Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-28 / 196. (3009.) szám
1932 augusztns 28, vasárnap. tiwlxiMag^rHTRMP 9 Goethe-kiállitás keretében mutatják be az egész Goethe-korabeli Karlsbadot. A költőkirály úgy szerette Karlsbadot, hogy Humboldt Vilmoshoz azt irta: „Idh möohte nur in drei Stadíen leben: Weimar, Karlsbad und Rom...“ S hogy miért, erre hadd álljanak itt Horner gyöngyösi orvos föntidézett müvéből a hetven évvel ezelőtt kelt szavak: „— elegendő szórakozást é6 mulatságot okoz az Alté Wiesenek bármely órábani meglátogatása, hol a legmiveltebb és legfényesebb társaságok együtt találtatnak, kik között a roppant és sokszor meglepő változatosság a nemzetiségekben, a szokásban, az öltözetben, a nők deli testalkatása meg annyi ritka szépségek oly meghatólag működnek az emberre, hogy sokan Karlsbadot ha bár egészséges testtel, de sokszor sebzett 6zivvel hagyják el. Bár az utóbbi indulatokat Karlsbadban igen tilalmazzák, mindazonáltal én azt hiszem, hogy ha kicsapongássá nem alakulnak által, csak jótékonyan hatnak a beteg emberre is, mint kellemes előmozdítói az egészségnek.11 (81. 1.) Úgy látszik, akkor is akadtak okos doktorok! * A múlt emlékei közül visszatérve a jelenbe, egy kis magyar élménnyel távozunk Karlsbad- ból. Valamelyik tangy augusztusi estén történt a Pupp nagy vacsorázótermében. Dvorák cseh legendái után Kiinger magyar potpou.rriját játszotta a nagyszerű zenekar. A „Rákóczi-in- duló“ ütemeivel kezdődött e a „Szózat11 méla- bus akkordjaival fejeződött be. Mi a „Szózat11 hangjaira fölemelkedtünk helyünkről, amit követett a nagyterem sok-sok magyarja, majd végre az egész közönség fölállott és utána oly •lelkesen tapsolt a magyar „Szózat11 után, hogy a zenekarnak ráadást is kellett játszania. S mindez történt Csehszlovákiában az Útnak 1932. esztendejében. Vörösmarty „Szózat“-a Karlovy Varyban az egész közönség lelkesedése mellett... Az Európa-repiilőh a célban Berlin, augusztus 27. Staake-üben, az Európa-'körüli repülés végállomásán, ma reggel 7 óra 14 perckor, illetve 7 óra 23 perckor leszállótta.k Junck és Oleterkamp német repülők- Harmadiknak a német Hir- thet várják. Ezrekremenö tömeg részvéte mellett helyezték örök nyugalomra Lábass Jucit „n. Budapest, augusztus 27; (Budapesti szer kész tőségünk telet onjelen lése.) A tragikus véget ért Lábass Jucit óriási részvét mel lett temették cl péntek délután a kerepesi úti temetőben. Az ezüstszínű érckoporsót a temető ravatalozójának középső nagy termében helyezték el. Lábass Juci hófehér selyem ruhájában, selymek, csipkék és rózsák közt feküdt koporsójában, amelyet rengeteg koszorú és virág bontott. A koporsóhoz csak a legszűkebb hozzátartozókat, pályatársait és jóbarátait engedték, mig a több ezer főnyi közönség a ravatalozó-épület körül díszruhás rendőrkordon között volt elhelyezve. .A temetésen megjelent a magyar főváros színész. és miivésztársadal- mának csaknem minden tagja, a sziniisko- lák növendékei, a színházak alkalmazottai, zenészei stb. A beSzentelés után elsőnek Szirmai Imre lépett a koporsóhoz és a színészek szövetsége nevében mondott búcsúbeszédet. — Dalban fogan látott, szépségben született, magyar dacos büszkeségtől hevített lényed úgy áll előttem — mondotta — mint amikor a zárda falait elhagyva beléptél egy akkor még szépnek tetsző élet iskolájába, hogy megszerezzed az ismereteket művészi pályád előkészítéséhez. Tehetség, szépség, zenei műveltség, szorgalom és becsvágy predesztináltak arra, hogy majdan az elsők között is az e'ső légy. Isten kifürkészhetetlen akaratából boldogságod nem tartott sokáig, mert szivedből elvonták az életerőt és szép csendesen elköltöztél az élők sorából oda, ahová nem ér el sem az igazi, sem a színpadi fejedelmek tülekedése és ahol már nem fáj semmi . •. Zokogásba fulladtak Szirmai Imre szavai és vele együtt zokogott a fájdalomtói összetört családtagokon kiviil a sir körül álló több ézer főnyi gyászoló közönség is. Ezután Tolnai Andor, a Fővárosi Opereti- szinház tagja, majd Nádor Jenő, a Király- Sziniház tagja mondott búcsúbeszédet az örök nyugalomra térő Lábass Jucihoz, végül az Operaház énekkara gyászdalokat énekelt. Ajánlja a „Nagyasszonyt** nőismerősei 3NP közt! Tízezer métermázsa vetőmagra van szüksége a Bodrogköznek, ahol a rozsda 90 százalékos kárt tett a búzában A gazdák már most vásárolják a lisztét, mert annyi búzájuk sincsen, amennyi a saját szükségletükre kellene — Még a telepesek is panaszkodnak ezen az áldott vidéken m. Kevés olyan áldott, jó termőföldje van egész Szlovenözkónak, mint a Bodrogköz. 1M, a nagy magyar alföld északkeleti nyúlványán, a Bodrog és a Latorca völgyében, minden megterem, amit a közápeurópai agri kultúrában el lehet képzelni, de első- sortban kitűnő búzát teremnek ezek a földek s igy szinte magától értetődő, hogy a bodrogközi mezőgazdálkodás, nagy- és kis-' birtokos egyaránt, búzára van beállítva. A búza tartotta itt a gazdákat legelsősorban, a búza képezte a gazdák lélekzetét, amíg volt ára s amig a gazda számolni tudott azzal, hogy a búza minden éven behozza a gazdálkodás rezsi költségeinek nagy részét- Ennek az időnek néhány év óta, a búza árának katasztrofális zuhanása óta vége, de a búzára beállított gazdálkodást talán az egészségesebb jövő reményében, talán az ezzel járó költségek miatt máig sem szervezték át a Bodrogközön, amely továbbra is megmaradt búzatermelő vidéknek, talán úgy is mondhatnék: Keletszlovenszkó éléstárának. É6 ez az éléstár két esztendő óta Üres- Tavaly a hatalmas árvizek és fagykárok, a trips-légy, a fritt-légy és a szerecsen-poloska 50—60 százalékos kárt csináltak a búzában, ezidén pedig rászakadt a bodrogközi búzára a mindennél gyilkosabb veszedelem: a rozsda és alapos munkát végzett. A búza sorsa ezidén elvégeztetett a Bodrogközben is. Pedig szép ez a vidék, megérdemelné, hogy tej jel-mézzel folyó Kánaán legyen. Ahogy a vonat Sátoraljaújhelyen túl kiszalad a síkságra, hamisítatlan alföldi levegő csapja meg az embert, melyet jól esik jó mélyen tüdőre szívni. Bodrogszsrdáhely környékén jobbra a nagykövesdi dombok látszanak még egy darabon, azontúl pedig mindenütt a horizonttal ölelkező síkság, melyet csak helyenkint szakítanak meg szelíd akácosok, vagy a szélesen terpeszkedő alföldi falvak. Balra a Kárpátok idek ékelő nyúlványai vigyáznak a Bodrogközre, mint hűséges őrtáölók. A lakosság természetesen szimmagyar és szereti a földjét a magyar paraszt végtelen földszerelmével. És most ennek a földnek a búzáját gyilkolta meg á rozsda kegyetlenül és kíméletlenül és csak hírmondónak hagyott meg belőle tíz százalékot. Az ígérkező termés tiz százalékát, mert a Bodrogköz nagy részében szintén kilencven százalékos a rozsdakár. Amit tavasszal meghagyott az árviz — pedig Szolnocsna. Boly, Zétény, Rád. Bodrog- szentmária, Bodrogvécs, Lelesz, Kapónya, Bodrogmező, Ladamóc, Szőllőske községek határában az is alapos pusztítást végzett — ezt most megette a rozsda. Talán különösen hangzik, de a gazdiák mondták, hogy a legszebb, legkitűnőbb búzákba ette be magát legelőször és a legerősebben a rozsda, mintha csak kiválasztotta volna, hol csinálhatja a legnagyobb kárt. Viszont a gyöngébb, gazosabb búzákat kevésbé támadta meg. A máskor káros gyom ezidén, ugylát- szik. a rozsdafogó szerepét játszotta a Bodrogközben és sok gazda szerette volna mos’ utólag, ha a búzája gazos lett volna. Ezen a kitűnő búzatermő vidéken normális esztendőkben tiz-tizenkét mázsás átlagtermések szoktak lenni, most pedig valóságos ..főnyeremény t“ csinált az a gazda, aki két-három mázsát csépelt holdanként. De ez sem búza, hanem kenyérnek nehezen, vetőmagnak pedig egyáltalán nem használható hitvány ocsu. Egy gazda mesélte. hogy ilyen búzáért a 137 koronás pozsonyi tőzsdejegyzés ellenére 65 koronát kínált neki egy terménykereskedő, de ezt is csak azért, mert évek óta összeírót- 1 tetősben áll vele. Azért a búzáért, melynek termelési ára a mai viszonyok között és a rozsdakatasztrófa következtében métermázsánkint legalább 450 koronába kerül. Ilyen „üzletet*1 jelent ma a gazdálkodás. Sertésvész és takarmányhiány Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a Bod- rogközbew is hatalmas sertésvész dühöng hetek óta, amely a legtöbb községben ki- p tiszti tóttá már az egész sertésállományt, pedig éz a gazdák vagyonának egyik jelentős részét képezte- Azonkívül a tavalyi ta- karmányhiány után ezidén sem termett elegendő takarmány, ami az állatárak húszszázalékos esésében már most kezdi éreztetni a hatását. A takarmányhiányra a rozsda- katasztrófa is sulyosbitólag hat, mert a rozsdás szalmát az állatok egészségének veszélyeztetése nélküli nem lehet takarmányozásra használni. Amellett tehát, hogy a bodrogközi gazdák nagy része már tavaly is hitelbe vásárolta a takarmányt, ezidén sem lesz mit etetnie állataival, az pedig nehezen hihető, hogy a mai viszonyok között pénzért tudjanak takarmányt vásárolni. Ezt a katasztrofális helyzetet alig enyhíti valamivel, hogy a tavasziak közepesem fizettek és a kukorica, krumpli is tűrhető termést igér, mert a Bodrogköz elsősorban búzatermelő vidék, a búza képezte a gazdák fő jövedelmi forrását. A premontreiek 2300 holdas leleszi birtokán, amely a Bodrogköz legnagyobb uradalma és intenzív gazdálkodása melleti töhíbszáz hold búza vetése volt, pontosain hetvenöt százalékos kárt tett a rozsda, amellett azonban elpusztult az uradalom teljes paszulyvetése is, melynek termelésével szintén Intenziven foglalkoznak. Itt az árvizek miatt erősen megkéstek a tavaszi munkákkal s ez szintén felifokozta a rozsda pusztítását. Érdekes azonban, hogy az uradalmi búzának a rozs- dakárok ellenére is megvan a sikértartalma s az uradalom vezetőiétől nyert információnk szerint ióminőeégü lisztet őröltek ebből a búzából is. Lisztet vásárodnak a gazdák A rozsdakatasztrófa következtében beállott kenyértelenség éles jellemzője, hogy a mizaíermelő gazdáknak több bodrogközi köz" s ég ben annyi búzájuk sincsen, amennyi a saját szükségletükre kellene. Emiatt már mos’, a nyár derekán, pénzért, sőt: Iliiéibe kénytelenek vásárolni s hogy milyen kereslete most ezen a vidék*# a lisztnek, mindennél jiobbain niufcat- jia áz, hogy Királyhelmecen, a Bodrogköz székhelyén, újabban négy uj Jisztke- reskedé? n.5 ilott és mind a négy jól prosperál. lermészeleser ’degenből hozott lisztet árulnak ezek a kereskedésk azon a vidéken, amely normális esztendőkben a kenyér hazája volt. SÍRKÖVEKÉI mindeni kefozmben. éy kknielken, gyári arcra KÖIPAR61SRTELEPB BANSKABYSIRm Olyan nehéz a helyzet ma a Bodrogközben, hogy még a k.stárkányi és bélyi cseh telepesek is panaszkodnak, pedig az állam még ma :s dédelgeti őke* és pénzkölcsönö- kön kívül egyéb kedvezményekben is része* siti őket. Igaz, hogy a katasztrófáiig búzatermésen kívül leginkább az adóhivatalra panaszkodtak, amely — horibile dictu — tőlük is adókat követel. Ezzel szemben a magyar gazdák az egyre szaporodó foglalások és adóvégrehajtások ellenére kijelentették, hogy sok ugyan az adó és nincs miből fizetni, de az adóhivatal minden méltánylást érdemlő esetben halasztást ad és megelégszik a kisebb összegű részletekkel is. Tízezer mázsa vetőmagra van szüksége a Bodrogköznek Ez a horribilis vetőmagszükséglet mutatja a legjobban a bodrogközi rozsda kai a szt- rófát, ezért ezzel kapcsolatban megkérdeztük Királyhelmecen Kabáth Béla dr. járás- főnököt is, aki a következő választ adta: — A rozsdakárok összeírása folyamatban van s az eddigi adatok szerint a rozsda hatvan százalékos kárt tett a bodrogközi búzákban. A kár természetesen változó, mert vannak vidékek, ahol a kár kilencven, de vannak ahol csak negyven százalékos. A károkról az országos hivatalnak részletes jelentést küldtünk s ebben hozzávetőlegesen tízezer métermázsára jeleztük az e vető nnagm ennyi séget, amely búzából kel! ez-> idén a királyhelíneci járás részére is. Ez a szám azonban még nem végleges, lehel. hogy több fog kelleni. A rozsdának területben, mag mennyiségben és pénzértékben kifejezett pusztítására nincsenek megfelelő statisztikai adataink, de azt hiszem, hogy ilyen adatokra nem is lesz szükségük felsőbb hatóságainknak. A magunk részéről termesze lesen más véleményen vagyunk. A statisztika a mai életben olyan nagy és fontos rész. hogy különösen a rozsdakárok esetében, elsőrendű fontosságú volna e károk pont- tos statisztikai feldolgozása is. Ezt annál is inkább hangsúlyozzuk, mert a krletszlovenszkói járások közül egyedül a kassai járási hivatal tudott nekünk pontos statisztikai adatokkal szolgálni a rozsdakárokról. Még abban az esetben is. ha az országos hivatal nem kérné be ebeket a statisztikai adatokat, a járási hivataloknak a maguk érdekében kellene felfektetni e statisztikát, mert pontos és jó statisztika nélkül nem lehet jó és előrelátó közigazgatást csinálni. A járási hivtaloknak pedig, azt hisszük, ez a kötelességük. KELEMBÉRI SÁNDOR. Gyilkosságnak esett ádázaiul néhai KováchGábor professzor özvegye? A boncolás eredménye nem igazolja az öngyilkosság megtörténtét Debrecen, augusztus 27. Hirt adott a Pná- gai Magyar Hírlap arról, hogy Kenézy Gyula dr. néhai debreceni egyetemi tanár leánya és Kovács Gábor dr. néhai budapesti egyetemi professzor felesége öngyilkossági szándékból felakasztotta magát és meghalt. A holttest már a ravatalon volt, amikor Orsós Ferenc dr. tiszti főorvos azt a gyanúját fejezte ki, hogy az özvegy nem lett öngyilkos, hanem gyilkosságnak esett áldozatul. A holttestet felboncolíiik és ez megerősítette a tiszti főorvos gyanúját. A test különböző részein cs a száj körül oly gyanús nyomokat találtak, amikből arra következtetnek, hogy az özvegyet meggyilkolták. A gyilkos előbb megfojtotta, azután felakasztota áldozatát, hogy az öngyilkosság látszatát keltse. Az ügyészség már eddig számos kihallgatást eszközölt és kihallgattak egy fiatalembert is, aki bejáratos volt az özvegyhez és aki több izben hangoztatta., hogy a jómódú uriasszony minden vagyonát végrendeíetileg rá fogja hagyni. Ko- vácsné a megtalált végrendeletben válóban orré a fiatalénib:rr3 hagyta vagyonát. A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától
