Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-31 / 173. (2986.) szám

16 Sárosban is tönkretette a gabonarozsda az idei termést Kassa, julius 30. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Jelentettük, hogy a nagymértékben föl­lépett gabonarozsda teljesen tönkretette Ke- ie'tszlovenezkó idei búzatermésének igen jelen­tős részét, ugylhogy vannak vidékek, ahol a kár 80—90 százalékos. Első jelentéseink csak Keletszlövenszkó déli, l'apályos vidékeiről szó­lották s akkor megvolt még a remény, hogy az északibb fekvésű kegyes vidékek elkerülik ennek a katasztrofális elemi csapásnak pusz­tításait, vagy legalább is kisebb mértékben ér­zik meg. Feltevésünkben csalódtunk. Ma kap­tunk jelentést a sárosmegyei terméseredmé­nyekről, melyek ugyanolyan mértékben szen­vednek a gabonarozsda pusztításától, mint a déli vidékek. Sőt: Sárosban föllépett helyenként a sokkal ve­szedelmesebb fekete rozsda is, amely azután száz százalékban tönkretette a búzatermést. A sárosi vidékek közül leginkább a Tarca völgyének a búzatermése pusztult el, ahol majd mindenütt 60—80 százalékos kárt észleltek. Kevésbé szenvedte meg a pusztítást a Svinka és a Tapoly völgye, azonban itt is a legtöbb helyen 50 százalékos a kár. Arcló Alfréd sebeskellemesi mintagazdaságában most folyik a cséplés, rendkívül szomorú eredménnyel, mert egy katasztrális holdról, ahol más esztendőkben 12—14 métermázsás búzatermést értek el, most alig csépeltek harmadfél mázsát. Es a kicsépelt mag is harmadosztályú, inkább ocsunak mondható, melyet emberi táplálkozás­ra alig lehet lesz használni a sikértartalom tel­jes hiánya miatt. Legfeljebb korpát lehet lesz Őrölni ebből a búzáiból, mert sem kenyérnek, sem vetőmagnak nem lesz jó. A csépléseknél .valóságos porfelhők szállanak a gépből a nagy­mennyiségű rozsda miatt, amely nemcsak a magot, de a szalmát Í6 annyira tönkretette, hogy takarmányozásra egyáltalán nem lehet használni. Fokozza ezt a bajt az is, hogy egyes sárosi vidékeken a rendkívüli száraz­ság miatt takarmány sem termett ezidén, úgyhogy a gazdák az ugyancsak kiaszott lege­lők miatt állataikkal már most nem tudnak mit csinálni Hagy később mi lesz, azt senkisem tudja. Érthető, nogy a gazdák körében óriási az el­keseredés és a bajokat még tetézi az is, hogy az adóhivatalok továbbra is a legradikálisabb módon hajtják be az adókat. A sárosi közsé­gekben, — információink szerint — úgyszól­ván mindennaposak lettek az adóárverések, amiken potom pénzért kelnek el a jószágok, úgyhogy a gazda tönkremegy, de a kincstár­nak sincs belőle haszna, mert az adóhátralék­nak a legtöbb esetben csak egy csekély hánya­da térül meg. A katasztrófa tehát általános egész Kelet- szlovenszkón és például a Szepesség egyes vi­dékein még azzal is sulyosodik, hogy az állatállományban sertésvész és száj- és körömfájás pusziit. Kiváncsiak vagyunk, hogy a kormány miként fog viselkedni ezekkel a katasztrofális bajok­kal szemben s hajlandó lesz-e segítséget nyúj­tani a tönk szélére került keletszlovenszkói gazdáknak, akik segítség nélkül nem lesznek képesek kihúzni az idei telet. Terméseredmények a szobránci járásban Szobránc, július 30. (Saját tudósítónk jelen­tése.) Az egymást követő évek katasztrofálisan rossz terméseredményei után az 1932-es év sem hozta meg a már teljesen tönkrement gazdák­nak a hozzá fűzött reményeket. Kilátásaink jú­nius közepéig elég jók voltak. A junius hó vé­gén beállott nagy kánikulai meleg nálunk is a búzában nagy kárt okozott. A nagy hőséggel kapcsolatban fellépett a rozsda (Puocinia tri- ticina) © a búzákban 40—70 százalékos kárt .okozott. Vörös,'agyagos talajokon, tehát a'Vi­torlát alatti községekben számba vehető kárt nem okozott s itt a búzáknak magas a kvali­tása. Mélyebb fekvésű fekete vályogtalajokon a kár igen nagy s a búza II. osztálya s legfel­jebb takarmánynak használható. Vetésre egyál­talában nem alkalmas. Rozsdától a legtöbbet az idegenből, állítólag a Romániából behozott s hatóságilag kiosztott búzák szenvedtek. Az ,ez évi szomorú tapasztalatokon okulva, miután a járás területén vetőbúzára szükség lesz, már most felhívjuk a hatóságok figyelmét, hogy a járás területére ne importáljanak mindenféle idegen búzát, melynek érési ideje rendesen ké­sőbbi, mint az itt vetni szokott Tiszavidéki bú­záénál. Ezeket az idegen búzákat teljes érésük­ben érte a hőség, rozsda s teljesen tönkremen­tek. Rozsból a zeredmények kielégítők. A szem teljesen fejlett. Szár, lévé Izet rozsdamentes. A rozsok kvalitása magas. Az árpa szemei sová­nyak, aprók. Mélyebb helyeken a nagy hőség­től még érés előtt a kalászok megsültek. A za­bok rendkívül silányak s aratás most kezdődik. Búza, rozs, árpa cséplése megkezdődött. Vár­ható terméseredmények: búzából kát. holdan- kint 3—6 q, rozsból 7—9 q, s árpából 6—8 q. Kapások fejlődésére a gyakori futó esők igen kedvező hatással vannak. Sarju, tarlóhere egy kaszálást még Ígérnek. Herék második kaszá­lása megkezdődött. Gubókban sok az ápion (Apion trifolii). Ezomoru fény, hogy az ez évi aratást kisgaz­dáink maguk végzik el s igy a hegyvidék sze­gény ruszinjai itt is elesnek az aratástól. Oka ennek, hogy a gazdák a betegsegélyző eddigi eljárásán okulva a magas díjtételek miatt nem alkalmazták a részaratókat. G. J. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c- most megjelent könyvét, melyet a szerz i vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára25‘~ Ké, Cím: Abovce p, Strkovec. Phönlx életbiztosító társaság A társaság állománya 1931 végén 795.707 biz­tosítási kötvényt ölelt fel. A biztosítási összeg 13.042,754.824 korona 75 fillér biztosított össze­get és 13,849.380 korona 50 fillér évi járadékot tett ki. A tiszta emelkedés az elmúlt esztendővel szemben 889,706.012 korona 75 fillért (7.3 szá­zalékot) tesz ki biztosítási tőkében és 3,873.321 koronát (39 százalék) biztosított évi járadékban. A prémium bevételek 128,441.552 korona 50 fillérrel (21 százalékai) 746,778.638 korona 75 fillérre emelkedtek. A tőkebefektetések hozadé- ka 116,017.867 korona 10 fillért tett ki. A társa­ság ingatlanainak értéke 354,517.971 korona 60 fillér és 85 házból ég 11 földbirtokból áll a cseh­szlovák köztársaságban, Németországban, Ausz­triában, Franciaországban, Belgiumban, Olasz­országban, Magyarországon, Jugoszláviában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Egyiptomban. A vállalat értékpapirállqmánya 1.016,982.710 kor. 85 fül. értéket képvisel, ebből az összegből 963,074.783 kor. 15 fill. fixkamatozásu értékpa­pírokra jut, 53,907.927 kor. 65 fill. értékű érték­papír pedig különböző jegybankok, vállalatok és biztosítási társaságok részvényeiből áll. A jelzálogkölcsönök 108,818.446 kor. 70 fil­lérre és a kölcsönök saját kibocsátású kötvé­nyekre 199,615.205 kor. 60 fillérre emelkedtek. A társaságnak fedezetül összesen rendelkezésre áll 2241 millió 671.575 korona 5 fillér. A Phönix, a Newyörki Life Insurabce Compa- nyval közösen csoportbiztositást is vállal. Eb­ben a biztosítási csoportban eddig 40.957 alkal­mazottnak nyújtottak biztosítást egy kerek öez- szegben 242 millió koronára szóló tőkére. A vállalat viszontbiztosítási szerződéseit hosszú időre újra rendezték olyképpen, hogy a saját számlára megtartott biztosításokat mérsékelten emelték. Az uj megállapodás lényege az, hogy a viszontbiztosítás nagyjában egyformán osz­lik meg a következő viszontbiztosítási társasá­gok között: Münchenen Rückversicherungsge­sellschaft, Prudential Assurance Co. Ltd. Lon­don, Legál and General Assurance Society Ltd. London és Compagnie d’Assurances Générales, Páris. A társaság közgyűlése elhatározta, hogy fúzió utján átveszi az Universale Biztosítási r.-t. állo­mányát Bécsben. Ez az átvétel a Fortuna bizto­sítási r.-t. osztrák biztosítási állományára is ki­hatással lesz, amely társaság az Universale biztosítási társasággal üzemközöse énben állott. A biztosított felek javára teljesített nyereség- részesedés levonása után az évi mérleg 3,680.923 korona 5 fill. felesleget mutat. Ebből az összeg­ből a részvényesek 5 százalékos dividendát kap­nak, e célra összesen 940.000 korona szükséges. A fennmaradó összeget a tőketartalékok javára könyvelik el. Elhalasztották az ipartársulatok országos szövetségének választmányi ülését. Turócszent­mártónból jelentik: A szlovenezkói és ruszin- szkói ipar társulatok és grémiumok országos szövetségének választmányi ülését, amelyet Tu- rócszentmártonba julius 31-ére hívtak össze, technikai és tárgyi okok miatt elhalasztották. Az ülés végleges időpontját rövidesesn meg­állapítják. Ezernél több munkanélküli vár Komáromban munkaközvetítésre. Komáromból jelentik: A komáromi városi munkaközvetítő e héten 1025 munkanélkülit tartott nyilván. A munkanélkü­liek száma némileg apadt, mivel 240 munkás az állami kikötőépitésnél kapott munkát. A hely­zetre jellemző, hogy a Skoda-miivek hajógyárá­ban 30 munkás dolgozik. Gabonaátlagárak augusztusra. A csehszlová­kiai terménytőzsdék a gabona- és hüvelyesne- müek júliusi árai alapján ez év augusztusára a következő hivatalos átlagárakat állapitották meg: búza 150, rozs 130, takarmányárpa 90, zab 100, tengeri 80, köles 80, Viktoria-borsó 200, zöld borsó, nagyszemü 230, zöldborsó, kisszetmü 170, bab 150, lóbab 150, nyári bükköny 150, rizs'230 korona. Nem lesz gyümölcstermés a szobránci járás­ban. Szobránci tudósitónk jelenti: Gyümölcs­termés, mely a lakosság jövedelmének egy te­kintélyes része — ez évben nem lesz. Oka en­nek, hogy a gyümölcsfákat — dacára a véde­kezésnek — a hernyók a tavasz folyamán tel­jesen kopárra leették. Uradalmi kertekben, ahol pedig intenzív a gyümölcsfák kezelése, igen ke­vés az alma, körte egyáltalán, szilva és dió a minimális termést fogja adni. A cseresznyefák termését a monilia (fekete penész) teljesen tönk­re tette., Sajnos, az 1929—30. évi nagy fagy a hires koruimlyai és petróci cseresznyéseket nagy Tészben tönkretette s azok utánpótlásáról a ha­tóság nem gondoskodik. Ilyen speciálisan hires gyümölcstermő helyeken az államnak kellene százszázalékosan gondoskodni az utánpótlásról. Junius hó elején a káposzta-özöndék lepkéi (Pieris brassicae Lin.) millió számra lepték el a gyümölcsösöket 8 lerakott petéikből julius ele­jén keltek ki a hernyók s veszyélyeztetik a jövő évi termést. Hatóságainknak már most figyel­mébe ajánljuk, hogy a lakosággal a hernyófész­kek szedését még az ősz folyamán kezdessék meg. (G. I.) Fogy a francia arany. Párisból jelentik: A Francia Bank aranykészlete a legutóbbi hivata­los mérleg szerint 97,788.000 frankkal csök­kent. Ez a kis csökkenés nem okoz meglepetést pénzügyi körökben, mert a Francia Bank arany- készletének egy része külföldi letétekből áll, amelyeknek időnkinti csökkenése az arany sza­badforgalmának tulajdonitható és igy e csökke­nésnek nincs rendellenes jellege. A párisi tőzs­dén az utóbbi időben erősen megszilárdult a dollár, amelynek tegnapelőtti árfolyama 25.52, az aranyparitással szemben 25.56 volt. Az ár­folyam-emelkedés oka az, hogy Amerika — amely eddig az aranyat külföldre szállította — az utóbbi időben ismét az aranybehozatal felé fordult. Romlik Amerika fizetési mérlege. Az Egyesült Államok külföldi fizetési mérlegének aktív egyenlege a világgazdasági depresszió követ­keztében a kereskedelmi minisztérium kimuta­tása szerint 1931-ben 172 millió dollárral csök­kent. A külkereskedelem, amely 1930-ban 714 millió dollár kiviteli fölösleggel zárult, a múlt évben már csak 284 millió dollár aktív egyenle­get mutatott. Az idegen kormányoktól a hábo­rúé adósságok címén kapott összegek 113 millió dollárra rúgtak, ami 50 százalék csökkenést je­lent az előző évi 'bevételied szemben, mely csök­kenés a Hoover-imoratórium következtében állt elő. A külföldi rövidlejáratu hitelek kivonása 1931-ben elérte a 765 millió dollár rekordösz- szeget. Főként ez a tőkemenekülés volt az oka annak, hogy Amerika ‘tőkeszámlája 1932-ben 472 millió dollár passzív egyenleggel zárult. A jelentkezés határideje az idei Dunavásárra augusztus 1. A Dunaváeár irodája, mely a kiál­lítási helyek kiosztását már befejezi, a helyek berendezésének kérdésével, a világítás, viz és vízvezetéki áram bevezetésével, a szállitás és a katalógus árujegyzékének pontos feldolgozásá­val foglalkozik, melynek alapján az idei vásár- évad eladási tevékenységét szervezi. A mai vi­szonyok következtében a legmesszebbmenő fá­radozás szükséges, hogy a komoly vevők száma növekedjék. Állatárak Magyarországon. A budapesti Ma­gyar Agrárkurir jelenti: Hevesen julius 27-én a szarvasmarháért 30—35 magyar fillért, a bízott ökörért 40—45 fillért, a borjúért 30—40 fillért, a növendék sertésért 100 fillért fizettek élősúly kg-kint. — A törökszentmiklósi országos vásá­ron a szopós borjúért 35—46 magyar fillért, a hízott marháért 32—38, a kicsontozni való mar­háért 20—25, a hizott sertésért pedig 95—102 fillért fizettek élősúly kg-kint. — A legutóbbi budapesti szarvasmarhavásárra 604 darabot hajtottak fel és a bikák ára 2—i fillérrel esett, a többi minőségek pedig élénkebb irányzat mel­lett változatlan volt. la. ökör 56—64 (kivétele­sen 70 magyar fillér), la. tehén 44—52 (kivéte­lesen 56 magyar fillér), la. bika 46—50 fillér, bivaly 16—24 fillér, kicsontozni való 16—24 f., borjú 48—56 fillér élősúly kg-kint. A sertés­piacra 2210 darabot hajtottak fel és a la. minő­ségekre nézve élénk irányzat mellett a követke­ző árak voltak érvényben: urasági nehéz zsir- sertés 120—122 magyar fillér, szedett zsireertés 94—114 fillér, urasági öreg sertés 102—108 fillér, szedet öreg sertés 80—90 fill., la. angol süldő 95—110 fill. élősúly kg-kint, parasztsza- Jonna 140 fillér, zsir 160 fillér, sertéshús 110— 140 fillér kg-kint.-f- Az olmützi terménytőzsdén ma nagyobb volt a látogatottság. A Ibuza változatlan ma­radt, rozs ezzel szemben nagyon lanyha volt. Árjegyzések: morva búza 150—152, morva rozs 118—120, morva zab 100—102, lencse 220— 240, morva édes széna, laza 54—56, laza takar- mányszalima 37—38, belföldi hagyma 89—90, uj burgonya 50—55, amerikai zsir 880—890, Egyébként változatlanok voltaik a jegyzések.-f- A berlini értéktőzsdén barátságos volt a hangulat. A nagy politikai események előesté­jén váratlanul barátságos volt a tőzsde hangu­lata. Sokat beszéltek és vitatkoztak Strasser nemzeti szocialista képviselő legújabb rádióbe­szédéről, amelyben a tőzsdék és a magántőke ellen foglalt állást. A német járadékok nem voltak egységesek. A kölcsönök és birodalmi követelések azonban negyed százalékkal javul­tak. Napiipénzt a hivatalos 6 százalékos lom- bardtétellel alig lehetett kapni. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irány­zat mellett a következő árakat jegyezték: búza 219—221, rozs 159—161, takarmányárpa 159— 1932 juHus 81, r&gArn&p. 171, zalb 164—169, búzaliszt 28.75—33.5, rozs­liszt 23.50—25.75, viktóriaborsó 17—23, kis ehető borsó 21—^24, takarmányborsó 14—17.50, lenpogácsa 10.20—10.40, bükköny 17—19, ezá* razszelet 9—9.60. S. I. S. A. Az olasz légiforgalmi társaság fejlődése és működése Portorose, julius vége. Húsz kilométerre Trieszt­től, gyönyörű tengeröböl mélyében fekszik Porto­rose, a hires olasz tengeri fürdő, amelyet sós jód- brom vízért szeriétőldröl felkeresnek. 1921Jben a tengeröbölnek egy kis sarkában a Coeulichdestvé­rek kis repülő állomást l-éteeitettek, hogy a fürdő vendégei az F. A. B. tipusu hidroplánnal kirándu­lásokat tehessenek. Miután a fürdőben a szállodák legnagyobb része a Cosuiioh-testvéretk tulajdonát képezi, a hidroplánok 6zámát később megsok­szorozták és a repülőállomás kiterjedésé vei meg­alakult a S. I. S. A. (Societa Italiana Servizi Aeroi) társaság alapja. Ez az olasz légiforgalmi társaság 1923-ban a íaeci&tó kormánnyal szerződést kötött, melynek értelmében az olasz pilóták kiképzését is elvállalta. A kis hidroplánálilomásból, amely előzőleg csupán egy vászonsátorból állott, tiz esztendő múlva ha­talmas repülőtér fejlődött. A társaság az állomás közelében több villát vásárolt, ahol berendezte a pilótadskolát, a műhelyeket ‘és a rádióállomást. A fejlődés következtében szükségessé vált a forgalmi vonalak minél nagyobb méretekben való kiter­jesztése és ennélfogva a repülőgépek létszámának emelése is. A S. I. S. A. vezetőinek felügyelete alatt indult meg a trieszti Monfalcone hajómüvek­nél az egy-motoros Cant. 10. tipusu négyszemélyes bezárt kabinos és csomagszállitásra is alkalmas liidroplánok épiíése. Az egykor csöndes ponterősei öbölből évek múltán fontos repülőközpont lett. Az innen kiinduló légi vonalak Torinói, Paviát és Olaszország minden nagyobb tengeri városát, igy többek között Fiúmét, Velencét és Anconát kötik össze, de fenntarják a forgalmat az ország határán túl a jugoszláv Zárával is. A S. I. S. A. forgalma napról-napra növekedő tendenciát mutat. Erről tanúskodik az alábbi né­hány szám. 1926-ban a társaság repülőgépei 1700 órát és 240.000 kilométert repültek. 1630 utast Sizállitottak. A csomagforgalom postában 1200 kilo­grammot, áruban pedig 13.500 kg-ot tett ki. Az Utazások pontossága százalékban már ekkor is 94.71 volt. 1931-ben (tehát négy év múltán) a tár­saság repülőgépei összesen 4000 órát, 520.000 kilo­métert abszolváltak, 8000 utast, 172.600 kiló csoma­got szállítottak. A folyó esztendő első felében, dacá­ra a rossz időjárásnak, a teljesítmény a következő volt: 2000 óra, 270.000 km., 4000 utas, 135.500 kiló asomagpósta. A biztonság ma már csaknem száz­százalékos. Egy újságcikk keretében nem lehet részletesen kifejteni azokat az érdemeket, amelyeket a S. I. S. A. Olaszország légi forgalma fejlődésében elért. Bizonyos azonban, hogy az olasz légiforgalmi társaság mintegy hidat képez Európa és Afrika kczöt-t, bizonyítván ennek a fiatal, de erős népnek lankadhatatlan munkaerejét. A társaság legköze­lebbi célja, hogy vonalait továbbirányítsa a keleti földközi tenger felé. tehát azokra az utókra, ame­lyek egykor a régi Róma hatalma alatt állottak. (W. I.) tfcmETHC, ■ Többeknek. Augusztus hónapban a minisztériu­mok legtöbb ügyosztályaiban a túlnyomó szabad­ságolások miatt az egyes ügyekben az eljárások ha­lasztást szenvednek. — „Az eichenbergi csodadok- tor“. Számos kérdezöeködésre közöljük, hogy a cikkben foglaltakon kivü‘1 bővebb felvilágosítást ad­ni nem tudunk, mert a közleményt annakidején egy németországi lapból vettük át. — Sz. Gy. L., Ung- vár. Csakis a ma közölt kép felelt meg a K. H. technikai követelményeinek. A többit igy nem kö­zölhetjük. Tessék talán a nagyobbik csoportkép­ről fekete alapon fényes képet beküldeni. — „Fer- mat-tétel.“ Bármely algebrai könyvben, de a Ré- vay-dexikonban is megtalálhatja. — V. Ervin, Kassa. Kérdéseire az alábbi felvilágosítást adhat­juk: A szent Bernáthegyi szerzetesek az Alpoknak Svájcot Olaszországgal összekötő két, Szent Bernát nevű, hágóján éltek. Ezeket a rendházakat csaknem ezer éves fennállás után likvidálják, mert az alagút kiépítésével a rendházak elvesztették jelentőségü­ket (utasok segítése, vezetése, eltévedtek megmen­tése) s ezért állítólag Ti'betbe költöznek. A szent- bernáthegyi szerzetesek egyébként benedekrendi szerzetesek; erről a rendről közelebbieket a komá­romi szent Benedek-rendi házfőnökségtől kérhet. Ezenkívül forduljon a Szent Ferenc-rendi szerze­tesek központi székházához Nagyszomhat-Tmava, ide inkább veszik fel. Ha külföldi szerzetesházba akarja magát felvétetni, úgy okvetlenül szükséges a nyelvismeret. 29 éves korban, ipari képesítéssel inkább a Ferenorendieket ajánljuk. Egyébként for­duljon bizalommal tanácsért a helyibéli katolikus lelikészi hivatalhoz. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Felelős szerkesztő: FORGÁCH GÉZA Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. — Irodalmi főmunkatins: Sziklay Ferenc dr., Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, I., Vak Bottyán-u. 4. szám. Telefon: 59—8—98. Szerkesztő: Zólyomi Dezső, Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" a. most megjelent könyvében. Ára 25*— Lvé, Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül i: megküldi betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkovec.

Next

/
Thumbnails
Contents