Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-24 / 167. (2980.) szám

VASK&VETK EZEIESSÉGÜ

írta: Szvathó Pál dr, •

Prága, jfuIdíiLS 28. A világipolitika kristályosodási tengelye ma: a német válság, a lefegyverzési konferencia és Ottawa.

Németországban egyelőre elkeseredett küzdelem folyik két európai politikai alapelv, a szuverén nacionalizmus s a szuverén demokrácia között, a lefegyverzési konferencián a háború és a béke két világelve küzd egy mással, Ottawában a szabadkereskedelem és a véd vámrendszer két ellentétes és vezérlő gazdasági elvének összeegyeztetésén fáradoznak az empire miniszterei

Bennünket természetesen leginkább a német események érdekelnek. A birodalom (politikai fejlődése a julius 81-4 választásokon döntő lökést kap. Nem tuduk, Hitler és az egyesült nacionalizmus megszerzi-e az abszolút többséget és szentesiti-e Papén difclatóri- Ikus módszerét. Minden bizonnyal meg kell azonban állapitanunk, hogy a nacionalizmus alkotmányos utón máris olyan eredményt ért el, amely a nyugati „demokratikus" országokban elegendő lenne föltótien juralmának megalapozására. Akár a francia, akár az angol választójog szerint annak a pártnak, amely elnyeri a leadott szavazatoknak körülbelül 40—45 százalékát, módijában áll az abszolút többséget megszerezni. Franciaországban például a mai kormánypártok a leadott szavazatoknak mindössze 41 százalékát képviselik, az utolsóelőtti angol választásokon pedig a munkáspárttól annyira védett relatív választójog alapján a konzervatívok megszerezték az alsóházban a döntő jelentőségű kétharmad többséget, holott a rájuk esett szavazatok az összavazatok számának csak 39 százalékát tették ki. Paradoxonnak hangzik, de tény, hogy Hitler az angol vagy a francia választójogot alapul véve, régen hatalomra került volna a birodalomban.

A német választójog viszont bebizonyította, hogy minuciózusán igazságos, de éppen azért lehetetlen az intikonstruktiv. A parlamenti többség megszerzése oly tiszta és szigorú feltételekhez van kötve benne, hogy egyetlen párt aligha érheti el azt s a kormányzás csak koalíciós alapon képzelhető el s igy jaj az államnak, ha a pártok nem tudnak egymás között megegyezni. Az történik, ami most a porosz országgyűlésen, ahol lehetetlen kormányt alakítani. Parlamenti anarchia támad, amely ellenállhatatlanul a diktatúrához, a „tabuia rasa“-hoz sodorja az országot. A nyugati hatalmaknak tapasztaltabb parlamentjei őszinte és mély demokratikus érzésük miatt nem riadtak vissza, hogy bizonyos korrektúrákat alkalmazzanak az ab- ezolutan tiszta választójogokon, mert jól tudták, hogy többet ér a „corrigez la fortiune“ alapján keletkezett szilárd kormány, mint a lehetetlenséghez vezető tiszta elv fentartása, az abszolút győzelemnek szinte kizárttá tétele (mert ritkán valószínű, hegy a mai differenciált világban akadjon egy országban ötvenegy százalék, mely egyformán gondolkodik) s ezzel az örök viták, a húzódó, meddő kompromisszumkeresések előidézése, a páriámén ti munka lehetetlenné tétele és a diktatúra egyenes kiprovokálása. A weimari választójog tapasztalatlan megalkotói nem helyezkedtek a szerencse korrigálásának alapelviére s igy önmaguk alatt vágták a fát, mert egyrészt sohasem tudtak olyan parlamentet összehozni, amelynek többsége egyenesen és céltudatosan szilárdította volna a támaszra szoruló köztársaságot, másrészt a

latens meddőség révén egyenesen kiprovokálták a diktatúra eljövetelét.

Tetézte a bajt, hogy a köztársasági elnök viszont relatív többséggel is megválasztható volt Néhány százezer szavazatnyi relatív többséggel, a leadott szavazatoknak alig 40 százalékával, 1925-ben köztársasági elnökké választották az azóta ujramegválasztotí jobboldali Hiindenburgot, s ezzel a baloldal végleg eljátszotta játékát. A weimari alkotmány annakidején ugyanis érezte a hibát!, amit az eltúlzott és könnyen anarchiához vezető választójog bevezetésével elkövetett, s az alkotmány negyvennyolcadik paragrafusával olyan hatalmat adott a köztársasági elnök kezébe, amellyel bármely pillanatban úrrá lehet a parlament esetleges egyenetlenségén. A weimari alkotmány negyvennyolcadik paragrafusa a „corriger la fortu- ne" Németországban- De nagy meggondolatlanságra vall, hogy a korrektúrát nem magában a jogban helyezték el, hanem egyetlen ember kezébe tették. Abban a pillanatban, amint a birodalomban jobboldali köztársasági elnök került az élre, természetessé vált, hogy hatalmát adott esetben csak jobboldali érteleimben fogja gyakorolni. Az „adott eset" most eljött, amikor az életképtelen választójog Poroszországban lehetetlenné tette a kormány megalaki tását és senki se csodálkozzék, ha Hindenburg hatalmának kivételes pillanatában a saját

embereivel és a saját mentalitásával igyekszik Poroszországot kivezetni a kátyúiból, amibe eljutott.

Elvégre jól tudjuk, hogy Brüning és az előbbi baloldali kormány ugyanúgy foglalkozott a poroszországi birodalmi biztos kinevezésének gondolatával, mint von Papén, s ha Brüning hatalmon marad s Poroszországban lehetetlen kormányt alakítani, ugyanúgy megtörténik ez a „diktatórikus lépés", mint megtörtént most. Csakhogy akkor esetleg baloldali ember lett volna a kormánybiztos, baloldali rendőrök szállták volna meg a minisztériumokat és a rendőrséget s élet-halál ura nem egy „von", hanem egy „ezredessé lett proletárgyerek" lett volna. A közmondás azt tartja: ha kettőn csinálják ugyanazt, nem ugyanaz — ebben az esetiben mégis el kell ismernünk, hogy különbség a két eljárás között alig van, mert mindkettő az események és az alkotmányos fonákságok törvényszerű következménye.

A német köztársaságot az teszi tönkre, hogy parlamentje nem praktikus, hanem doktriner választójog alapján keletkezik s hiányzik a választójogból az a bölcsesség, amellyel például még az angol munkáspárt is kitartott a mai angol relatív-választójog mellett, hiányzik belőle az a lehetőség, hogy könnyűszerrel biztos és szilárd man- dátumtöbbségeket lehessen vele alkotni. Most késő ezen búslakodni, A hatalom Hin- deniburg kezében van, s a poroszországi példán tanulva bárki megmondhatja, mi történik Németországban a julius 31-áki általános választások után. Vagy sikerül Hitlernek a lehetetlen s megszerzi az abszolút

többséget a választásokon, ami — éppen a német választójog előbb vázolt rendszere miatt — olyan eredmény volna, amely párját ritkítja a történelemben, vagy a rossz választási rendszer ismét anarchiához és tehetetlenséghez vezeti a birodalmi gyűlést, egyetlen csoport sem éri el az abszolút többséget s lehetetlen lesz kormányt alkotni- Tegyük a szivünkre a kezünket: mi ebben az esetben a teendő? Elképzelhető-e más, mint az, hogy Hindenburg a 48. paragrafus alkotmányos jogánál fogva Ugyanúgy birodalmi biztost — tehát diktátort nevez ki a birodalom élére, mint Poroszországban tette? Elképzelhető például, hogy Brüning vagy egy baloldali köztársasági elnök másképp cselekedhetne? S elképzelhető, hogy Hindenburg, az öreg katona — akiről a választó tudta, hogy kit választ meg, amikor megválasztotta — más embérekre bízza féltett hazájának sorsát, mint olyanokra, akiikiben biaiík: katonákra, jobboldaliakra?

A harmadik lehetőség természetesen az volna, hogy julius 31-én a baloldal tisztán győz. Aligha történik meg, de ha megtörténik, biztosak vagyunk benne, hogy az alkotmányos Hindenburg ismét Brüningre bízza a kormányalakítást. Eibben az esetben a nagy kérdőjel egyedül Hitler maradna és rohamosapatainak mentalitása — de, ismétlem, ez az eset nem valószínű. Az események logikája mást jelez: az előbbi két

eset egyikét. Senki se csodálkozzék és senki ne kiáltson „árulás"-1, „diktatúrát", ha bekövetkezik, mert a tizenhároméves német fejlődés vaskövetkeze tességü eredménye az, hogy a német nép mindössze e két lehetőség között választhat.

Feloszlatják a német

kommunista pártot?

Nyugalom Berlinben — A lipcsei bíróság megkezdte a poron állam- miniszterek pőrének tárgyalását - Véres összeütközések Sziléziában

Berlin, julius 23- Poroszországban egyelőre teljes a rend és a nyugalom. Papén kancellár és birodalmi biztos folytatja a szociáldemokrata főhivatalnokok kicserélését és a rendőrség megtisztítását. A birodalmi gyűlés ellenőrző bizottsága pénteken ülést tartott és elhatározta, hogy a kancellárt a birodalmi gyűlés elé idézi és felelősségre vonja az utóbbi napokban történt eseményekért. A kancellár hivatala tegnap este értesítette Loebet, a birodalmi gyűlés elnökét, hogy eleget tesz a parlament kívánságának és a jövő hét elején megjelenik a bizottságban, hogy jelentést tegyen a tör téntekről.

Egyébként a lipcsei birodalmi bíróság ma kezdte meg a birodalmi kormány és a porosz államminiszerek pőrét. Mint ismeretes, a porosz áliamminiszterek elmozdításukat alkotmányellenes cselekedetnek minő sitik és felhívták a birodalmi bíróságot, mint az alkotmányjogi kérdések legfelsőbb fórumát, hogy döntsön az ügyben. Ma délelőtt a tárgyalás óriási érdeklődés mellett megkezdődött, de a birodalmi bíróság elnöke azonnal kijelentette, hogy a döntést csak hétfőn hozhatja meg.

Berlin lassan visszanyeri régi képét. A

tőzsde nyugodt és a város hangulatán sem látszik meg a kivételes helyzet. Beavatott körök szerint az ostromállapot néhány napon belül megszűnik és az élet visszatér a rendes kerékvágásba. A baloldali lapok szerint a kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a kommunista pártot illegálisnak jelenti ki és feloszlatja. A julius 31-iki választások után a megválasztott kommunista képviselők már át sem vehetnék mandátumaikat. Ezt a hirt egyelőre sehonnan meg nem erősítették. A választási agitáció országszerte nyugodtan folyik, csak Sziléziából érkeznek kedvezőtlen hírek.

Újabb véres

összecsapások

Breslau, julius 23. Bunzlauban tegnap véres összeütközés történt a nemzeti Szocialisták rohamosztagai és a szociáldemokrata védőrség tagjai között. Száz nemzeti szocialista megtámadta a Szociáldemokrata népházat és miután súlyosan megsebesitették a kapuban levő őrt, behatoltak a ház udvarára. A szociáldemokraták ugylátszik eleve sejtették a támadást, mert nagy számban

gyűltek ö»sze az udvaron. Csakhamar heves lövöldözésre és kézitusára került sor az ellenfelek között. A helyi rendőrség tehetetlen volt, úgy hogy katonaságnak kellett kivonulnia a szomszédos helyőrségről és megfékezni a zavargókat. Az összecsapásnak több súlyos sebesültje van.

Elkészült sz állampolgársági törvény tervezete

Prága, julius 23. Az uj állampolgársági törvényjavaslat tervezete már elkészült s rövidesen tárcaközi eljárás tárgyát fogja képezni. Cseh lapok jelentései szerint a kormány- javaslat a parlament őszi ülésszakán kerül napirendre.

fi román kormány csatlakozott a francia-angol bizalmi egyezményhez

Bukarest, julius 23. A román kormány elhatározta, hogy csatlakozik az angol—-francia bizalmi egyezményhez. A kisantant államai most dolgoznak a közös deklaráció megszövegezésén.

Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül HÜ

>^tCjQr*v Hftl SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OtPftl

Ma: Rádiómelléklet ára 2 l&OrOlta

ii, fim ] XI. évf. 167. (2980) szám ■ Vasárnap ■ 1932 julius 24

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki VCLrtok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. . ' Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet.

A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOLltlKCLl nCLpilCipjCl Telefon: 34184.

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGŐNYCIM: HÍRLAP, PRAHA