Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-13 / 184. (2997.) szám
1932. augusztus 13, szombat. TOWM-MaG^AR-HIRLAK fi Szkalos Emil [ Rozsnyó, augusztus 12. (Tudósítónk teje- f<m jel öntése.) A rozsnyói magyarságnak és a rozsnyói evangélikus egyháznak nagy gyásza van. Csütörtökön dó Bután a rozsnyói kórházban 55 éves korában meghalt Szkalos Emil evangélikus lelkész, a m<agyar nemzeti párt rozsnyói szervezetének elnöke s a Rozsnyói Hirla,p főszerkesztője. * Szkalos Emil már hosszabb idő óta betegeskedett. Két évvel ezelőtt egy súlyos gyomoroperáción esett át. Az operáció, amelyet egy bécsi professzor hajtott végre Rozsnyón, sikeres volt, de a beteg nem sokkal később tuberkulózist kapott. Legutóbb néhány héten keresztül a Tátrában volt, ahonnan hazak ivá nikozott. Állapota azonban otthon súlyosbodott. Szerdán vissza akart térni az egyik tátrai szanatóriumba, de állapota any- nyira súlyos volt, hogy az orvosok nem lehették ki az utazás kockázatainak. A rozsnyói kórházban maradt ápolás alatt. Legyengült szervezete nem tudott megbirkózni a lappangó kórral s tegnap délután szenvedéseitől megváltotta a halál. Haláláról a gyászoló családon kívül gyászjelentést adott ki a rozsnyói evangélikus egyházközség, a Rozsnyói Hírlap, amelynek alapítója és főszerkesztője volt és a Rozsnyói Művelődési Egyesület, amelynek elnöke volt. Két leánya, Szkalos Ella, Szkalos Erzsébet és Budapesten tanuló egyetemi hallgató fia, Szkalos Endre, valamint ki lerjedt rokonság gyászol ja. Szombaton délután 4 órakor lesz a temetése, amelyen Gömörmegye evangélikus, református és katolikus papsága, a világi hatóságok és a magyar ság politikai képviselői nagy számban vesznek részt. * Szkalos Emil 1877-ben született a Losonc melleti Szinóbánya községben. Az állam/for- dulatkor vallástanárként működött a rozsnyói evangélikus gimánzium'ban, ahonnan azonban az államfordulat után minden igény nélkül kitették. Ezntán Süvete községben volt evangélikus lelkész s nyolc év előtt hívták meg a rozsnvói evangélikus lelkészi állásra és azóta megszakítás nélkül itt működött. Magyar érzelmei és a rozsnyói magyarság éietében kifejtett nagyértékü kul- turtev‘kenysége miatt neki is meggyűlt a baja a sovén körökkel s esztendőkön át nem kapta meg kongruáját. Fél évvel ezelőtt állítólag a minisztérium kedvezően intézte el ügyét, de az még ma is likvidálás alatt van s a sóikat szenvedett ember, akinek annyira szüksége volt gyógykezeléséhez az anyagi eszközökre, eddig egy fillért sem kapott. Feleségét, Szkalosné Járossy Erzsébetet, aki Szlovenszkón a magyar nőmozgalom egyik megteremtője volt és aki Madame Sans Géné néven igen értékes nevet vivott ki a magyar irodalomban, 1927Jben vesztette el. Ez a súlyos csapás borzalmas hatással volt Szkalos Emil gyenge szervezetére s a lelki csapást nem is tudta már kiheverni Azóta állandóan betegeskedett és a súlyos betegségek végül is felőrölték szervezetét. Holttestét a rozsnyói sirkertben nyugvó felesége mellé fogják temetni. Suliid Műm érte i siépsOTsSiéset- a Tévoi-Kéeíen London, augusztus 12. A Daily Express Wa- sh ingtől ól érkező jelentés szerint a Lytton-féle jelentés olyan megsemmisítő Ítéletet mond Japánról. amelyet még aligha mondtak szuverén hatalomról. A jelentés szerint Japán tudatosan és tervszerűen készült a katonai támadásra, sőt a hadsereget előre figyelmeztették, hogy szeptember 18-án éjszaka kezdik meg az ellenségeskedést. Japánnak azt az állítását, hogy az ellenségeskedést egy mandzsuriai vasúti hídnak a felrobbantása idézte eiő, a b;zot-tság megcáfolta, sőt azt sem tudták megállapítani, hogy a hidat egyáltalában felrobbantották-e. Japán Oroszországgal is számadásra készült. Az Exchange Telegraph jelentése szerint a tokiói hivatalos körök kijelentették, ha a népszövetségi jelentés Japánra nézve kedvezőtlen volna, úgy Japán azonnal elismeri Mandzsúria függetlenségét. — Hőhullám Angliában. Londonból jelen- tik: Az angol lapok első oldalán hasábokat foglal el a egujabb szenzációiéi a hőhullámról szóló jelentés. Angliában évek óta nem volt olyan hőség, mint az utóbbi napokban. A lakosság nagyrésze az éjszakákat álmatlanul, ébren tölti, az uszodák éjfélig nyitva vannak és állandóan nagy tömegek hüsül- nek a vízben. A nagy hőségnek az utóbbi két nap számos áldozata is akadt. Az állampolgársági bont újabb áldozata Kési Elemér nagycsalomjai földbirtokost szuronyos csendőrök kitoloncolták a magyar határra Kilencéves állampolgársági kálváriajáratás után rendelte el a kiutasítást a kékkői kerületi főnők - A kiutasító végzés hatása alatt Kégl szívbajos anyósa néhány nap előtt meghalt Aki csehszlovák katonák éleiét mentette meg, nem találhat otthont csehszlovák területen Ipolyság, augusztus 12. (Saját tudósítónk tói.) A köztársaság fönnállásának 14-ik évéiben az állampolgársági fronton, sajnos, még mindig dúl a harc. Kégl Elemér nagycsalomjai földbirtokos a legújabb áldozata ennek, a demokratikus jelszavakat megcsufoló harcnak. Kégl Elemér földbirtokos Nagycsalomjá- ról nősült, ahol 1916 óta megszakitás nélkül, teljesen visszavonultan, kizárólag családjának élt. Mintegy 400 kataszteri holdból álló ingatlanon gazdálkodik. Az ingatlan fele Magyarországra esett. Az uj államhatár itt is kellemetlen következményekkel járt, mert kettészelte a 'birtokot 6 ezáltal sokszor leküzdhetetlen akadályok tornyosultak a gazdaság vezetése és a termés értékesítése elé. Mindezek az akadályok mesterségesek. Ha a határforgalmat irányitó és ellenőrző hatósági közegek minduntalan és minden alapos ok nélkül nem nehezítenék meg a határátlépést, a gazdaság vezetését, a termés értékesítését, a behozatalt stb., nem volna semmi baj. Ezek a nehézségek talán ugy-ahogy legyőz- hetök is lettek volna, ha a kékkői járási főnök, Maliárik Pál az állampolgársági probléma for- ■szirozásával minduntalan, hosszú éveken át nem zaklatta volna a békésen gazdálkodó föld- birtokost. Kégl Elemér állampolgársági kálváriája szomorú példája annak, hogy miként lehet egy család nyugalmát éveken át fölforgatni és miként mehet egy intenziven vezetett gazdaság tönkre. Kégl Elemér — amint már említettük — 1916 óta él megszakítás nélkül a csehszlovák köztársaság mai területén. Községi illetőségét még a világháborúé években megszerezte, hiszen különben nem lehetett volna a régi Hont- megyében megyébizottsági tag. A csehszlovák köztársaság is elismerte egy ideig itteni illetőségét, mig a belügyminisztérium 1923-ban azt meg nem semmisítette. Kégl Elemér természetesen mindent elkövetett, hogy törvényes formában kimutassa csehszlovák állampolgárságát. A csehszlovák hatóságok azon állítására, hogy ő még mindig magyar állampolgár, bemutatta a magyar belügyminisztérium határozatát, amely szerint magyar állampolgárságát már rég elvesztette. Ennek dacára csehszlovák részről olyértelmü döntést kapott, hogy a magyar belügyminisztérium határozata alapján csak az esetben veszti el magyar állampolgárságát, ha hat hónapon belül be tudja igazolni, hogy fölvették a csehszlovák állam kötelékébe. A határozatnak ez a része jellemző. Hisz a Kégl kezeiben lévő magyar belügyminiszteri rendeletben nincs ilyen föltételhez kötött elbocsátás, hanem kategorikusan és végérvényesen ki van mondva, hogy Kégl Elemér ezen végzés kézbesítésének napjával elvesztette magyar állampolgárságát. Hétfőn Maliárik Pál kékkői járási főnök végzést kézbesített Kégl Elemér részére, amely szerint huszonnégy óra alatt el kell hagynia a köztársaság területét. A kiutasitó végzés rövid két héten belül a második, amit Kégl kapott. Az első végzésnek, sajnos, végzetes hatása volt. Kégl Elemér szívbajos anyósa erre azonnal rosszul lett, erős szívfájdalmaikról panaszkodott és pár nap múlva meg is halt. Ha nem is kizárólag ez a kiutasitó végzés volt a halál oka, de a nagy izgalmak kétségtelenül meggyorsították a halál bekövetkezését. Kégl maga is beteg ember, csak nemrégiben eszméletét vesztve összeesett á határban, képzelhető, 'hogy milyen hatással volt reá a kiutasító végzés, majd a pár nap múlva bekövetkezett haláleset. Ebben a borzasztó lelkiállapotban érkezett a kiutasítás foganatosítását elrendelő, visszavonhatatlan második végzés. Szerdán reggel fél 6 órakor három szuronyos csendőr jelent meg Kégl lakásán és hivatkozással a kékkői járási főnök parancsára, fölszólították Kéglt, hogy kövesse őket a határra. Kéglné az alig megszáradt anyai sirdomb hatása alatt szivszaggató jelenetek között búcsúzott férjétől, aki kimerülve a sok zaklatástól, apatikusan megadta magát sorsának és követte a csendőröket, akik Nagy csalom járói gyalog kisérték a szomszédos Kővár községnél lévő határhidra. Épületes látvány lehetett, amikor egy ártatlan, köztiszteletben álló lojális polgárt, a vidék rajongásig szeretett földbirtokosát, a vidék szegény adósainak konvencióé váltóaláiró- ját a faluk utcáinak jövő-menői és a mezőkön dolgozó munkások szemeláttára szuronyos csendőrök kísérték a határhidra ... Híd, hid ... eszembe jut Slávik belügyminiszternek alig egy hónappal ezelőtt megjelent sajtónyilatkozata, amely szerint az itt élő magyar kisebbségnek kell a hid szerepét viselnie a csehszlovák köztársaság és Magyarország között... Hát ime, itt is van Kőváron egy hid, Belügyminiszter Ur! Azonban egy valóságos hid! ...Mert a miniszter ur csak szimbolikus hídról beszélt, amely — úgy látszik — még nagyon sokáig tartalomnélküli, üres frázis marad ... Az igazi hidak — sajnos — még mindig elválasztanak, ahelyett, hogy közelebb hoznának egymáshoz: magyarokat és csehszlovákokat. • Amit a község hivatalosáéi bizonyít Hogy Ma.liarik kerületi főnök kiutasitó rendeletével nem szolgált csehszlovák érdeket, sőt: hogy ez az indokolatlan kiutasítás árthat a 'csehszlovák állam presztízsének, ennek bizonyi- tására alkalmas az alábbi hivatalos községi 'bizonylat: NYILATKOZAT. 1919. évi február 2-án Pokorny Teodor 34. csehszlovák olasz légióezredbeli hadnagyot és sok legényét életem kockáztatásával megmentettem a fölikoucolástól. Ezt maga Pokorny is elismerte és távozásakor házam véFehér fogak: Chlorodont delmére tiszteletörséget akart hátrahagyni, amitől csak az én határozott kérésemre állott el. 1919. évi május 26-án, a bolseviki áttöréskor egy súlyosan sebesült csehszlovák közlegényt, aki nálam keresett oltalmat, elrejtettem és amint lehetett, saját hintómon a balassagyarmati kórházba szállítottam. 1920. év tavaszán három revolverét kipróbáló csehszlovák határőr egymást véletlenül meglőtte, ezeket is, mert sehol kocsit nem kaptak, ingyen saját kocsimon Ipolyságra vitettem. 1921. év tavaszán a nagycsalomjai határőrök parancsnoka trombózist kapott; öt is én szállíttattam el hintómon s miután ampu- táció után a kórházban meghalt, &zegény felesége is csak hozzám fordul bajában; őt is ingyen Ipolyságra szállítottam. Nagycsalomja, 1932 május 8. Kégl Elemér, s. k. Alulírottak, akik a fönt leírtaknak vagy szemtanúi voltak, vagy azokról közvetlen tudomással bírnak, s amelyeket Kégl Elemér kérésére a kővári illetékes csendőrség nyomozás tárgyává tett és teljes egészében beigazolt, mindezek valódiságát, hogy azok idővel feledésbe ne mehessenek, saját kezük aláírásával megerősitik és tanúsítják. Nagycsalomja, 1932 május 8. (Hivatalos községi pecsét.) Nagy László, s. k., községi biró. (Aláírások.) Kégl Elemért, a szlovernszkói magyart, aki ilyen nemes ember&zeretettel viseltetett mindig mindenkiveil szemben, s aki lojalitásának ilyen fényes tanujeleit adta, — miért kellett Szloven- szkóról kiutasítani?! Erre a kérdésre nem az elfogult Maliarik Páltól, hanem a csehszlovák belügyminisztertől kérünk és várunk választ! „Franciáéiig is kötelező szenilisnek tekinti a SCellog paktumot" Herriot barátságos válasza Silmson békeszózatára Páris, augusztus 12. Herriot miniszterelnök Stimson államtitkár legutóbbi nyilatkozatára válaszképpen a következőket mondotta a francia sajtó képviselőinek: — Stimson beszédét annál nagyobb érdeklődéssel tanulmányozta-, mert a Kellogg-paktum amerikai és francia államférfiak közös müve és mert a világ közvéleménye a paktumban lefekteti intézmények és elvek továbbfejlesztését kívánja. A francia kormány tehát a legnagyobb figyelemmel viseltetik minden olyan kezdeményezés iránt, amelynek célja a paktum tekintélyének erősítése. Kiéreztem Stimson beszédéből az őszinteséget, amellyel Stimson fokozott hatékonyságot akar adni a paktumnak azáltal, hogy adott esetben előírja a konzultációt. Nagyon becses számunkra az amerikai állam- férfiúnak az a véleménye, hogy a paktum már jelenlegi megfogalmazásában is magában foglalja az ilyen konzultációknak a szükségét. Ez a kitűnő politikus nem riadt vissza attól, hogy a maga magas erkölcsi tekintélye súlyával az egész amerikai népet angazsálja egy ilyen értelmű kötelezettség elismerésében. Franciaországnak szilárd a meggyőződése, hogy a béke érdekében nem szabad a paktumnak olyan értelmezést adni, mintha az csak a „békés jószándékok kinyilvánitása“ lenne. Franciaország is kötelező szerződésnek tekinti a Kellogg—paktumot és éppen ezért értékeli olyan nagyra Stimson nyilatkozatát. Feltétlenül szükséges, hogy ezt a szerződést mindenütt kötelező szerződésnek tekintsék, amely az aláiró hatalmakat minden fenntartás nélkül kötelezi, kivéve az önvédelem legitim esetét. Hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak, hogy ezt a politikai és erkölcsi szempontból egyaránt nagyértékü békeokmányt nem hagyta ledegradálni. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy Stimson beszédét a teljes hivatalos szöveg kézhez vétele után minden részletében alaposan áttanulmányozzam. Lojálisán s a közösség érdekében meg fogjuk vizsgálni, milyen eljárást kell bevezetnünk annak érdekében, hogy a paktum által vállalt ünnepélyes kötelezettségek áthá-' gását megakadályozzuk. Végül Herriot miniszterelnök nyilvánosan köszönetét mondott Stimson államtitkárnak a Kellogg-paktura értelmezéséről és jelentőségéről tartott beszédéért. A párisi sajtó — bizonyára jól megfontolt okból — nem fűz politikai kommentárokat Herriot nyilatkozatához, csupán annak rendkívül szívélyes hangját emeli ki. Feszültség Tokió és Washington köiött London, augusztus 12. Tokiói hivatalos körök sajnálatukat nyilvánítják Stimson külügyi államtitkárnak a Kellogg-egyezményröl tartott beszéde fölött, amely Japánnak a mandzsuriai vitával kapcsolatban támadó szándékokat tulajdonított. A tokiói külügyi hivatal képviselője annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a beszéd még jobban fel fogja tüzelni a japán nemzeti érzést és elmérgesiti a helyzetet. * 10 xx Kedvezményes vasuti igazolványok és vizumigazolványoik a budapesti Szent István- napra. A P. M. H. utazási osztálya közli, hogy augusztus 18-tól 20-ig 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet Budapestre és onnan vissza a magyar határig utazni. Augusztus 10. és 20. között a magyar határ vizűm nélkül léphető át és a vizűm utólagosan beszerezhető 66 százalékos kedvezménnyel Budapesten. Az utazási igazolvány és vizűm igazolvány 18 koronáért beszerezhető utazási osztályunknál, Bratislava, Central passage. Telefon 27-87. L. 3
