Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-18 / 187. (3000.) szám

enBEEzassmmBseaBBB 1932 augusztus 18, csütörtök. Végig a dőlnie is a Bodva völgyén: a haldokló gazdaság és ínség völgyéiül HitscSi Ando? i£áp¥isei@ körútja a Szepességefl — Svedtér. ahonnaa a fuvaros Sziléziáig megy lovastul munkát keresni S«i sajtójának uiiil antiszemita kirohanása a raszinszkói zsidóság ellen Munkács, augusztus 17. A cseh nemzeti szocialista párt egyik prágai napilapjában, az „A-Z“-ben a közel múltban „tárca* jelent meg egy dr. L. K. nevű cseh turista tollából. „Égy darab Ázsia, egy darab Kelet — 393 koronáért* a cime az épületes Írásnak, amelyben a szerző a ruszinszkói zsidó­ság általános felháborodása mellett a kővetke­zőképp „fedezi fel“ Ruszinszkói: „ A Kárpátorosz Davos. Nemrég igy ne­vezték el Volócot. A való azonban messze áll a büszke nevétől, noha megvannak előfeltételei ahhoz, hogy egy igazi Davos-sá épülhessen majd ki. Megvannak természeti szépségei, alkalmas turalehetöeégei, vannak emlékei a világháború­ból: katonai temetők, lövészárkok, benne fede­zékek, ágyúállások, bő vize, közelben Zányka- fürdő kiváló savanyuvizével, — pompás telep a síelésre! Volóc ma nagyfalu. De kis falusias benne a tömeges kirándulók elszállásolása. 20 szalma­zsák szorosan egymás mellett, de nincs fogas a ruhák felakaeztására, nincs hely a csomagok ré­szére, nincs lehetőség arra, hogy kényelmesen vetkezni-felöltözni lehessen. — Mi mint úttörők mentünk a valód kirándulásra és ennek követ­keztében nem számíthattunk semmiféle kom­fortra. Egy kicsit sok volt 3 napot ily primitív körülmények között átéjszakázni. A jövőben már jobbnak kell lenni ott mindennek! Az államvasutak prospektusa szerint ,j£zépíf- nek mondat! turistaszálló tulajdonosa zsidó. A vendéglő állítólag a csehszlovák turistakkib segélyével épült, itt volt szálláson, itt volt étkezésen résztvevőink legnagyobb része. Tá­vol állunk az antiszemitizmustól, de viszont tudjuk, hogy Podk. Rus szerencsétlensége a zsidóság, a zsidók a szegény nép vámpírjai! Ezért is volt különös előttünk, hogy a csehszlo­vák turistakluh, ha már nem tudott egy ruszint találni, legalább egy csehre bízta volna a tu­risták ügyét. Egy dolog mélyen lealázott és megsértett a volóci vendéglőben. Csehországban — talán a lebujókat kivéve, hol mindig, mindjárt vereke­dés a vég — sehol sem kívánják azt, hogy a vendég egy vendéglőben előre fizessen az ételért és italért, melyet szerényen rendeltünk. Yolócon ez így van. Mondjuk, akadna egy 350 ember közül, ki potyán akarna élősködni, ezért az egyért a többiekkel is úgy bánni sértés volt nemcsak ránk, az ott jártakra nézve, hanem az egész cseh nemzetre! — Persze, magyarokkal szemben nem merészelt volna ilyen lenni a zsi­dó! Hisszük, hogy ezt egy más kiránduló ^"csapat nem Í6 fogja majd tűrni, még ha felieb-; ...bez.no is a vendéglős amiatt! Volóc színtiszta ruszin község. Benne a nyo­mor a ruszinoké, a vagyon pedig a zsidók tu­lajdona. A lakosság lakása szörnyű primitív, talán itt a leglehetetlenebb egész Podk. Rusban. Ezért valósággal szemet szúr és provokál a fü- részgyár tulajdonosának (vendéglősünk báty­jának) villája, melyet, ha Prágába, tennék át, Bubeneesen is a legszebbek között látnánk. — Ruszinokon és zsidókon kívül vannak ott cse­hek is, kiknek igen jó cseh iskolájuk van“. U j magyar posíahélyegek Budapest, augusztus 17. (Buci apeteti szer­kesztőségünk telefonjelentése) Tegnap uj magyar postaibélyegek kerültek forgalom­ba, amelyeket a magyar történelem, iroda­lom és tudomány nagyja inak arcképei díszí­tenek. Az egyfiliéres bélyegen Madách Im­re, a kéttfilléres bélyegen Arany János, a négyfiűléres bélyegen Semmelweisz Ignác, a hadi lléresen Eötvös Loránd báró, a IC fillé­resen Széchenyi István gróf, a 16 filléresen Deák Ferenc, a 20 filléresen Liszt Ferenc, a 30 filléresen Kossuth Lajos, a 32 fillére­sen Tisza István gróf, a 40 filléresen Mun­kácsi Mihály, az 50 filléresen Körösi Csorna Sándor, a 70 filléresen pedig Bólyai Farkas arcképe van. Az elnökgyilhos Gorguiov a irancm semmitőszék elől! Paris, augusztus 17. A párisi legfelső sem- üR-iitő szék. amely a legmagasabb bírói fórum Franciaországban, szombaton fogja tárgyalni az elnökgyilkos Gorguiov felfolyamodását. Gorgulovot tudvalevőleg halálra ítélte a pá­risi bíróság. Általános a nézet, hogy a semmitőszék el fogja utasítani a panaszt és Gcrgulovon végrehajtják a halálbünte­tést. Megerősíteni látszik ezt az információt a sem- mitőszék referensének nyilatkozata. A refe­rens konstatálja, hogy Gorguiov cselekedete nem sorozható azon politikai bűncselekmények közé, amelyeket a megreformált francia büntetőtörvény- könyv mentesít a halálbüntetéstől. A poli­tikai gyilkosság szerinte minden körülmé­nyek között gyilkosság marad és egészen lényegtelen az, hogy a tettes mi­lyen indító okokból oltott ki emberéletet. IL A körút második állomása Svedlér. Közel 2000 lakosú, túlnyomó német többségű község. Az egész Gölnic völgyén Svéd!érnek van föld­művelésre legalkalmasabb határa, ami azonban távolról sem jelenti azt, hogy a község lakos­sága képes volna a földművelésből megélni. Svedlér népe már a gazdasági viszonyok válto­zása elején mindent elkövetett, hogy mezőgaz­daságát fejlessze. Mert a gazdasági hanyatlás első jelei már a. forradalom után mutatkoztak. Nem volt a Felső-Szepességnek olyan gazdasági tanfolyama vagy kiállítása, amelyen dereeedő fejű svedléri gazdák részt ne vettek volna, nem sajnálták a hosszú utat és költségeket. A sze­pesi német, gazdaszövetség kísérleti mozgalmá­ból a svedlóriek vették ki legjobban a részü­ket. A szívós, szorgalmas nép mindent elköve­tett, hogy elveszett és veszélyben levő kerese­tét kizárólag földműveléssel pótolja, de mind­hiába, a hegyes, sziklás határnak csak kis töredéke alkalmas belterjes gazdálkodás üzésé- re, a földművelés legfontosabb ága itt is az ál­lattenyésztés maradt, ám ez is csak mint mel­lékfoglalkozás, mert a evedléri gazda főkerese­té l a fuvarozás jelentette. A konjunktúra idején az óvizi államii és a svedléri községi erdők fáját négy fűrésztelep dolgozta fel, sőt még a remetei fűrészeknek is jutott belőle, úgy, hogy a svedléri gazdáknak egész éven át akadt munkájuk. Amint Magyarországgal megszakadt a keres­kedelmi kapcsolat, egyszerre vége szakadt a munkának is. A község két éve óta eredmény nélkül hirdet árlejtést évi fakontingensére. Ezáltal a községi gazdálkodás rendes menete is veszélybe került, sőt — legalább munkásain és gazdáin akar­ván segíteni, már kitermelt és rothadásra Ítélt faanyagát ingyen ajánlotta fel a vágatási költ­ségek megtérítése ellenében, csakhogy a sze­gény emberek munkához, gazdái keresethez jussanak. De igy sem kellett a fa senkinek sem. mig 50 km-nyire, a határon túl drága áron kénytelen a magyar .földműves lengyel fát vá­sárolni. A fűrészek környéke csendes, a munkások az erdőben favágás helyett erdei gyümölcs szedésével foglalkoznak, de ennek sincs értéke, mert , „ , . . eddigi vevőjüktől, Magyarországtól el van­nak zárva. A famunkásokon kívül a községben nagyszámú bányamunkás is lakik, akik a helybeli bányá­szat megszűnése után Kotterbachon és Korom- pán talállak részben munkát. Azóta Kotter- bach is, Korompa is beszüntette az üzemet, az újonnan megnyílt svedléri antimonbánya is megszűnt. A munkanélküliség Svéd lér en ugyan­olyan nagy, mint a többi községben. Ugyanaz a kép a következő községben, Re­metén is. Három nagy fűrésze beszüntette a munkát, a negyedik alig dolgozik, fuvar — amely ebben a községben is főkerese­te volt a gazdáknak, — nincs már, a mezőgaz­daság nem képes annyit termelni, hogy a gaz­dák megélhetését biztosítsa. A konjunktúra idején nem volt gazda, akinek a szekrénye fiában nem lett volna megtakarított pénze, ma nincs olyan ház, amely nem volna eladó- sodva. Körülbelül egymillió koronára becsülik az összeget, amely a remetei házakra az egyes pénzinté­zetekben be van kebelezve. 96 fuvaros áll jelenleg kereset nélkül. Mekkora a nyomor ezen a vidéken, bizonyítja az a körülmény, hogy tavasszal körülbelül busz fuvaros kocsistul- lovasíul elindult Morvaországba és Sziléziá­ba munkát keresni, de lerongyolódva és el­csigázva tértek vissza, mert számukra ott sem akadt munka. A községbeli bányamunkások helyzete még szomorúbb. Jelenleg 186 munkás van munka nélkül, számuk azonban állandóan növekszik. Mi lesz itt télen?... A munkanélküli segély, mint másutt, itt is 20—30 korona havonként, amiből megélni tisztára lehetetlen dolog. Az­előtt ebből a községből ment a legtöbb erdei gyü­mölcs, főleg málna és áfonya Magyarországra, keresetet nyújtva sok szegény munkásnak és a kereskedőknek. Most a határ zárva van, a gyümölcs senkinek sem kell. "Amellett azonban az adóprés tovább működik és a végrehajtó elég gyakori vendége a köz­ségnek. Különösen nagy a panasz a mezőgazda- sági jövedelem megadóztatása terén, ami sab­lonosán kiszámított átlagjövedelem alapján történik, de úgy, hogy a legtöbb gazda a hegy oldalán és hegy tetején fekvő földjét szívesen adná azért az összegért, amit a pénzügyi ható­ság mint jövedelmet vesz kivetési alapul. Hegyi rétek után, amelyek alig hoznak töb­bet 20 korona haszonbérnél, 3—400 koronás jövedelmeket vesz a pénzügyi hatóság kive­tési alapul és a gazdának ezután kellene fizetnie adóját, ha még bírná. Ameddig még volt fuvar, addig ennek a jövedelméből fizették az adót is, de most az adófizetés már csak a vagyonáilag rovására mehet. Segítséget pedig a nép hiába vár. Ameddig a nyomor még nem volt ilyen általános, amikor a kereset és jövedelem még csak süllyedni kezdett, az agrárpárt vetette magát erre a vi­dékre és mindenféle Ígéretekkel a pártba csá­bította a népet s legvonzóbb Ígéret az állami erdőben való munkaalkalom, állami fa fuvaro­zása volt, ele azóta az állami erdőkben sem termelnek már, itt is megszűnt a munkaalkalom, az ígéret csak Ígéret maradt Slávik miniszter ugyan minden alkalomkor, amikor Keletezlovenszkón jár, ezeket a közsé­geket is meglátogatta, de ígéreten és a jobb jövővel való biztatáson kívül ő sem nyújthatott semmit • Nem is nyújthat, ameddig saját pártja legna­gyobb ellenzője a Magyarországgal való ke­reskedelmi szerződésnek, mert ezen a vidéken csak a Magyarországgal való kereskedelem és forgalom segíthet. Szem­fényvesztés minden szép szó és Ígéret, ameddig a párt maga akadályozza meg a gazdasági új­raéledést, sőt erőszakkal teszi tönkre, anélkül, hogy más vidéken ezzel valamennyire is segí­tene. Ez a vidék a magyar síksággal való keres­kedelemre volt berendezve, oda szállította fáját ég onnan szerezte be bú­záját és állatainak való takarmányt, ezt a ter­meszetek kapcsolatot megszüntették, g azóta ez a vidék csak vegetál. Átmenetileg a vöröskő—margitfalvi vasútvo­nal épitése tudott volna valamelyest enyhíteni a munkanélküliségen és a nyomoron, de a munka ezen a szakaszon egyre késik és ki tud­ja, mikor fog egyáltalán megindulni. De végleg a vasútvonal kiépítése sem fog segíteni, végle­ges segítséget csak a természetes kereskedelmi kapcsolatok újraélesztése jelenthet. Érben A. (Folytatjuk.) — Harangot szentel a kassai evangélikus magyar-német egyháziközség. Kassáról jelen­ük: A kassai ág. hitv. evangélikus magyar­német egyházközség a világháborúban elrek- virált harangija helyébe Rudhner Béla ha- rangömtő cégnél megrendelt uj harangját, temploma felszentelésének emléknapján, augusztus 21-én, délelőtt 10 óra 15 perckor, ünnepélyes keretek között fogja felszentel­ted; ni. Ez alkalommal ugyanaznap délután 6 órai kezdettel Malom uccai templomában Peschko Zoltán orgo naimüv ész, Stein Böske hegedű művésznő, Liíbay Ica éne kmü veszné (Maurer Inma énekimüvésznő tanítványa) és Maurer Irma ónekmüvésznő közreműködésé­vel egyházi hangversenyt rendez. A hang­versenyre szóló igazolványok Jaschko, Vitéz 'és Zakariás köny vkereskedéseiben s a hang­verseny kezdete előtt a tempLombejárati aj­tóknál válthatók meg. Mindkét ünnepélyhez mindenkit szeretettel hiv meg az elnökség. MAGYAR ASSZONY l&pia a NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K„ számonként 3*50 K Csermák tsikágái polgármester budapesti nyilatkozata Budapest, augusztus 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Csermák An­itái, Csikágó cseh származású főpolgármester 3 tegnap este Budaipestre érkezett. Kijelente ­ne, hogy útja tulajdoniképp en propagiamdlaut, hogy Európa figyelmét fölhívja a jövő évben Osikágóban megtartandó világkiállításra. Megcáfolta azt a hirt, mintha Csikágó csőd­ben volna. A város legfeljebb csak imobil, mert polgárai még 1929-ről is tartoznak adók­kal. Nem igaz, hogy az amerikai városok közt Csiikánóban volna a legerősebb a bün- hullám, merít amióta ő áll a város élén, a bűnözés megcsappant és Csikágó most már az amerikai városok közt a 67-ik helyen van. Életének veszélyeztetésével, de erős kézzel fogott hozzá, hogy a négymilliós várost meg­tisztítsa a banditák uralmától. A rendőrsé­get teljesen újjászervezte és a vezető tisztvi­selők nagyrészét kicserélte. Csermák azt állítja, hogy az amerikai gaz­dasági depresszió egyik oka a prohibició. Amerika nagy többsége prohiibicióel lenes és ezért Roosewelt elnökjelölt megválasztása biz­tosra vehető, mert a prohibició eltörlését tűzte ki céljául. isiiül iám^és§k a síiifál nyelvháhory kérdésében Prága, augusztus 17. A Slovenská Maitica ke­belén belül létrejött heves nyelvújítási vita két szembenálló táborának vezetőit Blahta Márián püspök tanácskozásra hívta meg Garaimszent- keresztre. A békítő tárgyalások ezekben a napokban fognak lefolyni Felhívás a csehszlovákiai magyar akadémikusokhoz! A csehszlovákiai magyar egyetemi és fő­iskolai hallgatók 1931-iki kassai országos kongresszusa alkalmából beiktatott Ideigle­nes tisztikar ezúton értesíti a csehszlovákiai magyar főiskolás diákságot, hogy az ezidén esedékes VII. országos d iákk ongr as szust szeptember 10, 11 és 12. napjaira hívja ösz- sze Komáromba, a Komáromi Magyar Aka­démikusok Egyesülete rendezésében. A részletes programot a sajtó közli­A diákügyekben teljhatalommal felruhá­zott ideiglenes tisztikar döntés© alapján a kongresszuson megjelenhet minden cseh­szlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgató, beleértve a most érettségizett és főiskolára készülő diákságot is. A jelen­levőknek felszólalási jogúié, a diákszövetség jogi ügyeiben azonban szavazati joguk csak a hivatalos kiküldötteknek van- Hivatalos kiküldötteknek számítanak a következő egyesületek delegációi: a prágai és a pozsonyi MÁK 6—6 taggal, a brünni Corvínia és a brünni MAKK 3—3 taggal, azonkívül minden olyan szlovénekéi és ru- szinszkói magyar diákszervezet 3—3 tagiból álló delegációk amely diákszervezet hatósá­gilag jóváhagyott és a diákszövetség köve­telményeinek megfelelő alapszabályokkal rendelkezik, vagy legalább is 40 nap telt el a kongresszus megnyitó napján az alapsza­bályok beadásától számítva. A delegáltak­nak a kiküldő egyesület által kiállított Írás­beli meghatalmazással kell rendelkezniük. A hivatalos kiküldöttek és diáid á tóga tők neve, egyesületi hová tartó zása és érkezésé­nek pontos megadása legkésőbb szeptember 6-ig bejelentendő Nagy Árpádnál, Komámo- Koir.ároim, Szegtfü-ueca 19 Esetleges diák- előadások ugyanaddig a terminusig jelen tendők be az előbbi címen. Az ideiglenes tisztikar nevében: Juc. Le&koviís István s- k- titkár. Briikk Sándor dr. s. k. elnök. — A rehabilitált Calmette -szórum. Paris­ból jelentik: A Pasteur-infézet a tuberkuló­zis elleni Calmette-oltusokból bő statisztikai adatot tett közzé. Megállapítja, hogy a szé­rumot 46 országban használták anélkül, hogy a lübeoki tömegkatasztrófa bárhol is megis­métlődött volna. Franciaországban 451 ezer, külföldön 444 ezer gyermeket oltottak be a szérumánál. Tízéves tapasztalat alapján az intézet teljes bizonyossággal állítja, hogy a Calmette-szérum ártalmatlan szer, egyben pedig a beoltott gyermekeket ellenállóképes­sé teszi min denf ajta tuberkulózis -fertőzéssel szemben. "

Next

/
Thumbnails
Contents