­nagyobb megdöbbenéssel k Ekman leleplez­te tűséről s általános a vélemény, hogy a most kipattant affér a legsúlyosabb kö­ve tkezunéuye a Kreuger-ügynek és igen sokat árt Svédországnak. Egyetlen vigasztalásul csak az szolgálhat, hogy a kormány és a hatóságok a legiigalmatla- nabbul eljárnak a korrupciós ügy vala­mennyi szereplője ellen s ebből a külföld láthatja, hogy Svédországban még van elég erkölcsi erő a nemzet érdekeinek és tekin­télyének megvédésére. Bár Ekman személye a támadások pergőtüzé­ben áll, egyéni inkorrektséggel senki sem vá­dolja őt, ellenben annál inkább rovására Ír­ják, hogy mint államférfi felelőtlenül és hallatlan könnyelműséggel járt el. • Ncwyork, augusztus 8. A Kreuger el Toll társaság független részvénytulajdonosainak nevében Untermiyer ügyvéd tiltakozását je­lentette be a svéd ujjászervezési tervek el­len, amelyeket elhamarkodottaknak és igen veszélyeseknek tart. A lefoglalt Írásbeli anyag bizonyítja, hogy az előkészületek már annyira előrehaladlak, hogy németországi nemzeti szocialista mun­káspárt csoportjai oly tömegben voltak itt megszervezve, hogy abban a pillanatban, amikor a Hitíer-párt magához ragadta volna a hatalmat, egyrészt oltalmazni tudták volna azt meg­felelő és elégséges módon a külföld esetle­ges intervenciójával szemben, másrészt pe­dig előkészülhettek volna egy aktív inter­vencióra Csehszlovákiában is. A „Volkssport" központja Fulneken volt. El­nöke Schubert képviselő, aki egyszersmind Morvaoirszág-iSzilézia országos parancsnoka volt. Csehország parancsnokaként Krebs képviselő szerepelt, aki egyszersmind aus- sigi kerületi parancsnok is volt. Prágai kerü­leti parancsnok a vádlott Petermichel volt, az ifjúsági szervezet országos parancsnoka a vádlott Donnhauser. Az öregek tanácsában Jung képviselő elnök, Krebs képviselő alel- nök volt. Prágában megalakították a „Stu.- dentenbund“-ot, amelynek elnöke a vádlott Metzner, pénztárosa a vádlott Schwab, titká­ra a vádlott Palliga s választmányi tagja a vádlott Haider mérnök volt. A ,,Volkssport“ és a „Studentenbund" Vinohradyn közös pin­cehelyiséget bérelt, ahol tanácskozásait és gyűléseit tartotta. A két egyesület funkcio­náriusai ugyanazok voltak. Kifelé két önálló egyesület volt a két alakulat. De a valóságban mindkét egyesület szerves alkotórésze volt a német nemzeti szocialista pártnak. A vádirat ezután behatóan foglalkozik az egyes vádlottak tevékenységével s fölemlíti, hogy mindkét egyesület tagjai állandó érint­kezésben voltak Hitler németországi embe­reivel, amint ezt Metzner vádlott egyik levele bizonyltja. Ez az irás bizonyítéka annak is, hogy a két szervezetet anyagilag támogatták Német or szagból. A vádirat felhozza továbbá, hogy a vádlot­tak nemcsak tevékenységük horderejűvel, ha­nem büntethetőségével is tisztában voltak. Ezt bizonyítja Metzner vádlott levele, amelyet egy Kosig nevű drezdai embernek ir s amely­ben abszolút bizalmasnak mondja levelét azr zal, hogy egy árulás a fejébe kerülhetne. Hogy milyen eszközökkel akarták kivívni kitűzött végcéljukat, arról egy dokumentum tanúskodik, amelyet Paliega vádlottnál talál­tak. Ebben ezrekről és ezrekről történik említés, akik barna ingekben vagy a barrikádokon, vagy pedig a lövészárkokban fognak harcba vo­nulni a német szabadságért. Az ügyész vég konklúziója A vádirat a lefoglalt és összegyűjtött anyag alapján arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a Volkssport és a Studentenbund tevékeny­sége a köztársaság ellen irányult, a vád­lottak tevékenysége már túlhaladta az elő­készítő cselekmények határait s olyan mér­tékben nyilvánult meg, amely már ered­mény lehetőségéhez volt közel s ezzel az állam biztonságát fenyegette. A Volkssport és a Studentenbund katonailag megszerve­zett osztagai teljes bizonyítékát szolgáltat­ják annak, hogy a cél eléréséhez alkalmas eszközökről volt szó, annak a célnak az el­éréséhez. hogy Hitlerrel megalapítsák a „harmadik birodalmat", amelyhez csehszlo­vák terület, az úgynevezett szudétanémet terület is tartozna. Tehát a csehszlovák ál­lam egy részének le szakításáról s a német birodalomba való csatolásáról volt szó. Lapunk zártakor a tárgyalás tart. Brünn, augusztus 8. Ma reggel 9 órakor állott a brünni kerületi bíróság elé a német nemzeti szo­cialista munkáspárt „Volkssport" és „Studenten- bund“ néven ismert szervezeteinek élén álló funk­cionáriusok első csoportja. A főtárgyalást eredetileg a prágai kerületi biróságon kellett volna megtar­tani, de a brünni legfelső bíróság eleget tett a vádlottak védői ama kérelmének, hogy a főtárgya­lás lefolytatására más bíróságot delegáljanak s e büntetőügy letárgyalására a brünni kerületi bíró­ságot utasította. A főtárgyalás elnöke Kerndl bíró­sági főtanácsos, szavazóbirái Dlecek és Loskot dr. bírósági főtanácsosok. A vádat Dvorácek dr. állam­ügyész képviseli. A vádló ttok a következők: Petermichel Sándor 25 éves égeri illetőségű prágai egyetemi hallgató, Haider Rudolf mérnök, a prágai német műegye­tem 31 éves tanársegédje, Paliege Frigyes 24 éves branedorfi illetőségű egyetemi hallgató, Donn­hauser Péter 30 éves niederhoíi tanító, Schwab Antal 20 éves leitmeritzi illetőségű egyetemi hall­gató, Illing Pál 28 éves magántisztviselő és Metz- uer Adolf 22 éves prágai egyetemi hallgató. A vádlottak közül Petermichl és Haider mérnök szabadlábon védekezhetnek, a többiek vizsgálati

Next

/
Thumbnails
Contents