Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-02 / 174. (2987.) szám
jfümamm irrrr 'iriiincwBBWBgaMinnmTFi i«iBi>»BaMi^«^ivrm iimbitihw——g— A fierméikstai ztrófa miatt Ksletszloventzkő községeinek nagyrészét éiiinség fenyegeti Kassa, augusztus 1. Keletszlovenszkó mezőgazdáit — amint már lapunk jelentette — emberemlékezet óta nem 'érte oly sok csapás, mint ozévben. A fagykárok, jégverések, árvizek után most tönkretette a rozsdásomba a búzatermést Ke.etszlo- venszkó minden járásában. A termelőkre egész vártlanul tört rá a rozsdakáríevés, a hőütés, ami a legtöbb helyen 90 és 100 százalékos pusztítást végzett a búzában. E gomba ily nagymérvű kártevésére a legidősebb gazda sem emlékszjik. Különösen 100 százalékos kárt szenvedtek a megdőlt és gyomos vetések és a későn érő fajták, de leginkább a már elkorcsosodott, legyengült, igy a rozsdának ellentállni nem tudó vetőmagból kikelt vetések. Tehát azokat a gardákat érte a legnagyobb kár, akik a vetőmagot soha nem frissítik, vagy a klímának meg nem felelő vetőmagot vetettek el. Vannak gazdaságok, ahol egy keresztből 5—8 jíg búza termett csak, de az is csak ocsu-sze- rü, kenyérnek nem alkalmas, legfeljebb korpának. A kisgazdáikon kivül példának hozzuk fel a leleszi uradalmat, ahol három vagon búzatermést vártak s a prőbacsépl esek bői ítélve nem lesz több 40 métermázsa búzatermésnél, de kenyérmagnak az sem lesz alkalmas. Az árvíztől és fagykártól sújtott azon gazdák, akik vetőmagot kaptak az államtól, még vissza som fizették a hitelbe kiutalt vetőmagot és máris újabb vetőmagra lesz szükségük. A Bodrogközben a szobránci, nagykapum, szepesi, kassai, gálszócsi, nagymihályi és rozs- nyói járások területén levő községekben a rozsda 90—100 százalékos kárt okozott a búzatermésben, úgy hogy nemcsak hogy vetőmagjuk nem lesz a gazdáknak, hanem még az élelmezéshez szükséges mennyiséget is drága pénzen fog kelleni hitelbe beszerezniük. Különösebb kétségbeejtő helyzet előtt állanak a Bodrogköznek és a nagykaposi járásnak azon községei, amelyek tavasszal a borzalmas méretű árvízkártól teljesen tönkrementek. A tavaszi árvíz a Bodrogközben a következő kézségekben tette teljesen tönkre a gazdákat: Zemplén, Szoilősko, Szerdahely, Szentes, Vécs, Szentmária, Rád, Szinyér, Vé- ke, Szolnocska, Pólyán, Lelesz, Bacska, Baty- tyán, Tiszasalamon, Kis- és Nagytárkány, Kis téglás, Szűrte, Nagy- és Kisrát és a nagy- ka,posi járásnak ügyesak számos községében. Ezeknek a községeknek nagy részében most fellépett a sertésvész is oly nagy mértékben, hogy némely községben az utolsó darabig is kipusztult a sertés. Éhínség fenyegeti a községek lakóit. A nyomor jelei erősen láthatók. 70—80 é'ves öreg gazdák, 15—20 km-es utakat tesznek meg gyalog a járás székhelyére csak azért, mert 3—4 koronájuk sincs, amit a vonat költségeire elő tudnának teremteni. S ezzel szemben mit látunk? A pénzügyi hatóságok kimé- letierül hajtják be az adókat, a jövedelmi adókat nem a gazdák r>eví-llása alapján vetik ki, árverések, foglalások mindennaposak. Nem is beszélünk a nauukásbiztositó pénztárak 'grzságtalan utólagos kivetéseiről, ámelyek nemcsak a mezőgazdák, hanem a munkások körében is nagy elkeseredést szülnek. Gyors segítségre van szükség, mert ha az nem fog megtörténni, Keletszlovenszkó falvainak népét soha nem látott éhínség fogja pusztítani. Tömeges atiőárvetések a nagyszőiiösi járásban Beregszász, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) A nagyszőiiösi járás terméseredménye leggyengébb a Tiszaháton. A gabonarozsda rendkívüli károkat okozott. Az aszályt is Ht sínylette meg legjobban a vetés. Mindenhol előbb volt eső, mint ezen a vidéken. Amikor aztán hosszú szárazság után végre csapadékot kapott a kiégett határ, nem volt köszönet benne. Vihar és jég pusztította a tikkadt táblákat, amely valósággal kicsépelte a kalászokat. A nagyszőiiösi járás magyar gazdái hasonlóan a tavalyihoz, katasztróiálisan rossz terméssel zárták az esztendőt. Ilyen körülmények közt nem csodálni való, ha a járás adószolgáitatása visszaesett. Illetékes helyen az adóbevételeknek ezt a megcsappanását az érdekeltek közönyének tulajdonítják és az a meggyőződésük, hogy az adózók távolról sem közelitették meg fizetőképességük végső határát, — és kellő lelkiismeretességgel eleget tehettek volna fizetési kötelezeltségiiknek. A nagyszőiiösi adóhivatal ezen álláspontjának konzekvenciájaképpen a járás gazdái felien tömegesen irt ki adóárveréseket a hónap első napjaira. Ez a tömeges adóárverés-kitüzés méltán kihívja a legerősebb kritikát. Árverésekéit vezetni egy súlyos küzdelmekkel teli esztendő után, a termését csak éppen learatott gazdák ellen, akkor, amikor a kévék még sok helyütt a tarlón vannak és aulaikor még csak igen kevesen csépeltek és főként olyan vidéken, azon gazdálkodók ellen, ahol és akiknek vetőmagra sem jut az uj termésből — enyhén szólva — oly meggondolatlanság, amelyet sürgősen reparálni kell. A gazdasági válság egyik főokaként a mezőgazdasági termélvéaiyek nagymérvű árcsökkenését jelölik meg és minden törekvés oda irányul, hogy a földhozam értékét fokozzák. A kormány is ezen fáradozik, ezt célozza a gabonabehozatali szindikátus is. Ámde ezen törekvések és intézkedések hatástalanok maradnak, ha a gazdákat a termés idő- előtti és tömeges értékesítésére kényszerítik, mert az árképződést a ‘kínálat tuRengése az eladó kárára befolyásolja. Hiábavaló a kormánynak minden igyekezete a gabonaárak magas színvonalon tartásár, (amelynek érdekében nem köti meg Magyarországgal a kereskedelmi szerződést sem) ha a gazdákat árverésekkel termésük piacra dobására és elkótyavetyélésére kényszeríti. Hisz a 150—160 koronás búzaárat a gazdáknak kellene megkapniuk, nem pedig a kereskedelemnek. —hk.— Magyarországon nagy mértékben csökkent a fizetésképtelenségek száma. Budapestről jelentik: A Magyar Tudakozódó Egyesület most terjesztette föl a magyar kereskedelemügyi minisztériumhoz Hajdú Miklós dr. vezérigazgató beszámolója- kapcsán július hónap fizetésképtelenségeiről szóló jelentését, amely szerint az inzol- venciák mai csökkenésének -mértékére négy év óta (1928 augusztus: 81, szeptember 68) nem volt példa. Akkor ez a normalizálódás felé haladó hitelélet velejárójaként jelentkezett, ezzel szemben a visszaesésnek ma az az oka, hogy a hitelforgalom hónapok óta összezsugorodik és nemcsak külföldi, de belföldi összeköttetések is. egymásután szűnnek meg. Júliusban (zárójelben 1931 ugyanaz időszakának megfelelő adatai. illetve az egybevetett adatok arányszámai) 52 csődönkivüli kényszeregyezség (151), 20 csőd (27), összesen 72 bírói fizetésképtelenség (178) esete fordult elő, mi junius hónap 71 kényszeregyezségével (—26.76 százalék), 19 csődjével (-}- 5.26 szá-zalék), illetve 90 bírói fizetésképtelenségével szemben 20 százalék csökkenést, a tavalyi julius hónap 178 inzolvenciájához viszonyítva pedig 59.55 százalék visszaesést jelent. Az elmúlt hét hónapban 939 csődönkivüli kényszeregyezség (1298), 172 csőd (223), összesen 1111 bírói fizetésképtelenség (1521) esete fordult elő, ami 1931 ugyanez időszakával szemben 26.96 százalék esésnek felel meg. Belgium 800 millió frankos kölcsönt vesz fel. Brüsszelből jelentik: A hivatalos lap királyi rendeletet közöl, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy Franciaországban 800 millió frank névértékű kölcsönt bocsásson ki. A kölcsönt 25 óv alatt fizetik visszaAz európai autóuthálózat kiépítése. Genfiben az autóutak fejlesztésére alakult nemzetközi szövetség vezérigazgatója terjedelmes jelentést terjesztett elő az Albert Thomas terve értelmében kiépítendő európai autóuthálózat gazdasági és szociális hatásairól. Elhatározták, hogy a szövetség tenu 1 mányozásainak folytatására a tagdijjárulók okon kivül 100.000 frank összegű ügyviteli alapot létesítenek. A főbizottságban résztvevő Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svájc gyáripari vállalatai jelentékeny összegeket jegyeztek, vagy helyeztek kilátásba- Az egyes országokban végzett munkálatokról a főbizottság tagjai, valamint a ‘bevont szakértők adtak tájékoztatást. A főbizottság elfogadta az elő térj esztett munkaprogramot, amely különös figyelmet szentel az autóutak propagálásának és az egyes országokban folytatandó taggyüjtésnek. Optimista hangulat Amerikában. Londonból jelentik: Az áraknak az Egyesült Államokban való lassú, de tartós emelkedése következtében általános bizakodó hangulat kezd terjedni Amerikában. A legfontosabb termékek, mint gabona, vágóállat, gyapot, gumi és selyem ára az utóbbi napokban állandóan javult. A kedvező hangulat átterjedt a newyorki értéktőzsdére is, melynek forgalma meghaladta csütörtökön a 2.8, pénteken a 2.1 darabot. A vezető értékek a nyereségbiz'tositó eladások ellenére több ponttal javultak. A vasutak jelentékeny átépítési munkálatairól szóló hírek ugyancsak hozzájárultak az általános ezilárduláshoz. Az üzleti körök igen kedvező hatást várnak a rekonstrukciós hitelintézet kölcsönadási jogának kiterjesztésétől is?. . ~ ~ w - < POUTZER BÉLA Tátrafüred-i vendéglős éttermei és kávéháza Rázshachfürdőn Kávéház Bar Az erdélyi román bankok válságba kerültek. Bukarestből jelentik: Az erdélyi román pénzintézetek érdekképviseleti szerve, az úgynevezett Solidaritatea Nagyszebeniben ülést tartott, amelyen számos bankigazgató fő Is zól al árában rámutatott arra a súlyos helyzetre, amelybe az erdélyi román (bankok a konverziós törvény következtében kerültek. A pénzintézetek elhatározták, hogy a többi gazdasági érdekképviselettel együtt közös akciót indítanak a konverziós törvény olyértelmü megváltoztatása érdekében, hogy az egyrészt ne tegye tönkre az erdélyi román bankokat, másrészt pedig ne rendítse meg a hitelélet iránti bizalmat. Nem lehet megjósolni, mikor tér vissza Anglia az aranyalaphoz. Londonból jelentik: Az ottawai értekezlet valuta-bizottságának ülésén Chamberlain angol kincstári kancellár nyilatkozott az angol kincstári hivatal helyzetéről. Chamberlain többek között kijelentette, hogy kivánja, hogy Anglia mielőbb térjen vissza az aranyalaphoz, azonban nem jósolhatja meg az időpontot, miikor ez az intézkedés lehetségessé válik. Chamberlain a bizottság tagjait óva intette tulhamarkodott lépésektől, amelyek a világválságot még súlyosbítanák. Görögországban igénybevették a devizabetétek egy harmad részét. Athénből jelentik: Rendelet jelent meg, amelynek értelmében a görög bankokban lévő idegen devizabetétek kifizetésénél egy dollárt nem 145 drachmával számítanak, mint idáig, hanem csak 100.70 drachmával. A rendeletet csak görög alattvalókkal szemben alkalmazzák, míg a külföldi alattvalók betéteit nem érintik. Ugyanezt a rendszabályt érvényesítik a külföldi devizákban kötött görögországi kereskedelmi ügyleteknél, mig a külfölddel szemben fennálló kereskedelmi adósságokat továbbra is a normális napi váltóárfolyamon rendezik. Megjelent a ,,Közgazda sági Kuiiít" legújabb száma. Gazdag tartalmából a következő cikkeket emeljük ki: A csehszlovák államvasutak reorganizációja. Szama Sándor dr. cikke: Pénz, valuta, arany. Thuróczy Tibor dr. cikke: Az önálló foglalkozást űző személyek rokkantsági és aggkori biztosítása. A pozsonyi pénzintézetek félévi állagkim atatása. Kezd rossz idő járni a rosszhiszemű vagy könnyelmű adósokra. Egy gazda levele a rozsdaveszélyről. A minisztertanács elfogadta a bankszanálási programot. Elkészült a textiláruk forgalmi adójának átalányozására vonatkozó javaslat. Uj törvényjavaslat a záróráról. A szindikátusi képviselet miatt újból kitört a háborúság a szlovenszkói gabonakereskedők között. A Bárdos és Brachfeld r. t kényszeregyezségi ügyének tárgyalása. Vih- nye-Fürdő fizetésképtelen. Budapesti közgazdasági levél. Biztosítás. Bat‘a és a biztosítás. Biztosítási üzenetek. Gabonapiac. Adóügyi kérdések. Felebbezés adóügyekben. Az év első öt hónapjában 46.26 millióval kevesebb adó folyt be, mint a múlt évben. A válság áldozatai. Árupiac. A pozsonyi kereskedők grémiumának hírei. Előfizetési megrendeléseket elfogad a lap kiadóhivatala: Bratislava- Pozsony, Hviezdoslav-tér (azelőtt: Sétatér) 18. II. Egyes szám ára 2 Kcs. Kapható mindenütt.-j- A budapesti értéktőzsdén az üzlet rendkívül csekély volt. Csak az 1932-i 5 százalékos állam pénztári jegyekben fejlődött ki némi üzlet, amelyeket ma Í6 100-on jegyeztek. 4- A prágai devizapiacon London 0.50, Stockholm 8, Oslo 1, Kopenhága 0.50, Berlin 0.25, Bukarest 0.105, Zürich 2.50, Milánó 0.15, Paris 0. 05, Varsó 1.05 porttal szilárdult, Amszterdam 1.625, Brüsszel 1.75, Helsingfors 2.50, Montreal 1, Newyork 0.01 egységgel esett.-j- A bécsi értéktőzsdén az üzlet továbbra i& szűk keretek közt mozgott. Kuliszban csak kevés értékben került sor kötésre. Juli-Süd szilárdult. Korlátban Bánya és Kohó tartott volt., Északi Vasút, Északceeh Szón, Dynamit emelkedett.-j- A berlini értéktőzsde a tegnapi választás hatása alatt áfllott. A tőzsde általában arra a nézetre jutott, hogy nagyjából semmi sem változott. Csak a bal- és jobboldali radikális szavazatok növekedése késztetett tartózkodásra, mivel rámutattak arra, hogy a nemzeti szocialista munkáspárt és a kommunista párt immár antikapitalista többséget képeznek a parlamentben. A közönség egyelőre tartózkodó volt, a spekuláció azonban a realizációk felé hajlott. A legtöbb árfolyam Oő—1 százalékkal lemorzsolódott, csak néhány papir javult kissé, Az üzlettelenség később Í6 tartott, de stagnáló üzletmenet mellett már csak kevés változás történt. ÉRTÉKTŐZSDE Tovább | avult a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 1. A német választási eredményeket csoportokban tárgyalták a tőzsdén, anélkül, hogy egységes vélemény kialakult volna. A tőz&delátogatók egy része kedvezőnek tartja a választás kimenetelét, mig másik része az ellenkezőjét állítja. Éppen ebben nyer megerősítést az a nézet, amelynek külföldi bank- körök telefonon adtak kifejezést, hogy tudniillik a választás méginkáb'b kiélezte a németországi belpolitikai ‘bizonytalanságot. Az üzlet ennek megfelelően igen csöndes volt. A legnagyobb tartózkodás volt észlelhető, úgyhogy 'Csak szórványosan került sor kötésekre. Uj vásárlási limitek, amelyeket a Newyorkiból az elmúlt héten kiindult optimizmussal kapcsolatban eszközöltek, az árfolyamnivó további emelkedését vonták maguk után. Kedvező benyomást tett a beruházási piac további barátságos irányzata. — Az ipari részvények .piacán emelkedett: Északcseh Szén 29. Cseh—Morva, Kö- nigshofi, Schoeller 25, Északi Vasút 20, Skoda, Bánya- és Kohó 15, Aussigi Vegyi 12, Kolini Műtrágya 11, Cseh Cukor. Schönprieseni 8, Kosmauos 6, Dux—Bodenhachi, Solo 5, 01 le- schaui, Poldi 4. Rézmüvek. Sellier 3, Krizsik 2 koronával. — Gyöngült: Kovarik 10, Nyugat- cseh Szén 7, Kolini Szesz 5, Rotthau 2 K-vai. J Árutőzsde-f- A prágai cukorpiac nyugodt volt. Nyers^ áru prompt Aussig loko 60—60.50, októberre 62.75—63.25. 4- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint. budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat lanyha volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 13.30—13.60. fel6őtiszai 12.85—13, jászsági, fehér,megyei 12.90—13.05, egyéb dunántúli 12.85—13, pest- vidéki, bácskai 12.90—-13.05, rozs 8-30—8.45, tengeri 17.70—17.80 pengő.-j- A berlini terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 218—220, rozs 158—160, takarmányárpa 159— 171, búzaliszt 29.10—31.25, rozsliszt 23.90— 25-75, buzakorpa 11.50—11.80, rozskorpa 10.25 —10.50, Vjktória-borsó 17—27, kis ehető borsó 21—24, takarmányíborsó 14—17.50, peluska 16 —8, lóbab 15—17, bükköny 17—19, lenpogácsa 50.20—50.40. Devizák, kötött forgalom: Athén 25.70, Budapest. 451, Tahin 826, Riga 557, Szófia 23.90, Bécs 414.50. Prága, augusztus 1. Valuták: Holland 1355, jugoszláv 54.80, német 798, belga 466, magyar 447.50, román 18.35, svájci 655, dán 618, angol 119, spanyol 266.50, olasz 178.90, éeMkameríkal 33.45, norvég 668, francia 131.70, bolgár 23.40, svéd 588. •lengyel 375, osztrák 423.50. & prágai ériékt&zsKe árfolyamai: pénz ám pénz áru ma tegnap Nyeretnénykölesön . » > 91.25 91.75 —— .— 6%-os beruházási kölcsön . 92.50 93.— 92.25 92.75 6%-os beruházási kölcsön 1923 90.90 91.40 90.70 91.20 Lisztkölcsön ......................... 88.55 89.05 —.— — 6%-o s konvertálható kölcsön ——.— —— 6%-os ív. államkölcsön . , 88.35 88.85 88.30 88.80 5%-os államkölcsön 1928 > . 84.50 85.— 84.25 85.— 4%-os Kassa-oderbergi , . 67.25 67.75 —.— —.— 4%%-os pótjáradék . ? » ——.— —.— —.— 4.2%-o8 oótjáradék , » • , 64.— —.— 64.25 64.75 4%-os pótjáradék . , * > 56.85 57.35 —.— —.— 3.50%-os pótjáradek » » > —.— —.— —.— — .— Hadikölcsönkártalanitás . . 49.75 50.25 —.— — 5%-os morva országos kölcsön —.— —.— 76.50 77.50 3%-os bábom előtti adósság —.— —.— ——.— 6%-os cseh jelzálog bank . 102.75 108-75 102.75 103.75 6%-os morva jelzálog és országos bank .... * —.— —.— 99.50 100.50 4%-os Kassa-oderbergi 1889 . —.— —.— —.— — .— Cseb Agrár Bank , . • » —.— —.— —.— —.— Lánder Bank ,«»».» —.— —.— —.— —.— Cseb Onio . ..?*•• —.— —.— —.— —.— Cseb Eszkomt , , » . , —.— —.— —.— —.— Cseb Iparbank • • » ■ » —.— —.— —.— —.—■ Szlovák Bank ..»»»» —.— .— —.— —; Zivnostenská >,,;•» —.— —.— —.— —.— Osztrák Hitel —.— .— —.— —.— Wiener Bankvereín . ? • ■ —.— —.— —.— —.— Jugoszláv Bank . • » ■ > —~-— Nordbahn . . , • t t * 3460.— 3470.— —.— 3460.— Nordbahn Bonnok . > • • —.— 800.— —.— —.— Cseb Cukoripar , . • • . 395.— 405.— 371.— 375.— Schőller ...«»>»• 740.— 750.— 770.— 780.— Horvát Cukor ..»••• 127.— 129.— —.— 120.— Aussiger Finomító . . • . 570.— —.— 570.— —. Krizik ........................... . 518.— 522.— 505.— 510.— Pr ágai Halmok • • • • > 780.— —.— 780.— —. Kolini Műtrágya . • • * » —.— — Kolini Kávé 102.— —.— 100.— 110.— Kolini Szesz a » * * < • 900.— 910.— 905.— 915.— Tejipar . 740.— —.— 735.— 745.— Aussigi Vegyi . » • • • 456.— 458.— 438.— 442. Bndweissi Sör.................... 2085 - -.- 2080.- 2130.Kö nigshofei Cement . . • 1070.— 1080.— 1050.— 1055. Cseh-Morva Kolbea-DanSk . 1450.— 1460.— 1420.— 1440. Brünni Gépek 81.— 84.— 81. 83. Ringhoffer 470.— 480.— 445.— 450.— Nyugatcseb Szén • « » • k58.— 262.— 255.— 25/.— ÁlpLne ...•»■•• 36.— 87.— 37. 37.50 Berg és Hűtlen # » ? • * 875.— 885.— 855.~* 865. Poldi . * # , r t i i ■ 311.— 313. 315. 325. Prágát Vaa .»»»•• 825. — 835.— 855.— 845.— Skoda . . . »•••?• 412.—* 416.— 393. o97. Pozsonyi Kábel . • • » * 690.— 700. 700. 710. Inwald . . lOo.— 109.— 1G5.— 108. Olleschaui Papir • • • •_ 1 • — • —- •"* PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Felelős szerkesztő: FQRGÁCH GÉZA Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza. Ruszinezkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi íömunkatáre: Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztőség1 é6 kiadóhivatal: Budapest, I., Vak Bottyán-u. 4. szám. Telefon: 59^8-=ö8. Szerkesztő: Zólyomi Dezső.
