Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-20 / 163. (2976.) szám

; jgjtt )»ÜW 20, ^orda. __________ _______ <P]£\QAli V WfiYAR HlRliAI?_______________________ 1 MI LYEN IDŐ VARHATÖ A balti deprc&wió tegnap Magyarország felé nyo­mult, m% a köztársaság lelett magaslégnyomásn terület helyezkedett el. Ennek követbcztében ná­lunk a csapadékra való hajlamosság megszűnt. A hőmérséklet maximuma Pozsonyban 26, Prágában 23 fok. — Idöprognézis: Félig derült, meleg, gyön­ge északnyugati széllel. — Egy nagy szómba! katona tragikus halála a kaszárnyában. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A vasárnapra virradó éjszaka haláloe kimene­telű szerencsétlenség történt Nagyszombatban, a 23. gyalogezred kaszárnyájában. Pasek 23 éves csehországi illetőségű katona társaival együtt az egyik nagyszombati vendéglőben mulatozott s éjjel két órakor kiesé illuminált állapotban tért haza barátjaival a kaszárnyába. Szobája a második emeleten volt, ahol az ügyeletesnél előírásosan jelentkezett, majd a folyosónak egyik nyitott ablakához ment, hogy fejfájása el­len friss levegőt szívjon magába. Az ablakpár­kányra támaszkodó katona valószínüleg elvesz­tette egyensúlyát e a kaszárnyának kővel borí­tott udvarára zuhant, ahol eszméletlen állapot­ban terült el. Kórháziba szállították s anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, kiezenve- dett. xx Gyomor- és hasbántalmak, izgókonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szivszorulás, ré­mes álmok, ijedtség, általános rosszullét, csök­kent munkaképesség sok ecetben megszűnnek azáltal, hogy a beteg naponként reggel éhgyo­morra megiszik egy pohár természetes „Ferenc J ózsef “-keserüvize t — Betörés Csuzon. Komáromból jelentik: Csuz községben Markstein Miklós kereskedő boltjába betörtek és onnan 3000 korona kész­pénzt és ugyanilyen értékű árut vittek el. Az árut pénteken a földeken megtalálták künn a ha­tárban. A csendőrség terhelő okok alapján letar­tóztatott egy rovottmultu csuzi lakost. — Tragikus véget ért egy sztropkói lakos örökös zsidógyalázása. Eperjesi tudósítónk je­lenti: A sztropkói csendőrség az eperjesi állam- ügyészség rendeletére a napokban letartóztatta Friedmann Juda és Braun Saul módos sztropkói keresedőket halált okozó snlyog testi sértés vét­sége miatt s a két kereskedőt az eperjesi állam- ügyészség fogházába kisérte be. A két kereske­dő letartóztatására egy tragikus kimenetelű ve­rekedés szolgáltatott okot. Szerseny István hat­vannyolc év-ee sztropkói lakos, ha illuminált ál­lapotban volt és az uccán izraelita vallása em­berrel találkozott, azonnal belékötött, szidalmak­kal, s a legocsmányabb trágárságokkkai halmoz­ta ol a zsidókat, gyakran kést rántott elő e a nsidóság kiirtásával fenyegette meg a békés pol­gárokat A múlt hét végón auután az állandó csuifolkódáénak halálos végű verekedés lett a következménye. Egy zsidó kereskedő a trafik­ból lépett ki e belebotlott az arra haladó Szer- senybe, aki most is illuminált állapotban volt. Szerseny azonnal belekötött a kereskedőbe, sőt meg is ütötte, amire verekedés keletkezett s mind a ketben a- földre kerültek. Ebben a pilla­natban érkezett a színhelyre egy nagyobb társa­ságban Braun Saul és Friedmann Juda is. Mind a ketten a szorongatott helyzetiben lévő keres­kedő segítségére siettek, kezeinél ragadták meg Szersenyt és teljes erejükkel a falihoz lökték. Szerseny homlokával zuhant a falnak, eszmélet­len állapotban szállították haza és estére kiszen­vedett. A két kereskedőt az eperjesi ügyész­ség utasítására letartóz atták és az állam- ügyészség fogházába szállították. — Eladta a lefoglalt birtokát. Komáromból jelentik: Szellár István hont-szántói gazdálko­dónál foglalt a végrehajtó tizenötezer koronáig és felirt sok juhot és sertést. Szellár azonban időközben az állatokat eladta. Ezért vonta fele­lősségre sikkasztás büntette miatt a komáromi kerületi biróság. Szellár azzal védekezett, hogy a pénzt az előző tulajdonosnak fizette le. A ke­rületi bíróság az enyhítő körülményekre való tekintettel feltételesen egyhavi fogházra, fele­ségét pedig szintén feltételesen 200 korona pénz- büntetésre Ítélte. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ MAX LIBERMANN A nagy német festő nyolcvanöt éves lett, — de nincs az az érzésünk, hogy a múlt egy ittfe- lejteti darabja, mint amilyen érzésünk volt né­hány évvel ezelőtt, amikor az impresszionista Monet kilencven és egynéhány éves korában meghalt Franciaországban. „Hát ez még ólt?*4 — kérdeztük csodálkozva, mert ugyanúgy ha­lottnak hittük ég eltettük lezárt emlékeink rak­tárába, mint Velasquezt vagy Rafaelt Liber- mannról nagyon tudjuk és érezzük, hogy él. Aki a Wannsee környékére jut Berlinben, első­sorban az ő árnyas parkját keresi és boldog, ha meglátja az aggastyánt, mert hatásosabb és jellegzetesebb arcot, alakot nehéz találni. A berlini lapok jóformán napról-napra följegyzik mondásait, mint hajdan Voltaire vagy Goethe öregkori leszűrt bölcsességeit és humorát, avagy egy másik hatalmas német festő aggkori jóságos dühkitöréseit, Adolf Menzelét, aki valamikor ugyanúgy a wilhelminlsta korszak művészetének great old man-ja volt mint a liberalizmusé Li­bermann. Se wilhelminieta kor, liberalizmus nincs többé Németországban, de az emlék élő s Libermann nem halott. A nagy festő beletartozik a német jelenkorba, mert tül művészetén és túl alkotásain elsősor­ban f elsőbbrend 3 ember, aki nem szakember-bo­hém és csak festő, különben üres másodrendű figura, mint annyi komoly művész manapság, hanem átfogó, univerzális törekvésű és érzésű lény, mint a renaissance alakjai, akiknél a fes­tészet legfeljebb gazdag lényük legkidomboro- dóbb pólusa volt. Libermann sohasem házaso­dott össze a művészettel, csak viszonya volt ve­le, ezt saját maga hangoztatta, s világéletében megmaradt nagy dilettánsnak, világpolgárnak, utánérzőnek, de bátor és szabad harcosnak, aki tudott szakítani.azzal, amit rossznak és túlhala­dottnak tartott, — nem csoda, hogy élete elvi főmüvét szecessziónak nevezték. A legmaga­sabb rendű amatőr és dilettáns, úgy mint uonka- öccse, a meggyilkolt Rathenau. (Libermann egyik legszebb képe Rathenau atyjának portré­ja), világéletóben dúsgazdag és szabad ember, aki a Pariser Flatz családi palotájában nevelke­dett, Párieban tanult és sohasem hazudtolta meg franciás mentalitását. A művészetben ez a világpolgár a franciák után kullogott. Nem volt túlságosan eredeti, de kiszínezte, meggazdagitotta, tökéletesebbé, egyénivé tette, amit átvett és sok mással amal- ganizált. „Francia találmány, német gyá,rt- mány“, a poroszok ez az önérzetes és gúnyos mondása senkinél nem helytállóbb, mint Liber- mannál, aki a párisi festészet vivmányaiból egészen magasrangu és örök művészétét terem­tett Németországban. Amikor közvetlenül a po­rosz-francia háború után elindult pályáján, a birodalomban annyi festőiskola és festészeti stílus létezett, ahány főváros, e korántsem volt föllelhető a nagy párisi egység, amely Manci­től és Monet-tól indult ki odaát. A birodalomban legfeljebb Courbet hatott, egyébként a münche­ni festők domináltak, a Pilotyk, Makart-ok, akik úgy festettek, mintha wagneii zenét kívántak volna másolni, s 1890-ig Németországban vajmi kevés szivárgott át az impresszionizmusból, sem technikai részéből, a levegő, az árnyéktalanság és a tömény színek felfedezéséből, sem elvi ré­széből, mely l’art pour l’art-t hirdetett és szakí­tott a festészet literáris rabszolgaságával. Libermann már húsz évig festett, amikor né­hány művészbarátjával elvonult Münchenből, mint ax uj raj a légi kasból ée megalakította a berlini szecessziót. Mint stálus, a szecesszió fo­galma sokkal nyomatékosabban nőtt hozzá más nevekhez, például Max Kiingerhez, de Libermann szerencséje éppen az volt, hogy nem feneklett meg benne, hanem kivonult belőle, amint a sze­cesszió befejezte rendeltetését. Három nagy fes­tőt adott ebben az időben a sors Németország­nak, három egymástól teljesen elütő embert, s mégis ők képviselték egységesen az európai mű­vészetet & birodalomban, g ők voltak a jobb, szabadabb Németország életnézésének előkészí­tői. Az első a gazdag berlini zsidófiu, Max Li­bermann, a másik Lovis Corinth, a keletporosz­országi protestáns junker, a harmadik Max Sle- vogt, az álmatag és puha délnémet katolikus — még összetalálkozásuk is szimbolikus: a német kultúra három lényeges eleme hozzálátott az uj művészet és általa az uj szabad, euró- paias, franciás Németország, a világvárosi, cen­trális és iramot diktáló Berlin kialakításához. Művészetük sokáig horror volt Németország­ban, a hadjáratot ellene Vilmos császár sze­mélyesen vezette e a festők tagjai voltak annak a merész in tellektuell gárdának, amely a Sim- plicissimustól Maximilian Hardenig és Erzber- gerig a német köztársaság szellemi előkészítésén fáradozott. Képeik előtt a germánok megbotrán- koztak, nem úgy mint annakidején a francia kispolgárok az első impresszionista képek előtt, melyeket épp oly kevéssé értettek, mint német kollégáik, de elmentek a tárlatokra nem ször- nyüködni, hanem ,.pour bien rigóiéi-”, (mulatni, nevetni, szórakozni). Egyébként a német impresszionizmus távolról sem volt egységes, mint a francia és ahelyett, hogy Cézanne. Renoir légiességébe torkolt vol­na, sekélyes naturalizmusnak adott helyet. Li­bermann sokáig dobáiódzott a hatások között, míg megtalálta késői tiszta, szerény ég a realiz­mus tala ját soha el nem hagyó művészetét. Mun­kácsy iskolájából kiindulva elérkezett a nagy­szerű önarckép-sorozatokig, amelyek a festészet egyik legérdekesebb szériáját jelentik ebben a témakörben s egyenesen Rembrandt szériája mellé állíthatók. Sok irányt és technikát futott át Libermann, olyasféleképpen, mint később Pi­casso, de míg az utóbbi maga találja !d az uj és mindenkitől átvett irányokat, Libermann csak átvette, feldolgozta, egységesítette és tökéletesí­tette a festészet elvi vívmányait. Művészete nagy és nemes, de hogy a nyolcvanötévé® ag­gastyán még aktivan beletartozik a néniét kul- fcuróietbe, nem elsősorban alkotásai okozzák. LL beronann a demokratikus Németország előkészí­tő in ek egyik utolsó élő vezére, a köztársasági kultúra orákuluma, tisztelt mintaképe, fémjel­zője. Kár, hogy a cél, amit elért, a demokrati­kus Némtország, szinte előbb száll sírba, mint útkeresője, s nem lehetetlen, hogy a háboruelőt- ti birodalom életének és belső harcainak két pólusa csaknem egyszerre fog sírba- szállni s mindakettő mint emlék, mint bevégzett történel­mi dolgok heroldja: a császári Németország nagy és tiszta védelmezője Hmdenburg, g a császári Németország nagy ég tiszta ellen ÍV! e Libermann. Mindkettő élete müve bevégzett és történelmi dolog. Szvatkó Pál. Egy k&ielepi gazén ielgyujtoita a házéi,de maga csaknem elpusztult a I Az utolsó pillanatban sikerült megmentem a család tagjait A gyujtogatót letartóztatták Eperjes, július 19. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) Nem mindennapi bűnügy történt a Sáros-megye bártlfai járásában fekvő Kőtelep községiben. Az elmúlt hét egyik éjszakáján, a késő éflféli órákban, amikor a korcsmában csendesen mulatozó- kon kívül a faluiban máT senki sem volt ébren, Mizsenko György gazda házából hir­telen lángok csaptak ki. A lángok egy ideig akadálytalanul harapóztak, mert a tüzet senki sem vette észre. Szerencsére a korosnpá mulatozásból) hazatérő legidő­sebb Mizsenko 3Eiu idejében tért haza és igy végzetes katasztrófát akadályozhatott meg. A fiatalember borzadva látta, hogy házuk lángban áll. Azonnal lármát vert, maga pe­dig betörte az ablakokat. A szobában azon­ban olyan füsttenger volt, hogy nem lehe­tett belátni. A segélykiáltásokra odasiető szomszédok közreműködésével behatolt a szobába és onnan nagy erőfeszítés árán sorban kimentette családjának tagjait, akik egytől egyik eszméletlenül feküdtek é® egész bizonyosan mindnyájan elpusztultak volna, ha az utolsó pillanatban nem 'érke­zik uyeg a segítség. Mint később kiderült, a füst folytogató sza­gára a család tagjai közül többen felébred­tek, azonban a lángok már elzárták a me­nekülési utat s az egyre sűrűsödő füsttö­megben hamarosan elvesztették eszméle­tükéit. A szomszédok segítségével a tüzet sikerült eloltani, a füstitől eszméletüket vesztett embereket pedig magukhoz térí­tették. A esendőrség nyomban megindította a vizsgálatot. Már az első percekben kétséget kizáró módon megállapították, hogy gyújto­gatás történt. A tettes személyét azonban jó ideig nem sikerült megállapítani. Mizsenkó- éknak nem volt haragosuk s a szomszédok körében végzett nyomozás semmiféle tám­pontot nem adott. Egyszerre azonban megle­pő fordulat történt. A csendőrség kezébe olyan adatok kerültek, amelyek szerint az öreg Mizsenkó gazda maiga gyújtotta vol­na fel a házát. Azonnal vállalóra fogták Mizsenkót, ő azon-, bán hallani sem akart a terhére rótt bűn­cselekményről. A vallatás későbbi folyamán azonban ellen mondásokba keveredett 6 kité­rő válaszai mindinkább megerősítették a csendőrség alaposnak, látszó gyanúját. A fel­merült gyamiokok alapján Mizsenkó gazdát letartóztatták és beszállították az eperjesi államügyészség fogházába. Mizsenkó a vizs­gálóbíró előtt is rendületlenül tagadott, ké­sőbb azonban megtört és meglepő vallomást tett. Beós.inarte, hegy ö gyújtotta lei a hasát. Amikor már mindenki elaludt, kllopózott az udvarra és a már nappal oLhelyezettt szaimocsomót meggy ujtotta. Azután mint­ha mi sem történt rokon, lefeküdt. Arra nem gondolt, hogy családjának tagjait, vagy ó magát valami haj érheti, mert úgy számított, hogy a felcsapó lángokat egy­kettőre észreveszik a faluban óe őket n.lxjd idejében kimentik. Úgy számított, hogy majd ébren fog vára­kozni arra a pillanatra, amikor a lángok fel­eső pnak és a szomszédok értük jönnek. Az álom azonban elnyomta, csupán a fojtogató füstre ébredt fel egy pillanatra, azonban a füst úgy ránehezedett a mellére, hogy el­ájult. Mizsenkó az őngyujtogatás okát nem akar­ja bevallani a vizsgálóbírónak, azonban min­den vaiószimüség amellett szól, hogy bizto­sítási csalást akart elkövetni. — Renoválják a komáromi református temp­lomot. Komáromból jelentik: A komáromi refor­mátus templom évtizedek óta nem volt javítva és most általános javítás alá került. A templom építésekor torony nélkül készült és a. hivek áldozatkészsége 1833-ban épített rá magas tor­nyot. Most javítás alá került a torony tetőzete is. A javítási munkálatokat Petrovszky Meny­hért komáromi építőmester végzi. — Helyreigazítás. A zemplénmegyei község­ben pusztított- tűzvészről irt tegnapi tudósítá­sunk címébe hiba csnszott be. Ugyanis a tűz­vész nem Rakó községet, hanem a zemplénme­gyei Rubó (Hrubov) községet pusztította el s okozott a lakosságnak mérhetetlen károkat Hölgyeik legnagyobb gondja: arcuk szak­szerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUN0“ krómot használnak, melytől ar­cuk bársonysima és üde lesz. Megrendel­hető I>r. FlittneT J. gyógyszertárában Ranská Bystriea. 1 tégely „JUN0“ krém 10 K, 1 drb „JUN0“ szappan 6 K. — Sógorát lőtte agyon vad helyett egy fel- sőmislyei gazda. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: Halálos szerencsétlenség történt vasár­napra virradó éjszaka a szalánci erdőségben. Jakab András és Herpák János felsőmislyei gazdálkodók több társukkal együtt szombaton este vadászatra indultak a Nagyszalánc mel­letti erdőségekben, ahol hajtóvad’ászatok módjára kört alkotva állottak lesbe az egyik csapáson. Közben erős vihar keletkezett és Herpák egy védettebb helyet keresve át akart jutni ezen a körön. Amint az egyik bo­korhoz ért, lövés dördült el, amely Henpákot találta, aki pár perc alatt kiszenvedett. Ki­tűnt, hogy a közelben álló Jakab András, aki sógora volt Ilerpáknak, a sötétségben vadnak nézte a bokorban mozgó alakot s ezért lőtt ró. A szerencsétlen sorsú Herpák nemrég jött haza Amerikából s mindenki nagyon ren­des embernek isimerte. Jakab Andrást a osendőrség őrizetbe vette és megindította a vizsgálatot. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lörinckapa-neea 17., II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12.. ITI etn eszközli. ** KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatateiefon 3529. Fő-ucca 69.. I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ncca 15. I. — Mcthod-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Ceníral-passage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. |g sí Alacsony Tátrában lp| megnyitás május Ivén f$} Teljes napi pensio lakással III junius 28-ig és Épá szeptemberben leszállított ||| Uj julius olcsó árak jf|j augusztusban M Meleg sfósnd-Easzcde és gydgy- ^:;J Ej fa?üm. p| fej Yengerszin felelt 676 m. Úszás, tennis, GOLF Ejtó Posta, távirda, telefon Liptovsky Svaty Jan. jpj Ksod fovonal-autobusz Liprtovsky Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklos) t|)| minden gyorsvonatnál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents