Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-08 / 153. (2966.) szám

1932 julius Ő, péntek. MestrezOle mfürfidésé! lp©Ipá® 1SiI-lei válasz- Isit Iéi¥isei9teslü!eie Megkezdte működését Ipolyság 1927-ben vá Ipolyság, julius 7. (Saját tudósitónktől.) Tcbb mint négyévi huzavona után végre összeült e napokban Ipolyságnak 1927-beci m e-gvá 1 asz t o tt képvise Lő testületé. A n nak ideijén ugyan is egy agrárpárt! választó megfellebbezte a választást, minek alapiján az akkori zólyomi zsupáni hivatal a válasz­tást meg is semmiéit ette s 1928-ban uj vá­lasztásokat irt ki. Ez az uj képviselőtestület az utóbbi napokig működött is. Az őslakos pártok azonban nem nyugodtak bele a zsu­pán i hivatal döntésébe s ez ellen Salkovszky Jenő őr. utján pa­naszt emeltek a legfelső közigazgatási bíróságnál. — A legfelső közigazgatási bíróság a panasz­nak nemrégen helyt adott, megsemmisítette a zsupán! hivatal határozatiát s az 1927-ben megválasztott bépviselőéestii- letet, mint törvényesen megválasztottat, jagaiba visszahelyezte. Ebiben a képviselőtestületben a magyar nemzeti párt és az országos koresztényszo- cialistia párt listáján képviselőtestületi mandátumhoz jutottak: Perháios Imre, Pád István, /anoletty József, Antalicz István, Ko­vács István, Dióssy Gyula, Marczy Gyula, Farkas Gyula, iíj. Tóth János, Baráty Fe­renc, Lőrinc János és Varga Géza. A képviselő testület első ülésén nyomban meg is választotta az uj községi elöljáró­ságot. Vár osbi rónak Zanoletty József magyar nemzeti pártit választották meg újból, aki a város élén immár harmad ízben áll. Az ismételten megnyilvánult bizalom tanu- jele annak, hogy Zanoletty József méltó reprezentánsa ennek a sokat szenvedett vá­rosnak. , , Első bíró helyettes: Antalicz István orszá­gos keresiztényszocialista pártig második biróhelyettes Dudás István kommunista. Az uj tanács tagjai: Varga Géza, Baráty Ferenc, Tóth János szövetkezett pártjaink részéről, továbbá Pakiusiz László zsidó gaz­dasági párti, Berczeiler Lajos egyesült zsidó párti, Malik János cseh szociáldemokrata, Ules Vencel egyesült cseh párti és Dudás Vendel kommunista. A pénzügyi bizottság tagjai: Perhács Imre, Marczy Gyula, Susiitzky Dániel dr., Schmiedl Zsigimond, Jirásek János, Pajdu- sák Lén árt és Hinel Ferenc. A fiflr! flréis tét bsiifos éféozatot követeit Kassán Kassa, julius 7. (Kassai szerkesztőségünk tele!onjelentése.) Kedden este a Széplak- apáti melletti Hernád-szakaszon belefult a vízbe Spátz József, a Slovensky Vycihod 21 éves ki-adóhivatali alkalmazottja. Spi tizet a vízben agyazélihüdés érte és amikor kihiuz- ták a vízből, már halott volt- Tegnap dél­ül án a Hernádgát mellett belefult a vízbe Néniét Ferenc vidéki iparos, aki csak pár napja veit Kassán, ahol le akart telepedni. Holttestét még nem aiáliák meg. A Kassa melletti Téháuy községben bele­fulladt a Hernádiba egy kisgyermek, akinek a holttestéi szintén nem tudták kifogni. A kassai rendőrség a vízbe!elások miatt szá­gó ru rendeletben szabályozta a Hennádban való fürdést. Nem szabad visszaélni a napfürdővel a túlzott napozás háláit is okozhat A hőguta és a napszurás veszedelmei ~ Soha ne aludjunk a napon és ne siettessük oktalanul a lebarnulást — A Lévai Nőegylet nyári jótékony mulatsága. A Lévái Nő egy let vasárnap délután a Sport Egylet ligetében jól sikerült nyári mulatságot rendezett az általa fenntartott árva ház javára, a nőegyle-t áldo­zatos szivü hölgyei biztosították az anyagi sikert ez alkalommal is. az általuk ajándékba adott és a közönség részére eladott uzsonnák révén. A Lévai Dalárda legújabb műsorát mutatta be általános tet­szés mellett. — Pozsonyban temették el a raxi turistaka- taszírőía két áldozatát. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonálja: Ma délurán öt órakor temét- ték el a részvét impozáns megnyilvánulása mellett Éder Ilonát, Éder pozsonyi cukrász leányát, akit a Raxon halálos szerencsétlenség ért. A fiatal leány holttestét az András-temeíö- hen helyezték örök nyugalomra. Holnap dél­után fogják Schulz Józsefnek ugyancsak Po­zsonyba szállított holttestét a virágvölgyi ka­tolikus temetőben eltemetni. — Magánjeieutéa a pozsonyi terménytőzsdé­ről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A mai terménytőzsdén az árak úgyszólván válto­zatlanok voltak. Látogatottság csekély volt. Életunt segédtanító. Ratkóról jelenük: liorrioh Pál ratkóbisztrőí segédtanító brow- ningpisitolyával főbelőtte magát. Súlyos kopo■ iya*.érti 1 é«?el szállították ben rimaszom- bc'i kezkórházba, ahol mindezideig nem tért elméletre. Az öngyH-kos jelölt semmiféle le- rc'et nem hagyott hátra, úgy hogy tettének okát eddlg nem lehetett megállapítani. Nemcsak a hideg, hanem a meleg idő is elvisel­hetetlen néha és ártalmára lehet az emberi szer­vezetnek. A jóleső melegnek is van határa, ame­lyen túl már bizonyos visszahatást érezhetünk. A túlságos meleg már ki is olthatja az ember életét —- hőguta, vagy napszurás következtében. Az emberi bőr hőszabályozó működése lehetővé teszi, hogy az ember az átlagnál valamivel több meleget is elbírjon, azonban ez a meleg 45 fok Ceiziusnál több már nem lehet. Ennél magasabb hőmérsékletben az emberi szervezet élő anyagát alkotó fehérjevegyüíetek, (a főtt tojás fehérjéhez hason!fián) megalvadnak s igy életképességüket elvesztik. Megszűnik a vérkeringés és vele együtt az élet. Ez a hőguta, amely azonban csak forró levegőben dolgozó embert érhet. Tudnunk kell, hogy a nap sugarainak három­féle kihatása van: hősugarakat áraszt, kémiai ki­sugárzást és végül fénysugarakat. Mind a három­féle sugárzásnak bő és mértéktelen igénybevétele nagy kárára lehet az embernek. Hősugaraknak nevezzük a sárga és vörös suga­rakat. Ha ezek a tarkótájat és a fejet hirtelen melegítik fel, napszurást okozhatnak, az egész test hirtelen felmelegítése által pedig, — mint tnár az imént említ ettem — hőgutát idézhetnek elő. Tehát napfényben nehezebb munkát nem végez­hetünk és nem végeztethetünk. Régebben a had gyakorlatokon szedte áldozatait az e mii te üt két betegség. Ma a szertelen és alaposság nélküli hegymászás, — természetesen ragyogó napsütés­ben, — úgyszintén az evezés tulságbavitele, kerék­pártúra Okozza legtöbbször. Nagyon ajánlatos tehát ezeket a sportokat a kánikulában csakis a kora délelőtti és a késő délutáni órákiban gyakorolni, MI A HELYES NAPOZÁS? A nap kémiai sugarai — a violett és az emberi szemmel láthatatlan ultraviolett sugarak — nem tulságba vitt és szakszerű alkalmazása gyógyitóan hat az emberi szervezetre. Az egyik budapesti napilap munkatársa megkérdezte Balázs Lajos dr., a magyarországi Magánalkalmazottak Biztosító Intézete főorvosát, mi a helyes napozás módja? A manapság annyira favorizált lebarnulást a nap ultraviolett sugarai idézik elő az emberi felbőr­szöveteken. Aki azonban ezt erőlteti és gyorsan akarja a banulást előidézni, könnyen a bőrnek eny­he gyulladását okozhatja, sőt ha tulságba viszi, égési sebeket is szenvedhet. Most, a nyár kezde­tén, még jókor figyelmeztethetjük az olvasókat, ne siessenek a gyors lebarnulással, Egy-egy forró vasárnap után az emberek tömege keresi fel más­nap az orvost, a rendelőket és talán legszíveseb­ben ordítanának kínjukban. Közönséges égési sebekről van ilyenkor rendesen szó, olyanokról, mint amilyeneket akár egy égő házban is szerez­hetünk. Talán felesleges ismét és ismét hang­súlyoznom, hogy napozni, strandolni egészséges, de csak módjával. Ha valaki félórát künn fekszik a napon, az untig elegendő, utána vonuljon ár­nyékba. A nap sugarai bizonyos elváltozásokat (lobot) idéznek elő a felbőrön, hogy ez regenerá­lódjék, — újra megerősödjék úgy, hogy ellenálló-, képességét visszaszerezze — legalább egyórai pihenés kell, hangsúlyozom, árnyékban, vagy fedett helyen. Azután: senki se aludjék a napon. Behunyt szemmel sem tartsa arcát a nap felé. Legjobb a zöldes-barna védő-szemüveg, vagy ha ez nincs, kösse le a szemét zsebkendővel, akármivel. Ha van közelben viz, olyan, amit ugyanezen idő alatt a nap sugara ugyancsak ért — szóval nem jéghideg vízről van szó — hütse le magát enne. öt, hat, tiz percnél többet ne tartózkodjunk a napkura után a vízben. Hideg vízbe egyáltalában ne menjünk bele, mert ez kész tüdőceucsihurut. Az igaz, hogy a nálunk divatban levő vasárnapi strandolás álba! igy, egy vagy két vasárnap alatt senki nem válik kougónéger törzsfőnökké. Viszont nem is betegszik meg s ez a legfontosabb. Valóságos bűnt követnek el azok a szülők, nörszök például, akik alvó babájukat a ki* kocsi­ban a napon hagyják. A FÉNYSUGARAK HATÁSA Hogy mi szerepe van az emberi szervezetre a fénysugaraknak, a következő fölvilágosdtást adta a főorvos: — A nap fénysugarai a szervezet fejlődésére jótékony hatást gyakorolnak. Ez a tény különben emberemlékezet óta közismert. A túlzás itt is be- hozhatatain kárt okozhat. A szervezet ugyan autó metikusan védekezik a fénysugarak túlságos hatá­sa ellen, a felületes vérerek kitágulnak, a szívmű­ködés fokozódik, szaporább lesz a légzés, valamint izzadás áll elő. Ha a szív- és érrendszer egészséges, a szervezet fokozott igényeknek is eleget tehet. Ha a levegő nem túlságosan páratelt és a légáramla­tok normálisak, a test párologhat, a fentemlitett ártalmak elkerülhetők. A szervezetet túlságos mértékben -a napfénynek kitenni úgy az egész­séges, mint a beteg szervezetnél nagyfokú veszélyt jelenthet. Még az egészséges fiatalok is mérsékel­ten használják, a beteg pedig orvosi tanács nélkül ne próbálkozzon a nap sugaraival öngyógyítást végezni, mert gyógyítás helyett állapotát súlyosbít­hatja. A beteg szervezet fokozottan érzékeny a nap­sugarak iránt. Tüdőbetegeknél a napsugarak gyakran még kismértékű behatása is betegségüket károsan befolyásolja Csodálatos legy-e, hogy mindezek ellenére a fő­orvos által is említett kongó-négerek mégis ho­gyan bírják a meleget, ök születésük első percétől kezdve, évtizedeken át, sőt az örökösödési törvé­nyek alapján, generációkon át akklimizálödnak a forrósághoz, ők tehát jobban tűrik a napsütést, mint a zárt helyen élő ember, aki, ha nem is végez nehéz testi munkát, de kezdettől fogva majdnem mindenütt fedett testtel jár-kel. Kitűnő hatást érünk el, ha a lesiittetésnél előző­leg borvözelinaal vékonyan bekenjük magunkat. Az egyes strandokon árult, márkázatlan „baraitó olajokétól óvakodjunk, eredménye nagyon két­séges lehet. Olajjal nem lehet mesterségesen bőrt barnítani, legfeljebb kvarccal Az olaj, a zsir csak a felbőrezövet lobosodását (gyulladását, égési se­bek létrejöttét) akadályozza meg ideig-óráig. — öltözzünk könnyen, nem testhez, állé ruhába. — Táplálkozzunk egésznapos strandolások alkalmával naponta többször, sohasem bőven és óvakodjunk az alkohol mértéktelen élvezetétől. Hőgutát ott is kaphatunk, ahol kicsi és zárt helyen sokan vannak, tehát kerüljük az ilyen helyeket. A napszurásnak vannak különböző fázisai. így van enyhe napszurás, amit mi magunk is orvosolni tudunk. Súlyosabb esetben azonban orvosi beavat­kozás szükséges. Könnyebb eset a fejfájás, fülzu- gás, szédülés, kábultság. Hideg viz és helyzet változ­tatás segíthet rajtunk. Súlyosabb esetben eszmé­letét veszti áz, akit napszurás ért, sőt halállal is végződhetik a túlzott napkura. — A SzMKE bodrogközi kerülete Mécs­estélyt rendez. A Szlovenezkói Magyar Kultur- Egylet bodrogközi kerülete julius 10-én este 8 órakor a -királyi}ekmeci mozi helyiségében Mécs-estet rendez, amelynek műsorán Mécs László költeményeinek szavalatával, Virág-h Béla bevezető beszéddel, Huba József, Emsen- huber Ferenc és Erdélyi Irma zeneszámokkal, Rácz Pál novellával s Kovács Teca táncszám­mal szerepel. — A mulatságból a halálba távozott egy lé­vai hentes. Lévai tudósítónk jelenti: A közel­múltban telepedett le Léván Hatala Pál nyitrai hentes. A 25 éves fiatalember a Báti-uocán nyi­tott üzletet, ahol felvágottakat árult s az árut bizományba kapta több cégtől. Hatala Pál most egy átmulatott éjszaka után öngyilkosságot követett el. Hajnalban tért haza Hatala. Levet­kőzött, fölvette hálóingét, befeküdt az ágyba. Egy próbalövésft tett előbb a padlóba, aztán a fejének irányította a fegyvert. Reggel a vevők zárva lelték - a boltot. Akkor fedezték föl az öngyilkosságot. Hatala a jelek szerint mintegy 35.000 koronás adóssága elől menekült a ha­lálba. Üzletét az utóbbi időben elhanyagolta, egy rakás büdös húst is találtak raktárában, ahol még jégszekrénye sem volt. — Elhagyott csecsemőt találtak' a pozsonyi Óligetben. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonál­ja: A járókelők kedden az óliget egy mellék- Ö6vényóen egy újszülött kislányra akadtak. A kis csöpséget, akit édesanyja elhagyott, a szü­lészeti klinikára vitték, ahol egyelőre gondo­zásiba vették. A nyomozás megindult a lelketlen anya felkutatására. xx Mindennapos székszorulás, vastagbélhu­rut, fölfuvódás, oldalfájás, légzési zavar, szív­dobogás, fejfájás, ftilzugás, szédülés és lethan- goltság eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz a bélmüködésfc rendbehozza s meg­szabadítja az embert a kellemetlen érzésektől. — Utazás köziben halálos szerencsétlenség ért egy deáki csendörtörzsörmestert. Pozso­nyi szerkesztőségünk telefonálja: Kocián Ede hamiincnyoloóves deáki csendőrtörzsőrmes­ter hétéves Ilona nevű kislányával együtt Csehországban volt rokoni látogatásom, ahon­nan tegnap utazott visszafelé. Larnacs állo­más közelében a csendőrtörzsőrmester kiha­jolt az ablakon, hogy megnézze, vájjon olyan kocsiba szállt be, amely Pozsonyon keresztül tovább megy Párkány felé A szerencsétlen ember olyan mélyen hajolt ki a gyors moz­gásban levő vonat ablakából, hogy egy sze­mafor elkapta a fejét, amely szétloccsant. Po­zsonyiban értesítették a mentőket, akik Ko- cian Gsendőrtörzsőrmestert a vonatról az ál­lami kórházba vitték, ahol húsz perc -múlva kiszemvedett. A kisleányt, aki jajveszékelve rogyott apja holttestére, ideiglenesen az Or- szág-uti menhelyen helyezték el, édesanyját pedig táviratilag értesítették a csendőrtörzs- őnmester tragikus haláláról. §nm§mlé$ Bártfafürdőn Bárífa, julius 7. Eperjes és vidékének or- vosegyesülete, a csehszlovák orvosegyesület 36. zÉuipáján-ak eperjesi fiókja, a napokban tartotta meg taggyűlését Bártfafürdőn. A gyűlésnek tárgya „a szociális betegbiztosítás kérdése volt. Az elnök megnyitójában ecse­telte a mai orvosgenéráoió súlyos helyzetét -és rekriminálta, hogy bár az orvosok tuda­tában vannak kötelességeiknek beteg em­bertársaikkal szemben, bár minimális anya­gi ellenszolgáltatás fejéiben gyógykezelik az állami és magán-tiszt.viselőket, a kereskedel­mi és ipari alkalmazottakat, addig az orvo­sokat, kik állandóan a maguk és családtag­jaik egészségét, sőt életét kockáztatják hi­vatásuk gyakorlása közben, nem részesíti semmiféle kedvezményben sem az állam, sem a társadalom- A rokkanttá lett orvod­nak nem ad az állam nyugdijat, a hivatásá­nak áldozatául esett orvosról, elárvuld hoz­zátartozóiról nem gondoskodik eem az ál­lam, sem a társadalom. Gottdiener dr. eperjesi orvos részletesen ki terjeszkedett a különböző gyógyalapok és betegipénztárák tevékenységére, majd Balá- zsy dr. kassai orvos hozzászólása után a gyűlés egyhangúlag kifejezést adott annak az óhajnak, hogy az állaim ne csupán az or­vostól] követeljen lemondásit és áldozatot a köz javára, hanem .maga is hozzon áldozatot a szegénysorsni beteg érdekében, igy szál litsa őt a v-asut tetemesen mérsékelt áron szükség esetén a legközelebbi kórházba vagy üdülőhelyre, a téváxdabi-vatal álljon díjtalanul rendelkezésére és késztesse más pályák képviselőit is hasonló önzetlenségre Ezután szakelőadások következtek, me­lyek során kimagaslott Sittig dr. prágai egyetemi tanár, ideggyógyász fejtegetése az agydaganatokról. A tudós tanár kimutatta, hogy az orvostudomány mai megállapítása szerint nem múlhatatlanul szükségesek komplikált laboratóriumi kémlelések avagy fiziológiai vizsgálatok, hogy egy az agyvelő- ben fejlődő kóros daganatot fölismerhesse­nek, me rt már módunkban van a beteged és tünetei és lefolyása, valamint a kórelőz­mény alapján nemcsak az agydaganat jelen­létét, de még a székhelyét is precízen meg­határozná é igy A vidéki gyakorló orvos is kéllő rutinnal és lelkiismeretes megfigye­léssel kiderithett egy agyvéllődaganat jelle­gét és helyét. Figyelemmel hallgatták meg Hübstih- mann dr. eperjesi gyermekorvosnak alapos készültségre valló tanulmányát a vörheny- ről, melyben nyomatékosan utalt arra a tényre, hogy a vöiheny fertőző csiráit nem a lehámló bőrpikkelyek — mint eddig hitték —• hanem a páciens kilélegzett levegője ter­jeszti Feszült figyelem kísérte az elnöklő Austerlit® dr. bártfaii orvos előadását, ki azokról a tapasztalatairól számolt be, me­lyeket Unterberg tanárnak, a híres königs- bergi nőgyógyásznak szenzációs és a napi­sajtóban is ismertetett fölfedezése nyomán tett. Unterberg tanár tudvalevőleg szóda­bikarbónának megfelelő módon való alkal­mazásával .úgy állatkísérlete inéi, mint em­bernél a születendő utódok nemére befo­lyást gyakorol, illetőleg elérte, hogy úgy­szólván kizárólag fiú-újszülöttek láttak nap­világot. Austerlitaet gondolkodóba ejtette Unterberg tanárnak e megállapítása, mikor egy fénfápácienee jelentkezett, három leány­gyermek atyja, ki gyom orfekélytőQ. feltétele­zett savtultengés miatt garmadaszámra fo­gyasztott szódabikarbónát g felesége utóbb fiúnak adott életet. Szinte egyidejűleg egy nőpáciense, ki más okból szódaiöblitéseket alkalmazott, öt leánygyermeke után. fiúgyer­meket szült. De egyenesen frappirozó volt az az észlelete, amit a szomszédos Oigelkán tapasztalt, ahol az ottani juhpásztorok nyá­juknak eddigelé időnki.nt sót adtak, de utőibb takarékossági szempontból az ugyan­csak erősen sós izti ottani ásványvízzel itatták. A crigelkai jódos források tetemes mennyiségű szódabikarbónát is tartalmaz­nak és ennek következményeképpen a leg­közelebbi eilés 7ö százalék kost mutatott föl, holott előzőleg a eóetetés csak 55 száza­lékban eredményezett kosokat. Ezt az érde­kes jelenséget Austerlitz dr. közölte Untei- berg tanárral, ki erre levélben részletesen válaszolva megemlítette, hogy ez a közlés nagyon értékes ránézve, mert ő is éppen most fehér egereken alkalmazta a szóda­kezelést és 32 újszülött egér közül 31 volt him és csak 1 nőstény. Miivel az emsi gyógy­forrás orvosa ugyancsak arról értesitfs hogy a forrás vizének fölhasználásával fiuuitódok születését tudta provokálni, kéri AusferlTfüt dr.-t, hogy kísérleteit ciigelkai víznek hasz­nálatával folytassa és eredményeiről szá­moljon be. A bártifaí orvosgyűléet meghitt bankett fe­jezte he­6

Next

/
Thumbnails
Contents