Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-28 / 196. (3009.) szám

MOZAIK Machiavelli: ..Semmi sem fontosabb, minit az erény látszata: Mindenki látja, amilyennek mutatkozol, de csak kevesen, hogy milyen vagy.“ A csehszlovák nemzeti demokrata párt vezető orgánuma hálátlan feladatba kez­dett, amikor Szlovenszkó gazdasági helyze­tével foglalkozva bebizonyítani igyekezett, hogy az itteni bajok forrása a világgazdasá­gi válság s ha Szlovenszkó Szent István ko­ronájának keretében marad, akkor még rosszabb sorsra jutott volna, elsősorban a szlovákok függő gazdasági helyzete miatt. A Národni Listy cikkének visszhangja tá­madt a Slovákban és a Národnie Novinyben, mely utóbbiban Rázus Márton a szlovák centralistákat okolja azért, hogy eddig nem sikerült Szlovenszkó autonómiáját kivívni. Sem a Slovák, sem a Národnie Noviny nem nyúlnak le a bajok gyökeréig és külö­nösen a Slovák szinte félve védekezik már előre a magyarónság vádja ellen. Cikkírójá­nak véleménye szerint ma már nem célra­vezető annak megállapítása, hogy menekült volna-e Szlovenszkó gazdasági válságától, de elismeri, nem valószínű, hogy a magyar kormány megfojtotta volna saját gyermekét, a szlovenszkói ipart. A mai helyzet okait tárgyalva megálla­pítja a Slovák, hogy a teljhatalmú miniszte­rek és referenseik nem folytatták a ma­gyar kormány politikáját, az ipart engedték tönkremenni és inkább a nagybirtokokat és kastélyokat vették át a grófoktól. Prága mindent elkövetett a cseh ipar érdekében, annak juttatta az állami szállításokat és azt részesítette kedvezményekben a szlovensz- kói ipar kárára. Végül követeli a Slovák cikkében az önkormányzatot nemcsak kul­turális és közigazgatási, hanem gazdasági tekintetben is, miután megállapítja, hogy Szlovenszkó alkalmas lenne az önellátásra. A Národni Listy érdekes témát pendített meg, amelyet azonban lényegében nem vi­lágított meg sem a Slovák, sem Rázus cik­ke. A magyar kormányok által folytatott iparpolitikát csak a számok tükrében lehet a maga teljességében felismerni. Az ipar­fejlesztés súlypontját a magyar kormány a szegényebb nemzetiségi vidékekre helyezte, hogy a kevésbé termékeny vidékek szegé­nyebb lakosságának megélhetését előmoz­dítsa. Na gym agyar ország 4850 gyáripari vál­lalata közül állami támogatásiban részesült 222 fémárugyár, 223 szövő- és fonógyár és 185 vegyészeti gyár, amelyeknek tekinté­lyes része az elcsatolt területekre esett. Az 1910. évi népszámlálási statisztika szerint Ny i'tr amegy ében 23 6 százalék, Turóoban csupán 10 százalék, Zólyomban 124 száza­lék, Sárosban 10.4 százalék, Szepesben 16.4 százalék volt az ipari népességből magyar nemzetiségű. Hogy az ipar Szlovenszkón és Ruszinszkón a nemzetgazdaság szempontjá­ból .mit jelent, mutatja, hogy az önálló ipa­rosok száma 1910-ben meghaladja a 230 ez­ret, a húsznál több munkást foglalkoztató gyári vállalatok alkalmazottainak száma a 80 ezret. A magyar ipari termelés értéke 1913-ban Szlovenszkón és Ruszinszkón a vasipariban 135 millió, a gépiparban 12, a kő- és agyag­ipariban 26, a fa- és csontiparban 46, a bőr- és sörteiparban 25, a fonó- és szövőiparban 75, a papíriparban 28 és az élelmezési ipar­irta: TARJÁN ÖDÖN bán 235 millió aranykorona összeget kép­viselt. A fonó- és szövőiparban a 70 milliónyi Prága, augusztus 27. Varsói és ncwyorki jelentések egy időben adnak hirt egy uj hadi- találmányról, a modern technika legpuszti- tóbb és legszörnyübb mechanizmusáról, amely a feltaláló véleménye szerint alkalmas arra, hogy a háborút ad absurdum vigye és ez*el megvalósítsa a nagy német filozófusnak és vele együtt az egész emberiségnek az álmát az örök békéről. A jelentésekből kitűnik, hogy a feltaláló, Barlow amerikai mérnök a találmányt bizonyos feltételek mellett az orosz szovjetköztársaság rendelkezésére bo­csátotta s a szovjet vezérkara és szakértői három hét óta végzik az ellenőrző próbákat, hogy azután a genfi leszerelési konferencián főütőkártyaként játszik ki a háborút lehetet­lenné tevő légi-torpedót. Hogy mennyire ko­moly az uj haditalálmány horderejéröl nyil­vánosságra került híresztelés, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Mac Arthur tábornok­nak, az amerikai vezérkar főnökének lengyel- országi és oroszországi utazását összefüggés­be hozzák a haditalálmány szovjetoroszorszá- gi kipróbálásával. A két szenzációs jelentést az alábbiakban közöljük: Barlow mérnök találmánya Varsó, augusztus 27. Mc. Arthur tábornok­nak, az amerikai vezérkar főnökének len­gyelországi és oroszországi útját a keleteuró­pai katonai körök a legélénkebb érdeklődés­sel tárgyalják. Ezek a körök az amerikai vezérkari főnök európai ki­rándulását összefüggésbe hozzák azzal a nagyon valószínűen hangzó jelentéssel, hogy az oroszok pár hét óta egy óriási je­lentőségű haditechnikai találmány birto­kában vannak. A feltaláló egy Barlow nevű amerikai mér­nök, aki régóta dolgozik már a haditechnika tökéletesítésén s a világháborúban az ő ne­véhez fűződik azoknak a tengeralatti aknák­nak a feltalálása, amelyeket az amerikai ha­ditengerészet a legnagyobb eredménnyel használt a német tengeralattjárók elleni küz- del mében. Barlow mérnök éveken át folyó kísérlete­zés után állítólag egy olyan uj fegyvert konstruált, amelynek segítségével 1500 ki­lométeres körzetben úgyszólván matemati­kai pontossággal és biztonsággal el tud pusztítani minden emberi életet és vagyont. Efajta találmányokról a háború utáni idők­ben számtalan híresztelés került a sajtóba, az utólagos ellenőrzések azonban rendszerint nem igazolták a feltaláló nagyhangú bejelen­téseit. Az amerikai mérnök esetéiben egészen más a helyzet. Barlow mérnök ez év júliusá­nak végén bemutatta találmányának tervét a szovjetorosz vezérkarnak, amely a követke­tenmeiésből a Vág felső folyásánál termelt érték 40-8 millió, a Garam völgyében 2-9, az Ipoly völgyében 3.3, a magyar nyelv- területen azonban összesen csak 22.3 mil­lió. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyar kor­mányok nem részesitették előnyben a ma­gyarlakta vidékeket, hanem a szubvencio­ző három héten át orosz hadi technikusok és katonai szakértők bizottságával vizsgáltatta felül a tervezetet. Barlow azzal a feltétellel adta meg enge­délyét az orosz vezérkar kísérleteihez, ha Szovjetoroszország az ellenőrzöpróha ered­ményessége után a népszövetség elé viszi a találmányt, amely mint a legborzalmasabb pusztító szerszám biztosítéka lehetne a jö­vő békéjének, Barlownak az a meggyőződése, hogy e talál­mányával sikerül ad absurdum vinni a had­viselést s a népek számára most már nem marad más hátra, minthogy minden feltétel nélkül leszereljenek. A feltaláló gondolni se akar arra, hogy találmányának hasznát ve­gye valamelyik hadviselő állam, sommi más célja nincs, mint a háborút kiküszöbölni az emberiség életéből. Az oroszok az ellenőrző vizsgálat megejté- se után állítólag megígérték a feltalálónak, hogy 1933 februárjában a genfi leszerelési konferencia elé terjesztik a tervezetet és ezizel kapcsolatban megteszik a megfelelő javaslatokat. Tekintve, hogy e pillanatban egyedül Orosz­ország rendelkezik a fantasztikus háborús ta­lálmánnyal, érthetővé válik, ha az amerikai vezérkar főnöke érintkezést keres a szovjet­kormánnyal és az orosz katonai körökkel. Eb­ben a körülményben leli magyarázatát Mc. Arthur tábornok keleteurópai utazása. Hoover és Mc. Arthur tábornok szerepe Newyork, augusztus 27. Barlow mérnök, a kiváló amerikai haditechnikus tiz nappal ez­előtt visszatért Oroszországból Amerikába. Oroszországi utjának eredményéről még sem­mi sem került nyilvánosságra, annyit azon­ban már elutazása előtt is tudtak, hogy a mérnök egy olyan hadigépet ajánl fel az oro­szoknak, amely a maga pusztító erejének borzalmasságával kikényszeríti a világ népei­nek lefegyverzését. Itteni értesülések szerint az oroszok jövő év első hónapjaiban bemu­tatják a genfi leszerelési konferenciának a találmány terveit, ennek feltétele azonban, hogy Barlow előzetesen avassa be a titok­ba az Egyesült Államok elnökét és nyerje meg Ho'over támogatását a szovjet genfi akciójához. Ezek után nagyon is lehetséges, hogy az ame­rikai vezérkar főnökének európai útja az amerikai kormány kívánságára történt, abból a célból, hogy a vezérkari főnök az illetékes orosz körökkel való közvetlen tárgyalásain informáltassa magát az uj találmány hadá­szati jelentőségéről. Az sincs kizárva, hogy Mc. Arthur tábornok már most megállapodik nált textilipart, melynek foglalkoztatását a hadsereg és egyéb közazállitásoknak több évre történt szerződéses lekötése által biz­tosították, elsősorban a nemzetiségek által lakott területeken létesítették. Hogy ennek az iparnak foglalkoztatását biztositaná-e a az oroszokkal a Genfben való együttes fellé­pés kérdésében. ,... „„ Miért került a szoviet kezébe a találmány? Az uj találmányról egyelőre semmi bizo­nyosait nem tudnák, mert a feltaláló mély hallgatásba burkolózik. A közelmúltban mon­dott ugyan egyet-mást az általa konstruált haditechnikai gépről és ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy találmánya távolból kormányozható repülő­gépnek vagy rakétának valamilyen kombi­nációjából áll. A repülő-torpedó (ilyesfélé­ről írnak az amerikai lapok) állítólag olyan folyadékkal van töltve, amely széles sugár­ban minden szerves és szervetlen anyagot megsemmisít. Barlow mérnök már 1918-bau megvételre ajánlott fel az amerikai kormánynak egy re­pülő-torpedót, amellyel Berlint 24 óra alatt el lehetett volna törülni a föld színéről. Az akkori tengerészeti államtitkár, Roosevelt, aki most a demokrata párt elnökjelöltje, el­utasította a feltalálót, mert az nem tudta ga­rantálni, hogy a légi-torpedó a számításba jö­vő nagy lőtávolság alatt feltétlenül megtartja repülési irányát. Időközben Barlow annyira tökéletesitette találmányát, hogy a kilőtt tor­pedó eltérése csak minimális. Barlow először az amerikai kormánynak ajánlotta fel a találmányt, kikötése volt azonban, hogy Amerika csakis védelmi háborúban használja fel, ezenkívül pedig, hogy Amerika a találmánya igénybe­vétele előtt Genfben megpróbálja rávenni a világ államait a teljes leszere’ásre A feltaláló, aki egyébként baráti v’szony- ban van Hoover elnökkel, ez év áprilr-éhan találmánya ügyében tanácskozott Hoovcrrel 3 a megegyezés csupán azért nem jött létre, mert a mérnök nem volt teljesen biztos felté­teleinek betüszerinti elfogadásában. Newyorkban egyelőre nem tudják, hogy Mc. Arthur vezérkari főnök útja té:,vleg kap­csolatba hozható-e a találmánynak Moszkvá­ba kerülésével, azt azonban bizonyosra ve­szik, hogy a mérnök kellőképpen megkötötte a szov­jetkormány kezét és etkintetben nem kell meglepetéstől tartaniok. Barlow állítása szerint terveinek kivitele 18 hónapig tartana el, költségei pedig 2—4 mil­liárd dollárt emésztenének fel. Oroszország már csak azért sem váll a lkozhat ik a haditech­nikai konstrukció elkészítésére, mert a szük­séges precíziós gépek előállításához sem a megfelelően képzett technikai munkásság, sem gyártási eszköz és anyag nem áll rendel­kezésére. SIÓT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "W A leszerelési konferenciák horizontján apokaliptikus szörnyként jelent meg a „repülő torpedó", amely állítólag minden háborút lehetetlenné tesz Szenzációként ható newyorki és varsói jelentések számolnak be az uj ftaditaiáSmány sorsáról A feltaláló amerikai mérnök a szovjetnek adta át találmányát — A szovjet a genfi lesze­relési konferencián játsza ki a nagy ütőkártyát MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 ÓIDUL Ára a korcsa JKhLíSPÍ J XI. évf. 196. (3009) szám ■ Vasárnap ■ 1932 augusztus 28 :7^<ívarhtrmi> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága H„ Panská ulice 12. f JlTvr!6' “v!H4°'ÍT fCn x’ ^ SzloVeTlSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok ll. emelet, - Telefon . 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • »i • ' Prága lh Panski ulice 12. Ili emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlKCLl napilapja Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHR

Next

/
Thumbnails
Contents