Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-09 / 154. (2967.) szám

Eredmény Lausanneban (sp) Prága, jiulius 8. Most látjuk, amikor megérkeznek az első híreik Lausanneból a megegyezésrő 1, tárgyi szempontból mennyire apróságok azok, amiről szó volt a konferen­ciáin. Politikai megegyezés nem történt, mert ha Papén tovább feszegeti a németek háborús felelősségéről sízóló versaiilesi cik­kely eltörlésének kérdését és Herriot tovább csökön yösködik, akkor a konferencia soha nem ér célt. A legalább részleges siker ér­dekéiben tehát egyszerűen kihajózták a tárgysorozatiból az úgynevezett „politika fel­tételeket", azaz a konferenciát leszürkitették a másod rangú üzleti tárgyalások színvonalá­ra, mert csak így lehetett olyasvalamire szert tenni, ami némi szemfényvesztéssel eredménynek nevezhető. A „nagy" konfe­rencia kerülte a politikumokat, mint a .macs­ka a forró kását. Maradtak a számok. Miféle számok? Milliárdok, igaz, de van-e nemzet­közi pénzügyi viszonylatban jelentősége an­nak, ha a németeknek két vagy háorm mil- liámdot kell fizetniök? Az összeg oly csekély, hogy a birodalom jelenlegi pénzügyileg meg­szorult helyzetében iis bagatel, szóra sem ér­demes, a pénzügyminiszter lájblizsebéből kifizetheti. Három milliárd márkánál többet költ évente egy tisztességes nagyhatalom ka­tonai célokra, mi ez az összeg tehát, ha egy nagy világpolitikai, hosszúlejáratú ügy végle­ges elintézését jelentheti? Magábanvéve sem­mi és szinte csodálkoznunk kell, hogy a né­metek és a franciák napokig veszekesznek és hajbakapnak rongyos pár milliós különb­ségek miatt, holott ennél az összegnél jóval öbbe kerül például az egyik uj német ha­lihajó felépítése. Más távlatot kap a dolog, ha a viszonyla­gosan kis számok mögött rejtőző elveket /esszük figyelembe. Ebben az esetben a negál'lapodás tényleg csak szemfényvesztés /agy hozsannázás a jámbor tömegek számá- ■a, azért, mert az általános európai levert­ségben kell némi hangulat s a diplomaták rém mehetnek haza üres kézzel a kon- erenciáról. Most van. ugyan egy eredimé- íyünk: a hatalmak megállapodtak abban, logy Németország, „inkább csak a rend nedvéért", nevetségesen csekély összeget izet a jóvátételt számlára és ezzel egyszer- imindenikorra lezáródik a jóvátételt számla - de ez az az eredmény, amit a hatalmak kariak? A tisztánlátás kedvéiért rekapiitu- álnunk kell, hogy tulajdonképpen miért nentek a hatalmak Lausanneba. Az a.ngo- ok azért jöttek, hogy közvetítsenek, ez vb ágos, s ha törik vagy szakad, rendet te- emtsenek a jóvátételi kérdésben, mert a oparációs probléma Európa rákfenéje s ninden általános rossz szülőanyja. A néme- ek azzal mentek, hogy egyetlen fillért sem laijlandók többé fizetni, illetve a fizetések­éi fontosabb volt számukra, hogy a konfe­rencián kimondassák a jóvátétel! rabszolga- paragrafus megszüntetését, a birodalom föl- zaíbadulását és a versaiilesi szerződés poli- ikai előfeltételeinek kiradirozását, vagyis isszetörjék a háborús felelősség bilincseit s a fegyverkezési különbség tétel láncait, melyek súlyosan gátolták eddig a birodal­mat a szabad mozgásban. Franciaország vé­ül azzal ment Lausanneba, hogy nem én­ed, igényt tart a jóvátétel szent jogára s iá pénzügyileg sokban .meghallgatja a le- zegényedett Németországot, az elvek szent- égét. változatlanul fenntartja, azaz nem tü- 1, hogy hozzányúljanak a versaiilesi szer- rődéshez, neon engedi kiunondsatnl, hogy a Megegyezés a jóvátételt konferencián Órák kérdése a lámáiméi mnMéi aláírása MacDonald ma délben be jelent ettea megegyezést — Drámai iramú éjjeli tárgyalások reggel négyig — A németek politikai követeléseiket — A franciák újabb miltiárdot engedtek Herriot és Papén ma este elmondják lárőnsTsíaikeiataikat Laasamte. julius 8. Ma már biztosra vehe­tő, hogy a hatalmaik szombaton, esetleg va­sárnap vagy hétfőn aláírják az 1932-es lau- sannei szerződést. Ez a szerződés végleg el­tünteti a világból a jóvátételi paroblémát és megnyitja az utat az őszi nagy világkrizis- konferencia számára. A lausannei szerződés rövid bevezetővel kezdődik, amely néhány mondatban tisztázza a megállapodás politi­kai alapjait. Valószínű, hogy az elöljáró be­szédben szerepelni fog „a gazdasági Locar- no“ kifejezés, mint annak a megállapítása, hogy a lausannei szerződéssel a versaiilesi békeszerződés jóvátételi szakaszfai megszűn­nek létezni, mert a legyőzőitek teljesítették azokat, (a franciák természetesen hozzáfű­zik, hogy a versaiilesi szerződés egyik leg­fontosabb cikkelyének eltörlése de jure nem történt meg.) Valószínűleg azt a mondatot is becsempészik a szerződésbe, hogy a lausan- nei megállapodásokat hamarosan megfele­lőbb politikai szerződések követik. A szerződés első része azokról a fizetsé­gekről szól, amelyeket Németország teljesít az úgynevezett újjáépítési pénztár számára. A franciák a jelen pillanatban úgy vélik, hoigy a B, illetve 2.6 milliárd márkáról szóló német javaslat most is fönnáll még, de a né­metek azt állítják, hogy ezt a javaslatot csak bizonyos más, politikai természetű feltételek teljesítése mellett tették s mivel ezeket a fel- tételeket a hitelező hatalmak nem hajlandók teljesíteni, a német javaslat pénzügyi része megváltozott. A megállapodásnak a számokra vonatkozó része tehát még mindig nyílt. A szimoíkat és az adósságleirások rendszerét a pénzügyi szakértőik állapítják meg. A franciák szerint ez a munka legfeljebb két óra hosszat fog tartani, a németek azonban egy egésznapos munkára készülnek, A szerződés következő része a szükséges ratijjiKációs okiratok kicserélésére és életbe­léptetésére vonatkozik, a hitelező államok Lausanneban jegyzőkönyvet Írnak alá, mely­ben közük, hogy a maguk részéről a ratifiká­lást bizonyos későbbi feltételek teljesítésé­től teszik függővé. Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban a hitelező hatalmak egy másik jegyzőkönyvet is aláirniak, amely a többi európai hatalom egymás közötti adósság- ügyét intézi el. A németek a Beau Rivage szálloda dísz­termében történő ünnepélyes aláírásikor va­lószínűiéig nyilatkozatot olvasnak föl, amely­ben követelni fogják, hogy a népszövetségi paktum 19., azaz az úgynevezett revíziós cik­kely értelmében a népszövetség helyezze ha­tályon kívül a versaiilesi béke 231. paragra­fusát, azaz a háborús felelősségről szóló meg­áll api tás oka,t. A német delegáció egyelőre nem tudja, hogy céljainak elérésére ennek a nyilatkozatnak eszközét választja, vagy más módon igyekszik majd a háborús fele­lősség problémáját elintézni. A világtörténelem egy éjszakája A fordulat Lausanneban váratlan/uil jött. A németek tegnapig nagyarányú politikai kö­vetelésekkel léptek föl, de amikor tegnap kitűnt, hogy a hitelező hatalmak kivétel nél­kül ellenzik a németek politikai követelé­seit, feladták terveiket és beleegyeztek ab­ba, hogy a lausannei konferencián csak a számok kérdése dőljön el. Ezzel a nagyará­nyú német engedékenységgel azonnal lehe­tővé vált a megegyezés és az eddigi pesszi­mizmust hatalmas optimizmus váltotta fel. A delegátusok csaknem szüntelenül reggel fél négyig tárgyaltak s ma délelőtt tiz óra­kor a tanácskozások újból megindultak. A lausannei konferencia a számok és nem a politikusok konferenciájává vált. A néme­tek egyelőre elálltak a háborús felelősség kérdésének tisztázásától és hajlandók vol­tak a francia követeléseknek annyiban eleget tenni, hogy inkább csak formális szempontból és a francia követelések de jure elismerésének dokumentálása céljá­ból két-három milliárdot fizessenek a jóvá­tétel! kérdés végleges rendezésére, azaz ezzel az aránylag kis összeggel, amely alig több, mint a régi Dawes vagy Young-szer­hálboruért nőm Németország felélés, nem engedi kimondatni, hogy Franciaországinak nincs joga jóvátételre és hogy Németország eleget tett az összes követelménynek. Pénz­re nincs szüksége Franciaországnak, de ab­ba nem megy bele, hogy Németországnak szerződés illeg politikai okokból elengedjék a jóivá tételt, amennyiben megváltoztatják a versaiilesi szerződés jogi érvelését a hábo­rús felelősségről és Franciaország szent jo­gairól­Ezek voltak a premisszák. S az ered­mény? Németország elérte azt, hogy nem fizet (vagy csak nevetségesen kis összeget fizet), Franciaország elérte azt, hogy a nem­fizetés csak örök moratórium marad, vagy végtelen apróra redukált látszattörlesztés, de nem az elv feladása, a versaiilesi érve­lés megváltoztatása. A birodalom továbbra obligóban van Franciaországgal szemben, ha a hadi sarc ezekután inkább csak formai is, mint tényleges. Franciaország nem kap pénzt. De Németország nem kapott szabad­ságot. A nagy német a sztal rántás, a „nem fizetünk “-elv nem hozta meg a Berlinben kívánt eredményt s a felszabadulás nem kö­vetkezett be. Egy példa nyomban világossá teszi a helyzetet- Van valaki, aki — mond­juk — tízezer koronával tartozik. Nem tudja megfizetni, a hitelező kénytelen lemondani az összegről! Az adós nem fizet — de le­csukják vagy minden lépését annyira el­lenőrzik, hogy élete nem nevezhető szabad életnek. Ez történt Németországgal a lau­sannei konferencián, holott a birodalom azt szerette volna, ha nem kell fizetnie többé és mégis visszakapja teljes jogi szabad­ságát. így hát a nagy garral hirdetett megegye­zés tényleg csak fikció, pár rongyos és je­lentéktelen millió ide-oda tolása. A helyzet marad a régi, illetve a mai helyzet állandó­sul: Franciaország nem kap pénzt, Németor­szág nem fizet, de nem kap szabadságot s to­vábbi függelmi viszonyának és a béikeszer- ződések tiszteletben tartott jogi határozmá- nyainak kifejezője az a magábanvéve apró három milliárdos összeg, amelyet kis annui­tásokban juttat Franciaország kezébe. A lausannei megállapodás bonyolult prob­lémája körülbelül ez. Az öröm megsavanyo- dük, ha a hozsannázás mögött lappangó té­nyekre gondolunk. Mégis nagy eredmény, amit az államférfiak Lausanneban elértek; nagy ténybeli eredmény, ha az elvek a ré­giek maradtak is. A tömeg nem törődik a jo­gi csüréssel-csavaráss.aL A franciák belső ügye, hogy őrülnek annak, hogy a békeszer­ződések látszatát és jogi alapját ismételten sikerült megvédelmezniök. Bennünket csak kettő érdekel: az, hogy Németország jóvá té­tel i terheit .leszállítottak a minimumra és az, hogy Európa nem jut a végső kétségbeesés­be, ahová a lausannei kudarc bizonyára ta­szította volna. Az eredmény apró, de alkal­mas arra, hogy a bizalmat legalább némileg helyreállítsa. Európának pedig elsősorban bizalomra, reményre, a további cselekvéshez alkalmas légkörre van szüksége — inkább, mint bizonyos milliárdok ide-oda tologatásá­ra — s ezt a bizalmat egy nagy nemzetközi megegyezés és kibékülés bizonyára előmoz­díthatja, bármilyen jelentéktelen is az az eredmény, ami a kibékülés tárgyi alapját alkotja. Ma:RáDIÓMELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , * Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVQTlSzlcoi 6S TUSZÍVlSzl<lÓÍ cllenzéhl pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ;.,.r . •/ • r Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több JDOLltlKCil TlCLpiLCípjCL Telefon: 34184. Esryes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents