Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-20 / 189. (3002.) szám

193? aucruSztus 20. szombat. 6 KRSfiAK'v tAGKAB.- HIRLAB IKZi*ZKu&£tiS& '^^flaaM^gaSllfflüJimlamx. JAOLJUaBBlAW ,«1UIWU»vmamtUdvj'iv^vv-M^■mjKgCTMr^g^Ui'jJlJMiaiaBWBHUBgJEJIi^TJL1 »WM * Á gretna-greeniházassággyártó kovácsmühely konjunktúráját is elsodorta a világválság Az emberek érzéketlenek a romantika iránt — Nincs már „zord atya((f aki ne adná oda szívesen a leányát GRETNA-GREEN HARMADÁRON ELADÓ — A 13. játszma remis. K a r i szadiból je­lien tik: Floiir és Euvre küzdelmének 13­játszmája tegnap eldöntetlenre végződött. Duwe indiai védekezést választott. A játék a 11. lépésig teljesen egyenlő volt a néhány éivvel ezelőtt Euv,re és Capablanca között Ams zterda míb atn lei oly t híres játszma mene­tével. A 12. lépésnél Flobr eltérít ét? kisebb előnyShöz jutott, amit azonban neim tudott nyerésre kiépíteni. így a 27. lépésnél fel­ajánlott remis-t a csehszlovák nagymester elfogadta. A verseny állása most 6.5:6.5 arányban egyenlő. — A vasút bűnvádi feljelentést tett a vá­gyód vasúti szerencsétlenséget előidéző három vasutas ellen. Pozsonyi szerkesztőségünk te­lefonálja: A Vágujhely közelében történt vá­gyóéi vasúti szerencsétlenség ügyében az ál- lamvasut igazgatósága bűnvádi feljelentést tett a pozsonyi államügyészségen Cfülden Rezső vonatkísérő, Stoltoa Vencel mozdonyvezető és Stanzig Rezső állomási alkalmazott ellen, akik a feljelentés szerint nemcsak okozói voltak a szerencsétlenségnek, hanem egyúttal gondta­lanságukkal és vétkes mulasztásukkal egy mil­lió korona kárt is okoztak az államvasutaknak. — Tökéletes gépember lesz az angol rádió­idéin tás főattrakciója. Londonból jelentik: Az ezévi angol rádiókiálIrtást Thomas gyar- matügyi miniszter fogja megnyitni. A kiállí­tás főattrakciója egy óriási méretekben ké­szült, technikailag tökéletes gépember lesz, amely újságot fog olvasni és megmondja, hogy hány az óra. A Daily Express karrika- turistája tréfás rajzot közöl a gépemberről illusztrálva, hogy milyen nagy szerepet fog játszani a gépember a legközelebbi nemzet­közi konferencián. — Halálos fürdés a Hernádban. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Walko László 9 éves diák tegnap egyik barátjával Szép- lakapáti mellett a Hennádban fürdÖtt, ahol a fürdés rendőrségileg el ygn tiltva. A két gyermek mélyvízbe kerüli. Walko nem tu­dott úszni, úgy hogy csakhamar elnyelték a hullámok. Csak két óra múlva akadtak rá holttestére. A másik diákot bátyja mentette ki a mély vízből. — A Dunavásár idején olcsó utazás a vil­lamosán és autóbuszon. A Dunavásár láto­gatóinak alkalma lesz a bratislavai villamos és autóbusz igazgatósága áltl létesített olcsó 4 koronába kerülő jegyet használni, mely a megvétel napján lesz érvényes és feljogo­sítja tulajdonosát számtalan utazásra az összes villamos- és autóbuszvonalakon, ki­véve aiz F, L, T és a vaskuti vonalat. A kor­A mánypalota és Dunavásár között közlekedő autóbuszon a jegy szintén érvényes- Ily je­gyek augusztus 20 és szeptember 1 között a kalauznál kaphatók­A skóciai országúton, augusztus. Mikor átléptük'a síkét határt, az autó óriási hir­detőtábla alatt rohan el, amely a kovácsraühelyhez vezető utat (mutatja. A Gretna-Green-i kovácsmü- hely! Az ember vataimi csaknem mitőlőgikus ala­kot képzel maga elé, afféle modern Vulkánt, aki hatalmas üllője előtt összeadja a gyorskocsin ér­kező, piihegő szerelmeseket, kiket a könyörtelen végzet Hellespontusa, mint egykor Hérót és Lean­dert, elválasztott egymástól. A kovácsmester ter­mészetesen jóságos, mosolygó aggastyán, lengő fe­hér szakálla van. A szerelmesek leszáilnak a posta­kocsiról, a kovács eléjük siet és pillanatok alatt összeadja őket. A menyasszony, vagy a vőlegény zord atyja hiába érkezik meg fenyegető arccal né­hány perc múlva, hiába átkozod!!:, — a régi opti­mista regények szerint mindig későn érkezik és tehetetlen a kovács bölcs, emberséges törvényével szemben. A kovács régi, hangulatos szimbólum, a szív jogát jelképezd a társadalmi és vagyoni elő­ítéletekkel szemben, a fiatalok és szerelmesek pat- rónusát, a természet egyszerű igazságtevését a tör­vények merev formalitásaival szemben. Mindez megfordult a fejünkben, mikor leszálltunk az autó­ról. Már alig vártuk, hogy láthassuk a lengő sza­kái lu öreg kovácsot. Kissé meghökkentünk, mikor megpillantottuk az épületet. Nem idilli kovácsmühely a zöld mezőn, amint a neve oly szépen, de hazugul mu­tatja. Inkább falusi kocsmához hasonlít, rikítóén kifestett, erősen üzleties cégtáblájával és a ház előtt ácsorgó emberekkel. De mikor belépünk a koísmaszerü házba, kiderül, hogy megint téved­tünk, nem kocsma ez, hanem banális hivatal, ahol minden jelentkező számot kap és előre lefizeti az illetéket. A felek forgóajtón át lépnek he a kopár irodahelyiségbe és idősebb hölgy ügyel rá, hogy senki se sompolyoghasson be fizetés nélkül. Ami a legendás 'kovácsmestert illeti, javakorabeli ur, borotvált, kimért, de udvarias, olyan, mint egy előkelő vállalat cégvezetője, uniformisát, a feltürt ingujjat, bőrkötényt és barna mellényt csak a hi­vatalos idő alatt viseli, de a Harold Lloydére em­lékeztető, modern csontkeretes pápaszem akkor is az orrán ül. Mister Rennison a neve, néhány év előtt vásárolta meg a kovácsmühelyt, „mitológiá­ban dolgozik", ahogy vannak, akik gabonában vagy női konfekcióban dolgoznak. Természetesen ő is panaszkodik; a gretna greeni üzem is megérezte a rossz viszonyokat. BMEBBPBWOBBB———■BBWBHBW—B—W1 — Nem megy kérem, sehogy 6e megy. A vasúti összeköttetés rossz é® az emberek manapság le­állítják az autójukat. Most nyáron van némi forga­lom, mert az emberek vakációban szeretnek háza­sodni, de télen hétszámra nincs jegyespár. Az embereknek ma nincs érzékűk a romantika iránt, az apák ma már nem kőszivüek, boldogok, ha akad ember, aki elviszi a lányukat. Ráadásul a hatósá­gok is kellemetlenkednek. Angliában törvényt akarnak hozni, amely érvényteleníti a Gretna Greenben kötött házasságokat. A törvényt még nem szavazták meg, de állandóan fenyeget. Leg­jobban szeretnék megszabadulni az egész dologtól, — that is a bad business — rossz üzlet ez kérem, sokat költők hirdetésekre, propagandaoikkekre és nincs semmi forgalom, öt év előtt méregdrágán vettem ezt az átkozott kovácsmühelyt, most bol­dog volnék, ha a vételár harmadrészéért túlad­hatnék rajta. Rennison ur a téli hónapok alatt, amikor semmi dolga sincs, ráér Gretna Green történetével fog­lalkozni. A híres kovácsmühely múltja egyáltalán nem olyan regényes, mint ahogy képzelné az em­ber. Mindenekelőtt az egész intézmény, amely ős­réginek látszik, nincs kétszázéves. Angliában egé­szen 17154-ig minden angol polgárnak joga volt bárkit bárkivel összeadni. A házasság a világ leg­egyszerűbb formalitása volt. Csak 1754-ben vetett véget Hordwiok lordkancellár ennek a túlságosan patriárkális állapotnak. Ez a Marriage Act nevű törvény különböző módosításokkal ma is érvény­ben van Angliában és — ma sincs érvényben Skó­ciában. Ennek az lett a következménye,, hogy a szerelmes párok, akik öngól területen nem kap­ták meg a szülői beleegyezést, vagy más okból nem házasodhattak össze, Skóciába szöktek. Ezt a pompás konjunktúrát az élelmes skótok hamar kihasználták és mi sem természetesebb, minthogy az angol-skót határon valóságos házaseággyár alakult. így született Gretna Green, amely külön­ben onnan kapta a nevét, hogy Gretna község közelében volt egy réten. HÁZASSÁG ÖT SHILLINGÉRT Most következik azonban a legszörnyübb lelep­lezés: A gretna greeni civil anyakönyvvezető ere­detileg nem kovácsmester volt, hanem — horri­bile dictu — dohánykereskedő, trafikos, ahogy ma neveznék. A trafikos jól megszedte magát az 1760 as, hetvenes években és a virágzó vállalatot továbbadta egy másik skótnak, aki véletlenül ko- vácsmester volt. Azóta minden tulajdonosa hiva­talból kovács. Ilyen banális története van a szép legendának. A kovácsmiühelyben megvannak még az elődök üzleti könyvei. Régen fényesen ment a kovácsmü- hely. 1815-ben, amikor szintén krízis volt, majd­nem olyan komoly mint ma, ezerötszáz fontot jö­vedelmezett, ami mai pénzben irtózatos összeg. Természetesen hamar megindult a konkurrencia, amelynek könnyű dolga volt, mert Skóciában, amint már jeleztük, érvényben maradt a régi angol szokás, amely szerint mindenkinek joga van össze­adni a fiatal párokat. Springfieldben, Annámban és máshol is alakultak házasság gyárak, némelyik, olyan olcsó volt, hogy többet ért minden házas­sági propagandánál. Springfieldben öt silllixgért lehetett házasodni. De Gretna Greent nem lehe­tett letörni, szívósan tartotta magát, egyrészt, mert a legrégibb ilyen természetű intézmény volt, másrészt elterjedt az a tévhit, bogy csak a Gretna Greenben kötött házasságok hitelesek. Ez a virág­zó üzlet ma már egyedül Gretna Greenre szorít­kozik, de a hangulatos nevű és legendáju kovács­mühely évei is meg vannak számlálva. Kissé csalódottan hagyjuk el a legendás kovács- műhelyt és nyugtalanító kérdés szorongatja a tor­kunkat. Vájjon más szép költői szokásnak is ilyen hétköznapi az eredete? De bizonyára nincs iga­zunk. A költészetben éppen az a csodálatos, bogy mindenütt megterem, még a legbanáLisabb üzleti vállalkozás aktái között is. * — Megvédte gazdáját a vadkannál szem­ben a tény és zs értés. Londonból jelentik: Tho- mas Russell wondaíi (Quonnsland) farmert hatalmas vadkan támadta meg s agyarával súlyos sebet szakított Russel oldalába. Mikor a fenevad éppen kegyelemdöfést készült ad­ni a földön fekvő sebe&üitinek, előrohant Fős­sel egy hatalmas tenyészsertése és gazdája védelmében megtámadta a vadkant. A két .hatalmas állat rettenetes elet-bailálharcot ví­vott, melyben végre is a vadkan pusztult eh — Vagonfosztogatók és lakásbetörők a po­zsonyi bíróság előtt. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi kerületi bíróság ma nyolchónapi börtönre Ítélte Zalesnak Róbert 32 éves zohori munkanélkülit, aki notórius vagon- fosztogató és legutóbb a malackai állomáson két kerékpárt, két csomag Bafa-cipőt és egy 'csomag kötöttárut lopott el a leplombált vas­úti kocsiból. Két cinkostársát, akik a lopott áru eladásinál működtek közre, egy- és két- hónapi fogházra Ítélte a bíróság. — Simek Gusztáv és Lklhtenecker József fiatal munka- nélküliek ez év nyarán négy betörést követtek el pozsonyi élelmiszerüzletekben és irodákban. A biróság a vádlottakat jogerősen hat-hathó- napi börtönre ítélte. Régi emlékek Egyedül vagyok, teljesen egyedüli Kis paró­kiánk csöndes magányában csak a nyári nap­sugár süti őszülő fejemet 6 halkan susogja fü­lembe; „az élet ösvényéről valamikor te is szedtél illatos virágokat!...“ Elmélázva vissza­tekintek a múltba, amelynek feledhetetlen em­lékei egymásután jelennek meg képzoletvilá- gomban, hogy napfényt varázsoljanak életem­re s hogy lelkierőt meríthessek 'belőle a. meg­próbáltatások, a küzdelmek nehéz utaira. Lelkem szárnya egy kedves otthonba repül velem, ahol a legnemesebb anyai’ szív őrködött gyermekkoromnak legédesebb álmai fölött, hol oly boldogan szőttem az ábrándok rózsaszínű fátyolát. , E kedves hajlék falai között észrevétlenül suhant el ifjúságom szép emlékekben gazdagon. Az egyszerű kis ősi kúria nem ragyogott pa­zar bútorok berendezésétől, a fény, a pompa hiányzott onnan, de rejtegeted egy dTága kin­cset: a szeretetet, amelynek messze elsugárzó fénye sok nagyértékü embert odavonzott. Áldott emlékű nagybátyám, Lévay József megszámlálhatatlan sok és kedves napot töltött abban a hajlékban. Jelenlétének kedves benyo­másai élénken élnek szivemben, mintha csak most is látnám daliás alakját, mintha csak most is beszélgetnék Vele az irodalom elhunyt és akkor még élő nagyjairól. Az- elhunyt költők közül Józsi bácsi Arany Jánost és Tompa Mihályt szerette legjobban, akikhez, amig éltek, legbensőbb 'barátság fűzte. E két jó barát születésének 100 éves forduló­ján őt leérte föl a Kisfaludy Társaság, mint leg­idősebb költőtársat, hogy írja meg az alkalmi ódát. A két vers közül különösen az Aranyhoz írott (Arany bölcsője) igen nagy hatást ért el. Mikor fölolvasták a tudományos akadémián, Magyarország kiválóságainak aláírásával üd­vözlő táviratot küldtek neki. Nagyon kedvesen érinthette, mert élete végéig berámázva őrizte. A távirat még most is látható a Lévay-muzeum- ban. Életének legnagyobb öröme az volt, mikor a Kisfaludy Társaság Lévay tagságának 50-i,k és születésének 86-ik évfordulóját iakóhelyéro le­jött ünnepelni. Én is résztvettem az ünnepsé­gen s könnyes szemekkel néztem az agg köl­tőt, mily lelkierővel viseli a meghatottság e magasztos perceit. Az ünnepi megnyitóbeszéd- ben Beöthy Zsolt szépen jegyezte meg: ^Az alakod, mint még mindig, fölfelé, uj meg uj diadalokra tör, kedves Kárpátaid képét idézi lelkem elé, amint a nyugvó nap havas ormaikon ragyogtatja legfénylőbíb, legszinesebb, legégőbb sugarait!" Mert életének alkonyulatán lantjá­nak pengése sokkal zengőbb volt, mint ifjú éveiben. Meghitt jó barátja volt Gyulay Pál, a szigorú kritikus, a nagyhírű vers- és prózairó, aki föl­kereste ót többször miskolci otthonában. Ilyen­kor clmulasztihatatlanul meglátogattak mind­ketten bennünket is. Minden ily kedves kirán­dulásuk alkalmával én mint fiatal leányka vár­tam őket kocsival az állomáson. Oly rendkívül udvarias volt az ősz Gyulay magas é1 ekkora dacára is, hogy nekem kellett a hátulsó ké­nyelmes ülést Józsi bácsi mellett elfoglalni a kocsin, ő erőszakkal a szemközti kis ülésre ült, kezében tartva egy kosarat, amely meg volt pakolva megemlékezésekkel, amiket érkezése­kor családunk minden tagjának szétosztott. Sok kedves tárgyam van tőle, amelyeket, mint nagybecsű emlékeimet, kegyelettel őrzök. Gyulay végtelen jó lélek volt, kedves, élénk társalgó, bár szivének mélysége sok bánatot, csapást takart, amelyről nem szólt soha sen­kinek. Leányéletemnek mindenik nyarán ellátoga­tott hozzánk, hogy kie6iny családi körünkben kedves megjelenésével derűt, fényt árasszon reánk. Beszédközben gyakran idézett örökszép költeményeiből egy-két verssort, sokszor az akkor már rég elhunyt Aranyéból is, akit Józsi bácsival együtt magasztalt és nagyon szeretett. 'Szívesen üldögélt virágoskertünkben, ahová ebéd után rendesen le szoktunk vonulni. Ö ugyan előbb kialudta magát az asztalnál. Ebéd végeztével szivarra gyújtott, lecsukta szemeit néhány pillanatra. Pihent, hogy ujalbb erővel részeltessen bennünket szellemének gazdag kin­cseiben. Menyasszony voltam, mikor legutóbb nálunk volt. Ez utóbbi találkozásunk szeptem­berre esett. A nagy nagyon melegen, ragyogón sütött még, nekem mégis oly mélabus volt min­den. Talán az ősz leheleté, vagy egy titkos ér­zet, hogy többé nem találkozunk? Távozásakor egy kedves képet nyújtott át nekem, amely róla egy nagyon sikerült, élethü fénykép volt. Itt függ ebédlőnk falán a Józsi bácsi képe mellett. Ez volt utolsó találkozá­sunk! Gyulay halála mélyen sújtotta Józsi bátyán­kat. A régi irók közül ő már csak egyedül ma­radt, jó barátok, kortársak lassanként kidől' tek mellőle. Még az egy élő testvérét: boldogult - nagymamámat is elszólhatta tőle az Ég. Utána- érzet-t nagy bánatában irta a következő szép verset: „ö IS ELMENT. ö Is elment!... mindenünktől meg kell válni, jól' tudom, Hisz1 az élet, az enyészet ösvényét már rég futom. < Szakadozik szivszakasztva Egy-egy erős kötelék S vigaszul a bátorító Ész tanácsa nem elég. ö !s elment! aki hajdan Egy tőről fakadt velem, Szivünkben egy életen át Eggyé forrt az érzelem. Hasztalan jajdul utána Fel-felsiró bánatom, Alakját már csak emlékben S álmaimban láthatom. Kit ismertem s kit szerettem, Mellőlem mind sírba tér, így Lesz már a földi pálya Előttem egy puszta tér. őszi tájról szebb hazába Vonul a vándormadár; Szárnyaszegve egy maradt el S tar mezőkőn bolygva jár. Régi száraz, lombtalan fa Csak kidőltét várja itt, Melynek az idők viharja * Letördelte ágait. Remény zöldje nem virulhat A sir ok göröngyein; Fogjatok rá, hulljatok rá Lelkem vére — könyjeim." Aggkorában. megpihenni, testi ÍÖJüdülé&t nyerni minden nyáron néhány hétre Tátraszép-1 lakot kereste föl, amelyről kedvesen mesélte el nekünk, hogy az első alkalommal, mikor oda­ment, még csak néhány nyári lak és egy gyógy- villa állt ott, melynek tulajdonosa, egy fiatal orvos, kecskéjén kísérletezett a Basedow-kór gyógyításával. Évről-évre csodálva nézte Józsi bácsi e kis üdülőhely fejlődését. Amikor élete vége felé örökre búcsút vett e kedves helytől, már Tátraszéplak világfürdővé növekedett, a kis fiatal orvosból, Guhr Mihály dr.-ból pedig a Basedow-kór és tüdőbetegek nagyhirü gyó­gyítója lett. Józsi bácsi igen szerette Guhr fő­orvost, minden ottlétekor kellemesen eltöltöt- ték az időt együtt. A főorvos egy sétautat Lé- vay-útnak nevezett el róla. Ezen a kedves utón tettem én meg mindennapi sétámat, mikor a Tátrában voltam. Guhr dr. talán a Józsi bácsi iránti ikegyeletből nagyon eziveseai fogadott; megmutatta és kinyitotta nekem azon a helyen a vendégkönyvet, ahová egy névjegy volt be­illesztve és rajta a következő sorok: „Tisztelt Orvos ur! Hálás köszönettel veszek búcsút holnap a kedves Szépiáktól. Tizenkét éven át voltam mindig hűséges látogatója, ügy érzem, hogy most már végleg bezáródik utánam a Tátra kapuja. Bezárja nagy életkorom gyöngesége. Isten áldása maradjon itt s tisztelt Orvos urnák e gyönyörű helyhez kötött minden tö­rekvésén. Tátraszéplak, 1912 augusztus hó. Lévay József.* Érezte, hogy többé nem mehet kedvenc üdü­lőhelyére. Néhány évig betegeskedett, mig az 1918. évben elköltözött tőlünk s azóta zavarta­lanul pihen szülei mellett a sajószentpéteri csa­ládi sírboltban. Halála előtt veszítettem el kisleánykágiat s azt a mulasztást követtem el, hogy nem kértem meg az ő kis epitafiumának megírására. De volt Józsi bácsinak egy értékes fiatal barátja az újabb irók között: Kozma Andor s őt keres­tem föl kérő soraimmal, aki nagyon kedves le­vélben válaszolva, többek között ezt Írja: „A kis epitafium megírását áldott emlékű, nagy és kedves Lévay Józsi bácsiról rámöröklődött szent kötelességemnek tartom." Meg is irta á négysoros kis siri versecskét oly szépen, amint •csak anyai szivem óhajthatta. De mindez, amit itt leírtam, régen volt és már csak a múlté! Azóta sok esztendő leforgott az idő hatalmas kerekén! A fiatal évek elha­ladlak főjem fölött, sötét hajam őszibe vegyült, de lelkem, mint. a megfáradt vándor, még szí­vesen visszanéz a múltba ... mig az élet óra- müve lassan elcsöndesül... majd egyszer örök­re megáll. (Bódvavendégi.) Kiss Ferencné Szüts Jolán,

Next

/
Thumbnails
Contents