Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-30 / 197. (3010.) szám

A magyar ifjúság dolga Irta: SZENT-IVÁNY JÓZSEF Papén Münsterben bejelentette a Hitlerrel való szakítást A parlament és a politikai pártok telles kikapcsolásával akarja megkezdeni a német kormáí a gazdaság és áilamélet újjá­építését? A Papen-kormány hosszabb uralomra rendezkedik be Hindenburg szárnyai alatt — Jelszó: „Konzervatív és autoritativ kormányzás" — A gazdasági tervezet révén Papén 1.7C9.G00 munkanélkBIit akar kenyérhez juttatni és kétmilliárd márka előleget vesz fel a német gazdaság jövőbeli hozadékira Berlin, augusztus 29. A német politika vár- va-yárt szenzációja, amely egyben a világpo­litika szem pontjából is elsőrendűen lantos esemény s; Pűpen kancellár miinsteri pragram- bes®éde vasárnap a westfáliai para»ztsziövpt- ség kongresszusán elhangzott s a gazdasági koncepcióik újszerűségével és kockázatos me­részségével felülmúlta a legmesszebbmenő várakozásokat is. A kancellár elvi megállapí­tásai a német politika jövőjét illetőleg éppen olyan jelentőségteljesek, mint azok a gazda­sági tervek, amelyekkel el akarja indítani a megakadt német termelést. Papén kancellár nyíltan kitűzte politikai célját: a német birodalmat konzervatív ál­lammá akarja átalakítani, amelynek vezetése a parlament és a pártok befolyásától függet­len legyen. Ezzel kapcsolatban kifejezte két­ségét a nemzeti szocialista—centrum koalíció létrejötte iránt. A közvetlen jövőt olyképpen látja, hogy Hindenburg elnök meghagyja a birodalom kormányzását a mostani birodalmi kormány kezében, függetlenül attól, hogy a különböző politikai pártok, elsősorban a nem­zeti szocialista és a centrum közötti tárgya­lások eredményesek lesznek-e. Fejtegetései­ből kitűnik, hogy minden körülmények között sor kerül a birodalmi gyűlés feloszlatására. A kormány külpolitikai programját nem vonta be a münsteri beszéd keretébe, jelezte azonban, hogy a külpolitika terén is a leg­rövidebb időn belül szint vall a kormány. Ki­emelendő még az az éles hang, amelyet Pa­pén kancellár Hitlerrel és a nemzeti szocia­listákkal szemben használ, F.iigsulyozta, hogy mennyire féktelen volt Hitler politikai magatartása az utóbbi időkben s a nemzeti szocialista párt vezére ezzel a taktikával maga játszotta el igényét a birodalom veze­tésére. Papén beszéde nem hagyott kétséget aziránt, hogy a birodalmi kancellár Hitleír nélkül, a pártvezér félretolásával igyekszik majd a német birodalom útját egyengetni. Igen jelentősek a kancellár pénzügyi és gazdaságpolitikai tervei, amelyek szintén hosszabb időre, távoli célok elérésére ké­szültek. A kormány nagyvonalú koncepciót fektetett fel a német birodalom gazdaságának újjáépítésére. Igénybe veszi a Birodalmi Bank segítségét, amely kétmilliárd márkát fog a kormány rendelkezésére bocsátani. Ke­rülni fognak minden inflációs intézkedést s a közvetlen cél: a német gazdaságban lappan­gó és mostanáig kihasználandó likviditás fék használása a termelés és a gazdaság újjá* éle sztélének céljaira. Ezt a célt különböző in­tézkedésekkel, többek között az adózási rend­szerben keresztülvezetendő nagyszabású re­formokkal óhajtja szolgálni s ha számításai beválnak, akkor a jutalmazási rendszer segit- ségével egy és háromnegyedmillió munkanél­külit juttat foglalkozáshoz a német gazdasági életben. Lehetővé teszi a munkabérek csők-* kerítését, egészen a létminimumig, feltétele azonban, hogy az üzemek uj munkástőmege- ket szívjanak fel. Papén kancellár programnyilatkozatának fontosabb részeit az alábbiakban ismertet­jük. „Le kell rakni a német állam uj alapjait” — A kormány feladata — mondotta Papén — nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is adva van. A kormány kötelessége lerakni a német állam uj alapjait. — Mi nem vagyunk forradalmárok és nem vagyunk reakcionáriusok sem. Tudjuk, hogy az emberi cselekedet és a szellem befolyása társadalmi állapotainkra nem korlátlan. Sokkal inkább azt tartjuk, hogy az emberi együttélés rendije Istentől való s emberi kéz és szellem azon csak aránylag keveset tud Figyelő állásból szemlélni a magyar ifjú­ság munkáját és megmozdulásait, kényel­mes dolog, vele foglalkozni, benne elmé­lyedni hálátlan mesterség, beleavatkozni pedig csák megértő lélekkel lelhet. Mégis foglalkozni kell vele a közélet min­den fórumán, mert: a nemzet ifjúságából nőnek ki majd a vezetők és akárhogy vesszük, mégis csak szukresz- ©emoia fejlődik belőlük a politikai, kulturá­lis és gazdasági közélet számára. Hogyan és miként foglalkozzunk mi öre­gek az ifjúság sorsával és megmozdulásai­val, már előlblb említettem és most sem aka­rok egyebet tenni, mint néhány figyelemre méltó szempontra mutatni rá abból a cél­ból, hogy közvéleményünk tájékozódása egyszerűbb legyen és hogy néhány gondo­lattal segítsek az ifjúság program-ki alaki tó munkájában. Az a sok világnézeti, osztály- és társadal­mi, valamint politikai ellentét, amely a ma­gyarság soraiban pusztit és amely ellenté­teket a kormány és pártjai tudatosan és tervszerűen 'szítanak, az ifjúságot sem hagy­ta érintétlenül. Természetes is, hogy a ma­gyar intellektuális ifjúság szeizmográf szerű­en reagál a külső behatásokra és keresi az ideológiájában éppen úgy, mint a gazdasági vonatkozású gyakorlati kérdésekben az utat, amelyen állva 'leginkább biztosíthat érvényesülést, életlehetőséget a benne fej­lődő generáció tagjainak. A mi kisebbségi ifjúságunk szervezkedé­sének rövid multiját a határozatlanság, az útkeresés jellemezte. Alakultak egyesületek gyors egymásutánban, programot adtak, át­alakultak, sodródtak erre is, arra is, anél­kül, hogy valahol megálltak volna. Csak a legutolsó időiben . tisztázódott a helyzet egyes ifjúsági csoportosulások jellege és céljai tekintetében. A sokat emlegetett és nagy propagandával vezetett Sarló beletor­kolt a kommunista pártba, átvette annak ideológiáját, fegyelmezettségét és kitaszítot­ta magáiból a Sarló barátai .egy jó részét. A Sarló tehát megmutatta magát­A Prohászka Körök ifjúsága képviseli a másik szélsőséget és Uj Élet óim alatt adja ki folyóiratát, melyben a katolikus diszcip­lína ereje és a katolikus egyház kulturmun- kájának szelleme emelkedik ki a radikális társadalmi programból. Ez az ifjúsági meg­mozdulás a magyar kisebbség nemzeti éle­tében számottevő értéket jelent, még akkor is. ha „utj" program óit vall, ha elégedetlen a kisebbségi közélet jelenlegi vezetőivel és kritikai szemmel kiséri a mai pártokban folyó vagy azokhoz kapcsolt munkát. Legújabban Magyar Munkaközösség név alatt alakult egy ifjúsági szervezet, mely­nek bevallott célja az ifjúsági mozgalmakon túlmenő, főleg gazdasági munka fölvétele. A Magyar Munkaközösség ma még az ideo­lógia kérdéséiben nem áll tisztán előttünk. A pozsonyi szervezet megalakulásakor tel­jes joggal látszott úgy, hogy ezt a szerveze­tet a kormány, közelebbről a népnevelési miniszter hivta életre, mikor a miniszter pozsonyi exponense került az elnöki székbe s ő adott programot a szervezetnek. Ez a születési hibája a Magyar Munkaközösség­nek a magyar közönség és a magyar ifjú­ság tekintélyes részében bizalmatlanságot keltett. És nyilvánvalónak látszott, hogy ez az alakulás el fog sodródni valamely kor­mánycél zavaros vizére s azután elveszti je­lenít őségét éppen úgy, mint naiv elődei, akik abban a meggyőződésben éltek, hogy Külső vagy belső politikai nyomás nélkül fogja osztogatni a javakat a csehszlovák kormány a magyar ifjúság részére­Újabban a Magyar Munkaközösség rima­szombat i szervezete alakult meg s ott ala­pos kritika alá vették a fiatalok a Magyar Mu nk aköziösség pozsonyi alakulását s hatá­rozott állásfoglalást követelitek a tekintet­ben, vájjon a Magyar Munkaközösség a nemzetközi szociáldemokrácia és a cseh­szlovák kormány jármába akarja-e fogatni magát, vagy mindenkitől függetlenül ma­gyar nemzeti alapon ktvánja-e programját szolgálni. Előttem van a gyűlésről hivatalosan ki­adott kommüniké szövege, amely szerint a felvetett kérdésre a Magyar Munkaközösség pozsonyi csoportjának egyik vezetője ezt mondotta: „Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánkban ezen szellemiséggel három irány ellen vállalunk frontot és pedig 1. a magyar k öllek t ivuim on belül jelentkező részletmegoldások ellen, — mert ezek meg­bontják a kisebbségi magyarság egységét, amikor célkitűzéseikben elsősorban párt- politikai, vagy felekezeti, vagy osztály- vagy világnézeti bázison csak a magyarság egyes részeit szervezik he kulturális, gazdasági és egyéb megmozdulásaikba; 2. a nemzet­köziség minden megnyilatkozása, elsősor­ban a nemzetközi kommunizmus ellen, mert a szlovenszkói magyar kisebbség ér­dekeit nem lehet idegen és infernacionálls érdekek parancsára szolgálni, hanem csakis a kisebbségi sorsból és viszonyokból kinőtt koncepcióval, — tehát az internacionaliz­mussal szemben a magyar nemzet különös érdekeit szolgáljuk úgy, hogy mi a magyar nemzet fogalmát a magyar dolgozók (intel­ligencia, munkásság, parasztság) nagy tö­megeivel azonosítjuk, a nemzeti gondolatot pedig éppen ezért meg akarjuk tölteni a korszerű haladás és a szocializmus tartal­mával; 3. mindazon törekvések ellen, ame­lyek a kisebbségi magyarság el nemzetleni- tését, gazdasági és kulturális létérdekeinek veszélyeztetését szolgálják- Világosan látjuk a kormánypolitika tendenciáját és munkáját s mindenütt ott leszünk, ahol a magyar ki­sebbség létérdekeit kell szolgálnunk. A Magyar Munkaközösség nem pártpolitikai megmozdulás, nem is célunk, hogy bárme­lyik pártnak párt szűk része©n ciát szolgáltas­sunk- A Magyar Munkaközösség sem ki­sebbségi helyzeténél, sem szellemiségénél fogva nem kopirozhatja le a fasizmus, sem a hillerizmus olasz és német formáit. Szo­cialista szellemiségünk a kisebbségi adott­ságból nőtt ki és elfordul a komolytalan ál- szocializmustól." Még világosabban adija a célkitűzést Győry Dezső, mikor azt mondja: „Választa­nunk kell az internacionalizmus és a nem­zet, — a kapitalizmus és a szocializmus kö­zött, s a magyar ifjúság félre nem érthető módon a nemzet és a szocializmus mellett foglal állást." Ez a Sizellem és ebben a szellemben folyó gyakorlati munka alkalmas lehet a magyar­ság soraiban való hódításra és ez hivatott arra, hogy a pozsonyi beteg elindulást — ha kell vérátömlesztéssel is — megmentse a „próbálkozások" sorsától. Várjuk meg a munkát, azután Ítéljünk. j „LSEK™ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, neqved- D„. - n , , x — — . . . ... Szerkesztőség: Prágán., Panska ulice 12 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok - k,^iva?l fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon- 34184 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÖ. SÚRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHH ^ ^ ®vf. (3010) szám ■ Kedd ■ 1932 augusztus 30

Next

/
Thumbnails
Contents