Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-12 / 156. (2969.) szám

Szegény Papén!

(sp.) Parisa, julius 14.

A nép e tikkasztó melegben könnyén hévül, de Berlinben mégis fagyos nyugalom fogadta a Laus a nméből vis'saatérő Paipen kancellárt. A nagy német, idegességnek és ziláltságnak nincsen meggyőzőbb jele, mint a népnek jóformán hétrő'l-hétre változó hangulata, — mondjunk: világnézete, — ez a keresés, kutatás, zavar, bizonytalanság, fölemelés és lesuijtás, ami annál meglepőbb, mert éppen annál a népnél lép fel, amelyet általában a legmegfomtolt a bbn a k és legkövetkezetesebbnek tartott eddig a világ. Von Pa- pemt alig néhány héttel ezelőtt egyedül a német jobboldal bizalma lendítette nyeregbe: Sch'leioher, Hugenberg és Hitler. Ma elsősorban ez a három emiber az, aki föltétlenül távozását követeli és hazaárulónak bélyegzi. Miért? Mert nem valósíthatta meg a lehetetlent. A túlzásoktól és a fantáziáiktól soha vissza nem rettenő németek pedig éppen a lehetetlent követelik, a franciák „szét- morzjsolását“, az angolok megihumyászkodá- sát, a világ bocsánatkéréséi és lelkes tapsait. Milyen kór, hogy ©kmkul faágukban, túlzó germán fantáziájukban vagy — választási manővereikben nem akarják és nem merik értékelni.a realitásokat; milyen, kár, hogy Paipen' dezávuálásával szabotálják a lausan- aei kezdetet, amely nem annyira faktumaival, mint inkább a barátság újra kitisztult- égkörével olyasvalami lehetne, ami archimédeszi pontja a. helyzetnek és segítségéivel kilendíthető nyergéből az elterpeszkedett vi- iágkrizis.

A németek eddig azzal érveltek, hogy a gazdasági bajok okozója a káoszt teremtő óvátételi egyensúlytalanság. Sürgősen orvosolni kell. Nos, Lausanne orvosolta. Semmi nást nem tett, igaz, mint a jóvátétel dagana- át kivágta Európa testéből, de ha tényleg a iaganat okozta a betegséget, akkor ez az >peráció is szükséges dolog volt. Ami utána /isszamaradt: a kis sebhely, az apró vágások és öltések — a csekély hárommilliárd — /alóban nem nevezhető az óriási világköz- pazdaságot megingató materiális lehetetlen- égnek. Egy ország, melynek nincsenek belső cölcsönei, az inflációval megszabadult minién terhétől, negyvenmilliárdos, tizenötszáza- ékos magánkölcsönöket mert fölvenni Amerikában, nem panaszkodhat a rendkívül kedvező feltételek mellett kirótt kötelezettség matt. A laibizsebéből kifizetheti — három ív alatt, mint Franciaország 1871 után kifizette az ötmilliándot. Ha mégis panaszkodik, iá a visszamaradt kis sebhely bántja, akkor illák ozása politikai jellegű s nem gazdasági;

1 gazdasági mezbe csempészeit presztizs-iki- /ánságoknak pedig nincs létjogosultságuk a nai megnehezült időkben.

Papén megszabadította Németországot a jó- átételtől. Ké{százharminc milliárdos követeit hárommilliárdra redukált, s azt is úgy, mgy az eljövendő negyven év alatt alig két s felet kell belőle megfizetni. Az ellenérték •ódig az, hogy a „jóvátétel" szó nem létezik öbbé, a „világ gazdasági káoszát okozó" (ez iámét megállapítás) reparáeiók eltűntek s a .gazdasági élet fellendülhet."

Kel! itt, akadékoskodni? Kell: választási

lkokból. Nem szabad azt állítani, hogy NémetAhány ház, annyi szokás

Párls Ünnepélyesen, London lelkesen, Berlin közönnyel fogadta

a Lausanneból visszatérő államférfiakat

Papén bukik? — Az angol nép száz százalékosan MacDonald mellett - Titkos megállapodások Lausanneban?

A lövő Amerikától függ

Párás, június 11. A Lausanneból visszatérő Hemot-i vasárnap reggel a párisi pályaudvaron a francia főváros lakossága rendkívül szívélyesen fogadta. Megjelentek a hivatalos világ képviselői, a Parisban időző miniszterek s több ezer ember, aki percekig éljenezte a megérkező miniszterelnököt. Mive! ífer- riot az elmúlt napokban gyakran utazott Pá- risból Génibe; az a vasúttársaság, amelyé a Lkusanneba vezető Vasútvonal, külön ■( meg- ajádékozta Herriót-t. A tasutasok egy ' küldöttsége „tiszeteletbeli vasútássá léptette ellő a miniszteréllnököt s a kitüntetés jeléül égy arany jelzösipot nyújtott át neki. MacDonald aki ugyanabban a vonatban utazott, mint Herriot, annyira gyenge volt, hogy nem is mutatkozott az ablakban. Leánya azonban, akit mindenki barátságosan csak Mias Is- beí’Jlnek nevez, nagy virágcsokrot kapott a franciáiktól.

A nfiniszterelnök azonnal a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak. A lausannei eredményt egyenesen kitűnőnek mondotta, Azt sem tudja, hogy van-e rajta egyáltalán vitatni való. A jövő feladata az, hogy beOiy- reáliitsa a jóvátétel! probliém V- v az amerikai adósságok egyensúlyi helyzetét. Minden az Amerikával való megegyezéstől függ. Ha Amerika véleménye az, hogy a lausannei szerződés helyes s igy az adóssági kérdésben is megfelelő megállapodást lehet kötni, a francia parlament ratifikálja az uj szerződést, amely nyomban életbelép. Ellenkező esetben természetesen a döntés a parlament kezében van. Nyilatkozata végén Herriot külön megköszönte az angol közvetítőknek fáradozásaikat, mert egyedül ők tették lehetővé, hogy a megállapodás létrejöjjön. Az angolok egyébként elfogadták a francia álláspontot és a hatalmiak a lausannei konferencián újból ünnepélyesen állást foglaltak a szerződések mellett. MacDonald hangsúlyozta a szerződések tiszteletbeltartásának szükségességét és von Papén, német kancellár azonosította magát vele.

A nemzet hálája

London, julius 11. Az angol sajtó a vasárnap visszaérkezett MacDonaldot úgy ünnepli, mint azt az államférfiul, aki Lausannei és az európai rendet a tizenkettedik órában mégis megmentette és biztosította. Vasárnap az óriási hőség ellenére (eg volt az eV legmelegebb napja Angliában) ötvenezer ember je- ile-nt meg a pályaudvar előtti téren és a tűző napsugarakban több óra hosszat várakozott MácDohaldra. A lovas rendőrség kénytelen volt a forgalmat szabályozni s a mentők több ízben kivonultak, hogy segítséget nyujtsar nak a nagy melegben elájult errivereknek. A pályaudvar perrónja ugyancsak több ezer embertől feketélett. A vonat húsz perc késéssel futott be a pályaudvarra. Amikor MacDonald megjelent az' ablakban, a tömeg exta- tikus lelkesedéssel fogadta a népszerű államférfiut. Ilyen fogadtatásban Angliában még senki sem részesült, még MacDonald sem, amikor a sikeres flottatárgyalásokróili Amerikából visszatért. A király külön megbízottat küldött ki Sir Clive Wigram személyében a miniszterelnök fogadtatására, továbbá a Londonban időző miniszterek is megjelentek Baridwin vezetése alatt és Chamberlain pénzügyi kancellár, aki már szombaton visszaérkezett Lausanneból.

A fáradt és agyondolgozott MacDonald mindenekelőtt a pályaudvaron lévő gyermekeit üdvözölnie, majd a király képviselőjét és a minisztereket. Amikor autója elhagyta á pályaudvart, a tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel kisérte. A miniszterelnök mindösz- sze néhány szót mondott a hangosfilm számára és kifejezte reményét, hogy a lausannei szerződés egy uj éra kezdete lesz. Chamberlain pénzügyi kancell’lár a Sunday Timesben részletesebben nyilatkozott a lausannei megállapodásról s véleménye szerint a legfontosabb, hogy Európa pénzügyi és gazdasági egyensúlyát a kormányok mielőbb helyreállítsák.

MacDonald hétfőn audiencián jelent meg a

királynál, majd orvosaival tanácskozott. A lausannei tárgyalások óriási megerőltetései ismét annyira megtámadták szemét, hogy az orvosok több hetes pihenőt rendeltek el. A miniszterelnök kedden beszámol az alsóházban a konferenciáról, majd néhány hétre visszavonul skótországi birtokára.

A pártok hálátlansága

Berlin, julius 11. Papén német kancellár és a lausannei német delegáció többi tagja vasárnap délben érkezett vissza a német fővárosba. Eilentétben azokkal a lelkes fogadtatásokkal, amelyekben Páris és London Herriot-t, illetve MacDonaldot részesítette, a német delegáció visszaérkezését Berlin hideg közönnyel fogadta s a lakosság alig vette észre. Néhány hivatalos emberen kívül más senki nem volt a pályudvaron. Egyetlen éljen sem hangzott el. Párissal és Londonnal ellentétben Papén kancellárt a birodalomban senki sem tartja győztesnek. Egyetlen párt sem áll Papén kabinetije mölött. A középpártok a lausannei eredményt ünnepük ugyan, de Brüning pompás előkészítő munkája eredményének tartják és a maga egészében az elmúlt kormány javára írják. A centrum és a szociáldemokraták viszont beipoütikailag a lehető legélesebb ellentétben állanak Papén irányával. A jobboldali pártok, a nemzeti szocialisták és a német nemzetiek, akik tulajdonképen hatalomra segítették Papent és most is támaszai, ádáz rohamot intéztek Lausanne ellen, úgyhogy a kancellárnak alig lesz könnyű helyzete, ha Hitlert s Hugenberget meg akarja nyerni kormánya támogatására. A holnapi minisztertanács teljesen e kellemetlen helyzet hatása alatt fog állni. Állítólag nemcsak a pártok, hanem a kabineti egyes tagjai is Papén ellen fordultak. Jellemző továbbá, hogy a délnémet országok egyre hevesebben támadják a berlini kormányt. Held bajor miniszterelnök Pfalzban nagy beszédet mondott s egyáltalán nem türtőztette haragját. Kijelentette, hogy a kormány „hét nemes és vitézlő urával" nem érti a népet és nem a nép akarata szerint cselekszik. A lausannei eredmény német szempontból súlyos diplomáciai vereség. Azok a pártok, amelyek eddig Papenért síkra szálltak, most hallani sem akarnak róla. Held végül a tábornokok ellen fordult, akik minduntalan beavatkoznak a poliország megszabadult a jóvátétel! terhektől, mert akkor elvész a legszebb választási jelszó és Brüning igazolva van. Kell a kákán csomót keresni, mert különben a szélsőséges párt elveszti vonzóerejét. A német szélsőjobboldal a lausannei eredmény után tanácstalan, a közép viszont brávoz Brüningnek, aki a széles gesztussal pont Lausanne előtt levonult a porondról s engedte, hogy a kényszerű megegyezés fekete .levesét az uj, jobboldali kormány kanalazza ki. Most kitűnt, hogy a szélsőségek nem a jóvátételek ellen beszéltek, ha a jóvátételek ellen beszéltek, hanem rejtett politikai céljaik voltak, s mintegy külpolitikai puccsra készültek. Kormányuknak nem sikerült, mi lesz most? Brüning elégedetten mosolyog, s tudja, hogy a julius 31-i választások után a lausannei szerződést a német parlament csak hitlerék szavazataival fogadhatje el, mert a középpártok tartózkodnak a szavazástól, a

kommunisták pedig ellene szavaznak. Ha a nemzeti szocialisták is ellene szavaznak, megbukik Papén, megbukik Scihlei.cher, -a jobboldali pártok végleg összezördülnek, az uj parlament ismét munkaképtelen lesz, — ha mellette szavaznak, akkor a nemzeti szocializmus •beadta derekát, elvesztette szüzességét, fölesküdött a mai „rendszerre" és elvesztette az abszolút tagadás varázserejét, amivel az tömegeket eddig magához tudta édesgetni.

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ y». Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SZlOVeTlSzkÓi és mSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok 11. emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. /•/*/ * ^ Prága II., Panská ulice 12. Hl. emelet,

fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlKCLl nCLpiLGpjCL Telefon: 34184.

Egyesi szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-Ké SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP. PRRHfl

1 XI. évf. 156. (2969) szám ■ Kedd ■ 1932 julius 12