Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-03 / 151. (2964.) szám

K8B jnUhff 3, rasAraap. 'PRXGAiMaG^AR -HTEMP 15 Szit>hAzKönVyKabTaRA Hegedűs Lóránt: Glória (Regény — Singer és Wolfner kiadás**, Budapest 1932) Fioága, julius 2. Htegedóis Lorámt, az egyéni Csehszlovák Légiók Bankja Praha II, Na PoHéí 22 Táviratcím; LÉGIÓBANKA Telefonok: 265-51 301-41 szériák Részvénytöke: 70,000.000 - Ké Tartalékok: 65,000.000*- Ke 4 helyi képviselet, 18 saját fiók, 20 bankaffiliáció, 52 kirendelt­séggel és 27 hitelintézettel Szlovenizkón és Ruszinszkóban MINDENNEMŰ BANKÜZLET hangú, külön szin t jelentő esszéista és puibli- ciszrta, mintegy megiepetésszerüen regényt árt: emibeni sorsok 'krónikáját komponálta meg a bőséges történetek biztoskezái meg- roarkolásában. Könyve nem regény a foga­lom stilisztikai el skatulyázott értelmében, hanem egymásba fogaskerék szerűen kapcso­lódó eseményeknek drámai erővel történt objéktávizálása; a „Glória** énért regény a szó mai értelmezéséiben. Az iró maga is krónikásnak vallja magát a könyv számos pontján, amelyeken meztele­nül mutatkozik meg anrugyis kendőzetlen el­beszélni valója. Az elbeszélési folyamatnak ez a megszakító megzökkenése, amely minden bizonnyal szándékolt a krónkaszerüség alá­festésére, csak eleinte zavar, később egyre szervesebben odatartozónak tűnik, mert mind valószínűbbé teszi előttünk, hogy ezek az eseményeik máskép nem is folyhattak le s etek az alakok másképp nem cselekedhettek s nem cselekedhetnek majd a krónika bere- jestéig. Melodráma tiktus alkotás a „Glória". A ze- neszerűség karakterizálja Hegedűs kifejezé­si módiját, a történések egymás na kirohanása, a cselekmény proporcioná 1 tsága, alakjainak összeütközései, koníl'iktusainak eredői, ki- roibbanásaui és elsimulásai: osu-pa melód na­Bées. julius 2. Magda Sclineider azok közé az irigylésré niéltó kevesek közé tartozik, akik­nek miáden nagyobb küzdelem nélkül sikerült tok ezer leány titkos vágyát és álmainak ne­továbbját megvalósítani. A szeszélyes szeren­cse vagy az igazi tehetségek természetes elő­rejutása segitette-é hozzá, ki tudja? Neve ma röarka. Legnagyobb berlini,- bécsi, budapesti mozik trenszparensein légiéiül ragyog. Elbűvö­lő mosolya és elsőrendű játéktudása naponként újabb és újabb tömegeket vonz. Úgy hírlik, harmincezer márkát kap egy film főszerepének az eljátszásáért. A legnagyobb lapok kritikusai elragádtatással írnak róla. „Végre egy élő leánytipus, aúiely friss, temperamentumos, köz- vétlehül kedves és ami a fő. mentes a mester- kéitségtöl és nem édeskés." Fótcgrafálják pre­miereken, haögos híradókra, otthonában, ked­venc kutyájával, tenniezezés közben, autót ve­zetve a Tiergarten fasorain. Amint már valódi, nagy' sztárt szokás! Most Bécsben filmezik a Saschánál. A sajtó nem jelezte jöttét, igy igazán egészen vélet­lenül találkoztam vele a Cobenzeli Sehloss hotel torfaszán. A vonásai ismerősnek tűntek bel. Neve hallatára felfigyelve, tamáskodva néztem a karcsú sötét szőke leányt, aki egy­szerűségével kiütött a forrasszon uzsonnázó ele­gáns publikum közül. Annyira másnak képzel­tem el egy frissen feltűnt- filmcsillagot, s az el­képzelt divathölgy helyett egy fehér vászonba öltözött, szerény fiatal leány előtt állok. Névetett a meglepetésemen. — Nem hízelgő ugyan rám nézve, de a leg­több ember igy van velem. Én nem csak a film­ben, az életben is egyformán egyszerű és igény- telén vagyok. Talán azért játszom olyan élet­hűen a természetesen egyszerűt, mert azt nem egy szérepként adom, dé az egyéniségemből fakad. Többet nem akart, magáról és a filmre vo­natkozóan mondani. — Megszűnők színésznő lenni, amint elha­gyom az ateliert. A hírnév csak elválaszt a töb­bi embertől s ez nem mindig kellemes. Ha mint Siimszinésznöt akar látni, úgy keressen fel egy­szer a műteremben. ♦ Éltem -az engedéllyel és rájöttem, hogy a ke­resés szószerinti értendő. Mert nem hiába jelenti egy filmgyár a közönség szemében a titokza­tossá? világát. A megközelítése csupa nehézség, csaknem annyira körülményes, mint most egy külföldi utazát-. A portásfülke a legszigorúbb határállomás. Maga a portás szigorúságban túl­tesz két határőrön. Csupa gyanakvás, ami rész­ben nem csoda. Naponként csak hány hívat­lan. sztár-jelölt akarja átcsempeszni magát a legkülönbözőbb álmesékkel. A többi szerzőről; komponistáról és ifjú fiókrendezőrői nem is szólva. Jó öt percnyi telefqnértekezés után át­léphettél] a belső küszöböt. Elém tűnik egy emeletes faépület. Ez volna a Sascha-gyár? Nem ilyet vártam! Szürke, ko­pott, inkább egy raktár benyomását kelti. Jobbra-balra fák, ezek alatt kertrészletek. Mind •atíkius meglátás és interpre hálás, egy zenei temperáii tan tűm érdekes és sa já t szerű meg­nyilatkozása. Nincs egy alakja, aki ne élne, nincs egy bő se, akti ne lenne hős a drámai kifejtés sod­rában; mindenki él, szenved, küzd ebiben a regényben, csupa vérző ember ez, heroiku­sak és szánni valók, csodá Latosak és nevein i- valók, tetterősek és telhetetlenek, — de eb­ben a könyviben senki sem áll hideg szobrot saját magának egy márvány talapzaton. A „Glória" romantikája az élet romantikája s ami tragédia sötétiák benne, az élet színébe öltözött. A „Glória" egy7 asszonyi sors különös ut­jának a regénye. De a szerelmi vezérszóla­mon kívül fölhangzik benne a háború-előtti, alatti s utáni magyar élet számos jellegzetes motívuma ‘is. Egy hercegi család s oldalsó ágának élete-folvása kanyarog benne és tra­gédiákat sodor útjában; kiárad a széles ma­gyar mezőkre s tükre 'fölé messzi alakok ha­jolnak és köröskörül ott-bol1ozödik fölötte a magyar élet, amely oly különös alakokat, te­remt, mint amilyen Smioolbáxy-Saxen Nán­dor herceg, Györgypál Sándor és Sasén Gló­ria bárónő és a többiek, mind-mind. akiknek sorsa-indulása és sorsfordulása annyi ele­venséggel és feszitő elével tölti meg Hege­dűs Lóránt krónikájának lapjait. Á. P. más és mát stiiusu. Egyik parkírozott egy pa­tinásán öreg gipsz-nimfával és kis bazinnal a közepén. Nincs kizárva, legközelebb pont ez a parfcrészlet fogja nekünk egy ősi francia kert illúzióját, kelteni, idillikus holdvilággal és mü csalogánydallal az elragadtatás hangos sóha­jait kicsalnL Itt, közvetlen szomszédságban egy törött gerendákkal, ócskaságokkal tarkí­tott részlet következik, — Scherlocfc Holines- nek való rejtelmes eiihagyottság, kopasz tégla­fallal a háttérben. Az épület belül étlénk, a dél­előtti felvételekhez készülnek, A fojtóae me­leg, olajszagú levegőben éles vezényszavak hangzanak. Munkások és statisztáik mozognak és szaladnak. Egy idegen elveszettnek érzi magát ebben az izgatott nyüzsgésben. A falép­csők és kuliszák labirintusán keresztül végre egy fodrász és egy öltöztető asszony segítségé­vel eljutok a Magda Sc-hneider apró garderób- jába. A művésznő éppen felvételhez festi magát. Számtalan doboz, tégelyek és púderpamacs kö­zül mosolyog felém sárga-rózsaszinre kikészí­tett arcával. A cobenzeli Magda Sohneider halk szerénysége látszólag eltűnt. Egy öntudatos művésznővel ülök szemközt, aki érzi, hogy en­nek a mozgalmas, ideges légkörnek ö a király­nője. Gyorsan kezdi mesélni huszonhárom éves életének valószínűtlennek hangzó fordulatait. — Öt éves koromig Pesten, azután Bécsben, majd Münchenben éltem. Színésznő akartam lenni és álmodoztam, mint olyan sokan mások is, a sikerről és a karrierről. Berlinben végez­tem a sziniiskolát. Münchenbe visszakerülve, ott kaptam szerződést mint szubrett a Gártnerplatz- Theaternél. Nem egész egy évig játszottam ott, mikor a színház tönkre ment. Bizony kissé ne­héz szívvel gondoltam a jövőre. De a szerencse mellém szegődött. Güstéi Papeök, akinek egyik operettjében szerepeltem, irt, hogy küldjék ké­peket, megpróbál Marischkához vagy Granistat- tenhéz bevinni. Mariscbka valóban elhivatott Becsbe és a Theater an dér Wien a „Viktória und ihr Huszár" cimü operetthez, mint szub- rettet szerződtetett. Közben a képeim Berlinben Joe May kezéhez jutottak, aki egy uj leányti- pust kéréséit készülő filmjéhez. Siirgönyileg hivatott. Itt hagytam a kész szerződést, itt a Tbeater an dér Wient és felutaztam. Merész já­ték volt, de szerencsémre a próbafelvételek nagyszerűen sikerültek. Rögtön ott tartottak. — Szeptemberben Parisba utaztam, ahol Joe May rendezésével a „Zwéie in einem Autó" c. film főszerepét játszottam. Novemberben kezd­tem Berlinben a „Früulein falsch verbundeu" telefonos kisasszonyát alakítani. Ez volt első és eddig a legnagyobb személyes sikerem. Egész Berlin ünnepelt. Gyors egymásutánban készültek a többiek. A „Zwei Glücklichen Her- zen", ahol Bársony Rózsival, a boszorkányosán ügyes pesti szubrcttel, Hermán Th'mingge! és a kedves Georg Alexanderrel y ottam együtt. A „Licd einer Nacht"-ban, J" iiepura kama­énekes partnernője voltam. M. készül az ötö­dik filmem, a „Sehnsucht 202", Nagyon eredeti a meséje és aktuális is egyben. Állástalan gép­irókisasszony harcát játszom meg egy állásért, amely sok bonyodalom és komikus helyzeteken keresztül természetesen a boldog happy end-ben végződik. Fritz Schulz és Rolf van Good a partnereim. Az őszi szezonban lesz a bemuta­tója. Ez évre még öt főszerep-kötelezettségem van. Részben Berlinben és Párisban. — Az eddigi partnereim közül Hans Riemann- ra emlékszem vissza a legszívesebben. Vele arattam az első nagy sikeremet a „Fráulein falsch verbunden" cimü filmben. — Amerikába nem vágyom. Sok európai szí­nésznek jelentett nagy csalódást; nehéz még egy bevezetett névvel is érvényesülni. Más oda­át az ízlés mint itt. Egyelőre csak a foglalko­zásomnak élek. Férjhez menni? Nem, arra még nem gondolok. Minek? Majd ha egyszer kifára­dok, — nincs kizárva. De az még messze van. Dolgozni akarok, sokai — és sikert. Minden ambícióm az, hogy a közönség kedvencei közé soroljon s ha ez sikerül, akkor elértem mindent, amire vágy tam. Mosolyogva adja át a P. M. H. közönségének dédikált képét. — Auí Wieder seben! C) megy az ordító, szaladó, zugó gépek felé, én igyekszem kifelé a nagy összevisszaságból. Radványi Magda. (* * *) A Magyar Minervának júniusi száma ifimét uijaibíb tartalmi gazdagodást jelent a kitünően szerkesztett folyóirat életéiben- A 6. szám az eddigieknél ifi eokka'l intenzi­vebben foglalkozik kultúrpolitikai kérdé­sekkel és megnagyobbodott kritikai rovatá­val is dokumentálja, hogy éber őre és min­dig igazságos bírája kisebbségi mozgal­mainknak. Az előbbi szempontból különös érdeklődésre tarthat számot Weis István­nak „Nofelesse olblige" cimü iránytűikké, amelyben az eLökelő magyar publicista a volt arisztokrácia korszerű közéleti szere­péről értekezik. Szemlélő „Forgácsok a ki­sebbségi ifjúságról" szóló közleményében uj szempontból foglalkozik itteni ifjúságunk szellemi karakterével és rendkívül tanul­ságos megállapításokra jut. Mezei Gábor Kodály Zoltán uj dalművéről, a „Székely fonó"-ról ir, amelyről megállapítja, hogy a népi dalra és mótiviikára fölépített, sajáto­san magyar zamatu nyelvezete még szin* pompásalbb, dusabb és szárny a lóbb, mint a „Háry János“-é. A folyóirat szépirodalmi részében pompás elbeszélést találunk Páll Miklós és Herényi János tollából, mig N. Jaczkó Olga ..Tolvajok a szentélyben" címmel tovább folytatja nagyszabású regé­nyének közlésiét- Költeményekkel ugyan­csak Berénvi János, továbbá Erdőházy Hugó és Viirsilk Mária szerepelnek a folyóirat ha­sábjain. A Pozsonyban született és Ameri­kában élő Reményi József ebben a szám­ban is érdekes naplót irt, amelyben felele­tet ad arra is, hogy miért ir állandóan szü lővárosa folyóiratába. A Magyar Minerva tartalmát érdekesen egészíti ki James Ramsay MacDonald angol miniszterelnök­nek, a Kelet jó ismerőjének, u t in api ó rész­leté, amelyben ceyloni útját írja meg. A könyvrovat ezúttal különösen változatos s abban Elék László Győry Dezső ..Hol a költő?" cimü legújabb verskötetét veszi kritikai bonckés alá, mig Kázmér Ernő Walter Bauernek JEin Mann zog in die Stadt" cimü regényével és H. Scihücknek és R. Sbólmán na k a stockholmi Nobel-ala- pitvány au Ionizációjával megjelent ..Alfréd Nobel" könyvével foglalkozik. Előfizetni a folyóiratra a kiadóhivatalban (Pozsony, Kertész-u- 1) Lehet, amely 15 korona félévi előfizetés fejében az 1. számtól kezdve kül­di meg a Magyar Minervát. A mostani 6. szám ára 3 korona, amelyet postabélyeg el­lenében küld meg- a kiadóhivatal, amely kívánságra készséggel küld esekklapot is. A folyóirat egyes számai Pozsonyban a Steiner, Stáimspíel és Szent József könyv­ke retskedésekben, valamint Weisz M. újság- üzletében kaphatók. (*) Elhunyt Gyp, a hires francia Írónő. Parisból jelentik: .Gyp,ismert regényirónö 82 evés korában Párisban elhunyt. A neves francia Írónő 1850. augusztus 15.-én született, s igazi neve Gábriellé Martel de Janville grófnő volt. aki különösén tár­sadalmi és gyermekregényeivel tett óriási nép­szerűségre szert. (») Várkonyi Mihály Londonba megy. VárkoDyi Mihály Newyorkban hajóra szállt. Londonban fog filmezni. Budapestre csak össze! jön vissza. Itt ezúttal színpadon is fellép. (•) Konkoly Thege Ella énekesnő szereplése a pozsonyi rádióban. Galántáról jelentik: Konkoly Thege Ella énekesnő junius 29.-én a pozsonyi rá­dió magyar óráján „Mit susog a fehér akác" c. énekszámával lépett fel. Élvezetes hangja aa éter, hullámain keresztül is gyönyörűen csengett. Saj­nos azonban a rádió előző számainak elnyujtása miatt tervbevett műsorát nem fejezhette be. ami­ért is a „Rádió Stúdió" igazgatója az előadás augusztusi megismétlésére kérte föl a művésznőt, (*) Pascal S. Eugénia vendégszereplése a po­zsonyi magyar színházban. Pozsonyból jelentik: A Cigányprimás vasárnap esti előadásának külön meglepetése lesz Daseal S. -Eugénia, hires hang- versenyénekesnő vendégszereplése. A művésznő, akinek neve inkább Ausztriában és Németország­ban ismert, ahol legnagyobb sikereit aratta, most lép fel elsöizben magyar színpadon és énekel könnyű operettzenét. Hangja azonban igy is tel­jes mértékben érvényesül és felfedi csodás szép­ségeit, amint bársonyos lágysággal tör fel kris­tálytisztán a legmagasabb regiszterekig. De a szemnek is pompás látványt nyújt finomvonalu alakja, amely igazi szinpadi jelenséget állít elénk. Daseal S. Eugénia a Juliska szerepét fogja ját­szani. (*) Hogyan bukott meg a világ legnagyobb mo­zija? Newyorkból jelenti a. táviró azt a feltűnő újságot, hogy a Roxv palotát, a világ leghatal­masabb mozgóképszínházát bezárták. Mindenütt óriási feltűnést fog kelteni ez a hír. Az óriási szin-. házat Roxy igazgató nyitotta meg és sok eszten­deig vezette. Egy évvel ezelőtt megvált a müin- tézett vezetésétől. A Fox érdekkörébe tartozik azóta a Rosxv mozi. Nemrégen Rapé Ernő ma­gyar származású muzsikus dirigálta a mozi óriási zenekarát. A Roxy moziban revüképeket is ját­szottak. Hatvannégytagu balletet foglalkoztatott a színház, A heti rezsi 60.000 dollárt tett ki. úgy­hogy a színháznak átlagosan 75—80.000 dollár heti bevételre lett volna szüksége, A gazdasági válság miatt a bevételek erősen megcsappantak, úgyhogy a részvénytársaság vezetői nemrégen zárgondnokot ültettek a mozi pénztárába. Ez sem tudta már helyrebillenteni a mérleget, úgyhogy a világ legpazarabb mozgóképszínháza kénytelen volt bezárni kapuit. ...... “ J" ' ' _j Ta rtós ondulálást, hajfestést,-sak speciális szaküzletben végzik a legjobban és a les- megbízhatóbban. Ilyen régi, közismeri szaküzenn Béres Mihály nóigytodrász és kozmetikai üzleti Kassa. í ö*u S5 < Andrássv-paiota Szolid arak. (•) Szedő Miklós lesz a szegedi Városi Szinház igazgatója? Budapestről jelentik: A szegedi Vá­rosi Szinház igazgatója régóta Görög Sándor. A nyáron a társulat konzorciummá alakult. Makón és Hódmezővásárhelyen már ez a konzorcium fog a nyári hónapokban játszani. Uj igazgatónak Szedő Miklós tenoristát emlegetik, akinek admi­nisztratív igazgatója, fivére Szedő Imre volna. (*) Szirmai Albert és Martos Ferenc uj ope­rettje. Budapestről jelentik: Szirmai Albert né­hány hét óta Budapesten tartózkodik és szorgal­masan dolgozik Martos Ferenccel legújabb közös operettjükön. A kiváló komponista nyári vaká­ciója alatt befejezi az operettet. Az újdonság cí­me: A kalóz. Ennek a címnek csupán szimbolikus értelme van a darabban. Az operett főszereplője egy elegáns, öntudatos fiatalember, aki a leg­vakmerőbb kalandoknak a hőse. Természetesen mindent szerelemért kockáztat. (*) Két pesti kabaréturné Csehszlovákiába. Bu­dapestről jelentik: Boross Géza. Herceg Jenő 'ée Gárdonyi Lajos kabarétársulata, amely nagy si­kerrel szerepelt Erdélyben, hétfŐD Csehszlovákiá­ban kezdi meg vendégjátékát. — falamon Béla és társulata ugyancsak turnéra indul. Salamon már több mint egy hónapot töltött az utódálla­mokban. az ungvári városi hangosmozgó műsora: — Előadások naponta: L5, ;í7 c> 9 órakor. — Vasárnap: A névtelen ember (Harr> Pici). A NYUGATSZLOVEXSZKÓI MAGVAK SZÍN- TÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Vasárnap délután: Vihar a Balatonon. Vasárnap este: Cigányprimás. Hétfő: Légy jó mindhalálig. V'asaary Piri. Rózsa­hegyi Kálmán és Sugár Károly vendégtei'éptévei. Kedd: Légy jó mindhalálig. Yaszary Piri. Rózsa­hegyi Kálmán és Sogár Károly vendégfelléptévei. Szerda: Légy jó mindhalálig. Vaezary Piri. Rózsa hegyi Kálmán és Sugár Károly vemdégfeJéptéve'. Beszélgetés Schneider Magdával a legújabb német filmcsillaggal Ötéves koráig Pesten élt az „uj leánytipusu diadalmas megszemélyesítője A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents