Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-26 / 168. (2981.) szám
2 ,ik 1333 iuMus 26, fceflfl. bán sok akadály van, de a siker előbb utóbb meglesz, mert az empre^koqfweociáai megvao az, ami 1918 óta minden európai konferenciáról hiányzott: a bizalom, á jóakarat, a oyStaág es a komoly aitrmzmcas. Az európai kontinens irigykedve nézhet az ottawai konferenciára, ahol egy rag rendnaer, egy uj kontinentális aránya egység BBűletik meg, a harmadik a világon, Mert az angol törekvésnek precedensed vannak: Amerika ée Szovjetoroszonezág. Mindkettő kontínentádie egység: -kifelé védvámrendsaerreL, befelé, a szövetséges államok kőaött, eaabadkereekedeíeni mel. Oroszország példája bebizonyította, hogy egy ilyen hatalmas és valóban autonóm gazdasági egységet még a legszigorúbb blokád sem pusztíthatja el, legfeljebb bonyolulttá és nehezebbé teszi életét. Az amerikai függetlenség és prosperitás ugyancsak a kontinentális rendszer előnyeit igazolja, mert a jelenlegi amerikai krízis senkit meg nem téveszthet: okai nem a gazdasági test struktúrájában, hanem a téves szociális berendezésben, a liberalizmus és az individuális kapitalista gazdálkodási mód elavult csőkevényeiben keresendők, amelyek másutt átengedték már helyüket a kollektív kapitalizmusnak, a szociális 'struktúrájú, államilag és parlamentileg ellenőrzött gazdasági raoi onalizmusnak. Az uj angol gazdasági imipérium természetesen az uj, kollektív és ellenőrzött népkapdtaüz- mus rendszerén kíván föléjpiilni Ottawában. Az előjelek kedvezőek, ámbár a pesszimizmus hangja sem csendesült még el. A szétzilált, nyomorgó, tanácstalan és helyzetén javitani mégsem akaró európai kontinens mindenesetre irigykedve nézheti az ottawai konferencia heroikus kísérletét, amely kétségtelenül a legnagyobb próbálkozást jelenti, amit eddig egy hatalom a gazdasági válság leküzdésére tett. Irigykedve nézheti annál inkább, mert Amerikán, Szovjetoroszországon és az angol kísérleten kívül Keletázsiában is erélyes akció folyik egy kontinentális gazdasági egység kiala- kitására, s tudjuk, hogy a japán kánai konfliktus, amely azzal fog végződni, hogy Japán Teorganizálja és életképessé teszi Kínát, az uj kontinensteremtés vajúdásának egyik fázisát jelenti. Csák „Páneurópában“ nem történik semmi a kivezető ut megkeresésére. APPONYI ALBERT a népszövetség alsóházaként akarja kiépíttetni az interparlamentáris uniót Négy nagy beszédet mondott egy nap alatt az ősz magyar államférfiu G-enf, jtuiiius 25. Az interparlamentáris unió ülésein résztvevő vendégek tiszteletére a genfi nemzetközi klub nagyszabású ebédet adott. A banketten Henderson elnökölt s ünnepi szónokul Apponyi Albert grófot, az ősz magyar államférfiut kérte fel. Apponyi beszédében felvetette azt az eszmét, hogy az interparlamentáris unió a népszövetséggel karöltve miint kétkamarás nemzetközi országgyűlés nem szer epei hetne-e s amíg a kormányok képviselőiből álló népszövetség egyhangúan hozza határozatait, — ami nehezen érhető el, — addig a* alsóházként működő népképviseletet magába foglaló interparlamentáris unió szótöbbséggel határozzon. A magyar államférfi nagyfontosságu eszméjét a banketten résztvevő nagy és előkelő közönség kitörő lelkesedéssel fogadta. Apponyi Albert gróf ugyanaznap délelőtt a leszerelési konferencián, délben a nemzőt- közi klubban, este pedig a leszerelési konferencia záróülésén tartott hatalmas beszédet. Kommunisták tüntetni készüitek a pozsonyi képviselőtestület Illése elei & közgyűlés több utcakövezést határozott el és tudomásulvette a költségvetés elfogadását Gratz és Friedrich ismét Prágában Prága, julius 25. A Lidové Noviny jélenti: „Friedrich volt magyar miniszterle nők és Gratz volt magyar külügyminiszter Prágába érkezett. Prágai tartózkodásuk alkalmával politikai és gazdasági életünk több vezető egyéniségével fognak tárgyalni. Tanácskozásaik célja a magyar-csehszlovák közeledés lehetőségeinek a megállapítása.44 Pozsony julius 25. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése). A városi képviselőtestület ma délután rendkívüli közgyűlést tartott Kraus Ferenc dr. helyettes polgármester vezetésével. Minthogy a közgyűlés előtt Ilire járt annak, hogy a munkanélküliek be akarnak hatolni az ülés ideje alatt a közgyűlési terembe, a pojgá-r- mesterhölyettes intézkedésére erős rendőri készültség szállta meg a prímás- palota környékét ée csak igazoltatás mellett lehetett bejutni a közgyűlésre. Ez intézkedések következtében tüntetésre nem is került sor. A közgyűlés legfontosabb tárgya a kövezést program tárgyalása volt, amelyet Láng dr. előadó referált. Á közgyűlés elhatározta, hogy Pozsony város több uccáját néhány millió koronás költséggel kikövezted. Egyúttal kikö- vezteti a gyalogjárókat is. Miután azonban szabályrendelet szerint a ház- és telektulajdonosok kötelesek 50 százalék erejéig hozzájárulni a gyalogjáró kikövezéséhez, a város a kikövezendő uccák mentén lévő ház- és kerttulajdonosokhoz kérdést intézett a költségek viselésére vonatkozólag. Számos háztulajdonos azonban a gazdasági válságra való tekintettel vonakodik a hozzájárulás megadására, sokan me<* azt válaszolták, hogy nekik nincs szükségük kikövezett gyalogjáróra. A vita során Preísack Ferenc keresztényszocialista képviselőtestületi tag hangsúlyozta, hogy ez újabb megterheltetést jelentene a polgárságnak, ezért azt indítványozza, hogy ezt az ötven százalékos köjtségbozzájárulást a város csak három év múlva hajtsa be az illető telektulajdonosoktól s akkor is kamatmentesen. Kovács Béla dr. szlovák néppárti viszont azt indítványozza, hogy két-három óv alatt fizettessék meg e költségeket a telektulajdonosokkal, de 6 százalékos késedelmi kamattal együtt. Egyes különös méltánylást érdemlő esetekben pedig individuálisan bírálják el az ügyet. A közgyűlés 31 szavazattal Kovács indítványát fogadta el. Feltűnést keltett. Zabula János kommunista felszólalása, aki az uocakövezési vitát használta fel arra, hogy a munkanélküliék követeléseit előadja és derültség közben óva intette a város vezetőségét, nehogy Németország példája Pozsonyban megismétlődjék ... Amikor arról volt szó, hogy az országos hivatal jóváhagyja Pozsony város 19&2- évi költségvetését, Schultz Ignác szociáldemokrata szólalt fel elsőnek. A költségvetésbe nagyobb tételek beállítását kérte szociális célokra és követelte Pozsony és Kassa város számára az autonómiát. B azávakuál a keresztényszocialista padsorokból felkiáltások hallatszottak feléje: „Önöknek több miniszterük van a kormányban, miért nem vívják ki azok az autonómiát!44 Schultz; Azért nem sikerült Pozsony és Kassa autonómiájának kivívása, mert a ke- resztényszocialisták soraiban burzsujok vannak, akik ellenünk dolgoznak. (!) Aixinger László dr. országos keresztény- szocialista párti képviselőtestületi tag kifogásolja, hogy a főjegyzői hivatal állandóan megvétózza a képviselőtestület határozatait, mig most legutóbb is nem akarta megengedni a város kisebb tisztviselőinek túlórázásaiért járó fizetését. Schultz felszólalására reflektálva apnak támadását erélyesen vjessautasitja. Nézzen körül a szociáldemokraták között. — mondja többek között, — ahol több burzsuj van, akinek kastélyuk ég pompás autójuk van. A keresztényszodalista párt a magántulajdon elvén áll, e mellett ki is tart, de ostorozza a burzsoá kinövéseket. Ha nekünk annyi miniszterünk volna, mint a szociáldemokratáknak, akkor az autonómiát már rég kivívtuk volna, A költségvetés jóváhagyását a képviselőtestület tudomásul vette. Lapzártakor az ülés tart. — Pu-Yi-t vissza akarják ültetni a kínai császári trónra, Londonból jelentik: Az1 Exchange Telegraph mukdeni levelezője ezerint japán katonai körök a kínai önkéntes csapatok körében összeesküvést fedeztek fel, melynek célja Pu-Yí volt kínai császárnak a pekingi trónra viló visszajuttatása. A levelező azt állítja, hogy maga a volt császár egészen őszintén bevallotta előtte azt a reményét, hogy visszakerül Kína trónjára, ha ©ikerül biztosítania Mandzsúria békéjét és jólétét.-r Csehszlovákia minden lakosa naponta hét gyufa^zálat használ el. A statisztika szerint Csehszlovákia minden egyes lakosa átlag hét gyuíaszálat használ el naponta. Miután a háztartásban ennek csak a felét használják el, a gyufa fogyaszt ók nagyrészét a dohányzók képezik. A tizenegy csehszlovákiai gyufagyár évi össztermelése 15 ezer tonna, azaz 1.2 milliárd skatulya. A belföldi fogyasztás körülbelül csak háromnegyed milliárd skatulya, a lobit exportálják. VISSZA A TÚLSÓ PARIRÓL FANTASZTIKUS HEGÉNY ina: PALASTHY MARCELL (20) Dorner Frank igyekezett ezt a föltevést egy kissé félretolni gondolkozásának centrumából s közben tekintete véletlenül a plafonra tévedt s ekkor egy rövidet s éleset füttyentett. Ez a meglepetés legnagyobb fokát jelezte nála, mintha agvának vészsipia rikoltana föl ilyenkor. Nyomon volna csakugyan'? A mennyezet, térés fehér síkjának két átellenes pereméből 8—8 horgocska állott ki. Pontosan a padozat gépronccsal borított falmenti két csikja fölött álltak ki e horgocskák a meny- nyezetből. E géproncsokon volt ha&onlatosság a villa nygápek, a, Röntgen-apparátusok alkatrészeivel, de ezeknek sajátszerii összefüggését megállapítani nem lehetett. Titokzatos volt ez a bonyodalmas Szerkezet nagyon. Nem volt megállapítható a különös csavarmenetük közé iktatott graphit- és mészpát-töm- böknek elhelyezési sorrendje és eredeti alakja a. —■ sajnos — formátlan tömeggé olvadt parányi akkumulátornak s a transformátornak, Az asbestből való több méteres szalag, a szinte össze zúzódott eiembatériák különös rendszerű és megismétlődő sorozata, teljesen érthetetlen káoszként hevert szanaszét. A paldón szétáradó folyadék némely ismeretlen vegyiösszetételü foltját s ennek a zűrös romokban heverő bonyolult, nuovn maohina-nak egész rendeltetését .-•óin a i rm dm Maisok, sem a laboratóriumok búvárai nem tudták megfejteni. Pedig a szakemberek egész ipatát vonultatta föl a, vizsgálóbíró a rejt'-';' bűnügy kipattanásának napján megtartott h -lyszini szemlén. Egyikük sem ismerte ezt a romokban heverő masinériát, amelyhez foghatót sohasem volt még alkalmuk látni. Dorner Frank, amikor Alden Tamás profesz- szór magánéletének körülményeiben kereste a rejtélyes tragédia okait, földerítette, hogy a tudós az utóbbi években .Norvégiából Csehországból, Amerikából, Angliából és Japánból apróbb, nagyobb ladikokat kapott. Valamennyit a Birtih and White-cég adta föl. Ilyen nevű céget pedig hiába keresett Dorner a Lloyds Directory hatalmas kötetében, a világkereskedelem e mindent felölelő lexikonában. Biztos tehát, hogy Alden professzor rendelkezett igy, hogy a feladó gyártelepek neve titokban maradjon. A professzor — a süket Antal vallotta ezt igy — mindig személyesen merít a postára e ponté restante érkező csomagokért, maga bontotta fel azokat s ott őrizte laboratóriumában, hol a. süket Antal fölfedező zsenijétől nem volt mit tartania, mert ha ő rá várt. volna a puskapor feltalálása, még ma is várakoznia kellene; az emberiségnek JSoJjvarz Bertbold megszülésére. (Ami talán nem is volna nagy kár.) Biztos, hogy a titokzatos gép egy-egy pord- káját a professzor maga tervezte és rajzolta meg s e mozaik-részecskékből ő maga állította össze laboratóriumában a titokzatos gépet. E gépnek összefüggését épp oly kevéssé sejthették a rendelt modelleket arányiban és méretben a szükséges anyagból pontosan előállító üveg-, fém-, porcellán-, villamos- és géprészeket gyártó ipartelepek, mint azok rendeltetését és azt a titokzatos erőt sem ismerte senki, mely a villamosságon kiviül, bel ófonódva a gép szerkezetébe, vagy lehet, hogy azzal egyidejűleg hatva, de föltétlenül szintén mozgató lelke volt a misztikus gépnek. Biztos nyomok, —• ámde felderithetetién lényegnek — vallottak ez uj erő jelenléte; helyesebben: — sajnos — csak jelenvolta — mellett. Dorner Frank legközelebbi következtetése, amikor a mennyezeten kétsoros oszlopban szi- metri'kuisan sorakozó tizenhat horgot fölfedezte, a következő volt: — Ez a titokzatos masina nem robbant föl! Következő láncszemei az okoskodásnak pedig ezek voltak: A titokzatos masina, amelynek egész szerkezete ezen a tizenihat horgocskán függött — lezuhant. Véletlenül? Katasztrofálisan? Aligha! Miért hát? Talán a kísérlet végén s azért, hogy titka mindenesetre titok maradjon, ha Őt esetleg halálos baj érné is? Lehet! De hiszen akkor ez a titok rettenetes titok lehet!. Hogy fér ez össze a szelíd tudót', e humánus bölcs lelkivilágával? Ez újabb rejtély! Talán a kettős Én szörnyű sziámi ikre lett volna a tudós? Egyik énje az emberiség jótevője s a másik — amely fekete hatalmával rabigába fogta, —, amikor ők kelten egymásra rontva viaskodtak (mint, ahogy örökké viaskodik a jó a rossza.!) — istenkáromló fertelmeket kővettetett, el vele? A mágia-, a kabaizmu*-*, az indus-fakirtudo- mányok és mindaz a sötét kultusz, amelyeket lemosolyogna,k a pori ti v tudományok, de amelyeknek létét, megcáfolni és gyökerestől megdönteni, még senkinek sem sikerült, — tudnak ilyen kettős lények létezéséről. Mikor idáig ért következtetéseiben a detektív, — lázas érdeklődéssel hajolt újra a gép törmelékei fölé és az üveg-, fém- és poreellán- roncsok között mihamar megtalálta azt a kétszer nyolc szál acélsodronyt, amelyeken a titokzatos gépezet függött. Aztán a sajátos szerkezetű kísérleti asztalhoz rohant, amelynek közepéből még most. is kimagaslott az aeélrugókra erősített, mély öblű mérlegkagyló, amelyben békésen szunnyadt az érthetetlen módon idekerült csecsemő a tudós eltűnésének éjszakájára virradó reggelen. Nagyntóüveggel látott, neki az asztal megvizsgálásának és külön és behatóan vette szemügyre a mérleget is és ekkor az asztal lapja fölött harminc centiméternyire kiugró hagyló ovális peremén acél- és platina-sodronyok s egypár aranyhuzal elnyirt csonkjait fedezte föl. Az asztal megfelelő nyílásának alsó lapján pedig körbe futó, lefelé fordított élű acél késszerkezetét fedezett föl. A kép világosan állt előtte: A titokzatos gép tizenhat sodronyon függött. E tizenhat sodrony át volt vezetve a mennyezet tizenhat horgocskáján s végük, valamint a gépet hajtó erő közvetítésére szolgáló nemesfém-sodronyok végei a kísérleti asztal lapja alá vezettek, bele voltak forrasztva a mérleg kagylójába. Az egész szerkezet mindaddig szilárdan állt tehát, mig a mérleg egy szin.vönatban volt az aszta! lapjával. Mikor azonban a mérleget az ő rugói —- nyilván a kísérlet befejeztekor — kiugratták az asz tál lap tikjából, a sodronyok hirtelen rá- feszültek az aszta! lapja alatt elhelyezett, metsző-szerkezetre, mely ebben a pillanatban elvágta. azokat. Ekkor zuhant, le a gép! Miért volt. a zuhanásra szükség? Hogy a gépezet, felisinenhctetiepné é;« újra össze á, ib th át, at la nini zúzódjék ? Bizonyos ez. Legalább is valószínű. Hiúsága vagy titkának a síron túl is féltése volt az a mozgató erő, mely arra hajtotta, hogy a gépezet lényegének minden nyomát el tüntesse? De miért, tűnt el hát ő maga. holott kísérlete {sikerűit? —- Si-ke-rült! (Folytatjuk.)
