Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-10 / 155. (2968.) szám

10 1Q^» tólius 10, vasárnap. Hírek. ­1^—Hl" ^«iBwwigiwaWCi^B^r annak, hogy valaki sokat keressen. Sokkal töb­bet úgysem tud senki elfogyasztani, mint a- mennyit munkatársai fogyasztanak. Ha a kol­léga jövedelméből kölcsönjegyzés utján tiz szá­zalékot elvesznek, nincs semmi értelme, hogy magunk ne adjuk le ugyancsak ezt a tiz száza­lékot. amely csak első pillanatra tetszik oly ret­tenetesen nagy áldozatnak. Lehetséges azoiv bán, hogy a most következő hónapokban mégis csak nagy áldozatszámba fog menni ez a tiz százalék. Mindenesetre érd ele es, hogy a parasztok szabadkereskedelmét megengedő kormányrendeletnek érezhető hatása van. Valamennyi városban piacok teremtődtek és ezeken a szabad piacokon az elsőrendű szükség­leti cikkek ára nemrégiben 10—20 százalékkal esett és csak legutóbb szökkent újból a magas­ba. Ennek a szabadkereskódelemnek megvan az az eredménye, hogy sokkal több az ára, bárha semmiesetre sem jobb, mint volt. Ezek a piacok nagyon lassan és bátortalanul népesedtek be és fejlődtek. Akadtak vidéki ha­tóságok, amelyek nem akarták megengedni, hogy ilyen piacok keletkezzenek ég a rendőrség egyszerűen szétszórta a hátukon batyukkal a piacra igyekvő falusi termelő népséget. Ám csakhamar megváltozott a helyzet. És mindent elkövettek, hogy a parasztot a faluból a vá­rosba csalják. Még ma is hatalmas plakátok szólítják fel a falusi parasztot, hogy hozza csak be termékeit a városra. Akadtak városok, amelyek a piacra igyekvő parasztokat zeneszóval fogadták és vörös zászlókkal. És ennek az akciónak most az az eredménye, hogy a paraszt utolsó, eddig eltitkolt készleteit dobja a piacra ég igyekszik tőlük szabadulni, mielőtt kénytelen lenne termékeit az állam által megszabandÁ kényszeráron árusítani. Egyenes uí az 500 gramm sonkaszalonnához A hatalmas állami sertéstenyésztő tröszt üzletei­nek üvege mögött egyáltalán nem piroslik hús. En­nek a szövetkezetnek a vidéki városokban is csak úgy hemzsegnek az üzletei. Ez üzleteknek a kira­katában azonban áru helyett hatalmas plakát dí­szeleg, amelyek arról regélnek: hány hizlalt disz­nója lesz a trösztnek 1937-ben. Elképzelhető, mek­kora lelkesedéssel üdvözldk ezeket az értékes pa- pirosezámadatokat a derék oroszok. Jóllakhatnak velük! De nehogy a szovjetpolgár egészen elve­szítse kedvét é6 bizalmát az államhattlom minden- hatóságában, kiírják az üzletek ajtajára, hogy a kö­vetkező napon ki kap majd 300 gram sonkát és sza­lonnát. Ez persze távolról sem olyan egyszerű do­log, mint ahogy itt leírtuk. A név kiírásától a son­káig még ugyancsak hosszú az ut. Aki a nevét olvassa a táblán, annak már előző éjjel két órakor sorba kell állni, hogy reggel ki­lenc órára ott lehessen a számkiosztásnál, amely szám hozzásegíti ahhoz, hogy a délntán folyamán meg is kapja azt a bizonyos — sonkát. A szovjet államban nem a pénz a fontos, hanem az utalvány. Mert az áruhiány — bármennyire szépítsék is — rettenetesen nagy. Már a legközelebbi hetekben el fog dőlni: vájjon az uj piacok élet- és fejlődésképe- sek-e. Ha csakugyan beválnak, akkor ennek az lesz az első következménye, hogy a pénz mégis csak érni fog valamit. É6 ebben az esetben a belső kölcsön jegyzése egyszerre áldozattá lép elő. Eb­ben a pillámban azonban még ez a kölcsön, helye­sebben adó, hidegen hagyja a szovjetpolgárt. Ha nincs is elragadtatva és ha nem is lelkesedik, egy­kedvűen nézi a nagy piros pompát, az ünnepi vö­rösbe öltöztetett uccákat. Azt, hogy az adóemelés­ből állami ünnepet csináltak, ünnepet, amelynek költségeit bizony neki kell viselni. Az olcsó újság ír la : André Mycho (Egy uisághioszk előtt) Maribot (kedélyesen): Üdv, polgártárs! ... egy újságot kérek. Az újságárus (meglepetve): Egy újságot? ....... mi lyet? Maribot: Mindegy!... amelyiket akarja. Vélet­lenül van felesleges öt sou-m, hát gondoltam, egyszer neki bolondulok és veszek egy ilyen hazug­ságharsonát! Az újságárus: Kitűnő gondolat volt!... jó lesz a Pari6 Express?... vagy a Révei! Framjais?... ezeket keresik legjobban. Maribot: Mondtam, hogy magára bízom. Fő, hogy' mulatságos legyen. Az újságárus: Hát ezek nem éppen mulatságo­sak. Ha nevetni akar, vegye meg a Joyeux Luron-t, vagy a Le Bambocheur-t. Csakhogy ezek egy ki­csit drágák. Egy frank ötven egy szám. Maribot (ijedten): Egy frank ötven!... Szent Isten!... hát azt hiszi, hogy amerikai milliárdos vagyok? Ha nekem egy frank ötvenem volna, kis apám, egyebet vásárolnék, nem ilyen nyomda- festéktől piszkos papirt. Az újságárus; Talán bizony egy falusi villát! Maribot: Talán!... de mindenesetre egy szelet sonkát, vagy egy szép nadrágtartót, esetleg egy liter Eau de JaveR vagy félkilós zöldbabko>nz©rvet. Tudja, hogy egy frank ötvenért kétszer körülkocsi- kázhatok a körhintán ... Az újságárus (türelmetlenül): Na, most már elég! ... válasszon egy öt eou-s újságot és végez­zünk! Maribot (nagyon fölényesen): Bocsánat!... csak ne olyan fennhangon! Aki az öt eou-s vevőt, a kis­embereket nem becsüli meg, nem jó kereskedő. Ha nincs is kidobni való egy frank ötvenem egy darab piszkos papirosért, becsületes munkás va­gyok és igényt tarthatok . .. Az újságárus (engesztelőn közbevág): Kérem, uram ... távolról sem akartam megbántani, de be­láthatja, hogyha minden egyes vevőmmel ennyit vi tatkozmánk ... Marbiot: Ugyan, kérem... ki akar itt vitatkoz­ni? Én csak egyszerűen magára bízom a lap ki­választását. Az újságárus: Hát jő! ... vigye a Paris Express-t s adja ide azt öt eou-ját. Maribot: Pardon, pardon!... előbb némi ki6 utbaigazitást kérek. Minden embernek megvannak a politikai elvei. Melyik oldal felé 'hajlik ez az újság? Az újságárus: Egyik felé sem. Se jobbra, se balra. Nem szélsőséges Egyszerűen kormánypárti. Maribot (fenyegetőn): Kormánypárti?... köszö­nöm, akkor már nem kell. Hogy is árulhat kor­mányt támogató lapot?! ... ugyan, mi jót köszön­hetünk a kormánynak? ... adjon egy más lapot... hamar! Az újságárus (sóhajtva): Balpártit, jobbpártit? Maribot: Balpántit..., természetesen. De nem szélsőségeset. Én minden haladásnak barátja vagyok, támogatom a munkáspártot, de a túlzásokat nem szeretem. Az újságárus (türelmét veszítve): Hát kérem, most már elég ... Maribot; Újításokat?... ó, igen... de csak óva­tosan és kellő körültekintéssel. Hat órai munka­idő, minden hónapban egy heti szabadság, a kenyér árának egy frank hetvenötre maximálása, zuha- nyos fürdőkkel felszerelt olcsó munkáslakások ... mert én, kérem, szeretem a tisztaságot... Aggkori biztosit ás a negyvenedik év betöltése után ... Az újságárus (dühösen): Elég!... Nem hallja?.... Egy teljes óra óta fecseg egy nyomorult újságért!.... Menjen a pokolba az öt eoujával. Maribot: Tessék?.... Tessék?.... Maga, úgy látszik, lenézi az én öt eoumat. Tudja, maga sze­rencsétlen., hogy mit lehet vásárolni öt souért? — Egy tucat biztositótüt, egy inggombot, egy aszpi­rint, egy lámpaüveget, egy bélyeget, egy doboz gyufát... Az újságárus (magánkívül): Fog már hallgatni? Maribot (gőgösen): Hajijai... Nekem jogom van beszélni! Az újságárus (tajtékozva): Nézze!... Itt van egy újság ingyen... és itt van ráadásul még öt sou!... de most takarodjék... az égre kérem, pusztuljon! Maribot (nagyon elégedetten): Na lám!... Maga nem is rossz ember! (távóztában morogva): Még három ilyen üzlet és együtt a napi boradag! — Aranymise. Simcfr László bácsi esperes- plébános julius 6-án tartotta aranymiséjét. A ritka és magasztos ünnepélyen nemcsak a pár­kányi kerület papsága, hanem a vidékről is szá­mosán vettek részt, s megjelent azon Szülilő Géza dr. képviselő az országos keresztényszo­cialista párt elnöke is. Az ünnepség a plébánia udvarán kezdődött, ahol az iskolás gyermekek köszöntötték a jubilánst és virágcsokorra! tisz­telték meg. Erre a hívek serege, ahol Simor László 50 év előtt efeő szentmiséjét bemutatta, most. pedig Medlen István párkányi esperes­tanfelügyelő vezetése mellett aranymiséjét vé­gezte. Mise alatt Torna István muzslai plébá­nos, az ismert nagyhírű szónok tartotta híréhez méltóan az ünnepi szentbeszédet. A mise végez­tével maga a jubiláló lelkipásztor intézett szi­vekre ható szózatot híveihez, majd a Te Deumot internálta. A szertartás után a menet a plébá­niára vonult, melynek udvarán a kerületi pap­ság nevében Haiczl Kálmán dr. szőgyéni plébá­nos meleg szavakkal köszöntötte az ünnepeltet és a nagy nap emlékére a papság által felaján­lott értékes ezüst feszületet adott át neki, egy­úttal felolvasta és átnyújtotta Jantauseh Pál dr. püspök, apostoli adminisztrátor üdvözlő le­velét. Utána Szüllő Géza dr. lelkes beszéddel köszöntötte a katolikus magyarság nevében, majd Dinnyés Károly udvardi kántortaniitó üd­vözölte a magyar katolikus tanítóság névében, egyúttal nyílt hitvallást tett arról, hogy a taní­tói kar mindig híven kitart egyháza s magyar­sága mellett. Bari és Kéty községek elöljárósá­ga pedig hálás köszönetének adott kifejezést agg lelkipásztorának plébániáján kifejtett fára­dozásáért és áldozatos munkájáért. A nagy munkaidő dacára az egész község ünnepi disz- be öltözve ünnepelte a nagy ég ritka jubi­leumot, ezzel is tanúságot tevén arról, hogy a hívei lelki-testi javáért buzgódkodó lelkipász­tort hiveivel a krisztusi szeretet, hűség és ra­gaszkodás szoros kapcsai fűzik össze. — A Prágai Magyar Hírlap nyitrai- fiók- szerkesztősége és fiókkiadóhivatafla július 1.-én uj helyiségbe költözött, a Wilson-ucca 15. szám alatti bankpalota első emeletére. — Meghalt Berczelly Jenő, a magyar felső- ház legöregebb tagja. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonálja: Berczelly Jenő, a ma­gyar felsőház legöregebb tagja és többizbeu korelnöke, a nógrádmegyei Berczellen az el­múlt éjszaka kilencven éves korában meg­halt. Berczelly Jenő 1842-ben született, jogi tanulmányai után állami szolgálatba lépett, az igazságügyminisztériumiban miniszteri ta­nácsos volt, később a budapesti Ítélőtábla tanácselnöke lett, majd a kolozsvári, utóbb pedig a kassai ítélőtábla élére került. Ifjú korában szépirodalommal is foglalkozott és több szépirodalmi lap munkatársa is volt. A magyarországi Nógrád-vármegye választotta a magyar feisőház tagjává* — Házasság. Zweigentbal Edit (Rajec) és Juhász József (Prága-Kassa) julius 12-én tartják egyházi esküvőjüket Rajecfürdőn. — A tüzelték tudták csak kiszabadítani a pozsonyi vár egyik mélyedésébe zuhant isko­lás fiút. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonál­ja: Jaszlovsizky Béla 15 éves, Vár-ul 32. sz. alatt lakó iskolásfiu a déli órákban több ba­rátjával együtt a pozsonyi várromokban ját­szott. A fiú fel akart mászni egy toronyba, miközben a várfalak között egy tizméteres mélységbe zuhant. Társai azonnal kihívták a mentőket, azonban a fiú olyan hozzáférhetet­len helyen volt, hogy nem tudtak a közelé­be jutni, úgy hogy a tűzoltókat kellett igény­be venni, akik tűzoltóiéira segítségével hoz­ták fel a fiút a mélységből. Az iskolásgyer- meket, akinek balkeze eltört és számtalan horzsolást szenvedett, a mentők beszállítot­ták úz állami kórházba. — Zarándoklat Lourdesba és Lisieuxba. Hivatalosan közük: A pozsonyi Központi Ka- ritasz ez év julius 13-iki indulással zarán­doklatot rendez Lourdesba és Lisieuxba (Paris, Marseille, francia és olasz Riviéra, Milánó, Velence stb.) Ferencsik János dr. vezetésével igen mérsékelt részvételi dij mellett. Jelentkezni lehet június 30-ig a Köz­ponti Karitasz igazgatóságánál (Bratislava- Pozsony, Paüsády 20), amely bővebb felvi­lágosítással és részletes utiprogrammal szi­— Egy kassai autó elgázolt egy kisgyer­meket. Kassai szerkeszttőségüník telefonál­ja: Tegnap délután Szóból Rudolf soflfőr a Marti nov ics-uccáb an autójával elütötte Kteimpár Margit négyéves kisfiát. A szeren­csétlen gyermek a fején és a hátgerincén szenvedett súlyos sérüléseket. A vizsgálat megállapította, hogy a soffőr teljesen ártat­lan, mert a gyermek valósággal nekifutott az autónak. — Mihola Gyuszi legújabb (V*) nótásfüzete megjelent. (Miért van az, hogy Őszidőben? Szom­szédasszony. Csárdás. Van nekem szeretőm. Gyorscsárdás.) Megrendelhető kiadóhivatalunk­nál. A szerző előző nótásfüzete! is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet stb. II. fü­zet: Szolgabiró. Csárdás stb. III. füzet: Akáclom­bos ucca stb. IV. füzet: Elkopott a ráncos csiz­mám stb. A füzetek egyenkint 12 koronáért kaphatók (+ 1.50 kor. portó). Az öt füzet ára portóval együtt 50 korona. — Főiskolai hallgatók figyelmébe. A most érettségizett és főiskolás ifjak bár­mely csehszlovákiai egyetemre vagy fő­iskolára vonatkozó ügyben (beiratkozás, ta­nulmányi ügyrend, lakás, ellátási viszonyok stb.) fölvilágositást kaphatnak a pozsonyi magyar diákotthon vezetőségétől (Brati- slava-Pozsony, Sáfári.k-tér 4, 1. 6). írásbeli érdeklődés esetén válaszbélyeget kell csa­tolni Budapest legutóbbi húsz éve számokban Budapest julius 9- (Budapesti szer készt ő- ségiümk telefonjelentése.) A magyar fovaros. kiadásában ma statisztikai kiadvány lelJnt meg, amely érdekes módon mutatja be u- dapesten húsz év változásait. A lakosság ez idő alatt 883.000-ről 1 00.4.000-re, a házak száma 18.000-ről 2o.00ü- re, a szobák száma 331.000-ről 474.000-re, a fürdőszobák száma 42.000-ről 85-000-re sza­porodott. A kimutatásból megtudható, hogy csokiként a törvénytelen születések száma, de szapo­rodott az öngyilkosságok száma. A háború előtt 65 pengő állami adó esett egv buda­pesti lakosra, ma 131 pengő. 1910-ben 741 millió pengő volt Budapest főváros vagyona, most 1276 millió pengő. A választók szánra hu&z év alatt 45 ezerről 292 ezerre emelkedett. Erősen megszaporodott az iparosok és ke­reskedők száma, míg a kintornásokra szo­morú napok következtek, mert a háború előtti 268 engedély a dússal szemben az el­múlt évbem egy engedélyt sem adtak ki. — Felhívás a Brünnbe készülő magyar diáksághoz. A brünni MAKK közli: Értesít­jük azokat a magyar ifjakat, akik az 1932— 33. tanévben a brünni főiskolák valamelyi­két látogatni óhajtják, hogy utbaigazitást (a lakást, ellátást stb. illetően) készséggel s szeretettel ad és a beiratkozásnál segítsé­gükre van a brünni magyar Akadémikusok Keresztény Köre (MAKK). Az információt kérő levelek 2 darab 1 koronás postabélyeg melléklésével a következő címre intézen- dők: Szalay Ferenc müegyet. hallgató, — Izgalmas életmentés Karcán a Hernád vizében. Kassai szerkesztőségünk telefonál- ja. Tegnap este a Malomárokban a városi uszodát01 mintegy ötven méternyire eev fia­alemter fürdőit aki nem tudott uSi. A ™,f f;at‘Uembert el,sodorta & pilis­ien Vi/ltovh,t- mer“-. ^ P'dr’ónállók rémül­kábította a fuldokló fiata?y t,roS uté3Si8'^ e!' terült a partra voiUh. a rt és « si' nz izgalmas életmentés utónl aSfllner Tibort verődött nagyobb I fii |! 1|; K fentaszUUus és | csodáld Ue,cvéKe , l®gy darab tó* felmos ItftaStóa. 320 o\Aal.I|§g Í 2S képmettéklet. Wf|| Az Erdélyi Szépmüves Céh ró inak 1 e gu : a b b könyvei 43erde STTária földindulás 1/11. köt. füzoe 44.20 Ke kötőé 71.50 Kisbán SJTíiklós “R fortélyos..................... 26.— „ 36.40 Kuncz ‘Rladár fekete kolostor i/Il. köt. „ 56.50 „ 64.50 STTakkay Sándor Sgyedül ......................... 23.40 „ 39.­ST íolter Károly; ÜTIefania r.-t..............„ 36.40 „ 55.90 SÜ yiró cJózsef üstén igájában I/II. köt.,, 32.50 „ 52.­Szántó Qyörgy SRata-fHari.................... 16.20 „ 33.60 íT abéry Qéza: Űérlorony I/II.................. 46.60 „ 61.90 ‘öam ási “Rron Szüzmáriás 1/11. köt. . ,. 46.80 „ 80.60 íamásf ftron i [Hajnali madár. . . „ 27.30 „ 44.20 Sípos domonkos: űojudó Idők . • • . „ 26.— „ 41.60 Kaphatók a Prágai Magyár Hírlap kiadóhivatalában Portó 3.—, utánvétnél 5.— Kö. xx A ezlovenszkól és ruszinszkói magyar nők lapja; » „Nagyasszonyt

Next

/
Thumbnails
Contents