Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-18 / 187. (3000.) szám
A birodalmi gyűlés összeillés© után a német kormány megkezdi akcióját a Versailles! szerződés ötödik szakaszának revíziója érdekélieis I leszerelés kérdésében közvetlen tárgyalások indulnak Németország és Franciaország kilőtt — Nyolcnapos szabadságot kaptak Hitler rohamcsapatai I Kitler-párt vezérkari főnöke Schieicher tábornokkal tárgyal Berlin, augusztus 17. Schieicher tábornok Prága, augusztus 17. Lapunk 3000-ik példányát tesszük le ma olvasóink asztalára. Ez a 3000 példány kisebbségi küzdelmünk ugyanannyi csatáját jelenti s ugyanannyi lépcsőfokot a 'kisebbségi sajtó fejlődésében. Jól esik megállapítanunk, hogy a 3000-ik példányt — mely tiz évi időtávlatot foglal magában — ugyanazzal a törhetetlen magyar érzéssel, harci akarattal és lendülettel nyújtjuk át, amellyel az elsőt utrabocsátot'tuk. Azóta sok nyílt és titkos ellenséggel szemben kellett harcolnunk létünkért s harcunkat diadalmasan vivtuk meg: a Prágai Magyar Hírlap a független és gerinces magyar kisebbségi közvélemény félelmes erejű központi fóruma s kisebbségi küzdelmünknek nélkülözhetetlen harci szerve lett. Nemcsak a magyar, de az olyannyira fejlett csehszlovákiai cseh és német sajló vezetődapjai között is egyik legtekintélyesebb pozíciót vivtuk ki magunknak szellemi fölvértezett ségünkkol és technikai teljesítményein kikel. Emellett örömmel és büszkén hangsúlyozhatjuk, hogy eddigi 3000 példányunk nemcsak harci fölény dolgában, de olvasótáborunk növekvése, ezzel egyúttal technikai erőink gyarapítása tekintetében is állandóan emelkedő, ingadozást nem ismerő, egyenletes és biztos fejlődést mutat. E fejlődés titka nagyon egyszerű: az általunk hirdetett kisebbségi igazságok tábort teremtő ereje. Erkölcsi érőtöké, amely az olvasók áldozatkészségén keresztül az anyagi erőeszközöket is biztosítja számunkra. A 3000-ik lépcsőfokról visszatekintve, kegyelettel emlékezünk első vezérünkre, Pet- rogalli Oszkárra, mert programunk ma is érintetlenül ugyanaz, mint amit ő adott számunkra. Fájdalommal emlékezünk arra a veszteségre, mely korai halálával harci sorainkat érte és hálával gondolunk őmelletie mindazokra a férfiakra, akik hasábjainkon kombattánsai voltak harcunknak s munkájukkal hozzájárultak legerősebb sajtófellegvárunk diadalmas kiépítéséihez. Lapunknak egyetlen célja az, hegy ebben az országban a magyar ügynek, a magyar érdekeknek fellegvára legyen minden nemzeti és gazdasági kizsákmányolás ellen. Fellegvára legyen a magyar kisebbségi jogállományért és a magyar nemzeti birtokállományért való harcnak. Nyiltszavu, harcos, igazságkereső orgánum legyen, minden hatalmasságtól független magyar fórum, amelynek jelszava: Ne bántsd a magyart! Most, a 3000-ilk szám alkalmából jól esik megállapítanunk, hogy programunk gyanánt büszkén mutathatjuk föl — a múltúnkat Programunk ma is Petrogalli programja: mindenben azt hangsúlyozni, ami a magyarokat összekapcsolja, azt, ami minden itteni magyarnak közös érdeke. A magyar kollek- tivum programja az, amely éppen azért, mert az egészé, egyúttal a szociális építés programja is. Magyar kisebbségünk csak addig életerős és ellenállóképes, mig minden rétege erős lélekben és anyagiakban. A kisebbségi kollektivum legkiszolgáltatottabb, leggyengébb rétegét keli tehát elsősorban védenünk a nemzeti és gazdasági kizsákmányolással szemben. Ezt a szociális programot vallják a magyarság vezérei: Szüllő Géza és Szent - Ivány József s velük együtt minden öntudatos kisebbségi magyar: ez a ml harcunk szociális tartalma. Taktikánkon sincs mit változtatnunk. Lapunk tiz éves múltjának minden egyes napja egyre jobban megerősítette bennünk a meggyőződést, hogy az államipolgári jogok níik ama nyilatkozata után, amelyben bejelentette, hogy Németország mindaddig nem küld delegátusokat a genfi leszerelési konferenciára, annig el nem ismerik Németország egyenlő jogait a fegyverkezésben, nem jelenthet meglepetést a Havas-ügynökség azon híradása, hogy a német politikai körök a legkomolyabb megfontolás tárgyává tették a leszerelés problémájának teljes felgöngyölítését. a Havas-ügynökség arról értesül, hogy eziek a német törekvések újabban határozott mederbe terelődtek s Németország és Franciaország között küszöbön állnak a lefegyverzés problémáját közvetlenül érintő tárgyalások. E jelentéshez a Haivas-ügynokség a következő kommentárokat fűzi: Ismeretes a beavatottak előtt, hogy a német fegyverkezés kérdését már a legutóbbi genfi tárgyalások folyamán is megpendítették és hogy Paipen kancellár szóvátette a német kormány álláspontját a francia delegátusok előtt. Schieicher tábornok legutóbbi beszéde alkalmával teljes határozottsággal, minden félreértést kiküszöbölő módon körvonalazta a német álláspontot. Nem titok tehát, hogy a birodalmi kormány a versaillesi szerződés ötödik fejezetének módosítását követeli olyképpen, hogy a versaillesi szerződés idevonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével szabályozzák a birodalmi véderő szolgálati idejét és a német haderők fegyverkezésének miértekét. Kézenfekvő ezek után, hogy Németországnak szándékában ált felvenni a tárgyalásokat a Genfben és Lausainneben már megpendített kérdésekről s el van határozva arra, hegy a német követeléseket közvetlenül a francia kormány elé terjeszti. Tudatában van azonban a német kormány annak is, begy az ilyen tárgyalásoknak csak abban az esetben lehet meg a kellő súlya és értéke, hogyha Németországban tisztázódik a politeljességéből kiszorított kisebbség sajtójának nincs és nem lehet más taktikája: mint az ellenzéki harc. A hatalom természetéből folyik, hogy csak azt a jogot adja meg, amit kiharcolnak tőle, annyi kötelességét teljesiti a kisebbséggel szemben, amennyire a kisebbség politikai erejével rá bírja szorítani. A kisebbség politikai ereje viszont nem1 annyira a számerőtől, hanem sokkal inkább az általa hirdetett igazságok erejétől függ. Attól a jogi és erkölcsi e-rőtő'l, mellyel követeléseit alá tudja támasztani. A mi erőnk is az írott jogban és az emberi jogok etikai posztulá- tumaiban rejlik. Ellenfeleink, akik jogaink elsikkasztására törnek s akik számára lelki- ismeretébresztő munkánk kellemetlen, mindig szerettek volna letaszítani bennünket a törvényesség tálaljáról, szerették volna, ha az erőszakos irredentizmus bélyegét süthették titkai helyzet. Ez pedig nem történhetik meg a birodalmi gyűlés összeiiilése előtt. A versaillesi szerződés ötödik fejezete a következőt tartalmazza: „A nemzetek általános lefegyverzése érdekében Németország kötelezi magát arra, hogy szárazföldi, tengeri és légi haderejét az alant felsorolt rendelkezések értelmében szervezi meg." A következő cikkelyben felsorolják azután a német haderők nagyságát, az egyes íegyver- nemek erejét és létszámát, felszerelését, a lőszer és hadianyag ■ mennyiségét, a hadid - egé&zités és a katonai kiképzés módját stb. Németország a versaillesi szerződés elfogadása által kötelezte magát a rendelkezések pontos betartására, ami egyet jeleit a német haderők majdnem teljes lefegyverzésével. Augusztus 28-án irieblt rohamra indul a Hitler-had$g;eg! Berlin, augusztus 17. A német belpolitika középpontjában e pillanatban a nemzeti szocialista párt magatartása áll, amely Hitlernek Hindenburg elnök ált' 1 törtért elejtése után újból szélső ellenzékivé változott. Hell- dorff gróf, a berk.n—brandenburgi nemz erí szocialista S. A. csapatok parancsnoka ..csoport parancsot" adott ki, amelyben közli csapataival, hogy augusztus 28-ig szabadságot ad nekik, augusztus 28-ával azonban minden S. A. A Reiniech Westfalische Zeitung munkatársa előtt Hitler is nyilatkozott. Elmondotta, hogy csak abban az esetben volt szándékában megjelenni az elnöki kihallgatáson, ha Hindenburg elnök fenntartotta a döntést a kihallgatás utánra. volna ránk s igy akkor a törvényen kívüliség olcsón jövő eszközeit alkalmazhatnák ellenünk, — nos, mi soha nem szolgáltattuk magunk ellen ezt az olcsó fegyvert, soha nem léptünk le a törvények talajáról, sőt mindig kizárólag e törvényekben lefektetett jogáliományért harcoltunk s éppen a kormánypártokat bélyegeztük meg minden lép- ten-nyomon, hogy ők azok, akik iHojalitást követnek el a törvényekkel szemben, mert nem tartják be a törvényeket. Kisebbségi harcunk ilyenformán nemcsak abban áll, hogy a többségi jogállomány bővítésére kell rábírnunk, de még a már meghozott törvények betartását is harccal kell kikényszeri- tenünk. És ezt mással, mint harccal, el nem énheljülk. A kisebbségi harc csak akkor járhat áb körrel, ha a jobb jövőért önniegtagadóan embernek jelentkeznie kell csapatköleiekénél. A parancsban utal arra, hogy a nemzeti szocialista párt a közeli hetekben megteremi í- heiti politikai előfeltételeit a hatalom telj-s átvételének. A nemzeti szocialista párt vezérkarának főnöke, Roehm, a Völkiscihe Beobachter hasábja i felhívást intéz a párt magámhadseregéhez, az S. A. és az S. S. szervezetekhez, amelyekkel közli az utóbbi napok legfontosabb politil d eseményét olyan formában, hogy a párt legfőbb vezére, Hitler, méltóságának alulinak tartotta elfogadni a kormányban való részesedés ajánlatát A párt követendő útiránya adva van s a viszonyok nyomása alatt gyorsabb lesz a „fejlődés1' tempója. Ma tisztán állanak szemben az „ellenséges" táborok: az egyik oldalon a nemzeti szocialista párt, a másik oldalon Németország összes többi politikai pártja és szervezete. „Egyedül vívjuk a harcunkat, fegyvertársak nélkül s ez emeli büszkeségünket és harci kedvünket. Akaratunk megacélozódik, áldozataink nagyobbak lesznek. Parancsnoki kötelességemet teljesítem, amikor mindazoknak, akik a szükség diktálta helyzetben életüket kockára tették pártjukért és eszményeikért, elismerésemet fejezem ki. S. A. és S. S. legénységünk számára most fegyverszünet állott be, majd l egy pár fontos szervezkedési intézkedés ke- resztülvezetése után újból parancsra sorakoz- I nak fel csapataink'4. Utólag tudta meg, hogy az elnök már előzetesen döntött s amikor már őt fogadta, tulajdonképpen már nem is volt kiváncsi a nemzeti szocialista párt vezérének érveire. Nem mondhatta el véleményét, mert az elnök vállalni tudjuk a nehezebb jelen megpróbáltatásait. Az anyagi érdekhajhászásról való puritán lemondásban van a kisebbségi sajtó nagy erkölcsi ereje. Most, amikor lapunkkal a 3000-ik példány lustruma után a további küzdelembe lépünk, pirogra múl nem mondhatunk mást, mint azt, hogy eszméink átütő erejének szent hitével — a régi vágányokon bár, — de még elszán tabb ellenzéki igazmondással, a súlyosbodó idők még nagyobb felelősségérzetével kiváriunk őrt álla- ni a csehszlovákiai magyar kisebbség törvén yadta jogálilománya fölött és — ha ugyan még lehetséges — még ellenzékibb harci- ked'vvel és nemszünő energiával fogjuk támogatni magyar törvényhozóinkat és pártjainkat abban, hogy jogainkat a többség el ne szabotálja s az eddigi papirosjogokból élő jogok vájjanak. HITLER: Sohasem fosom eladni elsőszülöffségemet egy fái lencséé?! *3000*SZám" *****r***1" 1932 aU9USZtUS 18 Előfizetési ár: évente 300, félévié 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prágán., Panská uiice 12, évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: eveníe 450, SzloveUSzkÓÍ és rUSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114* havonta 3S Kő. *7 • ^ Prága 11., Panská uiice 12. Ili emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOiltlKQl nCipilCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ke. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl
