Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-26 / 194. (3007.) szám
26, péniefc. 3 Cseh lecke a ruszinszkói magyar szüléknek Munkács, augusztus 25. ÍA. cseh. agrárpárt ruszinszkói hivatalos lapjának, a Podk. Hlasy-űiak egyik multiheti számában „Podkanpatska Rus eséhesitése" címmel a következő, kiemélten elhelyezett cikk jelent meg: „Bizonyos lajpok állandóan támadnak bennünket (cseheket), azt állibva, hogy Ruszin- szfeót elcséhesíbpk. Ha n«m tudnék azt, hogy mily célok diktálják e cikkeket, akkor csak azt lehetne monda mink: a támadók nem ismerik az itteni helyzetet. Éppen az ellenkezője igaz annak, amit Írnak. Mi, Ungvári élő csehek gyermekeink részére — a jog és törvény alapján — cseh iskolák létesítését követeltük, cseh gyermek cseh isiko'lába való! Az iskolákat meg is kaptuk. Senkinek sem jutott eszébe közülünk az, hogy hassunk az itteni őslakosságra, hogy a cseh iskolákba küldjék gyermekeit. Már csak azért sem tettünk ilyesmit, mert a cseh iskolák itt még a mi gyermekeink, a cseh szülők gyermekei részére sem elégségesek. (?) Mi csehek arról nem tehetünk, nem a mi csdhesitési törekvésünk oka annak, hogy az itteni (ősilakó) szülők mégis a cseh iskoláiba küldik gyermekeiket. A cseh iskolák is állami iskolák s ezzel minden meg van magyarázva. Részletesebb tájékoztatót adnak az ungvári gimnázium cseh tagozatának hírei, melyek érdekes adatokkal! szolgálnak. — Az ungvári gimnázium cseh tagozatába az 1931—32. tanév elején 346 növendék iratkozott be, az év végére 326 maradt meg. Ebből 103 cseh, 34 szlovák, 6 ruszin, 165 magyar, 15 zsidó, 3 lengyel-német nemzetiségű volt. Vallásra összesen 140 volt a zsidó, ebből azonban zsidó nemzetiségűnek csak 15 vallotta magát, a többi 125 tehát kétségen kivül „magyar" (?!). A 10 gimnáziumi osztályban a tanulóik két- harmada tehát nem cseh volt. A VIII. osztály 20 tanulója kötzül 13 (köztük 7 leány) jelent keze tt érettségire, mélyet tizen tettek le (1 cseh, 9 magyar, ebiből 6 leány). A gimnázium 326 tanulója közül 50, tehát egyhatod rósz (legnagyobb részben cseh nemzetiségű) ismótoL A tanulók kétharmad része idevaló (őslakó), leginkább magyar (zsidó) szülők gyermekei. Akár jobb módnak a szülők, akár szegényebbek, nem lehet azt mondani, hogy rábeszélték vagy éppen kénysze- ritették volna őket arra, hogy gyermekeiket a cseh iskolába küldjék. Van Ruszinszkóban ruszin, magyar, héber gimnázium is. Azt, hogy miért nem küldik az (őslakó) szülők gyermekeiket ezekbe az iskolákba, azt mindenki kitalálhatja. — Senki közülünk, csehek közül nem gondolt arra, hogy itt a cseh iskolák ennyire el- lepetbek lesznek! Mindezek — azt hiszem — tökéletes félelettel cáfolják Ruszinszkó osehe- sitésének ellenünk emelt vádiját/' * így szól a ruszinszkói cseh félhivatalos cikke. Az ungvári gimnázium cseh tagozatának adatai valóban érdekesek, de még érdekesebb a cikk tendenciája. Hangjában és sorai között azt mondja a cikk, hogy Ruszin szkot a cseheknek nem kell elcsehesíteniök, mert csehesedik az magától, csehesitik országukat és magukat maguk az őslakók (magyarok, zsidók), akik tömegesen a cseh iskolába küldik gyermekeiket! Valljuk be őszintén, hogy a cikk ez állításának sokban igaza van, mert sok őslakó: magyar-zsidó és ruszin szülő is — abban a reményben, hogy gyermeke jövője jobban biztosítva lesz, sőt magának a szülőknek jobb ajánlólevele lesz a lojalitásban mindenkit minősítő csehszlovák körök előtt, cseh iskolákba küldd gyermekét. De nemcsak ez volt az oka annak, hogy sok őslakó szülő cseh iskolába küldte gyermekét, hanem az is, hogy egyrészt, ha magyarnyelvű elemi iskolákba adták volna például az ungvári vagy munkácsi magyar szülők gyermekeiket, azok részére a további középfokú, gimnáziumi tanulhatás még nehezebbé vált volna, mert magyar elemi előképzettséggel gyermekeiket még inkább nem vették volna fel az ungvári, munkácsi cseh gimnáziumba, magyar gimnáziumba pedig nem adhatták volna azért, mert az iskolaügyi kormányzat sem az 1931-ig 36 százalékosan magyar Ungváron, sem a ma is 20 százalékon felüli Munkácson nem engedélyezett s nem állított fel magyar gimnáziumot. Sem Ungvárt, sem Munkácson, sem Beregszászban, sem Huszton nincs 20 százalékos a cseh nemzetiségű lakosság, mégis mindezeken a helyeken van már cseh gimnázium. Ruszinszkóban az 1930-as népszámlálás adatai szerint 35.157 cseh nemzetiségű lakos van, ezek részére 4 cseh gimnáziumot létesítettek, míg a hivatalosan 108.950-es számú ruszinszkói magyarságnak csak egyetlen gimnáziumot engedélyeztek, (párhuzamos osztályok Beregszászban), de az Ungvárt és Munkácson állandóan kérvényezett gimnáziumok létesítéséről tudni sem akar a kormányzat. A magyar gimnáziumok hiánya miatt kénytelen sok magyar szülő Halálra ítélték Sanjurjo tábornokot, a sevillai fölkelés vezérét Az ítélethirdetés napján újabb ellenforradalmi puccs kitörésétől tartottak Madridban és La Corunában riadókészültségbe helyezték a rendőrséget Madrid, augusztus 25. A madridi legfelső törvényszék ötös katonai tanácsa tegnap óriási érdeklődés mellett tárgyalta Sanjurjo tábornoknak, a levert sevillai fölkelés vezérének és társainak bünpörét. A vádirat fölolvasása után Sanjurjo tábornok mondotta el védekezését. Az ellenforradalmi puccskísérletet megelőző hónapokban a hadsereg, a sajtó és a szélsőbal- oldali republiánusok állandó támadásainak volt kitéve, ami nemcsak a sevillai helyőrségben váltott ki elkeseredést, hanem úgyszólván valamennyi spanyol garnizonban. Sanjurjo tábornok azt állítja, hogy nem tudott a madridi készülődésről, csak az utolsó pillanatban véletlenül kapott értesítést arról, hogy Madridban is akció készül a kormány ellen. Augusztus 19-én fiával és adjutánsával Sevillába utazott, hogy megszervezze és végrehajtsa a fölkelést, amelynek éle nem a köztársaság, hanem a mostani spanyol kormány ellen irányult. A madridi és a sevillai fölkelés között Sanjurjo tábornok szerint semmiféle kapcsolat nem volt. Sanjurjo tábornok után vádlottársai: Her- ranz tábornok, Infante alezredes és Sanjurjo fia, Sanjurjo kapitány mondották el védekezésüket, majd a főállamügyész tartotta meg vádbeszédét. — Bátorság, becsület és hazafiasság — ezek a hadsereg jelszavai. Sanjurjo tábornok és vádlott társai — mondotta a főügyész — vétettek a katonai becsület és a hazafiasság ellen azáltal, hogy fegyverrel lázadtak föl a köztársaság ellen. A főállamügyész halálbüntetést indítványozott Sanjurjo tábornok fejére és életfogytiglani fegyházat a többi három vádlottra. A védőbeszédek elhangzása után a biróság tanácskozásra vonult vissza. Az ítéletet ma délelőtt hirdették ki: a legfelső biróság Sanjurjót halálra ítélte, Herranz tábornokot életfogytiglani fegy- házzal és Infante alezredest 12 évi fegy- házzal sújtotta, mig Sanjurjo kapitányt fölmentette a biróság. Az Ítélethirdetést megelőző órákban riasztó hírek terjedtek el egy újabb monarchista fölkelésről. Madridban a rendőrség riadókészültségbe helyezkedett és minden óvintézkedést megtett. Valladolidban rendőrség és katonaság szállta meg a postát, a táviróhivatalt és a bankokat. La Corunában is a mára virradó éjszakára várták a monarchisták zendülését. A köz- társasági érzelmű lakosság gondoskodott az önvédelemről, a gyanús személyeket és épületeket körülzárták és állandóan figyelték. Az éjszakai izgalom csak a korareggeli órákban hagyott alá, amikorára kitűnt, hogy a puccs- hirek légbőlkapottak és semmiféle ellenforradalmi akció nem készül. Udiial és Slávik lemondását követelik az agrárpárt morva kivel Hodía Pozsonyba hívta a sziovenszkói agrárvezéreket Prága, augusztus 25. A Stanek-interju nyomán bekövetkezett belpolitikai káoszban mesterséges szélcsönd állt be. Kísérlet történik ugyanis Stanekék békés leszerelésére s azért a Hradz6in sajtókonszernje a hradzsinlhü agrárminiszterek kedvéért nem feszegeti tovább az agrárpárt kényes problémáit s egyelőre tartózkodik az újabb kommentároktól. Annál élesebb hangon támadják az összkor- mány agrárpolitikáját az agrárlapok. A Ven- kovnak már nincs kifogása az agrárpárt miniszterei ellen, mert azok szerinte „minden erejükkel becsületesen harcolnak a mezőgazda- sági követelések teljesítéséért*', elleniben a többi miniszterek felelősek a bekövetkezett mező- gazdasági áresésekért. Stanek vidéki lapjai aj választást sürgetnek. E lapok radikalizmusának jellemzésére a Ná- rodni Ctevobozeni idézi a preraui Seleké Listy cikkét, amely a következőket tartalmazza: „Staneknek nincs szándékában megbontani az agrárpárt egységét, hanem a mezőgazdákat egy egységes testté akarja tömöríteni, amely törvényes utón megakadályozhatná az államkincstár dézsmálását s a köztársaság szocialista é’ősdieit eltávolitaná a hueosfazéktól. Ha ez nem fog sikerülni alkotmányos és törvényes uton-módon, 'bizonyára lesz más mód is, amely- lyel a nép rendet teremthet a saját államában. A választást értjük ez alatt, de ha a választás nem segítene, — mert hisz az ingyenélők és hivatásos gonosztevők szavazólapjának Í6 ugyanannyi értéke van, mint a becsületes republikánus és földművelő polgárnak, — akkor még további más utat fog kelleni keresni. Nem oly régen volt, hogy elődeink cséphadarókkal és kaszákkal kényszeritették ki jogaikat gőgös váruraiktól. A földművelők hiába fordítják tekintetűket Prága-anyánk felé s hiába várnak jóvátételt. Ezért megbonthatatlan egységű testté kell összeforralok, amely a maga számbeli erejével aztán ráüthet az asztalra. És ha ez sem segit — fejezi 'be idézetét a Národni Osvobozeni —, nem marad más kiút, mint követni őseink tetteit/* Figyelemre méltó még a Slovák kommentárja. A szlovák néppárt lapja hangsúlyozza, hogy a kormánynak nincs mit várnia, hanem nyomban le kell mondania. Nevetséges volna — irja a Slovák —, ha Udrzsal a történtek után hatalmon akarna maradni. Udrzsal nem von Papén, Slávik miniszter sem Gayl báró, arról nem is szólva, hogy Viskó veky t abszolúte nem lehet összehasonlítani Scihleicherrel. Udrzsal kormánya befejezte szerepét, mennie kell. Jobb lett volna ez államra, ha ez a kormány egyál- ta’án nem lett voLna, mert a bárommilliárdnyi uj államadósságot s a polgári koalíció kétmilliárdos megtakarítását nélküle a nemzetgazdaság javára Írhattuk volna. Nagyjelentőségű eseményről számol be az olmützi Pozor. Az elmúlt napokban nagyszabású mezőgazdaértekezlet volt Prerauban, amelyen pártkülönbség nélkül jelentek meg az érdekeltségek megbízottai, de a jelenlévők többsége agrárpártiakból Tekrutálódott. Az értekezletre sem törvényhozók, sem pártfunkcionáriusok nem kaptak megihivót, de az agrárpárt mindent megtett hívei előzetes instruálására. A gyűlésen heves összecsapások voltak az agrárpárti és a cseh néppárti szónokok, de a leghevesebbek az agrárpárt egyes irányzatainak szószólói között. Több agrárpárti fölszólaló élesen bírálta a kormányt s követelte Udrzsal és Slávik miniszter azonnali lemondását. Ezt a követelést a határozatba is föl akarták vétetni, de az agrárpárt egyes képviselőinek közbelépésére ettől elálltak, ellenben határozatilag fölszólították az összes képviselőket, hogy választóik előtt feleljenek meg parlamenti tevékenységűkért. Ha ezt nemi teszik meg, vagy nem tudnak megnyugtató beszámolót adni, azonnali mondjanak le mandátumaikról. A határozat végűi a parlament azonnali összehívását és a mezőgazdasági javaslatok elintézését kívánta. Ilyen a hangulat a cseh-morva vidéken, következtethető belőle, mennyivel elégedetlenebbek a mezőgaizdarétegek az agrárpárt politikájával Szlovenszkón és Ruszin- szkón, ahol a hibás és hátrányos árpolitikán kivül az agrárpártnak még azt is a rovására írják, hogy ez a párt volt a kiprovo- kálója a csehszlovák-magyar vámlhóborainak, amivel megállította a sziovenszkói exportot s elvette a gazdáktól a faexporttal kapcsolatos fuvarozási mellékkeresetet. Dundr cseh szociáldemokrata képviselő — teliát olyan kormánykorifeus, aki jól belelát a kormányzat kulisszatitkaiba — légutóbbi ruszinszkói kőrútján mindenütt hangsúlyozta és a szociáldemokrata sajtó utján hirdette, hogy „az agrárpárt a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megakad ál y ozása által a köztársaságnak óriási kárt okozott s Ruszinszkón éhségeit idézett eü)o.“ A gabonaárakkal űzött kétszínű és tehetetlen politika olyan elégedetlenséget korbácsolt föl az agrárpárt tömegeiben egyrészt a tehetetlen agrárpárt, másrészt az agrárpártot kijátszó többi kormánypárt ellen, hogy a falu népe tömegesen elfordul a kormánykoalíció egész mai rendszerétől. Az ettől való aggodalom bírta rá a szlo- venszkói agrárpártot arra, hogy a Pozsonyba összehívott pártközi gtazdagyülési és fölvonulást lerendelje. Ezt részben amiatt is tették, hogy az utóbbi napokban a sziovenszkói agrárok és a szlovák néppárt riva'litása élesebbre fordult s az agrárok attól félnek, hogy a kőzÖ3 gyűlésen tömegeiket a néppárt magához ránthatná. A két párt közötti féltékenységet fokozza az, hogy az agrárpártot az a veszély fenyegeti, hogy kiszorítják a kormánytöbbségből s ve- télytársa, a szlovák néppárt kerül be. Az uj helyzet megbeszélése céljából Hodzsa szombatra sürgős agrárpárti értekezletet hivott egybe Pozsonyba. Jellemző a szlovák politikai élet sekélyessé- gére, hogy az agrár-ludák ellenét tulajdonképpen a mezőgazdasági tanács egyik alel- nöksége körül, tehát egy stallum miatt tört ki. if wm iiiinmürf%nm Szeptember 2-ikára összehívják a magyar képviselőházat Budapest, augusztus 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A független kisgazdapárt több képviselője ma délben átnyújtotta Almásy László házelnöknek a Ház összehívását kérő és 50 aláírással ellátott ivét. A Házat szeptember 2-ára fogják újból összehívni. Ma pihentek az Európa-repíilők Páris, augusztus 25. Az Európa-körüli repülés résztvevőinek ma szabadnapjuk volt. A pihenést gépeik javítására és felülvizsgálására fordították. Délután a francia aeroklubban volt nagy fogadtatás. Holnap hajnalban hat órakor már startolnak Berlin felé. cseh tannyelven taníttat ni gyermekét. Adják meg a magyarságnak legalább Munkácson és Ungvárt a magyar gimnáziumot, akkor mind,járt mentesíthetők és mentesítettek lesznek a cseh gimnáziumok a magyar nö vend ékektől! Igaz, vannak Ruszinszkóban: Ungvári, Munkácson, Beregszászon, Huszton ruszin gimnáziumok. Ezekbe a gimnáziumokba lehetőleg nem adja a ruszinszkói magyar-zsidó őslakos szülő gyermekét. De miért? Azért, mert ezekben a ruszin gimnáziumokban nyelvi káosz van (az iskolaügyd kormánypolitika jóindulata miatt), mert ezekben a ruszin gimnáziumokban a tanítás nyelve majdnem minden órán más: az egyiken ruszin, a másikon nagyorosz, a harmadikon ukrán, a negyediken cseh, az ötödiken vegyesen cseh-oresz- ukrán-ruszin s így e gimnáziumokban a tanítás abszurd volta miatt a tanulás szinte lehetetlen. E gimnáziumokban a növendékek olyan nyelvi szekatúráknak vannak kitéve, hogy azok nem előre, hanem hátra-vissza viszik a tanulás ügyét. Tessék rendet, igazságos nyelvi rendet teremteni a ruszinszkói ruszin gimnáziumokban s akkor mindenki más szemmel fog tekinteni azokra. A Podk. IIlágy cikke hangjában és sorai között kigunyolja a gyermekeit cseh gimnáziumiba küldő magyarságot és zsidóságot, a cseh gimnáziumból kitessékeíi a magyar növendékeket és látszatra joggal mondja azt, hogy: mi csehek sem gondoltunk arra, hogy a magyarokat-zsidókat annyira lehetetlen felfogásunknak találjuk, hogy mindenáron cseh iskolába adják gyermekeiket. Jellemző! Alig egy pár év télt el s mármár azok a magyar és zsidó szülők kapnak rossz minősítést a ruszinszkói cseh felfogásból, akik a rosszul értelmezett lojalitásból cseh iskolákba küldik gyermekeiket. Persze, most már, hogy meg vannak egész Ruszinszkóban mindenütt a cseh iskolák és már van azoknak kellőszámu cseh növendékük, nincs szükség a magyar és zsidó diákokra, megtették „kötelességüket". Részben köszönettel tartozunk a Podk. Híasynak a ruszinszkói cseh felfogást viissza- türöző cikkéért, mely kell, hogy egyike legyen azon momentumoknak, melyek ön! Adatra ébresztik s a jogokért való harcra serkentik Ruszinszkó ön tudattalan őslakosságát. A jog és törvény alapján — mint a Podk. Hlasy mondja — a ruszinszkói magyarságnak is követelnie kell a magyarságot megillető iskolákat! R. Vozáry Aladár.
