Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-31 / 173. (2986.) szám
1908 juHus 81, raaárnap. T>KXGAI-MaGÍARH1BLAP 5 bir és a maga öntudatán keresztiül fogja fel egy bizonyos atributum formájában Istent Istenről, mint Ethikájának alapjáról és kupolájáról a puszta létezésnél egyebet nem mond, nem ruházza fel tulajdonságokkal, mert csak aibban a világban, amely az atributumok keretében játszódik le, vannak tulajdonságok, szenvedélyek, színek Isten örök létezése a hiréssé vált ,ramor dei in- tellectuailis“-ezal azonos, a létezés örökkévaló volta egy azzal a szeretettel, amelyet Isten önmaga iránt érez- Idáig azonban neon raliéval, ésszel és ítélettel érhet el az ember, hanem csakis intuitiovai, megéléssel, átéléssel. „Est enim verum index sui et falsi“ — az igaz önmagának kritériuma és egyszersmind felifedi a tévhitet, mondja Spinoza és az intuitív megismerést illetőleg igen szép képet használ akkor, amikor azt mondja, hogy Isten örökkévalóságának intuitív átélése olyan, mint a villám, amely önmagát és az öt létrehozó sötét viharfelhőket, tehát a sötétséget megvilágítja. Arra nézve pedig, hogy ezekig a magaslatokig miért jutnak el oly kevesen, könyve végén ezt az utolsó mondatot írja le: „Oimnia praeclara tam diiflficilia quam rara sunt.“ Minden fenséges éppoly nehéz, mint amilyen ritka. Ha ebből a mozdulatlan örökkévalóságból az ember a relatív lényü anyagi léthez tér vissza, akkor úgy kerül ebbe a világba, mintha egy más égitestről érkezett volna a földre- Egyéb tennivalója nem marad, mint amit Spinoza is tett: az életet magától távoltartani, kilencven százalékra a gondolat ab- 6traktiojában és csak tiz százalékra az anyagi világban élni. Spinoza rendszere a j legtökéletesebb exodust jelenti a világból,! azt a kivonulást, amely egyenesen beleve- j zet a tiszta gondolat színtelen ózonjába. De! valamint leszámol az élettel és az anyagi • élet szempontjából ítélkezve megöli az életet, úgy ez a rendszer megöli a halált is, mert halált nem ismerhet az, aki ennyire önként vonul ki az életből és meghal ak kor, amikor még él. Spinoza annyira következetes, hogy tér és időről, élet és halálról egyetlen egyszer sem emlékszik meg müvében, mintha az emberi életnek ezen négy pillére nem is létezne. Valóban: aki Istent ennyire abszolúttá és egyedülvalóvá tette, annak semmi köze többé térhez és időhöz, élethez és halálhoz. A halál angyala Spinoza számára pontosan úgy jelenti az életet, miÜV az élet angyala, mert szerinte az élet nem kezdődik és nem szűnik be: az élet azonos az örökkévaló Istennel- Vagyok, mert voltam és leszek, mert vagyok. Voltam minden, amig ember lettem és leszek minden, ha megszűntem embernek lenni. Az emberi lét egy röpke pillanat csak két örökkévalóság között és csak arra jó, hogy ráeszméljünk saját örökkévaló magán- valónkra. Ennek az antiszociális, mert világellenes bölcsnek három századik születésnapját ünnepli most a kulturemiberiség. Az ünnepnek kevés értelme van. Mennyire kevés, mutatja az, hogy éppen ebben az esztendőben éri el hetvenedik életévét, bibliai korát Constantin Brunner, a nagy német filozófus, aki megalapította a Spinozái gondolkozás reneszánszát napjainkban- Sokezernyi oldalon, egy teljes élet-oeuvr-e-rel senki sem fejtette ki Spinoza bölcseletét és senki sem hámozta ki belőle, mint egy dióhéjban szunnyadóból azt, ami benne rejlik, mint Brunner. Mégis alig ismerik, azaz oly kevéssé ismerik, mint ahogy Spinozát ismerek, amig élt. Korunk néhány nagyembere korunk néhány legkiválóbb napilapja ün- n "ipli csak Brunnert: a nagy tömegek nem ”rínak róla semmit. Spinoza nevét ma min- ü-nki ismeri, gondolatrendszerét kevesen, 's valószínű, hogy helytelenül értelmezve. mit laíinnvelvü munkáinak lehetetlenül helytelen német és francia fordítása élénken bizonvit. Hogy Brunnert nem ismerik, mutatja, hogy Spinozához semmi közök. Ünnepük, mert nagy név. de senki sem gondol arra. amit Lessing egyszer zengze- tes iróniával fejezett ki: Wer wird mcbt einen Klopüück lobén? Dodi will ibn jemand lesen? Nein! Wir wollen weniger erlíoben, Doch eiwas niehr gelesen sein— Az esztergomi bazilika uj plébánosa. Esztergomból jelentik: Serédi hercegpririías Lépőid Antal dr. prelátus lemondását a főszékesegyházi plébánia vezetéséről köszöneté kifejezése mellett elfogadta és a főkáptatan válasz'ára alapján .Tegzen Hzky Kálmán prelátuskanonokot, nevezte ki az n V£rr»m í iJ* a j) 1 o-V*ű-n VJ\ Csárszky lózsef kassai DüsDök beszámol a Prágai Magyar hírlap olvasóinak az írországi eucharisztikus kongresszus felemelő eseményeiről Az Írországi kongresszus ragyogó külsőségein keresztül előcsillant az ír nép áldozatkész vallásossága — A nyomasztó világgazdasági helyzet ellenére is nem várt siker jegyében folyt le az eucharisztikus kongresszus Kassa, julius 30. Csárszky József püspök, apostoli adminisztrátor a kassai egyházmegye képviseletéiben 51 szlovenszkói zarándoktársával együtt résztvett a dublini eucharisztikus kongresszuson. A püspök most tért haza hosszabb külföldi útjáról és Így csak most volt alkalmunk arra, hogy megkérdezzük duiblini benyomásairól, élményeiről és az eucharisztikus kongresszus lefolyásáról. Lekötelező szívességgel fogadott és színes elbeszélése nyomán életre kelt előttünk a katolicizmus nagyszerű ünnepe, mélységes bensőségévcl és fölemelő külsőségeivel is. Sziute láttuk a feldíszített kikötőt és várost, majd a monumentális gyűlések ünnepélyes képét s mindezen a külső díszen és ragyogáson keresztül átcsillogott a szegény szigetország sokat szenvedett népének áldozatkész katolicizmusa. C&árszky püspök ott volt a csikágói világ- kongresszuson is és így amerikai és írországi tapasztalatai alapján a két kongresszus között érdekes párhuzamot is vonhatott. — Csikágó monumentálisát produkált a város feldiszitése terén is — mondotta a püspök —- de amig ott meglátszott, hogy az eucharisztikus kongresszus pompázó külsőségeit egy gazdag város reprezentációs külsőségekre súlyt helyező rendező bizottsága alkotta, addig a dublini, összehasonlithatatlanul egyszerűbb dekorációt az individuális ötletek tették értékesebbé. A szervezés is kifogástalan volt. Dublin nem világváros, mégis kényelmesen szállásolták el a tekintélyes számú külföldi résztvevőt. Az előkelőbb egyházi vendégek kolostorokban, a többi zarándok iskolákban, intézetekben, magánházakbán volt elszállásolva. A tengerhez szokott olaszok, dalmaták és görögök pedig a kikötőben horgonyzó személy szállító gőzösökön pihenték ki a nappalok fáradalmait. — Harminchét nemzet papságát láttuk a kongresszuson. Az egyházi méltóságok közül kilenc bibornek, ugyanannyi érsek, többszáz püspök és apát jött el a világ minden tájáról. Sok missziós püspök és pap jött Kínáiból. Indiából, Kisázsiából és Dél- amerikából és ezek különböző szertartásokkal fungáltak, igy a többi között görögkatolikus, malabáni és örmény ritus szerint. A külföldről jött világi látogatók száma kisebb volt, mint annak idején Csikágőban, valószínűleg sokakat a valutáris nehézségek tartottak otthon, de az írországi kongresszus résztvevőinek száma mégsem volt kisebb amennyiben a belföld egy milliónál több kongresszusi tagot küldött. Maga a kongresszus lefolyása négy napot vett igénybe, ezalatt az idő alatt minden hivatal és iskola szünetelt és az egész városban iinneoi harvmlat uralkodott. A pá- nai legátus fogadtatásánál már jelen voltam. A legátust de Valero köztársasági elnök a kormány tagjaival együtt térdet hajtva fogadta, a mély vallásossáeu ir nép pedig gyermeki szeretettel üdvözölte a Szentatya kiküldöttjét. — Az óriási, 1200 hektár kiterjedésű Pbönix-parkban zajlottak le a kongresszus fő mozzanatai; a férfiak, majd a nők és gyermekek k-üliön-külön egy napot igénybe vevő gyűlései. A park hatalmas tejének közepén oszlopos oltár állott Két oldalán a főpapság foglalt helyet. Előtte, a 150 hektárnyi téren a kongresszus vendégei, mögötte a lakosság. Az első napon megtartott férfigy ülésem 470.000-en vettek részt. Istentisztelet után kiváló szónokok beszédei következtek, majd a férfiszövetség figyelmet lekötő és állandó érdeklődéssel kisért előadóinak a beszédei- Estébe hajlott az idő, mire a gazdag program befejeződött. A hatalmas és vallásosságában bámulatosan fegyelmezett tömeg égő gyertyákkal vonult vissza a városba. Az impozáns menet élén a kormányfő és az ország előkelőségei haladtak. Másnap a nők gyűlése következett, amelyen több mint félmillió nő volt jelen, hanmadnap a fehérnihába öltözött több százezer gyereké. A legmegrázóbb, legfeleim előbb élmény az volt, amikor a negyedik napon a legátus által a szabad ég alatt celebrált istentisztelet végién katonai kürtök jelére elnémult az ének s az oltár föle szerelt rádióhangszórón keresztül Rómából felhangzott a pápa őszentségének hangja. „Az atya beszél gyermekeihez44 szavakkal kezdte a pápa rövid angolnyelvü beszédét, majd apostoli áldását adta mindnyájunkra. Ezután befejező kör menetbe tömörültek a résztvevők s a menet a Phönix-parkból a város legnagyobb hídja felé indult. A menetben részt vettek a kormányfő, a városi terstületek, a külföldi vendégek és zarándokok, a 7000 főnyi papság és egyházi méltóságok. Az úttesteken., amerre a 8 kilométer hosszú menet elhaladt, két oldalt katonaság és a kordon mögött a vidékről beözönlött lakosság foglalt helyet. A menetben vitt szentség előtt nemcsak a polgárok borultak térdre, de tultéve magukat a szolgálati előírásokon a kordonhoz fölállított katonák is. Mireánk. az ilyen jelenetekhez nem szokott külföldiekre különösen .mély hatást gyakorolt ez a látvány. — Hasonlóan rendkívül kellemesen érintette a külföldieket az az udvarias készség, amellyel maga az ir köznép a vezetőséget a rendezés munkájában támogatni igyekezett. Szinte Bukarest, julius 30. Ma déli félegy órakor nyitották meg a két héttel ezelőtt megválasztott aj román parlament rendkívüli ülésszakát a szokásos ünnepélyes keretek között. A megnyitáson valamennyi szenátor és képviselő megjelent a Dúca vezetése alatt álló liberális párt és a szociáldemokrata párt tagjai kivételével. Codreanu, a vasgárda vezére, nemzeti viseletben jelent meg, pártjának egyik képviselőjén pedig fekete fascista ing volt. Az ünnepélyes aktust végignézte a diplomáciai páholyból a bukaresti diplomáciai kor számos képviselője, nagyon sok tábornok és a főpapi kar több tagja. A király Mihály vajdának és a kormány tagjainak kíséretében érkezett meg s olvasta fel a trónbeszédet. A tróbeszéd mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a válaszási kormány teljesítette legfontosabb feladatát, a választások tiszta lebonyolítását. Megtette a legfontosabb pénzügyi intézkedéseket és elnyerte a népszövetség támogatását s technikai közreműködését az iránt, hogy Románia újból a gazdasági és pénzügyi talpraállás útjára léphessen. A további fontos kérdések megoldása a parlament alkotmányos megalakulása utáni kormánynak lesz feladata. Külpolitikai tekintetben kijelentette a kit-IIM ■ MHWB——————————— HELLADAszappan a háziasszony kincse! csodálatos volt a népnek lepton-nyomon megnyilvánuló mély vallásosságaCsak egy jellemző jelenetet említek fel. Az mccán menő hosszuszakállas önmény szerzetest, aki idegen szerű külsejével különösen nagy tiszteletet ébresztett, hirtelen a külön- küllön áldást kérők széles gyűrűje fogta körül- A tömeg mindig csak gyarapodott, úgy hogy a jámbor szerzetes az áldást kérők sokaságában életveszélyes helyzetbe került s végiül is rendőr mentette ki. — A dolog természet.© szerint a kongresszus szinesbőrü résztvevői tűntek fel a leginkább. Különösen egy indián jezsuita atya keltett általános feltűnést, aki, mint régi törzsfőinöki sarjadék, az ünnepélyes alkalomhoz mérten földiig érő tolldisszel nnitat- kozott. Rajta kívül egy feketebőrü szentsir- lovag kötötte le az érdeklődést, akinek arc- szine éles ellentétben volt fehér köpenyével. — Az eucharisztikus kongresszus, amelynek célja a katolikus nemzetközi szolidaritásnak a megerősítése, az idén a nyomasztó viszonyok ellenére is nem várt siker jegyében folyt le. Az utóbbi években megtartott hasonló kongresszusokat eredmény tekintetében jóval túlszárnyalta. A sikerhoz nagyban hozzájárult az írek bensőséges hitéletének minden téren való megnyilvánulása és szinte fanatizált vallási meggyőződése, amelyhez hasonlót eddig más népnél nem tapasztaltam. A minden tekintetben impozáns lefolyású és eredményben fölötte gazdag dublini eucharisztikus kongresszusról mélyen bevésődő emlékekkel tértem haza s nem hiszem, hogy ezeket az emlékeket a következő, kétévenkint megismétlődő eucharisztikus világkongresszusok tapasztalatai valaha is elhomályosítanák. Radványi Magda. rály trónbeszédében, hogy a külpolitika feladata a továbbiakban is a béke szemmel tartása, a népszövetséggel való együttműködés, a fennálló szerződések és azon köteOíékek tiszteletben tartása, amelyek Romániát a szövetséges és barátságos hatalmakhoz fűzik. A trónbeszéd felolvasása után Vajda-Voj- vod miniszterelnök a parlamenti ülésszakot megnyitoítuak jelentette ki. A parlament első munkaülése ma délután lesz. Hangácsi kommunisták tüntetése a feuiiapesli slaláriáfis Ítélet ellen Munkács, julius 30- (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) Szombaton reggel kilenc órakor Török kommunista képviselő vezetése alatt mintegy kétszáz főnyi kommunista csoport tüntetett a budapesti statáriális ítélet és kivégzés ellen. A tüntetők Magyarországot abcugolták és Szovjet- oroszországot éltették. A rendőrség gumi- botokkal verte szét a tüntetőket, Török képviselőt elővezették és hat tüntetőt letartóztattak. Megnyitották az uj román parlamentet 31 trőntsssEÉti Románia pénzügyi talpraáSiásában reménykedik j
