Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-28 / 170. (2983.) szám
2 1982 július 88, cgfttSrffifo. <pk«luMagYarhirlab Lelkes ünnepléssel fogadta Budapest az olasz balillákat és avant-gárdistákat „Testvérek hőzé jöttetek“ — mondotta a magyar kormány képviselője „Szeressétek ezt az országot és népéi" — mondotta az olasz követ Békés polgárokat kövekkel dobáltak meg Újpesten a tüntető kommunisták Budapest, julius 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A Ge rh ard -uccáb an tegnap délután vagy hatvan főnyi kommunistából álló csoport verődött össze, amely hangosan tüntetett és az internacionáíét énekelte. Amikor azután a rendőrautók megjelentek, a kommunisták széjjel szaladtak. Újpesten is volt tegnap estefelé zajosabb kommunista tüntetés. Itt a szovjetet és a proletárdiktatúrát éltették a tüntetők s az ucca sétáló közönségét kövekkel dobálták meg. Négy kirakatablakot is betörtek. A rendőrség itt is hamar a helyszínen termett, de a tüntetők közben elmenekültek és csak egyet sikerült közülük elfogni. Az elfogott fiatalkorú tüntetőt beszállították az őrszobára. Ma reggel olyan hirek terjedtek el a magyar fővárosban, hogy a kommunisták meg akarják támadni a rabszállitó autót, amelyen a letartóztatott kommunistákat a rendőrségről az ügyészségre fogják szállítani. A rendőrség megtett minden intézkedést az esetleges támadás megakadályozására. TalélkczeU-e Friedritb Benessel! Budapest, juliius 27. (Budapesti szerkesztőségünk tele'onj'&lonLése.) Friedrioh István képviselő, volt magyar miniszterelnök egyket] prágai tartózkodás után tegnap visszaérkezett Budapestre. A képviselő prágai útjáról a pesti sajtó egy része utján a következőképp nyilatkozott: — Prágában alkalmam volt Benes csehszlovák külügyminiszterrel és Masaryik köz- társasági elnök kabinetirodájának főnökével. Samallal tárgyalnom mindazokról a kérdésekről, amelyek gazdasági és politikai szempontból érintik KÖzépeurópa sorsát. A tárgyalások során mind erősebb az a meggyőződésem, hogy Középeurópa ügyeinek megoldására vonatkozó elgondolásaim egyre közelebb jutnak a megvalósulás lehetőségéhez. — Benessel való megbeszélésem során a csehszlovák külügyminiszter kijelentette, hogy a lausannei konferencia után kétségtelen Anglia és Franciaország megegyezése az európai politika tekintetében. Ez a két hatalom a jövőben közösen irányítja Európa politikáját, anni azt jelenti, hogy minden Páriában felvetett tervet szívesen támogat London. Benes meggyőződése szerint jövő tavasszal, amikor a világ hatalmasságai újra összeülnek, kibontakozik az uj európai politika bukninációja és nemcsak gazdasági, de politikai szempontból is változott helyzet elé kerül Európa. Prága, július 27. A fenti budapesti jelenBudapest, július 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap délután érkeztek meg a Balaton mellékéről Budaipestre az olasz balfllák és avantgardisták. A főváros zászlódiszben fogadta a közel nyolcszáz főnyi avantgardistákból és balillákból álló csoportot, akiket a magyar kormány nevében Barsy Aladár miniszteri osztálytanácsos olaszul üdvözölt a pályaudvaron. — Amióta határunkat átléptétek, — mondotta többek között a magyar kormány képviselője, — ereznetek kellett azt, hogy nemcsak barátok, de testvérek között vagytok, aíkák épp oly csodáiéi a faszcisía Olaszország nagyszerű fia, Bénító Mussolini személyében kifejezésre jutó és bennetek megtestesült acélos fju erejének, mint a klasszikus művészeteik és tudományok nagyszerű Itáliájának. Az üdvözlő szavak után az olasz zenekar a magyar himnuszt játszotta el, majd a honvédség nevében vitéz Nánássy-Megay tábornok, a főváros nevében pedig Némethy Károly tanácsnok mondott „Hozott Istent“ az olaszoknak. Ezután Mario Arlotta budapesti olasz követ beszélt hozzájuk. — E földnek, am^ly vértől és könnyektől áztatva ezer évig állotta az idők viharát, joga van, hogy tovább éljen, — mondotta az olasz követ. — Ez a város Európa legszebb városa. Szeressétek ezt az országot, ezt a várost ti is úgy, amiilyen igazán szeret az titeket. Éljen Magyarország, élj®a a kormányzó és az egész magyar nép! E szavakra a lelkes fiatal olaszok harsogó téssel ellentétben Prágában mindenki úgy tudja, hogy Friedricih István ez alkalommal nem találkozott Benes külügyminiszterrel- így a Prager Tagblatt a következőt jelenti: Friedridh István volt magyar miniszter- elnök két napig Prágában tartózkodott Utazása magánjellegű volt. Friedritb érdeklődött a külügyminisztériumnál, vájjon fölkereshetné-e Benes külügyminisztert. Miután Benes miniszter tegnap egész nap erősen igénybe volt véve, Fniedrichnek viszont mára már Budapesten kellett lennie, a találkozás nem jöhetett létre. „eja, eja, allala“ fascista kiáltással válaszoltak. Az üunepi fogadtatás után az olasz vendégék felsorakoztak és katonás rendben, zeneszóval vonultak a Ludovica-akadémiába, ahol a szállásuk van. Az útvonalon mindenütt óriási közönség ünnepelte őket. A balillák ma délelőtt a budapesti olasz Prága, julius 27. A kormány politikai kollégiumának tegnapi üléséin Benes külügyiminiszter expozét mondott a külpolitikai helyzetről s a délután folyamán vita indult meg az expozé fölött. A politikai kollégium, azaz a pártminiszterek a külpolitikai helyzettel kapcsolatban egyöntetűen megállapodtak abban, hogy teljesen fölöslegesek volnának az uj választások, mert azok a mai viszonyok mellett a belföldi állapotokat még jobban megnehezítenék. A baloldali sajtó megelégedéssel kommentálja a pártminiszterek álláspontját és megállapítja, hogy ezok után nyugodtabb lesz a belpolitikai helyzet, mert ősszel nem lesznek választások. Ezzel szemben az agrárius Venkov a következőket inja: „A baloldali sajtó azzal vádol meg bennünket, hogy mi ki akarjuk provokálni az uj választásokat Még a legmérsékeltebb konzervatívok, az óvatos politikusok sem titkolják el azon meggyőződésüket, hogy a politikai és gazdasági viszonyok változása következtében a mostani parlamenti szesszió éppen aaamamaBmmsa követség Esterházy-uccai palotája előtt tisztelegtek, majd a névtelen katona sírját ko- szoruzták meg. Délben pedig a miniszterelnökség előtt tisztelegtek. A fiatal olasz vendégek augusztus 2-áig maradnak a magyar fővárosban, amelynek minden nevezetességét megtekintik s közben a vidékre is tesznek kirándulásokat. agy idő előtt fog befejeződni, amint befejeződött 1925-ben és 1929-ben. Még ezek a politikusok is úgy Ítélik meg a i helyzetet, hogy a mai parlament aligha fogja az 1988. évet túlélni. A hatéves választási időszak nálunk a pártviszonyok befolyása következtében négy éves lett. Fokozottabb mértékben elősegíti ezt a mai gazdasági és politikai válság. Ezen elővigyázatos politikusok véleménye szerint a választások, ha nem ezidén, úgy 1933- ban lesznek. Olvassák el az 1927-d és 1929,-i szocialista lapokat, miként „provokálták" akkor az uj parlamenti választásokat és igyekeztek bi- zonyitgiatn*, hogy az akkori parlament már nem képviselte a nép akaratát. Akkor azt mondották a szocialisták, hogy a demokrácia nevében beszélnek. Mi ma nem hátrálunk meg — fejezi be a Venkov — a szocialista lárma elől- Kötelességünk szerint informálni fogjuk a közvéleményt arról, hogy a mai parlament nem fejezi ki a tényleges párterőviszonyokat. VWWWWVWVWVWWWWVWWWWVWWWWVW^VWWWVWWWVWWWVWVW A kormány is ellenzi az időelötti választásokat A szocialista sajtó megelégedéssel fogadja a kormány állásfoglalását — A Venkov szerint a mai parlament már nem felel meg a nép akaratának VISSZA A IMS# PARTRÓL fARITASZTIKUS »£6£NY Ilit: PMASIISY MARCELL — Hogy a vonat? (22) — Az, az! Hogy mikor indul? — Kern igen hiszem, hogy elérjük. — Szerencsétlen ember és maga itt mesél, ahelyett, hogy hajtana! Rajta, lóhaíálában!... Föltétien oda kell érnünk indulás előtt. — Hát mért nem mondja a nagyságos ur, hogy odaigyekezik? Hogy találhassa ki a szegény ember az urak gusztusát? De ha már megtetszett adni a direkciót, masírozunk mi, instál-om. Gyű Flóra, gyű Harkály! Úgy közéje csapott a lovaknak, hogy a detektív szinte kivágódott a szánkó kasának'hátsó karimáján. A porhanyóra fagyott friss hóból egész felhők kerekedtek a repülő szánkó nyomán. A külvárosiban az aprójószág riadtan menekült a száguldó istenítélet elől s a városka főterén posztoló rendőr, látva a vek- szemben, rohanó megtestesült rendőri kihágást, roppant föliháborodék, de egyszersmind örült is neki. hogy végre egyszer ..intézkedhetik", amire e csöndes "és tisztességtudó városkában vajmi ritkán nyílik alkalom, Lábait tekintélye emelésének okáért széjjelvetette hát s nagy fehér kéz tyűk parancsában végződő karját fölemelte, mint ahogyan a Stramm rendőr cimii zsebnaptárban a londoni közlekedésügyi rendőrt ábrázoló képen látta. A detektív fuvarosa azonban —- úgy látszik — nem tudta, mit jelent londoniul ez a tiltó mozdulat. (A civilek azonban. — elég baj ez, kérem, — nem nagyon olvassák a Stramm rendőrt és egyéb ilyen rendes és célirányos irodalmi müveket, általában.) Az is lehet, hogy teljesen át volt Ihatva szerepének fontosságától, mert hiszen talán a. drága, jó A ld-em méltóság OS ur megtalálása •függ attól, hogy az igazságkeresés doktora elérje a délutáni gyorsvonatot. Annyi bizonyos: eszeágáiban sem volt a rendőri intézkedést respektálva lassítani, sőt olyat durrantótt ostorával a Flóra és Harkály fülébe, hogy azok fejüket felkapva, majd szügyükbe vágva, még széditőbb iramban vágtattak előre. A rend őre feláldozva tekintélyének roncsait, az utolsó pillanatban félreugrott a szánkó elől. Egyenesen Martin mester déligyümölcs- és de- ILkatesz-üzletének, mely évtizedek óta hábori- tat-ianul élvezte a főtér platánifasora alatt a szab a d k e,r eske delem jogait. E jól megalapozott régi cég egész üzletihelyiséget felborította a rendőr nekilódult terebélyes teste. Az asztal és a kályha beledült a hóba, amelyben szétszóródott az illatos gesztenye, a lassn parazson piruló krumpli és az Ínycsiklandozó szagokat árasztó sült-tök, szóval mindaz a délszaki gyümölcs, ami az alkonyatkor hazafelé tartó munkáisnép étvágyát ébresztgetve kellette magát Martin mester közkedvelt „árucsarnokában". A drámai kép látványosságát fokozta az üzlet .konyhájából" szétfreccsenő paráz6 zápora és az. hogy az üzlete romjai és a rendőrnek nem épen pehelysúlyú teste alá temetett Martin mester torkaezakadtábóí sivaikodott segítségért. Nincs hát mit csodálni azon, hogy mihamar összefutot a nép és az Istentől elrugaszkodott fuvaros merényletét órákon át vitatták nteg. A városka valósággal lázban volt, de az esti sörök mellett a vendégmarasztaló kis korcsmákban, a fuvaros mégis'megkapta az autóm- j tiát. mert nyilvánosságra jutott, hogy nem hol-1 mi forradalmi tüztől fütve követte el az égbekiáltó kihágást, hanem Alden professzor ur megtalálása érdekében. E cél sikerére számos korsó ürült ez est-e a városka kiskorcsmájában és mikor a mámor, ez az ördöngős piktor, már elkészült a régi csaták, régi szerelmek és régi álmok nagyszerű képeivel s a még nagyszerűbb jövendőt kezdte színezni a lelkekben, egyszerre eleven valósággá izmosodott a csodapiktor mindenható ecsetje alatt a városka minden rendes polgárának szivében élő Óhajtás: — Alden professzor él! S nem is tűnt el, csak hirtelen el kellett utaznia a fővárosba. Hogy miért, azt minek kötötte volna bárkinek is az orrára. így igazán senki sem tudta, mi van vele s ebből kerekedett a rejtelmes eltűnés, amely gyászba borította a városkát... De ez a detektív tudja a módját. Kiszimatolta ezt és már utazik is, hogy vissza hozza a professzort. Holnap' már itt is lesz. — No erre koccintsunk még egyet! És koccintottak számolatlanul. ... így önt olajat a hétköznapi szóbeszéd bölűses-ége a szenzációk háborgó tengerére... TIZENEGYEDIK FEJEZET, amelyben Dorner Frank, a nagy detektív útra kél és a vonaton hátborzongató és mégis bölcs társalgást folytat egy egészen rejtélyes utitárs- sal. Ez az utazás egyébként arról nevezetes, hogy soha sem ér véget. Miig a kis városkában igy megült a nyugalom, eközben a vonat, virrasztástól vörös két szemével fürkészve a hófénytől kísértetiesen derengő éjszakában az utat, zihálva, kattogva., csatarászva rohant a főváros felé. Vagy végzete felé? — ki tudhatná ezt? Dorner Frank ott ült az egyik elsőosztályu' fülkében és kinézett a sötét éjszakába. A rohanó vonat ablakaiból kiáradó fénynyaláibok, mintha egy evezősgálya lapátjai lettek volna, úgy csaptak bele a homály tengerébe és maguk mögé sodorták az éjszakába a táviró póznák. a fák, a sötét alapra tussal rajzolt, parázsló ablaka házak suhanó szilhuettjeit. Dorner Frank azonban- nem látta a fény és árnyak e nagyszerű pantomimjét. Gondolatai I a nagy titok körül keringtek s utjának végső eredményei izgatták fantáziáját. Az eredmények, amelyeket biztosra vett. Hogy meg lesz lepve holnapután a kis egyetemi város, ahová dolga végeztén nyomban visszatér! S a rendőrfőnöknek álla a csodálkozástól hogy fog leesni, ha majd eléje teríti a nagy probléma végérvényes megoldását. Ott, a városka egyetemén is megkaphatná a szükséges felvilágositásokat, de azt akarta, hogy minden helybeli segítség nélkül jusson el 'céljához, amelyre oly sóvárgón várt a szomjas érdeklődésű közvélemény. És kölcsön is kell kérnie a főváros legtalen- tumosább rendőr-kutyáját, Cartert, amelynek mindent, felülmúló szimatjára és egyéb kutya- erényeire szüksége lesz, hogy megtalálja Alden Tamás tetemét a hegyek közt. Mert, hogy ott kell azt keresnie, ez bizonyosnak látszott előtte. Ebből nem engedett. Hatására akarta kihegyezni a nagy dráma végső scénáját, kipróbált trükköket készített elő, mint a színpad ügyes mesteremberei, hogy zárójelenet középpontjában ő álljon s ő arassa le á tapsot, amellyel detektiv-zsenijét ünnepük. Míg nagy sikerére gondolt, amit biztosra is vett. már, közben rendőri munkára beidegzett. lelkében nagy átalakulás ment végbe. Már nem érdekelte az áldozat nagyszerű egyénisége, amely az eset kielemzése közben annyira lekötötte. Már nem törődött a professzor kiválóságával, magányos életének halk tragédiája, viaskodáea, életének eredményei, sorsának kátyúba jutása, — mindez úgy suhant ki érdeklődésének síkjából, mint a vonat mögött elmaradó tájak. Csak a probléma, érdekelte és lehetett volna • felőle Alden Tamás professzor a földkerekség legnagyobb gonosztevője, csak hálát tudott vele szemben érezni a — sikerért, mely az ő hiúságát tömjénezte s az ő érdekeit szolgálta. Az a.z érzés lett úrrá benne, amely az átlagos nyomozó rendőrben primitívségéhez .lefokoz ottan él és arra ösztönzi öt. hogy szivarral és kedvenc ételeivel kínálja meg a legvéresebb kezii és legel vetemedett óbb gyilkost, is, ha már = yallottC
