Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-05 / 152. (2965.) szám

2 hatalmak nőm helyezték el azokat a piacom. 5- A némtet fizetség nem a versaiilleisá s®erzödés 231. cikkelye, azaz a háborús fe­lelősség jogicime alapján történik, hanem mint hozzájárulás aa európai újjáépítő nwui- kához, amelyről a lausamtnei konferencia programijának második része fog intézkedni. 4. A hitelező hatalmiak kötelezik magu­kat, hegy sikra?^állnak az nj szerződés azonnali ratifikálásáért. Német forrás-bél származó jelentések sze­rint a németek és a franciák között egyelő­re nem tisztázták a lausannei proibléma egyik legfontosabb részét, amely Németor­szág és Franciaország megállapodásának politikai feltételeiről szél. E politikai felté­teleket a készülő la/usannei szerződésnek vagy zárónyilatkozatában vagy bevezetésé­ben akarják ünnepélyesen leszögezni. Ez a pont kétségtelenül a lausannei konferencia leglényegesebb része, de a hatalmak még csak az érintkezést sem vették föl e kérdés elintézésére. Izgalmas vasárnap Laiusanne, július 4. Ven Papén német kancellár vasárnap délelőtt felkereste Mac- Donaldot, a konferencia elnökét, hogy kö­zölje vele a német álláspontot azzal a javas­lattal kapcsolatban, amelyet a hitelező ha­talmak szombatom adtak át a német delegá­ciónak. Vasárnap Lansanne és Berlin ál­landó telefonösszeköttetésben á^ott, miivel a kancellár és a Berlinben lévő miniszterek helytelenítették a német delegáció izolált eljárását és azt szerették volna, ha a néme­tek az angolokkal és az olaszokkal meg­egyeznek a franciáknak adandó válasz- javaslatok kérdésében. Nyilvánvaló, hogy a lausannei konferencia elérkezett a döntő stádiumba. A helyzet kritikus és Himden- hurg újból elhalasztotta Szabadságát és nem utazik Neudekbe, hogy a fővárosban lehes­sem, ha esetleg végleges döntést kell hoznia. A konferencia a pozitív vagy a negatív döntést a közeli napokban kénytelen lesz meghozni, mert az idegfelmorzsoló tárgya­lások nem hnzódhatnak már sokáig. NasDssiaid marad Lansanne, juMiis 4- Mao Dónak! miniszter­elnök kedden vagy legkésőbb szerdám el akarta hagyni Lansannet, de a váratlannal kiéfleaödJÖtt helyzet miatt elhatározta, hogy szükség esetén szombatig is a konferencia városaiban marad. Az általános vélemény szerint a konferencia a jövő hét vége előtt nem érhet véget. A német ellenjaivaslathoz meg kell jegyezni, hogy a német delegáció az elfogadandó szerződés azonnali ratifiká­lását követeli és nem elégszik meg a hite­Csile tizenkét óriás vulkánja újból hamut zudit DéSamerikára Santiago de Ohile, julius 4. Alig két hónapja, hogy az Amdesek hegy ló**! óla tónak több vulkánja működni kezdett és hamm esőt zúdított egész Délamefrijkára. Vasárnap újból heves vulkános kitörés rémi tette meg Csile lakosságát- Egész középső Csillét elborította a vulkános hamueső, amelyet tizenkét vulkán kitörése ontott. A tizenkét vulkán telje­sem egyszerre kezdte meg működését, egyszerre indult meg kráternyilásukból a láva­folyam, egyszerre jelent meg a füstke róna az égboltozaton és hullott alá a sűrű hamm­eső. A hamut az uralkodó déli szél több mint százötven mérföldmyire ragadta magával. Raneagua városát, amelynek tizenhét ezer lakosa vám és amelynek közelében vám az egyik működésbe lépett vulkános kúp, mintegy méternyi vastagságú hamu,réteg lepte el. Talca városából érkező híreik arról számolnak be, hogy a hatalmas Descabezado Grande vulkánnak igen hatalmas kitörése van és a kráter félórás időközökbem hatal­mas fiistoszlopokat Jövel a magasba. A robbanás ereje oly nagy, hogy a vulkáni felhő áttörte a légköri felhőt is és igen nagy magasságba, egyes meteorológusok szerint csak­nem a sztratoszféráig emelkedett fel. — A Descabezado és a Tinguirika kitörése kel­tett különösem nagy rémületet a lakosságban, amely a környékről pánikszerűen mene­küli- San Antonio kikötővárosban az égboltozat annyira elsötétedett a vulkánod felhő­től, hogy egész napon át világítani kell. A vulkános hamu olyan nagyságú területet bo­rított el, mint aminő Anglia. leső hatalmak javaslatával, amely „a lelhető leggyorsabb ratifikálás ró 1“ beszél. A néme­tek ugyanis attól félnek, hogy a hitelezők a ratifikálást esetleg kitolnák az amerikai hi­telezőkkel valló megállapodás utáni időikig, Herrio! párisi nehézségei Páris, július 4. A Pári&ban időző Herriot mi­niszterelnököt tegnap este telefonon értesítet­ték a német ellenjavaslatról. A miniszterelnök arról panaszkodott az újságíróknak, hogy most a döntő pillanatokban nem lehet Lausanneban és a, belpolitikai osete-paték Pániéhoz rögzítik, holott a helye a konferenciák városában volna, Mint ismeretes., Pá fisban bizonyos ellentétek robbantak ki a kormány és a kamara pénzügyi bizottsága között, és Herriotnak mindaddig a francia fővárosban kell maradnia, ainig a ne­hézségeket eltüntetik. A miniszterelnök egyéb­ként dicsérte Germam Martin pénzügyminiszter ,.szolidaritását" és Bonnet delegátus „dialektus erejét“, amellyel Lausanneban érvényt tudott szerezni a francia álláspontnak. Egyébként Herriot szerint a francia delegá­ció Lausanneban rendkívül súlyos helyzetet talált. Anglia, Olaszország és Németország tényleg d akarta törölni a jóvátételt és nagy munkára volt szükség, amig sikerült a hite­lező hatalmak egységes frontját újból helyre­állítani a francia tétel védelmére. Ez máris nagy eredmény. A munka még nin­csen befejezve s ha Franciaország végleges eredményt, akar elérni, kénytelen lesz újabb bi­zalmat előlegezni a, lausannei francia delegáció­nak és a miniszterelnököt újból a. konferencia városába engedni, — mondotta Herriot. A kisállamok „forradalma" a lefegyverzési konferencián Lausaune, julius 4. Nyolc kishatalom: Bel­gium, Hollandia, Spanyolország, Svájc, Cseh­szlovákia, Dánia, Norvégia és Svédország va­lóságos kis forradalmat játszott meg Genfiben a lefegyverzési konferencián. A Hoover-javaslat- tól fölbátoritva, a nyolc delegátus kivívta Hen- dersonnáL, a lefegyverzési konferencia elnöké­nél, hogy a konferencia elnökségének keddi ülését ne halasszák eh A nagyhatalmak erede­tileg azt kívánták, hogy tekintettel a Hoover- féle lefegyverzési terv magánmegbeszéléseire s a lausannei jóvátételi konferenciára, az elnök­ség ülését bizonytalan időre halásszák el. A nyolc kishatalom nem egyezett bele az újabb halasztásba s állítólag a keddi ülésen azt fogja követelni, hogy a konferencia megállapítsa. a lefegyverzés minimális programját s ezt a pro­gramot még a nyári szünet előtt elfogadja, Ál­talános főltünést keltett, hogy a nyolc hatalom között Csehszlovákia helyet foglalt, de a kis- antamt másik két hatalmassága: Jugoszlávia és Románia távol maradi Herriot visszautazik Lausanne, julius 4. Herriot értesítette MacDonaldot, hogy kedden reggel ismét Lau­sanneban lesz, miután a kamarai vitát sikerült elnapolni. A francia miniszterelnök csupán Mac­(6) — A Fekete Sasba semmiesetre sem — fe­lelte mosolyogva Alden Tamás —, mert... No jó, jó, jó. Nem is venném a lelkemre. hogy elrontsalak, — évődött Bont Mihály. ■— Hanem mindenesetre kikisérlek a kapuig. HARMADIK FEJEZET, melyben két didergő lélek bolyong az esz­kimó paradicsomkert utjain ,.. Egy Em­bercsillag bemutatja itt testvéreit, kik fönn élnek a magosban és azokat, akik ienn világolnak a földi élet térségein s be­szél időkről, melyek akkor teljesednek be, ha mi már nem leszünk és hitet tesz amel­lett, hogy csak ezekért érdemes mégis él­nünk ,.. Miss Ellinor Grant félálomban hallgatja mindezt, mert elfoglalja — s egyre jobban — egy biológiai probléma, amely őt egész közelről érdekli. A lakáj éppen belépett a terembe a. profesz- ezor bundájával. Álmos szemmel és bambán állott az ajtóban, mert azzal a hírrel, épp az imént keltették föl első álmából, hogy a. professzor bekoceizik a. városba. A derék fickó korán szokott feküdni, mert ha dolgát a professzor hálótermében be­fejezte nyugodtan hajthatta fejét, álomra. Gaz­dája ugyanis nem szerette, ha túlságosan ki­szolgálták. — Az árva'házban sem nagyon jártak körii- ]öltem — mondotta, néha könnyesszemii tréfá­val. - De nem árthatott nagyon meg nekem, mert valahogyan mégis csak a magam ura let­tem. Csak olyankor keltették föl Jánost, ha a professzort éjjel sürgősen hívták beteghez . János nagyszerűen értett ahhoz, hogy min­den műszer bekerüljön a táskába, amire a ta­nár urnák szüksége lehet és ezenfölül is ő őrizte a ruhaszekrények kulcsát is. Ennyire fontos személy volt János a Plhönix- v illában. Ilyen éjszakai riadók, mint, a. mai, gyéren szoktak előfordulni, mert a városka lakói a,ny- nyira tisztelték a nagy tudós elvonultságát, hogy rendszerint, beérték a. városban lakó or­vosok gyorssegélyével s csak az egészen két­ségbeesett. halál-attakoknál, olyankor kérték mentő beavatkozását., amikor végső volt a ve­szedelem. János tehát most. sietve rukkolt ki és karján a tanár utazó'bundájával, kezében pedig a. sár­gakor műszeres táskával úgy állott az ajtóiban, mint a szolgálatkészEég eleven, de kiesé álmos szobra.. —• A táska nem kell, János. Vigye vissza. Csak az urakat kisérem ki s egy kis sétát te­szek a parkban a kisasszonnyal, A jó cseléd nem kérdez, nem beszél és nem csodálkozik. Ha pedig mégis csodálkozik, csak úgy lég­ből ül és lábujjhegyen jár a csodálkozása. Felsegítette hát az urára a hatalmas prémii bundát, és eltűnt, az ajtó mögött az ember leg­nagyszerűbb, mert. az enyészet ellen használt, fegyvereit: az orvosi műszereket, rejtő tás­kával, ... Ott künn a parkban, amelyből rövid utao&ka vitt. a kovácsolt, vasból készült kerítés­hez, gyémánteső lógásban álltak a fák és fehér nagykendőjükben guggoltak a bokrok. A teli hold fehér sugárzása millió gyémánt módjára, ragyogta t-ta meg a zúzmarát és az- .Yíá'irí, .-I.VN , egyenletesen elterült havat, amely fölött az éj­szaka sötétkék mélységében a csillagok, tábora tündökölt. Valami ünnepélyes és magasztos szépségű volt ez az éjszaka. A professzor szánkója ott állott a kapu előtt. Az éjszaka hideg, szinte földöntúli ragyogá­sa megfogta a professzor lelkét. Két karját széttárta, mintha magához akar­ná ölelni ezt a tündöklő nagyszerűséget, vagy mintha vágya tárnáéit volna, hogy a föld nyű­geiből kilépve, fölrepüljőn a csillagok önök magosába. — Nézd, Arisztid, az Ur költészetének mese- könyve, mily gyönyörű ma ... Megilletődötten nézték egy .percig az isteni színjáték e csodálatos képét, azután elindultak a szánkó felé, amelynek két lámpása vaksi és vörös szemek módjára küzdött, a hó visszfényé­től némi derengéssel átitatott sötétséggel. A kapuban megrázta barátainak kezét —- a, házigazda. Bucsuzóra. pedig Told Arisztid vál­lára tette két kezét és hangjában valami ünne­pélyes és bucsuzkodó mélaság zengett, amikor megszólalt: — ó, mint irigyellek, Arisztid barátom, a te gyönyörű művészetedért, mely a végtelent ku- tatjal Menj a te billióéves és mindig fiatal csil­iagaidhoz, kik nem betegek soha és nem isme­rik az élet semmi nyomorúságát. Üzend meg nekik refraktorod lencséjén át. az űrbe röpített szemsugarad asztrálnyelvén, hogy üdvözlöm őket és vágyom utánuk én, az ő reménytelen szerelmesük ... Te pedig, — s ez Bont Mihály­nak szólt, akit, szintén elfogódottá, tett az imén­ti élmény és a kristályos éjszaka. — Te pedig, idegtitkok után kutató hőseinoérem, gondolj szintén a messzi csillagvilágra, ahová örökre meggyógyult japánod lelke röpült. És ne saj­náld, hanem irigyeld, — velem és minden iha. lan dóval együtt irigyeld őt, mert. ö már tiul van a. sötét, kapun és tudja, hogy nem érdemes a beszélő, gondolkodó és szenvedő pa.rányok éle­tét, akár a tízszeresére is megnyílj!ani... Isten veletek!... E szárnyaló tiráda ünnepi esen hangzott az éjszaka rejtelmes csöndjében. , A négy fekete árnyék a gyémántporos min 1982 Jnflus 5, fceffiL LEGÚJABB SPORT Negyven versenyzőt küld ki Magyarország a losangelesi olimpiászra Budapest, julius 4. (Budapesti szerkesztősé günk telefonjelentése.) Az országos testneve­lési tanács olimpiai válogató bizottsága mai Ülésén döntött a végleges olimpiai kiküldeté­sekről. A bizottság megállapította, hogy úgy az amerikai, mint a magyarországi gyűjtés vára­kozáson felül sikerült és ennek következtében a már kiutazott három modern pentatlonistán, 11 vizipólózón és hat úszón kivül még húsz verkenyzőt küld ki, tehát összesen negyvenet. Ennél többet a nagy államok sem igen külde­nek ki. Ezek a versenyzők, akik szombaton in­dulnak el, a következők: Remecz, Bácsalmássy, Madarász, Darányi atléták, Tunyoghi, Kárpáti és Szegfű birkózók, Lemberkovics és Tarics céllövők, Énekes, Ku- binyi és Szigeti boxolók, Pelle tornász, Gere- vich, Glykais, Kabos, Nagy Ernő, Petschauer, Pillér és Bogén Erna vivők. Donald sürgetésének tett eleget, amikor elha­tározta, hogy azonnal Lausanneba utazik. Ki lesi Druenmond utóda! Páris, julius 4. Az Edho de Paris értesülése szerint a népszövetség kulisszái mögött nagy vita folyik a lelépő főtitkár, Sir Erre Drummond állásának betöltése kérdésében. Az angolok ere­detileg Butiért, javasolták főtitkárnak, de mi­után Butler az elhunyt, Thomas helyébe került a nemzetközi munkahivatal élére, Alexander Cadogant, jelölték a fontos tisztségre. A fran­ciák franciát, kívánnak a főtitkárság élére s a* ő jelöltjük Avenol, az eddigi helyettes főtitkár. Viszont a franciák a legszívesebben vennék, ha a csehszlovák külügyminiszter elfogadná a Je­lölést és ő kerülne Sir Eric Drummond he­lyébe. Olaszország és Németország azonban máris vé­tót emeltek Benes ellen s azt követelték, hogy a. főtitkárságot semleges személyiség kapja meg. pm íjul—a^——ea———naa—aa Gyönyörű művészi figurákat mellszobrokat, plaketteket, urnákat, sír­köveket, elesett hÖ6ők emlékműveit, em­léktáblákat, mindenüvé szállít a legolcsóbb árakon Bohui Hlavácek, j akadémiai szobrász, PR A H A-SMÍCHOY, 1 Palackého 40. Tervezetek, rajzok és költségvetések frankó. | denség ölében az élet eltörpülő nyomorúságát szimbolizálta, amint ott sötétlett apró négy fol­tocskaként az éjszaka misztikus és fölmérbetét­len nagyságú panorámájában. A háttérben a fehéruszályu fenyők s a csil­lagporos koronáju fák fagyos pompája mögött, mint valami elátkozott kastély dermedezett sö­tétlő idomaival az éjszaka, félhomályában a Plhönix-villa. Mint valami diluviális Behemót, amelyet a jégár meglepett s most fagyottan he­ver teteme az örök havon ... *—i Isten veletek... A megszokottságában tartalmát vesztett s a többnyire csupán gépiesen kiejtett, búcsú szó­lamnak ezúttal mintha mélységes értelme lett volna... A halálsejt.elem tudja igy színezni a leghét­köznapibb szavakat is, hogy fekete muzsikájuk a fülön át a lelkünk legmélyebb rejtekeibe hatol. ök nem érezték ezt... Miss Ellinor Grant, talán igen. Mert fázósan húzta össze bund ács kajának két szárnyát a fiatal hölgy. ő közelebbről ismerte ezt, az értékes embert, mint amazok. ő már hetek óta aggodalommal figyelte meg, hogy a ^professzor nagyon mélygyökerü átala­kulás korszakát, éli... Mi történhetett vele, mi tette oly gyakran elmélázóvá, aminő azelőtt nem volt soha e csu­pa. energiából gyúrt erős férfi? Minderről sej­telme sem volt. Kérdezni pedig nem merte. Mert. mi is jogo sitotta volna, föl, hogy olyan érzékeny ponté kai érintsen, amelyeket, a tudós bizonnyal azért titkol, mert igy akarja... —- A viszontlátásra, — mondta Told Arisz tid. . — Holnap, — tette hozzá Bont Mihály. — Majd megnézzük a japánt, közelről. Eljössz a boncoláshoz. Alden Tamás szórakozottan hallgatott és Bont. Mihály nem sürgette a választ. Elhelyezkedtek a szánkóban és a. csörgés szerszámú két, amerikai trappén szélvihar mód­jára ragadta azt tova az éjszakába ... (Folytatjuk.) mm i mis# pariról F&MIMZTIKU5 iESÍNY Ifjő: PALASTüY MARCELL

Next

/
Thumbnails
Contents