Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-10 / 155. (2968.) szám

1982 juüus 10, vasárnap. ^iwgai-Mao^arhirlap Ismét Földes Dezső és Iván Sándor kapta meg a sztovenszkói magyar színházi koncessziókat A kerületi beosztás marad a régi — A koncessziók hét évre szólnak Pozsony, julius 9. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Az egyik délutáni lap jelentése szerint az iskolaügyi minisztérium tegnap intézte el a szlovenszkói magyar szi- nikoncessziók ügyét. A minisztérium döntése szerint minden marad a régiben, újabb két évre ismét Földes Dezső és Irán Sándor kapta meg a nyugatszlovenszkói, illetőleg a kelefcszlovenszkői szinikerületek koncesszió­ját. Nagy feltűnést kelt, hogy a koncessziók két évre szólnak, mig legutóbb három évre adták ki ezeket, sőt a szinigazgatók abban re­ménykedtek, hogy öt évre fogják megkapni az engedéfyt. A kerületek boszíása teljesen változatlan marad. Sem a nyugatszlovenszkói sem pedig a keletszlovenszkói kerületben nem nyitottak meg a magyar színjátszás szá­mára uj városokat, pedig megígérték, hogy Pöstyénben, Nyitrán és Eperjesen is játsz­hat majd magyar szintársulllat. Csak azt en­gedték meg, hogy Földes Vágsellyén ezentúl külön engedély nélkül is játszhat. Eddig ugyanis az volilt a helyzet, hogy csak külön engedéllyel játszhatott a magyar szin társulat Vágsellyén. A Magyar Szinpártoló Egyesületnek min­dig az volt az álláspontja, hogy a keletszlo­venszkói és nyugatszlovenszkói színi kerüle­A véireiiajtó 73 kg aranyat és 896 kg ezüstöt foglalt le a nagybányai aranybányában Szatmár, julitus 9. A szatmári takarék- pénztárnak még a korona beváltásából ki­folyólag a legfelső bíróság nemrég egy és félimiliMrd lei kártérítést ítélt meg. A kincs­tár a kártérítés kifizetését megtagadta. Ez­ért a takarékpénztár egyik tisztviselője ál­lami végrehajtóval megjelent tegnap a . ■ nagyibányai aranyfbánya egyik kohójában, lefoglalta tett 73 kiló tiszta aranyat és 896 kiló tiszta ezüstét, toiválbibá lepecsétel tette a bánya pénztárát, . ; teket egyesítsék,. Kassán és Pozsonyban egy nagy színtársulat játszón, a kisebb városik részére pedig egy kisebb színtársulat ala­kuljon. Annak ellenére, hogy az országos hi­vatal nemrégiben ankétot hivott egybe a ma­gyar színtársulat kérdése ügyében, amelyen meghallgatták a szlovenszkói magyarság képviselőit is, az iskolaügyi minisztérium mégis, amennyiben a pozsonyi délutáni lap hire autentikusnak bizonyul, a Magyar Szin­pártoló Egyesület javaslata ellen döntött a színi koncessziók kiadása ügyében. H magyar üiwafafe liiiiiflti megjelent a gasdamgratérinsnrcil szóld. rendelet Az 1931 március 31 előtt keletkezett tartozásokra vonatkozik a moratórium és haiáiya ez év október 31-ig tart Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Hivatalos Köz­löny mai száma közli a kormány legújabb rendeletét a gazdamoralóriumról. A rendelet értelmében a mezőgazdák, va­lamint a mezőgazdasággal foglalkozók négy hónapos, október 31-én lejáró mora­tóriumot étkeznek. A moratórium célja az, hogy a súlyos gazda­sági helyzetben lévő mezőgazdák termelési tevékenységüket folytathassák. A gazdák a moratóriumot igényelhetik, amennyiben a moratórium alatt ka ma tkö telezettségeliknek, avagy törlesztési kötelezettségeknek meg­felelnek. Ilyenek ellen biztosítási végrehaj­tás, vagy árverés nem tartható. Nem vonatkozik a moratórium az 1931. március 31. után keletkezett tartozásokra, adókra és egyéb köztartozásokra, de árverés ezek kiegyenlilésére október 31-ig szintén nem tartható. Nem vonatkozik a moratórium a mindennapi élet szükségletei­nek fedezésével kapcsolatban (orvos, ügy­véd, szabó st'b.) keletkezett tartozásokra sem. Kutya a házban-öröm a házban, Mindenfajta kutyát, gyönyörű példányokat szállít a Canisport Paha-Klamovka Legjobb referenciák. Német leveleket kérünk. E pusztullak a Promeíhée áldozatai Pái-is, julius 9. (A P. M. H. távirati jelen­tése.) Az elsüllyedt U-naszád legénységének megmentésére nagy buzgalommal folytatják a munkálatokat. Ma több mélytengeri búvár szállt le a mélységbe, hegy a haj érő nőset vé- gigkcpogtasőák és ilyen módon az esetleg még életben maradt legénységgel felvegyék a kapcsolatot. Nagyon kevés azonban a re­mény arra, hogy a katasztrófa-hajó ál:lonat:;i közül valaki is éleiben miamit volna. Nincs kétség benne, hogy a víz akadály nélkül tü­dőit bejutni a naszád belsejébe. Még abban az esetben is, hia minden egyéb nyitás ti let: volna zárva, nyitva volt az a két nyitó , amelybe a periszkópok vannak beépítve. A naszád belső falai úgy vannak épi ve, ho ■ legfeljebb 50 méteres mélységnek mcgíel M viznyomást bírnak ki. mig a naszád mis! 75 méteres mélységben fekszik. A naszá-l nem volt felszerelve oxigén-^ppárátusokV.'1, un- hogy a le vegük cszlet már nagyon régen k merült. Meghívó A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója az alapszabályok 8. paragrafusa értelmében 1932 julius 17-én délután 2 órakor Zsolnán a Rémi-szálló különtermében rendkívüli küzgvülÉsS tart, melyre a tagokat tisztelettel meghív* juk. Tárgysorozat: 1. A fegyelmi szabályzat ism 1-: o 2. Fegyelmi ügyek. 3. Tagdij-reivizió. 4. A kerületi bizottságok hatáskörének megállapítása. (A rendkívüli közgyűlés az alapszabályok értelmében csakis a tárgysorozatban felso­rolt ügyeket tárgyalhatja.) Prága, 1932 julius 8. Az elnöki tanács. ÁRULÁS Irta: Bethlen Margit A három fiú hirteflem megtorpant. A kié vil­lanylámpa apró kattogással kialudt és a vak sötétség úgy borult rájok, mint valami fekete szemfedő, alig enyhítve a szürke árnyék által, mely a vastagfalu régi épületben a nagy füg­gönynélküli ablakok helyét jelezte. Lépések. Léptek és hangok. És pedig nem . lábujhegyen való c6ongaiás, félhangon való sug- dosódás, minden lépésnél megállva és hallga­tóivá, hanem tiszta, világos, hangos beszéd és végzetszerűen nyugodt és biztog járás: tanárok, nem fiuk, a tény elvitathatlan volt. A három fiú nem pillanthatott egymásra, a sötét ég fekete fátyla miatt, mely őket körül­vette, de egy és ugyanazon kérdés alakult ki bennük: mi a csuda keresni valója lehet a taná­roknak éjszakának idején az épületnek eme ré­szén, ahová senki sem járt, ahogy a leckére szánt idő letelt? A hálószobák, az ebédlők, min­den, ami nem függött szorosan össze a tanulás­sal, a túlsó szárnyban volt elhelyezve, de még ha valamelyikük a tantermek egyikében le felej­tett volna valamit, itt... mi keresni valója le­hetne itt, ahol kizárólagosan vizsga-termek so­rakoztak egymás mellé és még napközben is csak az a tanár téved be, akinek valami a vizs­gákkal összefüggő tézist kell kidolgoznia? Milyen büszke ég töltötte el leikőket tavaly, amikor a három jelesen érett, a matúra után félrehivba őket ég miután örök titoktartást fo­gadtak, elárulta nekik az iskola nagy titkát, az .iróasztal-fiókot, melyben az összes, a matúrára vonatkozó kérdéseket tartotta a tanári kar és átadta- nekik Úgy a fiók, mint a szoba kulcsát, hogy azt a matúra végeztével megint tovább­adják a következő osztály három legjelesebb tanulójának. Ezt a szokást busz esztendő, óta hűségesen betartotta az iskola és soha még nem fedezte fel őket senki. Mi történhetett? Hármu­kon kivtíl senki sem tudott róla, az osztály többi tagja annakidején megkapta volna a kér­dések sorozatát, hogy idejük legyen készülni rájok. kérdezősködés vagy magyarázat ki volt­zárva. Ök pedig... ők nem mondták el senki­nek, hiszen az azonos lett volna az öngyilkos­sággal...'az egyik fiúnak, Beregi Palinak, hir­telen elakadt a lélekzete. Egy ember volt, aki hármukon kívül .tudott a dologról, de az ... az lehetetlen, hogy elárulja őket! Örök barátságot esküdtek egymásnak az első esztendőben, hét éve van már annak, amikor két árva, elhagyott kig fiú, az egyedüli magyarok a sok osztrák között az óriási bécsi iskolában, egymásban ke­resték és találták meg az elhagyott otthon utolsó foszlányait. Mindent megosztottak azóta, örömöt, bánatot, apró. titkokat és egetverő re­ményeket és Pali oly természetesnek érezte a nagy kitüntetést és felelősséget, mely reá há­rult, Erdély Gáborral megosztani, mintha csak önmagában gondolkodott volna hangosan. Csak egy dolog volt, melyről még egymással sem beszéltek soha: az a szerelem, j óbban- mondva imádat volt, melyet egyformán éreztek gyönyörüszép Kemény Kata iránt, aki hu­szonhárom esztendős volt és özvegy, barnahaju és kék szemű, és kinek egész lényét körülsugá­rozta ez elmúlt bánat és eljövendő boldogság és élet sejtelmes glóriája, aki fiatal volt, oly imá- dandóan fiatal és mégis oly kimondhatatlanul vénebb, mint a két fiú, kinek nagy, ügyefo- gyott, komoly, mély, gyerekes szerelmét ka­cagva fogadta el. Nem is lehetett haragudni reá, olyan ártatlan dolog volt az egész, félig test­véri, félig anyáskodó, de mindenekfölött asz- szonyi viselkedés a hat évvel fiatalabb fiukkal szemben, kiknek lángoló, égő szive, épp arra volt jó, hogy megteremtse azt a tömjénillatu légkört, melyet minden asszony, legyen öreg, vagy fiatal, maga körül szeret érezni. Lángoló irás volt a falon, amely világito betűkkel hir­dette, hogy ő szép és szerelemre van teremtve. Kata pedig fiatal volt még, és várta az életet és boldogságot. Természetes, hogy szemében gyerekeknek szá­mítottak és, hogy soha, egy pillanatig sem gon­dolt reájuk jövőjével Összefüggésben. De az ü számukra ... az ő számukra Kata volt a jelen és a jövő, a világosság, az élet és a boldogság. Életnek csak azok a napok számítottak, ame­lyeken láthatták őt. Érette tanultak és dolgoz­tak, ő éjette. igyekeztek törik-szakad megsze­rezni az ösztöndíjat, amelynek segítségével majd, valamikor, a távol jövőben, hat, hét, nyolc esztendő múlva, megküzdhetnek szivéért és kezéért. Az ösztöndíj. Pali úgy érezte, hogy szivét je­ges kéz markolja meg. Ha itt találják— itt, ahol lehetetlen a tagadás... még ha nem is ■ csapják ki azonnal, de az ösztöndíj, annak vége. örökre. Pedig itt volt' a markában, senki talán Gábort kivéve, nem ragadhatta volna el tőle, azt az egész iskola tudta. Kettejük között ál­lott a verseny. Ha ő kiesett, akkor nem volt senki, aki... nem, nem, hogy is gondolhatott ilyen aljas dologra! Gábor, a barátja, aki lel­kileg testvérnél is közelebb állott hozzá! Majdnem bünbánólag hallgatta végig Gábor kérdéseit, izgatott együttérzését, miután a le­leplezés után a háló-terembe küldték őket, hogy ott várják be másnapig a tanári kar döntését. De a gondolatai most is csak Kata körül kó­vályogtak, mialatt alvást színlelt, hogy megme- nekedjék a további beszédtől, Katára gondolt és arra, hogy miképpen tehetné lehetővé, hogy holnap lássa és beszéljen vele. Kellett, hogy lássa, hogy elmondja neki, még ha azután... ej! mit törődött ő most azzal, hogy mi lesz az­után. Mivel pedig az, amit az ember el akar érni ölyankor, amikor semmi árat sem sajnál érte, rendszerint eekerülni szokott, Pali másnak ti­zenegy óra tájt észrevétlenül kiszökött, átro­hant Katához, és szinte fuldokolva az izgalom­ból kiöntötte szivét, elmondta az éjszaka ese­ményeit, az ösztöndíj valószínű elvesztését s sa­ját aljas gyanúját Gáborral összefüggésben, miket Kata megértőén hallgatott végig úgy­hogy a fiú kissé könnyebb szívvel indult el ha­zafelé. De alig hogy kint volt a kapun, észre­vette, hogy otthagyta sapkáját. Visszafordul­va, nevetés hangja ütötte meg fülét és ahogy az ajtót csendesen kinyitotta, Katát látta háttal ülve a telefon-kagylóval kezében: — Nem képzeled, milyen furcsa volt, ahogy lélekszakadva átrohant, hogy valami buta isko­laügyet elmagyarázzon. — Nem! Hová gon­dolsz, persze, hogy nem mondtam meg neki, hogy nem érdekel, azt so‘se kell, mert külön­ben... Az ajtó csattanva vágódott be, és mielőtt Kata megfordulhatott volna, Pali már a lép­cső alján volt. Elárulta! Elárulta a bizalmát, kinevette mi­alatt kifordította magát előtte, mint egy kesz­tyűt! Kata, akiben jobban bízott és akit for­róbban szeretett, mint bárki mást a világon! Akármi megtörténhetett, volna, ha ez meg tu­dott történni, ezután nem lehetett bízni a vilá­gon senkiben. Még Gábor is ... igen, most már tisztán látott. Elkapta szemét ma reggel, ami­kor ránézett. Az együttérzése, a kérdései, tet­tetés mind. Az áruló! Hát, legalább egymásra találtak. Két áruló az árulók világában. Milyen sivár és szürke volt e világon élni. Négy óra délutánra rendelték őket a tanári konferencia elé. Ahogy bevonultak, az első, akit megpillantottak, Gábor volt, aki a szoba közepén állott, halotthailványan, kemény, el­szánt kifejezéssel arcán. Pali elfordította fejét. Az áruló. Tanúnak jött ellenök. A tanár viharos elokvenciája meddő talajra hullott. Áruló. Áruló. Ez az egy szó zúgott szüntelenül a fülében. Egyszerre azonban egy mondat megragadta figyelmét: — És ha az ablakok alatt őrt álló katona nem veszi észre az ide-oda knpolygó világossá­got, még most is ... A tanár szavai újra értelmetlenül zsongtak el füle mellett. Az őr...! Tehát nem Gábor?... De hát ak­kor ... mért volt ő is itt? A tanárok nem tudhatták, hogy ő is... m. történt? Miért? Hogyan? A tanár szavai megint egyszer értelmet kap tak: — A három tanuló, kit a bűnözés pillanata bán rajtakaptak, úgy mint Erdély Gábor, L lelkiismerete szavától ösztönözve, önként b( vallotta, hogy annak részese... — a tanár ; drámád hatás fokozása kedvéért, pillanaton szünetet tartott, — kizáratnak annak lehetőst géből, hogy az ez idei ösztöndíjban részesül he senek. Fogadják hálával ezt a könyörületes h. tározatot, a- mely stb stb. A folyosón, miközben szobájukba igyekezte! Gábor parolára nyújtott kézzel közeledett Pa felé: — Ne vess meg" öregem, araiért csak utolsó pillanatban tudtam magam rászánni. Valahogy., valahogy nehezemre esett elveszteni az ösztön­díj lehetőségét, és ... — a fiú hangja hirtelen megcsuklott. Pali reánézett: — Miért tetted? Senki sem tudta, hogy te is. Gábor szeme nagy, nyílt, csodálkozó nézes­sél kapcsolódott az övébe: — Csak nem képzeled, hogy elédbe vágok Ka... akármit illetőleg, amikor téged kiütöt­tek a küzdelemből? Az... az nem lett volna tisztességes. Ahogy a két- kéz egymásba kapcsolódott, nagy, napfényes boldogság öntötte el Pali lel­két, mint valami óriási, ragyogó hullám. A vi­lág ... az emberek ... mindenek dacára, mégis csak lehetett bennök bizni. ♦I 7 ■ramrmrm.imiP11 Budapesti nagy könyvkiadó kiváló uj Siók megismertetése céljából mindenkinek ingyen és bérmentve küld mintakÖteíeket j Prá?ai magyar Hírlap Kiadóhivatala, Közölje címét e lap kiadó- PRAGA címén budapesti kiadó részére. hivatalával, mely azt továb- i bitja a budapesti kiadó ré- I Aéo .........................................................: sz ere. Az alábbi szelvény ; Foglalkozás ......... ..... ...............­ki töltve és levelezőlapra Hivatal és lakás.................................... ra gasztva beküldendő. Lakhely.......................................................

Next

/
Thumbnails
Contents