Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-29 / 171. (2984.) szám

FSIfegyverkezni mm Memmfk Schleicher wa Hitle £z aeagol sajté a német Jövőről — Negiftőul a versenyfegyverkezés Kérdőt válaszolni fog a német hadügyminiszternek (:sp.) Prága, julius 28. Puszta véletl-enség, hogy éppen mia va­gyunk kénytelenek a genfi lefegyverzési kon­ferencia első részének csődjéről beszélni, ma, július huszonnyolcadikén, amikor tizen­nyolcadszor ismétlődik meg a világháború ki­törésének napja. A véletlenszerű tizenyolca- dik évforduló mindenesetre baljós háttérként jelenhet meg a friss kudarc mögött és gon­dolkodóba ejthet bennünket. Amikor az ál­lamférfiak februárban összejöttek Genfiben, hogy megfelelőnek látszó előkészület után eleget tegyenek a békeszerződés és a nép- szövetségi paktum lefegyverzést előíró ren­delkezéseinek, azt irtuk, hogy a kétségbeesés és a türelmetlenség határpontjára megérke­zett emberiség ezt az utolsó próbát engedé­lyezi még a politikusoknak: vagy sikerül Géniben eredményt elérni, vagy megrendül a hit a nemzetközi megállapodások lehet ősé­gének utolsó morzsájában is. A konferencia munkájának vontatott me­nete nem növelhette a bizalmat és nem erő­sítette a hitet. Tetézte a bajt, hegy a genfi eseményekkel párhuzamosan Távol Keleten egy szabályos háború folyt le, anélkül, hogy a tanácskozók okultak volna belőle, vagy bármiképp figyelemre méltatták volna azt az általános felháborodást és undort, amit az in­dokolatlan vérengzés a civilizált emberiség közvéleményében kiváltott. A konferencián tovább harcoltak a lapipáliákért és a diplomá­ciai ügyeskedés teljes vértezetében tovább kerülgették a fontos problémákat. A lausan- nei konferencia problematikus intermezzója sem hatott ösztökélően s amikor a lefegyver­zési konferencia főelőadója, Benes csehszlo­vák külügyminiszter végre féléves össze-visz- sza beszéd után elkészítette a tanácskozások most befejezett úgynevezett „első fázisának" rézüméját, a határozati javaslatot, a kíván­csian várakozó embernek leesett az álla eny- nyi közhely és semmitmondás „diadalmas és büszke" föltálalásának láttára. Mi az az ered­mény", amit fáradtan, izzadt homlokkal és a mümegelégedés konvencionális pátoszával elénk raknak az államférfiak? A diplomáciai manőverezés fényesen sikerült dokumentuma, szép szavak s bizonyitéka annak, hogyan le­het félóra hosszat valamiről gyönyörűen be­szélni, anélkül, hogy a nevén neveznek a gyermeket. A határozati javaslat nem nyilatkozik a konferencia elsőszámú alapproblémájáról, a fegyverkezési egyenjogúság német tételéről. Tehát a németek nincsenek vele megeléged­ve. Nem nyilatkozik a biztonság francia alap­tételéről. Tehát a franciák helytelenítik. Egyetlen pozitív számot sem tartalmaz a megvalósítandó pozitív lefegyverzés méretei­ről. Tehát az olaszok elvetik. Nem szól a kvalitatív lefegyverzésről. Tehát az angolok­nak nem kell. Nem szól a kvantitatív lefegy­verzésről. Tehát az amerikaiak fölhúzzák az orrukat. Végül nem jelöli meg az időpontot, amikor a lefegyverzés megkezdődhetne. Te­hát az oroszok máris csomagolnak és haza­utaznak. A határozati javaslat senkit sem elégített ki s ha a jelen volt delegátusok ap­ró többséggel mégis elfogadták, azért tették, London, julius 28. Az angol nyilvánosság érdeklődése a német választás előtt nem any- nyira Hitlerre, mint inkább Schleicher tábor­nokra összpontosul. Mig hetekkel ezelőtt az ér­deklődés központjában Hitler állott, addig a lapok most Schleicher személyével foglalkoz­nak s a hadügyminisztert általában a német diktátorjelöltnek tartják. A Daily Héráid sze­rint Schleicher aligha fogja megengedni, hogy a harmadik birodalom valóságra váljon. A Ti­mes szerint Schleicher pozíciója sziklaszilárd s valószínű, hogy a tábornok néhány évig nem távozik a német birodalom kormányrudja mellől. Schleicher komoly terve, hogy a biro­dalmi őrséget átszervezze és ha belátható időn belül nem sikerül nemzetközileg szabályozni a fegyverkezés* az egyenrangúság alapján, akkor Németország fölmentettnek fogja magát érezni a versaíUesi békeszerződés megkötései alól és megkezdi hadseregének felszereléséit. Ez az uj német akció természetesen megindítaná a ver­senyfegyverkezést Európában és újra a szaka­dék szélére taszítaná a kontinenst. A genfi konferencián nem sikerült megoldani a kérdést s most a diplomaták kötelessége, hogy közvet­len tárgyalásokkal igyekezzenek a lefegyver­zést megvalósítani. Francia felháborodás P á r i s, julius 28. A francia sajtó ma ener­gikusan követeli, hogy Herriot miniszterelnök válaszoljon Schleicher hadügyminiszter rádió­beszédére. A jobboldalon természetesen óriási felháborodással kommentálják a német követe­léseket és vádakat. Pertinax az Echo de Paris­ban nyíltan fölszólítja a kormányt, hogy nyi­latkozzék hivatalosan a német követelések tarthatatlanságáról, mert a fegyveikezési egyenjogúsítást Németország sem jogilag, sem praktikusan nem követelheti. A választások előtt Berlin, julius 28. Három nappal a biro­dalmi választások előtt az izgalom mindenfelé a tetőpontra hágott. A kormány szigorú ren­hogy ne legyenek kénytelenek bevallani a teljes csődöt. Egyébként Benes mestermüve maga a megtestesült kompromisszum. Annyi­ra kompromisszum már, hogy csupa rögárd- ból nem is változtat a meglevő állapoton, amely elvégre önmagában véve kompromisz- szum, — az egyetlen szemmelláthatólag, mely létező és megvalósítható. A konferencia nem tudta összeegyeztetni a két főtételt: a francia biztonsági és a német egyenjogusitáai követelést. Holott ez a kettő a punctum saliens: amíg Franciaország kö­veteli, hogy a saját épségét a többi állam garantálja és biztonsága érdekében Francia- országnak nagyobb jogai legyenek a fegyver­kezés terén, mint a többi államnak, s amíg Németország ezt az elvet el nem fogadja és delkezései folytán összeütközések sehol sem történtek az ellentétes pártok között, de annál nagyobb a sajtókampány és a polémia-háború. A külföldi lapokat elsősorban az érdekli, hogy milyen a viszony Hitler és Schleicher között. Egyes lapok Schleicher tegnapelőtti rádióbe­szédéből arra következtetnek, hogy a hadügy­miniszter teljesen hatalmába akarja keríteni az uralmat Németországban és Hitlert sem engedi érvényesülni. Más források viszont úgy tudják, hogy Hitler és Schleicher között a megegye­zés teljes. A közép párt okról alig esik szó. A centrum és Hugenberg német nemzeti pártján kívül valamennyi régi nagy német párt legfel­jebb töredékpártként fog kikerülni a válasz­tási küzdelemhői egyenként négy-öt képviselő­vel A kormány mindent elit övét, hogy a köz­véleményt megnyerje. Schleicher rádióbeszéde után tegnap Papén kancellár nyilatkozott egy amerikai tudósitóiroda munkatársának és ki­egyenlő jogokat kér a fölfegyverzés, egyenlő kötelességeket a lefegyverzés terén, addig kár az ágyuk kaliberének öt milliméterrel való csökkentéséről, a tengeralattjárók hus^j centiméterrel való megrövidítéséről beszélni, vagy a repülőmotorokat egy lóerővel gyön­gíteni, a gépfegyverek kapacitását tíz lövéssel csökkenteni; mindez csak kertelés, jelenték­telen dolog, ha nem sikerül kiküszöbölni a legnagyobb nehézségeket. A határozat ilyen kertelés volt és nem ve­zetett célra. A következmények máris látha­tók. Németországban egyre nyomatékosabb hangok hallatszanak arról, hogy a lefegyver­zési konferencia kudarca fölmenti a birodal­mat a versaMlesi békeszerződés lefegyverzési rendelkezéseinek betartásától. A versaiilesi jelentette, hogy a birodalom jogát követeli a nap a.-tt, mert a mai helyzetben minden Né­metország rovására történik. Papén interjújá­ban a választási kilátásokról is nyilatkozott és véleménye szerint a jobboldal megerősödve fog kikerülni a harcból. A nemzetközi problémák­ra áttérve a kancellár kijelentette, hogy a nemzetközi konferenciák nem sok eredmény­nyel szoktak járni s a lefegyverzési konferen­cia helyett jobb volna, ha az érdekelt hadveze­tőségek, így például a német és a francia vezérkarok, évenkint összegyűlnének és köz­vetlenül megtárgyalnák a lefegyverzés lehető­ségeit. A kancellár nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy meggyőződéses monarchista. Egyúttal kijelentette, hogy a birodalom min­denképpen azon lesz, hogy magánadósságait visszafizesse. A német kommunista párt felosz­latásáról szóló hirek nem felelnek meg a való­ságnak Papén szerint. lében játszódott le. Egy katonai repülő­gép 500 méter magasságban kigyult és lezuhant. Utasai, két altiszt, ugyancsak szörnyet haltak, A harmadik szerencsét­lenség Pózén közelében történt, ahol ugyancsak lezuhant egy katonai repülő­gép. Ennek a harmadik gépnek két utasa, egy tiszt és egy altiszt, ugyancsak ször­nyet halt. szerződés kétoldalú: a győzőkre is hárít némi kötelességeket, igy azt, hegy Németország le­fegyverzése után ők is leszereljenek. Német­országot leszerelték, de az antant nem szerelt le. Nem tartotta be a rendelkezéseket, tehát a birodalom is föl van mentve alóluk és —■ tekintet nélkül Versaillesre, oly erőssé épít­heti ki hadseregét, ahogy jónak látja. Schlei­cher tábornok gondoskodni fog róla, hogy ez a kiépítés miinél nagyobb méretű legyen. A genfi csőd után tehát könnyen megtörténhe­tik, hogy lefegyverzés helyett verseny fegyver­kezés kezdődik s hogy hová vezethet az ilyen elkeseredett hajsza, azt megmutatta az a nap, melynek ma üljük tizennyolcadik évforduló­ját, anélkül, hogy bárki okult volna belőle Európában. Súlyos repülőkatasztrófák a lengyelországi hadgyakorlatokon A szerdai légi gyakorlatokon hat katona halálra zúzta magát — Egyetlen nap tragikus mérlege évf. 171. (2984) szám ■ Péntek • 1932 julius 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓi ellenzéki váHök II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ' Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai nCLpilCLpjCL Telefon.: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-KŐ. SÜRGÓNYC1M: HÍRLAP, PRAHA Varsó, julius 28- A szerdai lengyel légi hadgyakorlatokon három súlyos szeren­csétlenség történt, amely hat emiberáldo- zatot kövedéit. Az első szerencsétlenségre Lemberg közelében került sor. Egy kato­nai repülőgép motorhiba miatt 150 méter­ről lezuhant s mindkét pilótája, két tiszt, szörnyet halt. A második szerencsétlen­ség Középlengyel országban, Konin köze-

Next

/
Thumbnails
Contents